Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-14 / 71. szám

198S. március 14., csütörtök Dunántúli napló 5 Holnap kezdődik a programsorozat Forradalmi ifjúsági napok, ’85 Koszorúzások, fáklyás felvonulás, kiállítások A forradalmi ifjúsági napok idei rendezvénysorozata most is, mint minden évben, a ha­gyományokhoz híven március 15-én, tehát holnap kezdődik. Március 15-ét megyeszerte ko­szorúzásokkal ünnepük. Pécsett pénteken délután 15 órakor kezdődik a koszorúzás a Kos- suth-szobornál, majd innen a résztvevők együtt átsétálnak a Petőfi-szoborhoz, ahol a tervek szerint háromnegyed 4-kor kez­dődik a március 15-i ünnep­ség. Ezen a délutánon még egy eseményre sor kerül Pécsett: 17 órakor az Ifjúsági Házban pla­kátkiállítás nyílik, s a megnyi­tón adják át a díjakat is, ame­lyeket a pályázatra beérkezett legjobb plakátok készítőinek ítéltek oda. Este 19 órakor Komlón fák­lyás felvonulással kezdődik az ünnepség, s ekkor kerül sor a Petőfi-szobor leleplezésére is. Mohácson délelőtt 10 órakor kiállítás nyílik, s szavalóver­senyt rendeznek; a hímesházai koszorúzási ünnepség 15 órakor kezdődik, a mohácsi 15.15-kor. Ugyancsak 15 órakor koszorúz­nak Szigetvárott, 17 órakor pedig Siklóson. A FIN '85. március 15-e utá­ni, legjelentősebb eseményei a következők lesznek: március 21-én délután 4 órakor kerül sor a hagyományos Köztársa­ság téri koszorúzásra, előtte, 14 órakor pedig kitüntetési ün­nepség lesz a KISZ Baranya megyei Bizottságán. Ezen a napon helyezik el az emléke­zés koszorúit a sásdi direktó­riumi emléktáblánál, s termé­szetesen a megye városaiban Tanácsi vb-ülés Mázaszászváron 3 éves a GAMESZ Tudósítónktól A GAMESZ munkáját vitatta meg tegnap a Mázaszószvári Nagyközségi Tanács végrehaj­tó Bizottsága. A három évvel ezelőtt létrehozott Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet fő célja az volt, hogy a nagyközség oktatási intéz­ményeitől átvegye a gazdasági munkák irányítását és ezzel közvetett módon segítse-az in­tézmények oktató-nevelő mun­kájának hatékonyságát. Törő Béláné, a GAMESZ ve­zetője adott számot az egész nagyközségre kiterjedő tevé­kenység eredményeiről és gondjairól. A körzeti egészség- ügyi szolgálat, az anya- és gyermekvédelem, a fogorvosi szolgálat, az általános iskolák és naoközik, az óvodák, a mű­velődési házak és a könyvtár gazdasági feladatait látja el a 26 fős GAMESZ. A növekvő igények és a viszonylag stag­náló lehetőségek határozzák meg munkáját. A költségvetés keretösszege évről évre nő, de a növekedés mértékét eléri az árak emelkedése. A szűkös anyagi lehetőségek egyik prob­lémáját adja az 1. sz. iskola fő teendőinek megoldatlan­sága. A GAMESZ szervező munká­jának eredménye, hogy az óvodáskorú gyermekek — a1 szászvári területen — az élet­kori sajátosságaiknak megfe­lelő étkezésben részesülnek, míg az iskolások és a felnőttek étkeztetése a Jóbarát vendég­lőből történik. A végrehajtó bizottság elfogadta a beszá­molót, megállapítva, hogy ai GAMESZ, mint önálló intéz­mény betöltötte a szerepét. Králl Zoltán mindenütt koszorúzási ünnep­ségekre kerül sor. Április 2-án adják át az új pécsi úttörőhá­zat, és a komlói városi sport- csarnokot. Április 3-án koszo­rúzási ünnepség lesz a Felsza­badulási Emlékműnél Pécsett és a megye városaiban. Április 4-e Baranya megye ifjúságának napja lesz; a művelődési in­tézmények a legkülönbözőbb programokkal várnak minden­kit, s ezen a napon szervezik meg a CB-s vetélkedőt is, amelyben a megye öt városa és két bányája vesz részt. Kimagasló eredmények, versenyszellem A szabadszélű kamrafejtésben Turcsi István csapatvezető vájár és Prisztás Ferenc segédvájár fúrás közben. Fotó: Erb János Ősszel lekerül a lepel Helyreállítják a postapalotát Eredeti rajzok alapján pótolják a Zsolnay pirogránit díszítőelemeket A tavasszal ismét megkez­dődik a nyolcvanéves pécsi postapalota Jókai utcai hom­lokzatának felújítása. A múlt év őszén hosszabb időre le­állt a munka, mert a pécsi posta Diósi úti telepén októ­ber 15-ig meg kellett oldani a földgázra való átállást. A Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat csak a kazán­ház és az energiarékonstrukci- ót vállalta, a többi szakipari munkát a Postaigazgatóság pécsi magasépítési üzemének dolgozói végezték el, akik a postapalota felújítási munká­in is dolgoztak. Ezen kívül 1984 novemberében terven felül adták át Újmecsekalján, a buszvégállomásnál található új postát. A több éve elhú­zódó rekonstrukció több kézi munkát igényel, mint egy mo­dern épület helyreállítása. A mázas cserepek fele már a helyére került, de a nagy hi­deg miatt ezt a munkát is szüneteltetni kellett. A művé­szettörténeti értékű, színekben pompázó homlokzati orom­díszről — Magyarország régi koronás-angyalos címeréről — is leszedték már a bádog­lemezt. Az épület első és má­sodik emelete között kap he­lyet a Zsolnay-gyárban ké­szülő pirogránit címer. Várha­tóan már ez év őszén lekerül a lepel és az állvány a bel­város egyik eklektikus stílusú, impozáns épületéről. Pécsett, a postapalotán, az eltelt nyolcvan év alatt csak 1937-ben és 1957-ben végez­tek kisebb helyreállítási mun­kákat. Az időjárás és az évek kikezdték az épület homlok­zatán a vakolatot, a díszítése­ket és a párkányokat. A le hulló épületdarabok kezdtek életveszélyessé válni. A hóm lokzatokon gazdagon jelen­nek meg a Zsolnay-gyár pi rogránit díszítményei, ezért a porcelángyár aktívan részt vesz a díszítőelemek pótlásában újragyártásában. A munkát megkönnyítette'; hogy a Zsol nay-gyárban megtalálták a postapalota pirogránit burko lóelemeinek rajzait. Nagy gon­dot jelentett azonban a pos ta magasépítési üzemében dolgozó kőműveseknek a hom­lokzati párkányok és tagoza tok helyreállítása, amelyek speciális szaktudást igényeltek. A brigád tagjai sokat tanul­tak Mischl Alajostól és az ed­dig elvégzett munkából is ta­pasztalatokat gyűjtöttek. Most már látják, hogy mennyi szép­séget rejt magában . ez a szakma és egyben lehetősé­gük is van megismerkedni és gyakorlatot szerezni a nem géppel végzett építkezés rej­telmeiből. Az épületet az eredeti állapotnak megfelelő­en állítják helyre. A posta­palota színének megválasztá­sakor figyelembe vették a kör­nyezetet is, ezért választották ki a kávébarnát. A felújítás csaknem tizenötmillió forintba kerül, mintegy negyven száza­lékkal kevesebbe, mintha más vállalat végezné el. A szak­emberek mindenből a legkivá­lóbb minőséget választották ki, hogy az elkövetkező huszonöt évben megint szép legyen, a pécsi postapalota. Sz. K. n Ilii Elf 3-as üzemeivel A többletvállalást is túlszárnyalták Remek eredményekkel büsz­kélkedhet a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat 3-as üzemének 34-es ifjúsági brigádja, illetve a 4-es szocialista brigád. A múlt évben indult kongresszusi mumkaverseny alkalmából tett többletvállalásaikat rendre tel­jesítették, sőt gyakran túlszár­nyalták. Ám a versenynek még nincs vége, jelenleg a felénél tartanak és a végső sorrend december 31-én dől el. A 34-es ifjúsági brigád kongresszusi felajánlásában 120 százalékos átlagteljesít­ményt vállalt, melyet a munka­verseny két féléves első szaka­szában teljesített is. Ez üzemi szinten is kiemelkedő ered­mény, amiért nap mint nap igen kemény fizikai megterhe­lést kellett vállalnia a csapat minden tagjának. Az 1970-ben alakult szocia­lista brigád csapatvezető vá­jára Turcsi István, egyben ala­pítótag is. (Mindennapos erő­feszítéseik során az összeszo­kottságot hangsúlyozza kima­gasló eredményeik elérésében, miközben röpke időre feltartom munkájukat a kamrafejtésben. A két műszakban dolgozó bri­gád taqjai szavak nélkül is megértik egymást. A délelőttö­sök úgy hagyják ott munkahe­lyüket, mintha délután is ők folytatnák az abbahagyott munkát. A héttagú csapat már számos alkalommal nyerte el á Vállalat Kiváló Brigádja címet, tavaly pedig az 1983-as mun­kájuk elismeréseként az Ága­zat Kiváló Brigádja lett. De nem csak munkahelyi sikereket könyvelhet el magának a bri­gád. Hiszen tagjai közt van Hágenthur József is, a KISZ KB tagja, aki egyébként a Me­cseki Ércbányászati Vállalat egyik kongresszusi küldöttje, s ilyen minőségében jelentős közéleti tevékenységet is foly­tat. Az ifjúsági brigád tagjai számos, egyéni munkájukat el­ismerő kitüntetés birtokosa is. így például a csapatvezető Turcsi István 1982-ben a Mun­ka Érdemrend bronz fokozatát vehette át. A munkaversenyben kiemel­kedő, mondhatni a rivális, má­sig brigád, a 4-es. Koppits Vilmos csapatvezető vájár el­mondása szerint 1983-ban ala­kultak és kongresszusi többlet- vállalásuk 110 százalék volt, melyet eddig 20 százalékkal szárnyaltak túl és a verseny fe­lének értékelésekor ez az ered­mény biztosította számukra az üzemi első helyezést. Tulajdon­képpen létrejöttük óta csak­nem 130 százalékos teljesít­ményt nyújtottak és 1983-as munkájukért elnyerték a vál­lalat Aranykoszorús Szocialista Brigádja címet, egyben a hat­tagú csapat idén méltán ve­heti át a vállalat Kiváló Bri­gádja címet, múlt évi kiemel­kedő eredményeikért. A munkahelyi vezetők egy­öntetű véleménye szerint a két brigád kongresszusi munka­verseny alkalmából mutatott helytállása szinte páratlan. A kialakult versenyszellem azon túl, hogy példaadó és lelkesítő a többi csapat számára is, az üzem éves tervének teljesítésé­ben is nélkülözhetetlen. Právicz L. A közéjét hitei Faluvégi Lajos, miniszterel­nök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke szerdán látogatást tett a MÉM-ben. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel áttekintette a VII. ötéves terv időszakának az élelmiszerter­melés fejlesztésével kapcso­latos feladatait. A szakszervezetek időszerű munkavédelmi feladatairól rendeztek aktívaülést tegnap délelőtt a Szakszervezetek Ba­ranya megyei Tanácsának székházában a: megye jelentő­sebb gazdálkodó szervezetei szakszervezeti titkárainak és munkavédelmi aktivistáinak. Az aktívaülésen, amelyen közel kétszázan vettek részt, első­ként Horváth Béla, a SZOT munkavédelmi-társadalombizto­sítási és egészségügyi osztályá­nak helyettes vezetője tartott előadást a szakszervezetek időszerű munkavédelmi felada­tairól. Ezt követően Simon Jó­zsef, az SZMT titkára a szak- szervezeti testületek és társa­dalmi munkavédelmi aktivisták munkavédelmi tevékenységé­nek megyei tapasztalatairól, feladatairól és módszereiről szólt, majd Kápolnai Árpád, a Baranya megyei Munkavédel­mi Felügyelőség vezetője is­mertette az Országos Munka- védelmi Főfelügyelőség és a területi munkavédelmi felügye­lőségek tevékenységét. * Az ipar nemzetközi verseny- képességének növelését, a ha­zai műszaki fejlesztés meg­gyorsítását, a szellemi telje­sítmények ösztönzését szolgá­ló közös munkaprogramot fo­gadta el szerdán az MTESZ és az Ipari Minisztérium ve­zetői. Sújtólégrobbanás Zobák-bányán A Mecseki Szénbányák Kom­ló-bányaüzem Zobák-akna III. szint 2-es déli keresztvágattól keletre, a 10/1-es telepi fej­tésben 1985. március 13-án, 18.45-kor sújtólégrobbanás történt. Az eseményt követően a mentés azonnal megkezdő­dött. A sújtólégrobbanás követ­keztében Kovács János és Ta­kács Emil lakatos szakmunká­sok életüket vesztették. Heten súlyos, 16-an könnyű sérülést szenvedtek. A sérültek közül 20 főt a pécsi Honvéd Kór­házba, három sérültet a Kom­lói Kórházba szállítottak. A sújtólégrobbanás körülményei­nek, okainak vizsgálatát a ke­rületi Bányaműszaki Felügye­lőség, a vállalat és a Bara­nya megyei Rendőr-főkapitány­ság szakemberei vizsgálják. Termelési tanácskozás a pécsi Fodrászipari Vállalatnál Termelési tanácskozásra gyűl­tek össze a pécsi Fodrászipari Vállalat dolgozói a Kossuth La­jos utca 1. számú fodrászüzlet­ben tegnap délelőtt. Az egyet­len napirendi pont témája a vál­lalati vezetés demokratizálása volt. A résztvevőknek dönteniük kellett, hogy az új vállalatirányí­tás melyik.formáját választják. A vállalat jelenlegi vezetősé­ge a szakszervezettel együtt már a termelési tanácskozás előtt felmérést készített a dolgozók véleményéről. A tanácskozás az ebből vont mérleggel, a fodrá­szok véleményének ismertetésé­vel kezdődött. Az értékelés tükre felemás ké­pei mutatott, voltak, akik a küldöttgyűlésre voksoltak, de so­kan mások csak a közgyűlési formát tartották megfelelőnek. A kettő közötti különbség az: amíg a közgyűlés esetén a vál­lalat egésze dönt a vezetőség­gel együtt vállalati kérdések­ben, addig a küldöttgyűlésen a dolgozók választotta küldöttek —1 maximálisan ötven fő — képviselik a tagság véleményét döntéshozatalokkor, A Fodrászipari Vállalat szer­kezete, szétszórtsága és külön­böző munkaideje a küldöttgyű­lés választását indokolná —■ ér­velt a Pécs városi Tanács képvi­selője, és a vállalat szakszerve­zeti titkára. Az érvek, okok ma­gyarázatára a tagság bizalmat­lanul figyelt, a hozzászólók pe- diq közgyűlésért emelték fel szavukat. Az egyre élesedő vitában azonban a döntés meghozatal­lá, a válasz a hogyan tovább kérdésére sokáig váratott magá­ra. Érvek és ellenérvek csatája után szavazást hirdettek a ta­nácskozás irányítói. A szcvazctszámláláskor újra fellángolt a vita, majd a dol­gozók kompromisszumos megol­dás; választottak: igazgatót közgyűlésen választanak, de a vállalatirányítás további kérdé­seiben ne a gyakran személyes­kedő sokaság, hanem felelős küldöttekből álló gyűlés dönt­sön és vegyen részt a vállalat munkájának irányításában. Az új formára áttérés időpontjául egyöntetűleg 1985. július else­jét jelölték meg a tanácskozás résztvevői.

Next

/
Oldalképek
Tartalom