Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)
1985-02-09 / 38. szám
ötújfalutól Beremendig ndul a Dráva menti térségi melioráció Két lépcsőben 888 millió forintos program 50 százalékos állami támogatás — 19 gazdaságban 54000 hektárt érint — Nemcsak elvezetik, tárolják is a vizet A hetedik ötéves tervben in- iul és az azt követő tervidő- zakban fejeződik be az oz ijabb, mintegy 888 millió fo- intos komplex meliorációs írogram, amelynek tanulmány- érvét a pécsi AGROBER készletté el. A vállalat húszfős tervezési csoportja a VÍZIG és a Sellyéi Víztársulat tervezőinek besegítésével készítette el a hatalmas munka pályázati tervét. A versenypályázat alapján induló beruházást a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium a iközelmúltban jóváhagyta. A program a Dráva és a Fekete-víz vízgyűjtőjében 54 628 hektárt érint, ebből 27 500 hektár o szántóföld. A térségben 19 nagyüzem —, 17 tsz és 2 állami gazdaság — érdekelt, s a beékelődő háztáji, kisüzemi és egyéb területeken is elvégzik a vízrendezést. A Dráva menti el- mocsorasodott, elnádasodott területeket lecsapolják. 1400 hektár eddig nem művelt területből rétet, 2000 hektár elvize- sedett területből pedig szántóföldéi alakítanak ki. A meliorációs program mellékhaszna tehát 3400 hektár mezőgazdasági művelésre alkalmas kultúrterü- let, s ez annyi, mintha egy új átlagos méretű nagyüzem jönne létre a semmiből. Baranya megye Dráva menti térségében 1968 óta folyik a melioráció. A vízgyűjtőben ed- diq több mint 60 000 hektár termőterület javítása történt n.eg. S noha a rendelkezésre álló anyagi erőforrások — s kezdetben a tapasztalatok hiánya — nem tették lehetővé minden esetben a teljes komplexitást, a ráfordítások nagyobb terméshozamokban igen rövid időn belül megtérültek. A magyarteleki, a rózsafai, a szentlőrinci és a kétújfalusi tsz-e'kben a meliorált területeken évről évre dinamikusan emelkedett a gabonafélék termésátlaga. S ami ennél is fontosabb, elmaradtak az évenkénti nagy termésingadozások, ami az említett szövetkezetek nagyfokú stabilizálódásához vezetett, A most elfogadott tanulmányterv már a korábbi hibákat kiszűrve, a szabályozott vízgazdálkodás szempontjait is figyelembe véve, teljes komplexitást biztosít. Ez azt jelenti, hogy a felesleges vizéket nemcsak egyszerűen elvezetik, de szükség esetén — száraz, aszályos időszakokban — képes lesz a rendszer a vizet vissza is tartani. A vizet a helyi adottságoktól függően árkokban, vagy tározókban tartják vissza, s szükség esetén a nagyüzemek öntözhetik is növényeiket. A kérdés mára műszakilag megoldott. A szabályozott vízgazdálkodás lehetővé teszi,, hogy az említett térségben hektáronként tartósan 6 tonnás búza és 8 tonnás — vagy e feletti — kukoricaterméseket takaríthassanak be, hogy biztonságosdn termelhessék a cukorrépát, szóját és a takarmányféléket. A 888 millió forintos beruházásból 600 milliót tesz majd ki az üzemi melioráció a fennmaradó 288 millióból a közcélú csatornákat, a főműveket korszerűsítik. A Dráva és a Feketevíz rendezése az elmúlt években teljes szakaszon megtörtént. A most induló programban az üzemi munkálatokkal párhuzamosan végzik el a víztársulatok kezelésében lévő befogadók, árkok, csatornák job- bótételét. A beruházás pénzügyi forrása saját erő és állami támogatás, amit az érintett nagyüzemek vehetnek igénybe. Ennek mértéke az egy főre jutó bruttó jövedelemtől függően 40-70 százalék lehet. Az igénybevétel tehát üzemenként igen eltérő. Az előzetes kalkulációk szerint a támogatás mértéke eléri, sőt valamivel meg is haladja majd az ötven százalékot. Ez azt jelenti, hogy a jövőre induló nagy meliorációs program 300 millió forint állami támogatásból és ugyanennyi saját erőből valósul meg. A kivitelezés üteme attól függ, hogy termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok mekkora saját erőforrást tudnak évente biztosítani. A tanulmányterv szerint a munkálatok két lépcsőben valósulnak meg. Az első lépcsőben 13 nagyüzem érdekelt, ezek: a baranyahidvégi, a bogádmind- szenti, a csányoszrói, a diós- viszlói, a drávafoki, a drávasza- bolcsi, a drávasztárai, a kéme- si, a kovácshidai, a vajszlói, a vejti tsz, a Szentlőrinci Állami Gazdaság, Somogy megyéből pedig a tótújfalui termelőszövetkezét. A második lépcsőben kapcsolódnak a programhoz a siklósi, a villányi, a beremendi, az egyházaiskozári tsz és a Bó- lyi Mezőgazdasági Kombinát. A két ötéves tervet átfogó beruházáshoz szükséges saját erőforrás a gazdaságok többségében rendelkezésre áll. A tervezői kapacitás is megvan, a kiviteli terv készítésével a pécsi AGROBER Vállalatot bízzák meg. A vállalat tervezői gárdája még ez évben képes produkálni a tervet oly módon, hogy 1986-ban megindulhasson a munka. A Baranyában működő víztársulatok elegendő emberi és gépi kapacitással rendelkeznek a nagy program elvégzéséhez. A Sellyéi Víztársulat például egymaga 200 millió forint értékű munkát tud vállalni évente. A társulatok gépesítése, műszaki felszereltsége korszerű, a legkényesebb alagcsövezési munkákat is rövid határidővel vállalják. Ily módon a területen folyó munkák miatt egyetlen évben sem kell területeket kivonni a művelésből. Más kérdés, hogy magát a drénezést, a melioráció legköltségesebb tételét ezért csak módjával, az okvetlenül szükséges helyeken, így a táblák legmélyebb pontjain kívánják alkalmazni. — Rné — Könyv Társadalmi-gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában nő a lokalitás szerepe és jelentősége. Az elmúlt években megélénkült az érdeklődés a helyi és területi, gazdasági, társadalmi, fejlesztési és ellátási kérdések iránt. A fokozódó érdeklődés együtt járt a döntéselőkészítés kiszélesítésével, a döntések előzetes társadalmi vitáival, következményeik ellenőrzésével. A földrajztudomány már korábban felismerte a területi és települési folyamatok elemzésének és befolyásolásának jelentőségét, egyik fontos feladatának tekintette a fejlesztések Botest és a megyék földrajza térszerkezeti hatásainak kutatását. Nemrégiben egy terjedelmes segédkönyv jelent meg az ország megyéiről a tanító- és tanárképző főiskolák számára. A tankönyv legfontosabb célkitűzése a lakóhelyismeret bővítése? a megyék természet- és gazdaságföldrajzának komplex bemutatása. A tankönyv megyénként tekinti át a természeti, gazdasági, népességi, közlekedési, településhálózati struktúrákat, de nem elszigetelten, ha'nem mindig az ország részeként, azösz- szefüggések, kölcsönhatások figyelembevételével, Részletekbe menő képet ad a társadalom természetátalakító tevékenységéről s egyúttal érzékelteti a környezetvédelem növekvő jelentőségét. . Egységes tematika alapján dolgozza fel az egyes megyék komplex földrajzát, az egységes tematikától ott és olyan mértékben tér_ el, ahol és amennyiben ezt a területi sajátosságok indokolják, ill. igénylik, így bemutatja az egyes megyék sajátos fejlődésének okait és következményeit is. A kötet szerzői között találjuk a JPTE Tanárképző Kara Földrajzi Tanszékének oktatóit- is. Baranya, Somogy, Tolna megye földrajzát dr. Vuics Tibor Magyarország külkereskedelme 1984-ben Hogyan alakult külkereskedelmi forgalmunk az elmúlt esztendőben? A héten parlamenti sajtótájékoztatójában erről adott számot Veress Péter külkereskedelmi miniszter. A tájékoztató alapján érdekes kép bontakozik ki forgalmunk irányairól, melyről most áttekintést adunk. dr. Sikó Ágnes és dr. Tóth József, Zala és Vas megyéét dr. • Aubert Antal és dr. Sikó Ágnes irtó meg. Az ábrákkal, táb- lázatokkal jól dokumentált fel- • dolgozások megerősíthetik, felfrissíthetik, korszerűsíthetik a megyékben működő pedagógusok ismereteit, elősegítik a korszerű földrajzoktatás fejlődését. A tankönyv alapvetően megfelel megfogalmazott célkitűzéseinek, jól szolgálja a szülőföldismeret és a környezetföldrajz ügyét, a működő pedagó- j gusok eredményesen használ- i hatják oktatómunkájukban. Dr. Hajdú Zoltán, az MTA RKK DT tudományos munkatársa Legfontosabb partnerünk a Szovjetunió Legfontosabb külkereskedelmi partnerünk az elmúlt évoen is a Szovjetunió volt: rubel elszámolású kereskedelmi forgalmunkból 61 százalékkal, teljes külkereskedelmünkből 32 százalékkal részesedett, s a kétoldalú forgalom értéke meghaladta a 8,5 milliárd rubelt. Mind a kivitelt, mind pedig a behozatal a tervek szerint alakult, így a szovjet partner 1984-ben is biztosította a gazdaságunk számára nélkülözhetetlen energia- hordozókat, nyers- és alapanyagokat, s \továbbra is a Szovjetunió maradt gépiparunk legnagyobb megirende- lője. * Kivitelünk dinamikusan, értékben több mint 11 százalékkal nőtt. Exportunk csaknem felét adták a gépek és gépipari berendezések, s jelentősek voltak az anyag- és alkatrész-, valamint a fogyasztó s i i pa rci'kk - szá llításaink is. Az exportunknál szerényebb mértékben bővülő importunkon belül továbbra is az energiahordozók és nyersanyagok aránya volt a legmagasabb, ezenkívül főleg gépipari és vegyipari termékeket szállított számunkra a szovjet partner. Az európa/ szocialista országokkal fennálló külkeres-' kedelmi kapcsolatainkban az 1984. évi jegyzőkönyvek értékben az export 8,2 százalékos növelését irányozták elő, az importban ugyanakkor a szinten tartás vo4t a cél. Az exportelőirányzatot sikerült terv szerint teljesíteni, s importunk is — terven felül — bővült néhány százalékkal, ami összességében az árucsereforgalom 5,3 százalékos növekedését eredményezte. Az európai szocialista országokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalmunk export és import áruszerkezetében nem történt lényeges változás az előző évhez képest. Kivitelünk döntő hányadát gépipari és élelmiszergazdasági termékek adták, míg behozatalunkban továbbra is a gépek és berendezések, a vegyipari és könnyűipari cikkek voltak a meghatározók. Magyarország teljes külkereskedelmi forgalmában a fejlett tőkés országok részaránya az export- és importoldalon egyaránt 35 százalékos volt. Pozitív eredmény, hogy a fejlett tőkés országokba irányuló kivitelünk 1984-ben több mint 150 millió dollárral bővült, úgy hogy qnnan származó behozatalunk közel azonos szinten maradt. Ezzel kereskedelmi mérlegünk passzív egyenlege égyharma- dával ismét csökkent. Az export növekménye elsősorban Ausztriában, az USA-ban, Nagy-Britanniában és az NSZK-ban jelentkezett. A fejlett tőkés országokkal lebonyolított forgalmunknak több mint fele a közös piaci országokra jut. (Az EGK részesedése a fejlett tőkés régióból származó magyar importban 58, az odairányuló exportban 45 százalékos volt 1984-ben.) A magyar exportban több mint kétötöd részt képviseltek az anyagok, körülbelül 30 százalék volt az élelmiszerek, mintegy 20 százalékos a fogyasztási cikkek részesedése, s ezekhez képest csupán szerény hányadot — kevesebb mint 6 százalékot — jelentettek a gépek, mintegy 10 százalékos a fogyasztási iparcikkek, 6 siázalékos a mezőgazdasági termékek hányada. Exportunkon belül nőtt a kohászati termékek, vegyi anyagok és az állati eredetű élelmiszerek részesedése. Az import áruszerkezet módosulásai szerényebbek voltak, nőtt a könnyűipari fogyasztási cikkek, csökkent a gépek, mindenekelőtt a komplett berendezések behozatali aránya. Nem segíti külgazdasági céljaink elérését a fejlett tőkés világban az adott ke- reskedelmpolitikai környezet. Számunkra elsősorban a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar, az acél- és textilipar terén okozott a protekcionizmus nehézségeket, de újabban már egyes vegyi anyagok és gépipari termékek bevitelénél is protekcionista jellegű intézkedésekhez folyamodnak partnereink. A diszkriminatív rendszabályokkal, vagyis a csak hazánkat vagy a szocialista országokat érintő megkülönböztető korlátozásokkal ma már csak a Közös Piac országaiban találkozhatunk. A Norvégiával a múlt év decemberében kötött új, hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásunkkal teljessé vált azoknak az EGK-n kívüli országoknak a köre, amelyek Magyarországgal szemben a nemzetközi szabályoknak megfelelő, megkülönböztetés-mentes kereskedelempolitikát alkalmazzák. A nemzetközi kereskedelem kedvezőtlen jelensége, hogy a korszerű technikát hordozó gépek és berendezések forgalma a fejlett tőkés országok és a szocialista országok között megnehezült. Lényegesen szigorodott az amerikai engedélyezési rendszer, és kibővítették az úgynevezett ti- I lalmi áruk körét a NATO ellenőrzési szervezetében, a COCOM-ban. Sajnálatos, hogy ezek az intézkedések a : semleges tőkés országokra is I kiterjednek. Nehézségek a fejlődő országokban A fejlődő országok rész- ! aránya hazánk teljes külkereskedelmi forgalmában az elmúlt évben mintegy 12 szá- * zaléknyi volt. A fejlődő országokba irányuló magyar kivitel csökkenése 1984-ben tovább folytatódott. Ennek legfőbb oka, hogy legjelentősebb nagy viszonylatainknál — Irak, India, Irán — a kivitel igen jelentősen visszaesett, s ezt a közepes, vagy kis piacokra irányuló forgalom- növekedéssel nem tudtuk ellensúlyozni. Exportunk csökkenése a gépek és berendezések árucsoportjánál volt a legnagyobb mértékű-, aminek egyik oka, hogy a fejlődő világban jórészt olyan, infrastrukturális jellegű termékeket — energetikai és híradás- technikai berendezések, közúti és vasúti közlekedési eszközök, oktatási és egészség- ügyi felszerelések stb. — értékesítettünk, amelyek importját az átlagosnál nagyobb mértékben érintik a partner országok beruházási korlátozásai. Figyelembe kell venni emellett, hogy a műszaki fejlesztés lelassulása és az — részben az újonnan iparosodó feilődp országok részéről — erősödő konkurencia miatt a magyar áruk versenyképessége általában is csökken. M. Z.
