Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-27 / 25. szám

M indegyik szerepe kihí­vás volt. Nem úgy játszott, ahogy elvár­ták tőle. A játékos tudós ér­zékenységével közeledett a rábízott feladatokhoz. A Gá­bor Miklós-féle Hamlet mítosszá vált. A 60-as évek színházi romantikáját sike­rült diadalra vinnie. A Kossuth-díjas színész kí­méletlen életformát válasz­tott: önmaga megismerésére készült egy életen át. .Eddig három naplót írt, melyek nyomtatásban is megjelen­tek. „A színész árnyéka” cí­mű könyvéről azt vélik, Gá­bor Miklós önbölcselkedései­nek gyűjteménye.- A bölcselkedéshez én nem vagyok elég okos. Mi­vel a közönségnek elvárásai vannak a művészekkel szem­ben, szerettem volna elmon­dani, hogy én pontosan olyan vagyok, mint önök. Egyik pillanatban úgy gon­dolom, hogy ez a jó, a má­sikban meg, hogy az a jó. Ha nem így lenne, akkor mi a csudának mentem volna el a Nemzetiből a Madáchba, SIKER Az örök Hamlet Százéves a bajai vasút Baja, a téli Duna-szakasz akkor 21 ezer la­kosú városa, 100 évvel ezelőtt is, rajta volt nem­csak a történelmi Magyarország, hanem Európa kereskedelmi térképén is. A kikötőben évi 120— 150—1000 tonna áru fordult meg, az ogyesszai gabonatőzsdén az átlagosnál magasabb árat fi­zettek a Baján behajózott bácskai búzáért. Az iparosodó Duna-parti város fejlődésének hatalmas lendületet adott az 1884-ben meg­épített Baja—Szabadka közötti vasútvonal, ami eredeti hosszúságában 59 kilométeres volt, s amelynek most Bácsalmásig terjedő szakasza van az ország területén. Talán a bajaiak sem tud­ják — bekapcsolódásuk az ország „gőzerejét” vérkeringésébe pontos 10 évet késett. A késés oka az 1873-ban kirobbant pénzügyi világválság volt, hiszen a bácskai városnak a vasúti közle­kedésbe való bekapcsolására már 1871-ben készen voltak a tervek. A most 100 éve megin­dult vasút Baját Szabadkán keresztül Szegeddel, Nagyváraddal, Kolozsvárral kapcsolta össze — de mindenekelőtt Budapesttel, az ekkori Európa egyik legdinamikusabban fejlődő fővárosával. A megépülés évében még tehervonati forgalom a Madáchból pedig Kecs­kemétre. — Népszerűsége csúcsán szerződött oda, holott akko­riban egy színésznek bünte­tés volt vidékre menni. — Ez nem kihívás volt, ahogyan sokan gondolták, egyszerűen anyagilag meg­engedhettem magamnak ezt a „luxust". Olyan emberek­kel dolgozhattam ott, akik között jól éreztem magam, nem hajszolt senki, nem gé- piesedtem el, nem unatkoz­tam. — A filmezés is unalmassá vált, azért mondott le róla 12 éve? — Igen, a filmezést mindig úgy éltem át, hogy csak esz­Az ország vérkeringésében Akik méltányolják a házi ízeket, kiéheztek egy igazi birka- vagy malacpörköltre, pacalra, vesevelőre, pájslira vagy babgulyásra, ki nem hagyhatják Ilonka néni főzt- jét. Kicsoda Ilonka néni? So­kan ismerik, már csak abból ítélve is, hogy ha az ember a Pécs—Szentlőrinc közötti nyíl­egyenes útról balra letérve egy kis kunkort tesz, megérkezik a Markó csárdához, a környé­ken a nap szinte minden sza­kában gépkocsik tucatja par­kol. Az éhes utasnak szeren­cséje van, ha rögvest 'kap he­lyet, mert különben mindig telt ház a csárdában. Mint most is, amikor érke­zünk. Ilonka nénit ismerősként köszöntjük, térül ki rögvest a konyhából, s kisikerít valaho­gyan egy asztalt nekünk. Na, fiaim, halászlé, babgulyás, birkapörkölt, malacpörkölt vagy vesevelő? Ez a mai vá­laszték. Mondjuk, ételreceptért jöttünk, na meg ebéd után is vagyunk, dehát tudjuk, ellen­kezésnek helye nincs, már jön is a teríték. Körülnézünk, a kora délutáni órában minden asztalnál étkeznek. A vendég­kör óriási. Ilonka néni nevetve meséli, a múltkor is megáll egy nagy fekete autó a csár­da előtt, a sofőr pakolgatja ki hátulról a csomagtartóból a dunsztos üvegeket. Már azt hitték, a jóember vegyesbolt­nak nézi a csárdát, üres üve­geket akar visszaváltani. Ha­mar kiderült, pesti az illető, dehogyis üvegeket akar be­váltani, pacalpörköltért jött. Huszonhét üveget töltetett meg, mindegyikre külön-külön rá volt ragasztva a névvel el­látott címke. Hat-hét éve, amolyan csa­Fűzaratás Megkezdődött a fűzfavessző vágása a fűzaratás a Du­nántúl egyik legnagyobb te­lepén, az Egyesült Fonottáru Háziipari Szövetkezet celldö- mölki füzesében. Az idei ter­més kiváló minőségű: a vesz- szők zöme 100—140 centiméter hosszú, tővastagságuk 5—6 milliméter. A 150 hektáros te­lepről tavaly 27 vagon vesz- szőt takarítottak be az e cél­ra is használatos nádarató- gépek, az idén ennél valami­vel többre számítanak. A ki­főzött, hántolt és szárított fűz­vesszőből 'okféle használati cikk készül. Különböző álcák­ból, tartókból, fonott bútorok­ból számottevő mennyiséget szállítanak Nyugat-Európába­REJTVÉNY nem volt ezen a vonalon, de naponta négy sze­mélyvonat közlekedett itt már a kezdetektől. Húsz évvel később már több mint egymillió utas volt az éves forgalma a nem egészen 60 kilo­méteres vonalnak. Amíg a vasútvonal meg nem épült, áldás volt Bajának a Duna, elkészülte után — egyejek szerint — átok! Igen, átok, mert nem volt állan­dó híd a folyamon, s így nem volt közvetlen kapcsolata a városnak az erősen iparosodó Du­nántúllal. Főként a Péccsel való kapcsolatot hiányolták a Duna—Tisza köziek. 1906 októbe­rének utolsó napján többé már ez sem volt hiány: megépült a vasúti híd Baja és Bátaszék között. Az 550 méter hosszú hidat 400 munkás építette 14 hónapon át, a két települést össze­kötő 16 kilométeres vasútvonalat pedig 1300 ember 8 hónapig. A híd szerkezeti elemei a diósgyőri vasgyárban készültek. Furcsa egybe­esés, hogy a MÁV tervei szerint a híd felújítását egy év múlva, 1986-ban kezdik el. A hidat — felújítás után — a legnagyobb tengelynyomású vasúti kocsik is használhatják majd. Hegyes Zoltán Minden szerepe kihívás köz vagyok. Egy másik fan­táziát kellett szolgálnom, ez pedig nyomasztott. — A színpadi színész is el­adja magát mások kénye- kedve szerint... — Igaza van. Mi megfizet­tetjük azt a gyönyörűséget, hogy részeltetjük a nézőt abban az élvezetben, amit számunkra jelent a színház. És ez nem ugyanaz, mintha nem szeretnénk, amit csiná­lunk és csak úgy, pénzért, eladnánk magunkat. — Említette, van olyan filmje, amit sohasem látott, még a címére sem emlék­Ot színház Nagykanizsán A befőgadószínlbázalk sorá­ban egyre előikelőlbb helyre kerül a nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ. A salját társulattail nem ren­delkező ilyen intézményeknek ugyanis rendkívüli előnyük, ■hogy több színiház műsorából válogathatják iki a javát. A ’nagykanizsaiak -így a most in­duló téli-tavaszi bérletben öt színiház előadásait mutatják be. A zalaegerszegi társulat Eugene O’iNeill: iEgy igazi úr, Lapé de Vég a: A kertész ku­tyája, Kodály: Székelyfonó és Robert Thomas: A szegény he­kus esete a papagájjal című produkcióit hozza el Nagy­kanizsára, a kaposvári pe­dig Weöres Sándor: A két­fejű fenevad, Henry Fielding: Tom Jones és Majakovszkij: Gőzfürdő című műveit. Ezenkívül 'három 'budapesti színház is vendégszerepei majd a Hevesi Sándor Művelődési iKözpontbam. Legrégibb part­nerük, a Radnóti Irodalmi ■Színpad, ezúttal KoTmendy Já­nos Ami a szerepeimből kima­radt című úgynevezett „nipacs- kodásait” játssza el, Kaiposy Miklós szerkesztésében. A Ka­tona József Színház Moliére: Tudós nők című komédiáját, a Vigadóban létrejött színiházi intézmény pedig Hubay Miklós: Római karneválját hozza el Nagykanizsára. Rejtvénysoroza- tunk 2. fordulójá­nak helyes meg­fejtése: Pókháló, Tóth, Rónay, Esz­tergályos, Árva, siker, Sándor, Uhrik Dóra, Gom­bár, Gulyás, Bre- tus, legato, Vo­ta. Heti sorsolásun­kon könyvjutalmat nyert: Csendes Gyuláné, Szent­lőrinc, Nefelejcs u. 3. (A heti könyvsorsolások nyertesei termé­szetesen az 5. forduló végén is részt vesznek a sorsolásban). Képregényünk a sorozat 3. for­dulója. Bekülden­dő az 5 kérdésre adott válasz szer­kesztőségünk cí­mére: Dunántúli Napló Szerkesztő­sége, Pécs, Hu­nyadi út 11. — 7601. Ki a képen látható balett ze- Nevezze meg a képen látható neszerzője? két balettművészt I Kik a Ravel—Tomita: Boleró cí­mű táncművének koreográfusai? szik. Az első a „Valahol Európában" megmaradt-e az emlékezetében? — Csak annyira, hogy ak­koriban nagyon nagyképű voltam és komoly konfliktus­ba kerültem a film rendező­jével, Radványi Gézával, az­óta már megkövettem őt'. — Elmondok valamit, re­mélem nem jön zavarba tő­le: Édesanyám régi tisztelője önnek. — Mit mondjak erre ...? (Beszélgetésünk alatt először neveti el magát.) Ez annyit jelent, hogy most már az édesanyák az én rajongóim és nem a kislányok.- 65 évesen hogy érzi, a színpadi hősök mennyire szívták el a húsát, vérét? — Nem veszem még észre magamon az agyérelmesze­sedés jeleit. Hamarabb el­pilledek ugyan, de annyira nem vagyok még fáradt, hogy arról a szórakozásról, amit a színház jelent, le­mondjak. Stausz Csaba Fotó: Csonka Éva Ilonka néni főztje Melyik görög drámaíró írt tragédiát az­zal a címmel, amelynek azonos című ba­lettváltozata látható a képen? Mi a neve a képen látható két táncművésznek? Malacpörkölt — tíz ujjúnkat megnyalva ládi vállalkozásban bérlik és viszik a Markó csárdát Ilonka néniék, ő a főszakács és a gazdaasszony, immár nyugdí­jason, Zoltán fia a söntésben, na és a felszolgálók, két ta­karos menyecske személyében. Előtte hosszú évekig vendég- lősködtek Egerágon a környe­ző tsz-éttermekben is az ő főztjüket tálalták, azóta is em­legetik őket. Nos hát, étel­receptért jöttünk a Markó csárdába, éspedig annak az ételnek a receptjéért, melynek elfogyasztása után tíz ujjún­kat is megnyaltuk, s melynek íze most is bizseregteti ízlelő bimbóinkat. Malacpörkölt — Ilonka néni módra. Egy családra számolva te­gyünk két kilónyi malachúst az üvegesre párolt hagymára. Te­szünk bele babérlevelet, ká­véskanálnyi majoránnát, őrölt fekete borsot, egy gerezd fok­hagymát, harminc dekányi na­túr lecsót, csemege- és erős paprikát, lehetőleg házit, az egészet lassú tűzön főzzük, menet közben egy kis vizet löttyintve rá. Addig főzzük, amíg ragadós nem lesz, míg a villa meg nem áll a szaftjá­ban. M. Z. Ilonka néni egy fél malaccal Fotó: Cseri László Éles anyanyelvűnk A kézenfekvő nem a ké- zenáHó ellentéte. * A levelező tagozatot lé­gipostával végezte. * A közlekedési vállalat üresjáratot indított. * Egyszer hopp, .máskor hu la. * A gondolkodás mindig agyonikoptatott dolog. * Egy hazug ember stá­tusszimbóluma a sánta kutya. Kétféle stréber létezik: sima és vonalas. * A férfi ékessége a gon­dolat, a nő gondolata az ékesség. Egyik újságíró a lap jó­ról, másik az éléről isimert. VDN NÉV: _ _ _ ___ j LAKC ÍM: - _______ ____ 3. R EJTVÉNY MFfiFFITÉS: ! eves APECSI BALETT vasűmapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom