Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-09 / 38. szám

ötújfalutól Beremendig ndul a Dráva menti térségi melioráció Két lépcsőben 888 millió forintos program 50 százalékos állami támogatás — 19 gazdaságban 54000 hektárt érint — Nemcsak elvezetik, tárolják is a vizet A hetedik ötéves tervben in- iul és az azt követő tervidő- zakban fejeződik be az oz ijabb, mintegy 888 millió fo- intos komplex meliorációs írogram, amelynek tanulmány- érvét a pécsi AGROBER készl­etté el. A vállalat húszfős ter­vezési csoportja a VÍZIG és a Sellyéi Víztársulat tervezőinek besegítésével készítette el a ha­talmas munka pályázati tervét. A versenypályázat alapján in­duló beruházást a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Miniszté­rium a iközelmúltban jóvá­hagyta. A program a Dráva és a Fe­kete-víz vízgyűjtőjében 54 628 hektárt érint, ebből 27 500 hek­tár o szántóföld. A térségben 19 nagyüzem —, 17 tsz és 2 ál­lami gazdaság — érdekelt, s a beékelődő háztáji, kisüzemi és egyéb területeken is elvégzik a vízrendezést. A Dráva menti el- mocsorasodott, elnádasodott területeket lecsapolják. 1400 hektár eddig nem művelt terü­letből rétet, 2000 hektár elvize- sedett területből pedig szántó­földéi alakítanak ki. A meliorá­ciós program mellékhaszna te­hát 3400 hektár mezőgazdasági művelésre alkalmas kultúrterü- let, s ez annyi, mintha egy új átlagos méretű nagyüzem jön­ne létre a semmiből. Baranya megye Dráva menti térségében 1968 óta folyik a melioráció. A vízgyűjtőben ed- diq több mint 60 000 hektár termőterület javítása történt n.eg. S noha a rendelkezésre álló anyagi erőforrások — s kezdetben a tapasztalatok hiá­nya — nem tették lehetővé minden esetben a teljes komplexitást, a ráfordítások nagyobb terméshozamokban igen rövid időn belül megtérül­tek. A magyarteleki, a rózsafai, a szentlőrinci és a kétújfalusi tsz-e'kben a meliorált területe­ken évről évre dinamikusan emelkedett a gabonafélék ter­mésátlaga. S ami ennél is fon­tosabb, elmaradtak az éven­kénti nagy termésingadozások, ami az említett szövetkezetek nagyfokú stabilizálódásához vezetett, A most elfogadott tanul­mányterv már a korábbi hibá­kat kiszűrve, a szabályozott víz­gazdálkodás szempontjait is figyelembe véve, teljes komp­lexitást biztosít. Ez azt jelenti, hogy a felesleges vizéket nem­csak egyszerűen elvezetik, de szükség esetén — száraz, aszá­lyos időszakokban — képes lesz a rendszer a vizet vissza is tartani. A vizet a helyi adottsá­goktól függően árkokban, vagy tározókban tartják vissza, s szükség esetén a nagyüzemek öntözhetik is növényeiket. A kérdés mára műszakilag meg­oldott. A szabályozott vízgaz­dálkodás lehetővé teszi,, hogy az említett térségben hektáron­ként tartósan 6 tonnás búza és 8 tonnás — vagy e feletti — kukoricaterméseket takaríthas­sanak be, hogy biztonságosdn termelhessék a cukorrépát, szóját és a takarmányféléket. A 888 millió forintos beruhá­zásból 600 milliót tesz majd ki az üzemi melioráció a fennma­radó 288 millióból a közcélú csatornákat, a főműveket kor­szerűsítik. A Dráva és a Fekete­víz rendezése az elmúlt évek­ben teljes szakaszon megtör­tént. A most induló program­ban az üzemi munkálatokkal párhuzamosan végzik el a víz­társulatok kezelésében lévő be­fogadók, árkok, csatornák job- bótételét. A beruházás pénzügyi forrá­sa saját erő és állami támoga­tás, amit az érintett nagyüze­mek vehetnek igénybe. Ennek mértéke az egy főre jutó bruttó jövedelemtől függően 40-70 százalék lehet. Az igénybevé­tel tehát üzemenként igen elté­rő. Az előzetes kalkulációk sze­rint a támogatás mértéke eléri, sőt valamivel meg is haladja majd az ötven százalékot. Ez azt jelenti, hogy a jövőre induló nagy meliorációs program 300 millió forint állami támogatás­ból és ugyanennyi saját erőből valósul meg. A kivitelezés üte­me attól függ, hogy termelő- szövetkezetek, állami gazda­ságok mekkora saját erőfor­rást tudnak évente biztosítani. A tanulmányterv szerint a munkálatok két lépcsőben való­sulnak meg. Az első lépcsőben 13 nagyüzem érdekelt, ezek: a baranyahidvégi, a bogádmind- szenti, a csányoszrói, a diós- viszlói, a drávafoki, a drávasza- bolcsi, a drávasztárai, a kéme- si, a kovácshidai, a vajszlói, a vejti tsz, a Szentlőrinci Állami Gazdaság, Somogy megyéből pedig a tótújfalui termelőszö­vetkezét. A második lépcsőben kapcsolódnak a programhoz a siklósi, a villányi, a beremendi, az egyházaiskozári tsz és a Bó- lyi Mezőgazdasági Kombinát. A két ötéves tervet átfogó beruházáshoz szükséges sa­ját erőforrás a gazdaságok többségében rendelkezésre áll. A tervezői kapacitás is meg­van, a kiviteli terv készítésével a pécsi AGROBER Vállalatot bízzák meg. A vállalat tervezői gárdája még ez évben ké­pes produkálni a tervet oly módon, hogy 1986-ban meg­indulhasson a munka. A Baranyában működő víz­társulatok elegendő emberi és gépi kapacitással rendelkeznek a nagy program elvégzéséhez. A Sellyéi Víztársulat például egymaga 200 millió forint érté­kű munkát tud vállalni évente. A társulatok gépesítése, műsza­ki felszereltsége korszerű, a legkényesebb alagcsövezési munkákat is rövid határidővel vállalják. Ily módon a területen folyó munkák miatt egyetlen évben sem kell területeket ki­vonni a művelésből. Más kér­dés, hogy magát a drénezést, a melioráció legköltségesebb tételét ezért csak módjával, az okvetlenül szükséges helyeken, így a táblák legmélyebb pont­jain kívánják alkalmazni. — Rné — Könyv Társadalmi-gazdasági fejlő­désünk jelenlegi szakaszában nő a lokalitás szerepe és je­lentősége. Az elmúlt években megélénkült az érdeklődés a helyi és területi, gazdasági, társadalmi, fejlesztési és ellá­tási kérdések iránt. A fokozódó érdeklődés együtt járt a dön­téselőkészítés kiszélesítésével, a döntések előzetes társadalmi vitáival, következményeik ellen­őrzésével. A földrajztudomány már ko­rábban felismerte a területi és települési folyamatok elemzé­sének és befolyásolásának je­lentőségét, egyik fontos felada­tának tekintette a fejlesztések Botest és a megyék földrajza térszerkezeti hatásainak kuta­tását. Nemrégiben egy terjedelmes segédkönyv jelent meg az or­szág megyéiről a tanító- és ta­nárképző főiskolák számára. A tankönyv legfontosabb célkitű­zése a lakóhelyismeret bővíté­se? a megyék természet- és gazdaságföldrajzának komplex bemutatása. A tankönyv megyénként te­kinti át a természeti, gazdasá­gi, népességi, közlekedési, te­lepüléshálózati struktúrákat, de nem elszigetelten, ha'nem min­dig az ország részeként, azösz- szefüggések, kölcsönhatások fi­gyelembevételével, Részletekbe menő képet ad a társadalom természetátalakító tevékenysé­géről s egyúttal érzékelteti a környezetvédelem növekvő je­lentőségét. . Egységes tematika alapján dolgozza fel az egyes megyék komplex földrajzát, az egysé­ges tematikától ott és olyan mértékben tér_ el, ahol és amennyiben ezt a területi sa­játosságok indokolják, ill. igénylik, így bemutatja az egyes megyék sajátos fejlődé­sének okait és következménye­it is. A kötet szerzői között talál­juk a JPTE Tanárképző Kara Földrajzi Tanszékének oktatóit- is. Baranya, Somogy, Tolna me­gye földrajzát dr. Vuics Tibor Magyarország külkereskedelme 1984-ben Hogyan alakult külkereske­delmi forgalmunk az elmúlt esztendőben? A héten parla­menti sajtótájékoztatójában erről adott számot Veress Pé­ter külkereskedelmi miniszter. A tájékoztató alapján érde­kes kép bontakozik ki forgal­munk irányairól, melyről most áttekintést adunk. dr. Sikó Ágnes és dr. Tóth Jó­zsef, Zala és Vas megyéét dr. • Aubert Antal és dr. Sikó Ág­nes irtó meg. Az ábrákkal, táb- lázatokkal jól dokumentált fel- • dolgozások megerősíthetik, fel­frissíthetik, korszerűsíthetik a megyékben működő pedagógu­sok ismereteit, elősegítik a kor­szerű földrajzoktatás fejlődését. A tankönyv alapvetően meg­felel megfogalmazott célkitűzé­seinek, jól szolgálja a szülő­földismeret és a környezetföld­rajz ügyét, a működő pedagó- j gusok eredményesen használ- i hatják oktatómunkájukban. Dr. Hajdú Zoltán, az MTA RKK DT tudományos munkatársa Legfontosabb partnerünk a Szovjetunió Legfontosabb külkereske­delmi partnerünk az elmúlt évoen is a Szovjetunió volt: ru­bel elszámolású kereskedelmi forgalmunkból 61 százalékkal, teljes külkereskedelmünkből 32 százalékkal részesedett, s a kétoldalú forgalom értéke meghaladta a 8,5 milliárd ru­belt. Mind a kivitelt, mind pedig a behozatal a tervek szerint alakult, így a szovjet partner 1984-ben is biztosí­totta a gazdaságunk számá­ra nélkülözhetetlen energia- hordozókat, nyers- és alap­anyagokat, s \továbbra is a Szovjetunió maradt gépipa­runk legnagyobb megirende- lője. * Kivitelünk dinamikusan, ér­tékben több mint 11 százalék­kal nőtt. Exportunk csaknem felét adták a gépek és gép­ipari berendezések, s jelentő­sek voltak az anyag- és al­katrész-, valamint a fogyasz­tó s i i pa rci'kk - szá llításaink is. Az exportunknál szerényebb mértékben bővülő importun­kon belül továbbra is az energiahordozók és nyers­anyagok aránya volt a leg­magasabb, ezenkívül főleg gépipari és vegyipari termé­keket szállított számunkra a szovjet partner. Az európa/ szocialista or­szágokkal fennálló külkeres-' kedelmi kapcsolatainkban az 1984. évi jegyzőkönyvek ér­tékben az export 8,2 száza­lékos növelését irányozták elő, az importban ugyanakkor a szinten tartás vo4t a cél. Az exportelőirányzatot sikerült terv szerint teljesíteni, s im­portunk is — terven felül — bővült néhány százalékkal, ami összességében az áru­csereforgalom 5,3 százalékos növekedését eredményezte. Az európai szocialista orszá­gokkal lebonyolított külkeres­kedelmi forgalmunk export és import áruszerkezetében nem történt lényeges változás az előző évhez képest. Kivitelünk döntő hányadát gépipari és élelmiszergazdasági termékek adták, míg behozatalunkban továbbra is a gépek és be­rendezések, a vegyipari és könnyűipari cikkek voltak a meghatározók. Magyarország teljes külke­reskedelmi forgalmában a fej­lett tőkés országok részará­nya az export- és import­oldalon egyaránt 35 száza­lékos volt. Pozitív eredmény, hogy a fejlett tőkés orszá­gokba irányuló kivitelünk 1984-ben több mint 150 mil­lió dollárral bővült, úgy hogy qnnan származó behozatalunk közel azonos szinten maradt. Ezzel kereskedelmi mérlegünk passzív egyenlege égyharma- dával ismét csökkent. Az ex­port növekménye elsősorban Ausztriában, az USA-ban, Nagy-Britanniában és az NSZK-ban jelentkezett. A fejlett tőkés országokkal lebonyolított forgalmunknak több mint fele a közös piaci országokra jut. (Az EGK ré­szesedése a fejlett tőkés régi­óból származó magyar im­portban 58, az odairányuló exportban 45 százalékos volt 1984-ben.) A magyar export­ban több mint kétötöd részt képviseltek az anyagok, kö­rülbelül 30 százalék volt az élelmiszerek, mintegy 20 szá­zalékos a fogyasztási cikkek részesedése, s ezekhez képest csupán szerény hányadot — kevesebb mint 6 százalékot — jelentettek a gépek, mintegy 10 százalékos a fogyasztási iparcikkek, 6 siázalékos a me­zőgazdasági termékek hánya­da. Exportunkon belül nőtt a kohászati termékek, vegyi anyagok és az állati eredetű élelmiszerek részesedése. Az import áruszerkezet módosu­lásai szerényebbek voltak, nőtt a könnyűipari fogyasztási cik­kek, csökkent a gépek, min­denekelőtt a komplett beren­dezések behozatali aránya. Nem segíti külgazdasági céljaink elérését a fejlett tőkés világban az adott ke- reskedelmpolitikai környezet. Számunkra elsősorban a me­zőgazdaság és az élelmiszer- ipar, az acél- és textilipar terén okozott a protekcioniz­mus nehézségeket, de újab­ban már egyes vegyi anya­gok és gépipari termékek be­vitelénél is protekcionista jel­legű intézkedésekhez folya­modnak partnereink. A diszk­riminatív rendszabályokkal, vagyis a csak hazánkat vagy a szocialista országokat érin­tő megkülönböztető korláto­zásokkal ma már csak a Kö­zös Piac országaiban talál­kozhatunk. A Norvégiával a múlt év decemberében kötött új, hosszú lejáratú kereskedel­mi megállapodásunkkal tel­jessé vált azoknak az EGK-n kívüli országoknak a köre, amelyek Magyarországgal szemben a nemzetközi sza­bályoknak megfelelő, megkü­lönböztetés-mentes kereske­delempolitikát alkalmazzák. A nemzetközi kereskedelem kedvezőtlen jelensége, hogy a korszerű technikát hordozó gépek és berendezések for­galma a fejlett tőkés orszá­gok és a szocialista országok között megnehezült. Lényege­sen szigorodott az amerikai engedélyezési rendszer, és ki­bővítették az úgynevezett ti- I lalmi áruk körét a NATO el­lenőrzési szervezetében, a COCOM-ban. Sajnálatos, hogy ezek az intézkedések a : semleges tőkés országokra is I kiterjednek. Nehézségek a fejlődő országokban A fejlődő országok rész- ! aránya hazánk teljes külke­reskedelmi forgalmában az elmúlt évben mintegy 12 szá- * zaléknyi volt. A fejlődő orszá­gokba irányuló magyar kivitel csökkenése 1984-ben tovább folytatódott. Ennek legfőbb oka, hogy legjelentősebb nagy viszonylatainknál — Irak, India, Irán — a kivitel igen jelentősen visszaesett, s ezt a közepes, vagy kis piacokra irányuló forgalom- növekedéssel nem tudtuk el­lensúlyozni. Exportunk csökke­nése a gépek és berendezé­sek árucsoportjánál volt a leg­nagyobb mértékű-, aminek egyik oka, hogy a fejlődő vi­lágban jórészt olyan, infra­strukturális jellegű terméke­ket — energetikai és híradás- technikai berendezések, köz­úti és vasúti közlekedési esz­közök, oktatási és egészség- ügyi felszerelések stb. — érté­kesítettünk, amelyek importját az átlagosnál nagyobb mér­tékben érintik a partner or­szágok beruházási korlátozá­sai. Figyelembe kell venni emellett, hogy a műszaki fej­lesztés lelassulása és az — részben az újonnan iparoso­dó feilődp országok részéről — erősödő konkurencia miatt a magyar áruk versenyképes­sége általában is csökken. M. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom