Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-27 / 25. szám

Tv-játék hat folytatásban Menet az elsó részből: Tordy Géza és Tóth Enikő Széchenyi napjai e Interjú Nemeskürty Istvánnal Széchenyi István fordulatok­ban gazdag, tragikus élete valósággal kínálja magát a megfilmesítésre: „a legna­gyobb magyar" nemcsak ha­ladó szellemű politikus, köz­gazdász, hanem kiváló katona és művelt, lebilincselő stílusú író is volt. A Magyar Televí­zióban elkészítették Széchenyi életének tévéváltozatát: az el­ső rész február 21-én, csü­törtökön este kerül a képer­nyőre, majd további öt kedd és csütörtök estén kísérhetjük figyelemmel Széchenyi életé­nek eseményeit bécsi ifjúsá­gától kezdve, a reformkor, a szabadságharc nagy küzdel­mein át a döblingi elme­gyógyintézetben elkövetett ön- gyilkosságáig. A forgatókönyvet Nemes­kürty István írta, a rendező Horváth Ádám, operatőr Sik Igor. Széchenyit Tordy Géza alakítja, és számos neves szí­nészt látunk a hosszú stáblis­tán: Kossuth Lukács Sándor, Crescence, Széchenyi felesége Piros Ildikó, Wesselényi Ujlaky Dénes, Metternich Avar István, Batthyány Kottái lános, Deák Ferenc Reviczky Gábor - Zi­chy Géza szerepét Kulka lá­nos, a Pécsi Nemzeti Színház művésze játssza. A Vasárnapi Dunántúli Napló munkatársa rövid inter­júra kérte Nemeskürty Istvánt.- Az utóbbi években meg­élénkült az írók, történészek vi­tája Széchenyi élete, életműve és sokáig rejtélyes halála kö­rül. A televízió vállalkozása összefüggésben van ezzel, ne­tán ez Nemeskürty tanár úr hozzászólása a vitához?- Nem hozásjólós semmi­hez és nem megszólalás vala­milyen vitában. A film címe Széchenyi napjai — életének olyan részleteit mutatjuk be, amelyek alkalmasak arra, hogy a Magyar Televízió né­zői számára hiteles képet ad­janak történelmünk e kiemel­kedő alakjáról. Minden szó, minden mondat, amit Széche­nyi kiejt, mind eredendően az ő szava - én nem találtam ki semmit. A film úgy kezdődik, hogy megjelenik egy Széche­nyi István nevű huszárkapi­tány, akivel nem közölték sem a bölcsőben, sem kapitányi előléptetésekor, hogy ő lesz egykor a legnagyobb magyar. Fokozatosan vált azzá — ez a folyamat a mi történetünk.- Széchenyi alakját általá­ban Kossuthtal való összeve­tésben szokták megítélni...- Elég helytelenül. Ő nem attól nagy, hogy vitája volt Kossuthtal. A filmben elhang­zik kettejüknek egy párbeszé­de, amely megpróbálja reá­lissá, hitelessé tenni kettejük kapcsolatát.- A szereposztást végig­böngészve meglepő, milyen sok szép, Hatol nő veszi körül hősünket...- Nem több és nem keve­sebb, mint a valóságban egy gazdag főurat és művelt hu­szárkapitányt.- A tanár úr látta a filmet?- Igen, és tetszik, különö­sen Tordy Géza és Piros Ildi­kó. Remélem, megtudom majd, hogy az önök olvasóinak is tetszett-e. Gárdonyi Tamás esi Bőrgyár + fűtésszerelő szakmunkást, + női segédmunkásokat, + nyugdíjas férfiakat öltözőőr munkakörbe. JELENTKEZNI LEHET A VÁLLALAT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN, PÉCS, BOLGÁR NÉPHADSEREG ÚTJA 52. 4 vasárnapi Horgásztó a belvárosban Szerencsésnek mondhatóak a nagyatádiak - az utóbbi napok fejleményei alapján el­sősorban a pecások -, mert a somogyi kisváros központjától alig pár száz méterre levő mes­terséges tavat horgásztóvá mi­nősítették. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a víz a Nagy; atádi HE kezelésébe került. Mint Juhász Sándortól, a ta­nács városfejlesztési osztályá­nak vezetőjétől megtudtuk, a változás csak része annak a folyamatnak, amelynek zárá­saiként egy többcélú haszno­sítási tóval szeretnék a várost megajándékozni. A meder úgy jött létre, hogy a közeli lakó­Elbúcsúzott Leontyne Price Tegnap, szombaton este Ver­di: A végzet hataTma című ope­ráját vetítette a Magyar Tele­vízió. Az előadás a New York-i Metropolitan Operában 1984. március 24-én elhangzott pro­dukció felvétele volt. Akkor, majd egy évvel ezelőtt Leonty­ne Price, az ,,operaművészet fe­kete nagyasszonya" még nem tudta, hogy elbúcsúzik a szín­padtól. Idén január 3-ón ugyanis, egyik legnagyobb sze­repével. a sötét drámaiságú Aidával elköszönt az operaszín­pad világától. A tökéletes hang- technikájú, kivételes színgaz­dagságé énekhang tulajdono­sa ugyanis kijelentette: fáradt már és ezentúl csak dalesteken énekel. telep építéséhez fel kellett töl­teni egy területet, s a kiter­melt föld helyén egy jó 800 méter hosszú, 230 000 köbmé­ter víz befogadására alkalmas, 18 hektáros gödör lett. Ezt töl­tötték fél egy csatorna vizével, óz új tó átlagmélysége 1,6 mé­ter, de inéhol megközelíti a hármat. Mit kínál egy ilyen víz? Első­ként a horgászatot. A helyi egyesület már napijegyeket is kibocsát ebben az évben. Az­után a sport: egy-két szél lovas már próbálkozott itt, nem ide­gen hát a vitorlásdeszka a nagyatádi fiatalok előtt. Ter­mészetesen mód nyílik csóna­Egzotikus • A piton ledörzsölte régi bő­rét, a boa szeme is teljesen sö­tétkék már — készül az új ru­hára. Kedvetlenek, étvágytala­nok mostanában, a hatméteres pitont kedvenc nyúlcsemegéje sem érdekli már. Talán az új lakásban? Pincelabirintusban épül az új otthonuk —, a pécsi Mecseki Kultúrpark terráriuma a belvá­rosban, a Munkácsy Mihály ut­ca 31-ben. Ma még kevés lát­szik a hüllőházból, de hamaro­san egzotikus környezetben sé­tál itt a látogató, a falborítá­sok sziklás falakat idéznek, az üveg mögött pedig lámpa­napfényben sütkéreznek, az igazán ritkán látható, számunk­ra különleges állatok. A különlegességekben való­ban bővelkedik a pécsi pince- terrárium. Európában egyedül­álló lesz — a labirintusba tele­pített hüllőház szokatlan meg­oldás. S persze igazán pécsi látványosság belső elrendezé­sében is — Dévényi Sándor pé­csi tervező tervezte. Az építés­hez a tapasztalatokat jugo­szláviai, Balti tengeri körúton szerezte a pécsi zoo, amely kázásra is, ennek sportszerű űzéséhez azonban néhány fel­tétel - mindenekelőtt a csó- naikház - még hiányzik. Végül: Nagyatádon gond a kellő mennyiségű ivóvíz. A ta­nács szaíkemberei most azt szorgalmazzák — és partnerük nem zárkózik el a megoldástól -, hogy az Újpesti Cérnagyár helyi telepének kiváló vizet adó saját kútja: segítsenek a gond enyhítésén, ugyanakkor egy­napi 1500 köbméter kapacitá­sú vízkivételi mű segítségével a gyár az új tóból kapjon szá­mára alkalmas vizet. M. A. hüllők maga építkezik, szakemberei­nek szép erőpróba. Tíz méterre a föld alatt a nyolcszáz négyzetméternyi pin­cerendszerben készek a terré­numok, akváriumok fém- és be­tonvázai. Készülnek az üvegek, a hat, háromezer literes akvá­riumhoz Csehszlovákiában, mert a nagy víznyomás miatt 30—35 milliméter vastagságú kell. Hosszas próbálkozások után si­került megnyerni a libereci üveggyárat, küldjenek rendha­gyó minőségű termékükből Pécsre is. Az állatkert terrénumának lakói új társakra is számíthat­nak Bécsből, karl-marx-stadti állatkertből négy boára, az er­furtiből pitonokra, krokodilok­ra. S megismerhetjük a hazai hüllő- és halfajtákat is, ma már ötvenöt kipusztulófélben lévő fajt tartanak nyilván. Együttes megtekintésük nemcsak az is­koláknak, hanem a pécsieknek és idelátoqató turistáknak is él­ményt nyújt. A Mecseki Kultúrpark tervei szerint augusztus 20-án nyit a pinceterrórium, az intézmény fennállásának negyedszázados jubileumán. G. M. Otthonuk a pincelabirintus A pápaszemes kajmán igaii fotósztár a pécsi zooban Fotó: Cseri László Panoráma ISTENNŐ A képünkön látható Ur­sula Andress, a csodaszép svéd színésznő legutóbbi főszerepét abban a film­ben játssza, melynek cí­me: „A kannibálok fehér istennője". Hát!?... A LOUVRE ALATT Európa jelenleg legna­gyobb régészeti ásatása történik a párizsi Louvre épületének korszerűsítése közben. A híres képtár bel­ső udvarában egy 1202- ben épült vár maradvá­nyait ásták ki, amit egy 1528-ban betemetett vár­árok vett körül. Aki 1986- ban látogat Párizsba, a képgyűjteményen kívül az üvegpiramissal fedett vá­rosépítési emléket is lát­hatja majd. LIZA, LIZA) Súlyos állapotban vitték alkohol- és qyóqvszerelvo- nó kúrára Liza Minellit. A kúra után most a „New York, New York” című té­véfilmben egy revüsztárt alokít. A film a szórakoz­tatóipar belső bonyodal­mairól szól, és ■ezzel az elcsépelt témával nem igen szórakoztató. Liza Minellí nediq nosztalgiából be­költözött anvia, Judy Gar­land egykori hollywoodi la­kásába. PROUST-BALETT Les Intermittences du Coer címmel Marcel Proust irodalmi művére tervezett koreográfiát Roland Petit. A bemutató a nyugat-ber­lini Deutsche Operban volt. A produkciónak két magyar táncosa van: Csar- nóy Katalin és Horváth Andrea. De táncol benne a Párizsi Naqyooera rend­kívüli balettáncos egyéni­sége, az „Operaház fan­tomja" női főszereplője, Dominique Khalfouni is. F-y D-s Bűnöző matróna Három Lada, sofőrökkel 1800 forint közsegélyt is kapott — Van-e bikájuk eladó? — Van, persze... — vála­szolják számos baranyai köz- séqben a finoman szólva heve­nyészve öltözködő, sötét bőrű érdeklődőknek. Ám a válaszra azok hirtelen kereket oldanak, a bikatulajdonosok meg csak néznek: hát ez meg mi... Nos, a magyarázat: nem kell. nekik a bika. „Kamu” az egész, mármint hogy vásárolni szeret­nének. S a bika csak egyike sokrétű eszközeiknek. Lehet ép­penséggel toll, használt ruha, régiség, ágynemű — a dolog annyiban közömbös, hogy csak tájékozódni szeretnének. Affe- lől ugyanis, hogy mit lehetne „meglovasitani” — bika he­lyett — a kiszemelt házból. * A tapasztalat egyre kiterjed­tebb: megszaporodtak a me­gyében a besurranásos tolvaj- lósok. Egész kis csapatok — rendszerint családi alapon szerveződve —- járják Baranya községeit, keresik a hézagokat — azokat, amelyeket értékeik őrzése közben oly könnyedén haaynak a tulajdonosok. Vannak persze magányos, ám többszörösen visszatérő „bújárok” is, mint például a nagyhírű Zsigár Jánosné. Most már határozottan mondhatjuk, hogy ez a neve, de néhány nappal ezelőtt még korántsem volt ilyen biztos, tekintve, hogy tizennéavféle személyi adat- gyűjteménye volt, mikor melyi­ket használta. Országos hírű bűnöző, ez tény — annál bi­zonytalanabb az életkora. Ma­gát ugyan 82 évesnek mondja — az öregség, vélte tapaszta­latai alapián, szánalmat, en­gedékenységet szül — s három professzor vizsgálata után de­rült ki: legalább 20 évvel fia­talabb. Jól élt. Három 1600-as Ladá­ja volt, fél év alatt ezekkel jár­ta az egész országot „beszer­ző kőrútjai^”, természetesen váltott sofőrökkel, minél ke­vésbé ragadjon meg az arcuk az esetleges tanúk emlékeze­tében. Tudta őket persze fizet­ni, bár nem abból a havi 1800 forintból, amit az érdi tanács­tól — itt van bejelentett laká­sa — közsegély címén kapott. Mint szegény, öreg asszony . . . Aki egyébként, amikor a le­bukását eredményező legutóbbi lopásánál tett=n érték, úgy fu­tott, mint a nyúl — hirtelen el­felejthette. hogy ő tulajdon­képpen ,82 éves múlt —, ám amikor elkapták, ketten támo­gatják ké*felől a kocsihoz, mert olyan, de olyan beteg volt, hogy rogyadozni is alig bírt. . . A többség azonban csopor­tosan jár. Az egyik falaz, a másik benéz, a harmadik „fel­vigyáz” — ismerős a dolog. És mégis rengetegen lépre men­nek. Amiből persze nem követ­kezik, hogy minden tollvósárló tolvaj is.. Az óvatosság azon­ban nem árt. Egy-két adat a személvi iaazolványból, a gép­kocsi rendszáma, ezek már támpontot nyújthatnak a bűnö­zőknek — bár nagyon gyakori az is, hogy lopott autóval ér­keznek a bikakeresők. Ám en­nek rendszáma is valami, min­denesetre a károsult annyit legalább elmondhat: megfo­gadta a tanácsot, s — saját érdekére tekintettel — igyeke­zett elejét venni a bajnak. Mészáros Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom