Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-05 / 3. szám

A szocialista országok életéből Mit adunk'és mit kapunk? Tovább bővül a KGST belkereskedelmi árucsereforgalom Falnsi klubok Lengyelországban Idén több mint tíz százalék­kal bővül — s ezzel megha­ladja a 300 millió rubel érté­ket — hazánk és a többi KGST- ország belkereskedelmi válasz­tékcseréje, amely immár ne­gyedszázada jól egészíti ki a külkeresedelmi áruforgalmat. A közszükségleti cikkek cseréje bővíti <i partnerországok üzle­teinek áruválasztékát, illetve csökkenti a hiányokat. A magyar Belkereskedelmi Minisztérium a partnerekkel — az NDK kivételével — az el­múlt hetekben, napokban írta alá az ez évre szóló megálla­podásokat. Az NDK-partnerrel a szerződést várhatóan január­ban kötik meq. A legintenzívebben a jól be­vált áruházi csereforgalom nö­vekszik, gyakoribbá válnak Bu­dapesten és vidéken a nemze­ti áruházi -napok, hetek. Idén több mint 200-szor jelennek meg áruházainkban a szoká­sosnál nagyobb mennyiségben és választékban a szocialista országokból származó termé­kek, s ugyanennyi alkalommal mutatják be külföldi városok­ban áruházaink kínálatát. Az áruházi hetek, napok eavben piackutatási célt is szolgálnak, hiszen mód nyílik arra, hogy a bemutatott kínálatból a legke­resettebb termékeket később a külkereskedelemben, vagy a belkereskedelmi árucsereforqa- lomban nagyobb mértékben szállítsák eqymásnak a partne­rek. A Belkereskedelmi Minisz­térium arra ösztönzi a vállala­tokat, hogy a cserelehetősége­ket mind iobban kiaknáznák olyan cikkek beszerzésére, amelyekből o hazai ipar nem tud eleqendőt biztosítani a belkereskedelem számára, s amelvekből nz imnortlehetősé- gek is szűkösek. Ne a luxus­igényeket kielégítő termékek­ből bővítsék a választékot, ha­nem igyekezzenek olvan cikke­ket beszerezni, — oéldául tele­víziókat, hűtőszekrényeket, ra­diátorokat, automata mosógé­peket. — amelyekkel a hiányo­kat tudják enyhíteni. ' Csehszlovákiával idén 27 szá­zalékkal növekszik a belkeres­kedelmi csereforaalom, s olda­lanként megközelíti a 130 millió rubel értéket. A csehszlovák konfekcióáruk, tapéták, kozme­tikai termékek, porcelánok, ci­pők, csillárok, iátékok, elekt­romos háztartási aépek, radiá­torok, valamin* oitó- és ablak­keret ellenértékeként a maavar belkereskedelem egyebek közt PVC-oadlóburkolót, necc-haris- nvanodránot és ugyancsok ke­rámiát, kozmetikai termékeket, valamint háztartási eszközöket szállít Csehszlovákiába Mindkét orszáaban 60 alka­lommal rendeznek áruházi he­Az 55 200 négyzetkilométer kiterjedésű Arhangaj ajmak székhelye: Cecerleg. Az ajmak- ban ma 80 ezer ember él. A ki­váló hegyi legelőknek, s a la­kosság hozzáértésének köszön­hetően az ajmak élenjár az állattenyésztésben, valamint a vaj- és tejtermelésben. A szarvasmarha- és a lóállomány számát tekintve is az első ez az ajmak Mongóliában. A hegyes-völgyes, változatos természeti szépségekben gaz­dag táj azonban nemcsak hegyi legelőkben bővelkedik. Gyara­podik erdeinek száma is: az ajmak területének 15,7 száza­lékát borítják erdőségek. Mél­tán nevezik hát Árhangajt Mongólia Svájcának. Az ajmak a szövetkezeti moz­galom úttörői közé tartozik. 1936-ban itt, a Tariat járásban alakult meg az első mongol mezőgazdasági termelőszövet­kezet Jalait néven. Az első szö­vetkezeti tagok évi jövedelme méq' mindössze 350—400 tugrik volt. Azóta nagyot változott minden: az ajmakban ma 16 szövetkezet működik, s a tag­ság jövedelme a négyszerese tét a partner állami és szövet­kezeti vállalatok. Mintegy 10 százalékkal nö­vekszik idén a magyar—szovjet belkereskedelmi csereforgalom. A két ország belkereskedelme kölcsönösen mintegy 53 millió rubel értékben szállít fogyasz­tási cikkeket. A Szovjetunióból hűtőszekrények, konyhai és ker­ti szerszámok, közkedvelt órák, ezüsttárgyak, halkonzervek és pezsgők, valamint kerékpárok érkeznek. Több kerül a magyar üzletekbe hordozható színes te­levízióból, kapható lesz a szov­jet nagyképernyős színes tv is. A magyar belkereskedelem író­szereket, tapétákat, kozmetikai cikkeket, bútorokat, autóülés­huzatokat, húskonzerveket, für­dőszobai felszereléseket és lo­gikai iátékokat szállít a Szov­jetunióba. A magyar—bolgál árucseré­ben több mint 20 millió rubel értékű fogyasztási cikket szál-’ lítanak egymásnak, ennek mint­egy felét áruházi hetek kere­tében, A partnerek kölcsönösen negyven nemzeti napot, illetve hetet rendeznek idén. Bulgáriá­ból zöldséa- és qyümölcskon- zervek, halkészítmények. sós foakrém, porcelánok, néoművé- szeti tórqyak, vilóaítótestek, va­lamint fonott demizsonok kerül­nek a maayar üzletekbe. Belke­reskedelmünk ellentételként kempingcikkeket, kukta-edé­nyeket, fürdőszobamérleqeket, autóayúitó gyertyát, elektromos kávédarálót, lámpákat és koz­metikumokat szállít a partner­nek. A magyar—lenayel foraolom- ban 27,6 millió rubel értékű áru cserél qazdót. Lennvelorzsáa- ból mintegy 7 százalékkal több áru — moped, kempinqkerék- pár, üveq- és kristálváru, vala­mint műbőr- és bőrcipő — ér­kezik, a maqvar belkereskede­lem pedig uavanennyivel több konzervet. italárut, lakásfelsze- relési cikket, kozmetikai és ru­házati terméket szállít Lenqyel- orszáaba. A Romániával kötött meaál- lapodás értelmében mindkét orszáa belkereskedelme 22 mil­lió rubel értékű árut iuttat part­nerének. Romániából bútorok, iátékok és ruházati termékek kerülnek a magyar üzletekbe; kozmetikai cikkekért, írószere­kért, kuktaedényekért és ruhá­zati termékekért cserébe. A megállapodások alapján Kubával másfél millió rubel ér­tékű árut cserél a magvar bel­kereskedelem. Az árulista je­lentősen bővül annak a kubai hétnek az eredményeként, ame­lyet nemrégiben rendeztek a budapesti Flórián üzletközpont, illetve Győr Centrum Áruházá­ban. Az ott nagy sikert aratott annak, mint amit a hatvanas években kerestek. Ugyanennyi idő alatt a szövetkezetek va­gyona csaknem az öt és félsze­resére nőtt, a szarvasmarha-ál- fomány pedig a harmadával gyarapodott. Egy-egygazdaság jelenleg átlagosan 50 traktor­ral és 20 más mezőgazdasági géppel rendelkezik, az állatál­lomány meghaladja a 73 ezret, s a gazdaságok évi termelésé­nek tiszta eredménye: szövetke­zetenként 1 millió tugrik. A tanulás, mint követelmény ma már természetes ebben az aimakban is. Az elmúlt két és fél évtizedben megduplázódott a „kiművelt emberfők” száma, s ezzel együtt megnőtt a la­kosság kulturális érdeklődése is. Az arhangajiak főként a mo­zit szeretik. Az ajmak minden településén található filmszín­ház, s a falvakban, városokban ez a legvonzóbb szórakozás. Az iskolahálózat mellett fej­lődött az egészségügyi ellátás is. A gyógyászati intézmények száma 1960 óta a két és fél­szeresére növekedett. Az ajmak­ban ma 10 ezer lakosra 122 kórházi ágy jut. áruk, köztük szabadidőruhák, bőrcikkek, népművészeti és ke­rámia dísztárgyak, függőágyak, édességek és gyümölcsök, vala­mint italok jövőre már széle­sebb körben lesznek kaphatók a hazai üzletekben. Magyaror­szágról konfekcióárut, kozmeti­kai cikkeket, méterárukat és háztartási eszközöket szállíta­nak Kubába. A Vietnami Szocialista Köz­társasággal a Konsumexen ke­resztül cserélik ki áruikat a ha­zai belkereskedelmi vállalatok. A forgalom idén mindkét olda­lon várhatóan mintegy 1 millió rubel értékű lesz. Blansko egyenlő a fémöntés­sel — mondaná gondolkodás nélkül Csehszlovákia minden elemista tanulója. S ez nem is csoda — a dél-morvaországi Blansko város CKD Vállalata egész Csehszlovákia legna­gyobb vízturbina-gyártója, az egész világba szállítja azokat, ugyanakkor a művészi fémönt­vények legjobb előállítója. Ez­zel is folytatja e vidék ősrégi fémöntői hagyományát. A Blansko körüli erdőkben máig is fennmaradtak a régi, törté­nelmi öntőkemencék, amelyek közül a legrégibb az Adamov melletti Stará Hut' (Óhuta). Itt készítették az öntőmunkások — a „smelcírek” — ahogyan ak­kor nevezték őket, a kiöntéshez szükséges olvasztható vasát. A fémöntő mesterség itt min­dig a legmegbecsültebbek kö­zé tartozott. Régen elmúlt az ideje annak a rövid ideig tartó mesterségbe való betanulás­nak, ahogyan az szokás volt a mai CKD Vállalat elődjében, az 1698-ban létesült Salm-féle vasgyárban. A tanoncok első­sorban segédmunkát végeztek, méghozzá ingyen. 1899-től azonban a gépipari és fémön­tői tanonciskolában már szak­oktatók tanították a mestersé­get, egyszerű betanulás már nem volt elegendő. Ma a Gép­ipari Szakmunkásképző Közép­iskolában majdnem 500 tanulót képeznek, öt szakmában — gépmeqmunkáló, qépi beren­dezések gépmechanikusa, acél- szerkezetek qépmechanikusa, modellező és fémöntő szakmun­kás. „A fémöntés a kiemelt szak- tantárgyak közé tartozik” —• mondja a Blanskói Gépipari Szakmunkásképző Középiskola igazqatója, Antonín Soucek. „A tanulók itt nagyobb zsebpénzt és minden évben teljes mun­kafelszerelést kapnak. Az isko­la elvégzése utolsó hónapjai­ban, amikor már valóban érte­nek a munkához, rendes fize­tést kapnak.” Mi okozza, hogy olyan nagy az érdeklődés e szakma iránt? Az ember azt hinné, hogy a Robotycze apró falu Lengyel- ország délkeleti részén, festői környezetben, hegyek koszorú­ja veszi körül. Ide látogatott el a Varsói Opera Kamaraegyüt­tese. Szokatlan esemény, de az együttes valódi. A helyi Sajtó- és Könyvklub, azaz a kultúr­otthon hirdetőtábláján kifüg­gesztett tájékoztatón a műsor: Tom Johnson „The Four Note Opera" — egyfelvonásos dal­mű szopránra, mezzoszopránra, tenorra, baritonra és basszus­ra, zongorakísérettel. A művészek számára kalan­dort jelent ez a vendégjáték. Nemrég a londoni műértő kö­zönség előtt szerepeltek, most pedig olyan hallgatóság előtt készülnek fellépni, amelynek fogalma sincs arról, hogy mi fiúkat inkább az autójavító­szakma vonzza. „Ebben a hagyomány is köz­bejátszik. Elég, ha megemlít­jük az itt készült művészi önt­vények legismertebb példáit — Karlovy Vary és Mariónské Láz- né fürdősétányait, vagy pedig a Blanskóban készült mai víz­turbinák nagy sikereit világ­szerte. A fémöntésnek ma kulcs­pozíciója van a géoiaarban, a közlekedésben, az építőiparban is. A leqkülönbözőbb fémek öntvényei képezik a aépkocsik, a hőturbinók, stb. tömeqének minteav 80%-át. Eqy-eqy önt­vény tömege néhány gramm­tól több tonnáiq terjed. A bo­nyolult gépipari alkatrészeknél, amilyen a motorfei vagy a mo­tor tömbje is, a fémöntő tech- nolóaia az eqvetlen számításba kerülő gyártási mód. S a fém­öntőknek egyszer majd mea kell tanulniuk a memóriával rendelkező anyagok öntését is. Azt hihetnénk, a fémöntők csak homokkal és folyékony fémmel dolqoznak. Pedig mun­kájuk eqyúttal művészet is, pontosságot, fortélyt, tudást követel." „Ha a fémöntő az anyaaot a formába önti, szinte a lé- leazetét is visszatartia” — ve­szi ót a szót a fiatalok szak­képzésének fő művezetőié, Jan Ledvina. „Az öntő nem lát be­le a formába, s így nem tud­hatja, mi történhet az 1100— 1200 °C-ra felhevített anyaggal. 1939 óta vagyok a szakmában, s 1954 óta tanítom a jövendő­beli öntőmunkásokat. Darab­számra dolgozunk, 50 kg alatti tömegű öntvényeket készítünk. Termékeink 99%-a a gyártásba kerül.” — Mi valójában a fémöntő munkája? „Az öntőnek modellre, for: mázóanyagra és formázókeret­re van szükséae" — maavaráz- za Jan Ledvina mester. „A mo­dellt a keretbe helyezik, teletö­mik átszitált kvarchomokkal és agyaggal, amely szilárd, leve­gőt áteresztő és tűzálló. A ho­mokhoz összehúzó anyagot tesznek — az öntőnek tudnia fán terem az ária, a duett, a recitativo. Az első sorban gyerekek: megilletődött és figyelmes ar­cok. Az áriához odakintről li­bagágogás társul. Többen fel­állnak és hangosan zörgő szé­kekkel elhagyják a termet az előadás közben. A következő faluban már jobb a helyzet. A közönség ün­nepi öltözetben, a helybeli ta­nítónő kettesével vezeti be a gyerekeket. Volt már velük színházban, operában a vajda­sági székhelyen, s így felkészül­ten fogadják az előadást. A siker hát maradéktalan. Ahány klub és kultúrotthon, annyiféle fogadtatás. Az ér­deklődők száma is erősen vál­tozó. Volt falu, ahol épp me­nyegzőt ültek aznap — egy lé­keli, milyen anyagot formáz meg és mit várhat tőle. Ma két darabból álló formákkal dolgo­zunk, ezelőtt a formák egy da­rabból készültek. Azután a le­döngölt homokban a forró fém számára be- és kifolyóárkokat mélyítenek ki. A forma két felét úqy rakják össze, hogy kis nyí­lás maradion, amelyen át az öntvényt beleöntikv A tanulóknak mea kell tanul­niuk a legkülönbözőbb alkatré­szek kiöntését turbinák, ka­russzelek, stb. számára, de ki­próbálják a művészi öntvények számára készülő formákkal va­ló bánást is. Képességeiknek már a tanulás során is tanúje­lét adhatják a Cseh Fémöntői Társaság által szervezett verse­nyeken. Ez tehát a qyakorlat. De mi­lyen a szakma elméleti előké­szítése? „A tanulás 3 éviq és 4 hóna- piq tart” — mondia a taninté­zet igazgatója, Antonín Soucek. „Három év után a tanulók írás­beli vizsaát tesznek le az elmé­leti tantárgyakból, s további néay hónap után, amit tartó­san az öntődében töltenek el, bemutatiók ayakorlati tudásu­kat is, E néay hónap során meqkezdik tanulmányaikat a Blanskóban működő Dolaozók Középiskolája első évfolvamán. Ez az iskola kétéves és érettsé­givel feieződik be. Cseh és orosz nyelvből, matematikából és fémöntészetből tesznek érett­ségi vizsgát. Az ilven kombinált képzésben részesült szakembe­rek iránt iaen nagy a kereslet — kitanuliák a szakmát és érettséaüük is van hozzá. Az ipariskolák véazőseivel szem­ben az az előnvük, hogy a mes- ter^ónet is ismerik. Ezért a Blanskói CKD Vállalat már ta­nulási ideiük során szerződést köt a tanulókkal, s ezzel bizto­sítja a munkahelyet számukra. Ezekben a szerződésekben a vállalatnak az a követelménye is szerepel, hogy a szakmát ki­tanult fiatalok az iskola elvég­zése után legalább öt évig dol­goznak a vállalatnál.” lek sem jelent meg az előadá­son. De volt olyan is, hogy szűknek bizonyult a klubhelyi­ség. Alapos túlzás lenne azt állí­tanunk, hogy a lengyel falu mindennapjaihoz szervesen hozzátartozik a színházi vagy zenei kultúra ápolása. A Varsói Opera Kamaraegyüttesének al­kalmi fellépése falun egyelőre még fehér hollónak számít. Egy valami azonban vitatha­tatlan tény: a legtöbb faluban működik Sajtó- és Könyvklub. A klub rendszerint a falu egyet­len kulturális intézménye. A klubhálózat mecénása a „Pra- sa—Ksiazka—Ruch” Munkás­szövetkezeti Kiadóvállalat. Az első sajtó- és könyvklubok 1963-ban alakultak, s a rákö­vetkező években gombamód szaporodott a számuk ország­szerte. Jelenleg a hálózat mint­egy hat és félezer egységből áll. Népszerűségüket eleinte annak köszönhették, hogy mint- eqy kávéházként szolgáltak. Munka után volt hova betérni egy csésze kávéra vagy teára, elkvaterkázni a szomszéddal, kézbevenni a legfrissebb saj­tótermékeket, közösen megnéz­ni a tévéműsort. Napjainkban a tévékészülék már falun is régen nem újság. A hatvanas években viszont alig-alíg akadt belőle a gazdák otthonában. Márpedig nyilvánvaló, hogy éppen a televízió hozta köze­lebb a nagyvilágot a faluhoz, s tette lehetővé, hogy a ma- qasszintű kultúra eljusson a földműveshez is. Manapság maga a televízió, legyen bár a készülék színes, már kevésnek bizonyul. Igé­nyesebbé vált a falu is. Oly­annyira, hogy gyakran valóban nem könnvű eleget tenni az igényeknek. De mi is valójában a sajtó- és könyvklub? Van benne kioszk ezerféle aprócikkel: il­latszerek, játékok, tisztító- és •tisztálkodási cikkek, dohányáru, édesség. Van újságospult: na­pi- és hetilapok, folyóiratok, brossurák, propaganda-kiadvá­nyok, naptárak. Lehet vásárol­ni, lehet helyben olvasásra köl­csönözni, s mellette elfogyasz­tani eqy kávét vagy teát. A klub általában egy vagy két helyiségből áll. A községi szer­vek adják a helyiséget, és biz­tosítják a fűtést. A már emlí­tett Munkásszövetkezeti Kiadó- vállalat gondoskodik a belső berendezésről és felszerelésről, fizeti a klubvezetőt és állja a kiilUrá-i': és művelődési jelle- qű rendelvények költséaeit. A helybeli ifjúsági szervezet fel­adata az éves programtervek kiáolooTása. A klub működésé­nek felügyeletét az erre hiva­tott társadalmi tanács látja el, és ennek az öntevékeny szerv­nek az aktivitásától füqg, hogy mennyiben kulturális és meny­nyiben kereskedelmi jellegű sze­repet tölt be a falu életében. A kulturális és művelődési jellegű tevékenység leggyako­ribb formája az író-olvasó ta­lálkozó, amikor ismert írók és újságírók, valamint előadók közreműködésével irodalmi és politikai esteket szerveznek; szintén gyakoriak a művészi rendezvények, vetélkedő1' ’-i- állítások, az amatőr együtte­sek felléoése és tevékenységük támogatósa. Azokban a falvakban, ahol méq élnek a népszokások, a hagyományok, a klub nyújt ott­hont a fclklóreqyütteseknek. Másutt gyakorlati foglalkozáso­kat szerveznek: szabász-varrás tanfolyamot, kötő-horgoló is­kolát. Érdekes kezdeményezés a „presszó-színház": a nézők és előadók együtt ülnek a klub­ban kávé vagy tea mellett, és hangokra osztott dialóglistából adnak elő különböző rövid színképeket, jeleneteket, egy- felvonásosokat, költeményeket, nemegyszer gyertyafény mellett. A gyors változások korát él­jük, s ez alól a falu sem kivé­tel. A vidéki lakosság egyre nö­vekvő igényeinek kielégítése nem egyszerű feladat, s így a kluboknak is mind fokozottabb igényekkel kell szembenézniük a jövőben. HÉTVÉGE 7. Arhangaj — a mongol Svájc A diszrács egy részének kiemelése a formából. Blansko fémöntői

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom