Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-26 / 24. szám

A levegőtől a zajig

Adatbank, környezetvédelmi információk

„A környezet- és természetvédelem egyes gyakorlati, koordinációs és elméleti kérdéseinek feltárása, kutatásfejlesztési és operatív szakfeladatainak elősegítése, a környezet- és természetvédelem fejlesztésének irányelveivel kapcsolatos döntések előkészítése, szakmai megalapozása és a döntések érvényesülésének elemzése, valamint a környezet- és természetvédelmi hatósági, ellenőrző feladatok megalapozása" — ez szabatos megfogalmazásban a Környezetvédelmi Intézet feladata. Első olvasásra is bonyolultnak tűnik, ráadásul az érdeklődőben felvetődhet a kérdés: ha egyszer van Országos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal, miért van az intézet is? Méapediq 1981-től, amikor a levegőtisztasáqvé- delmi intézet —1 az OKTH elnökének utasítására — némi átszervezéssel Környezetvédelmi Intézetté alakult.

— Ha azt a bizonyos szabatos megfogalmazást a gyakorlattal helyettesítjük, és ha csak a KI pécsi állomásának — amely egyébként három megyére, Baranyára, Tolnára és Somogyra kiterjedően működik — munkáiról szólunk, kiderül — hallottuk Bartos Sándortól, az állomás vezetőjétől, — hogy sokrétű a KI feladata. Szakértői tevékenységünknek tulajdonképpen négy alapterülete van: a levegőtisztaság-védelem, a veszélyes hulladékok, a zaj- és rezgésvédelem, illetve a környezetvédelmi információs tevékenység.

— Próbáljuk meg részterületeken és konkrét példákon keresztül bemutatni az állomás munkáját.

— Inkább elsőként magát az állomást: jelenleg tizenhatan

. dolgozunk itt, fiatal gárda, öt egyetemet, hat főiskolát végzett, az előbbiek közül ketten környezetvédelmi szakmérnökök, ami elég ritka még nálunk. Intenzív létszámfejlesztés előtt állunk, a jövő évre várhatóan beköltözhető új laboratóriumépületet már harminc személyre tervezték. Ez is jelzi: egyre több a feladatunk.

— Például a hatósági döntéseket megalapozó szakvélemények készítése.

— Egyik legfontosabb részterület, legutóbb a pécsi bűzgondok felmérése volt a feladatunk. A megyei tanács megbízásából készítettük, de vállalatok is kérnek tőlünk műszaki szakértői közreműködést, szennyezések minőségének, mértékének megállapítását. Ide tartozik például — a Baranya- terv megbízása alapján — Bükkösd és Magyarhertelend összevont rendezési terve környezetvédelmi oldalának kidolgozása. Egyébként kapacitásunknak mintegy 70 százalékát a hatósági megbízások töltik ki, a maradék 30-at a vállalaVeszélyeshulladék-bejelentő lapok feldolgozása a pécsi Környezetvédelmi Intézetben Fotó: Lauer Györgyi

toké. Intézetünk eredményérdekeltségű költségvetési szerv, azaz fizetnek a megbízóink a munkánkért, 1984-ben 4,4 millió forintot, ebben az évben a tervünk már 5 millió 450 000 forint.

— Egyre többet hallunk manapság a levegőtisztaság-védelemről.

— Azt kell mondjam: a legnagyobb múltja e tevékenységünknek van, kipróbált mérési módszerekkel, begyakorolt gárdával. Sok helyen megfordulunk. Ebben az évben például a Beremendi Cementmű megbízására felmérjük az összes koncentrált légszennyező forrást. E munkát egyébként a jövő évben is folytatjuk, összesen 1,1 millió forintért. Hatósá- qi megbízás alapján mérjük fel többek között a MOM komlói gyáregységének légszeny- nyező hatását.

•— Másodikként a veszélyes hulladékokat említette.

— Sok gond van ezek tárolásával, ártalmatlanításával holott egyértelmű rendeletek írják elő a teendőket, másrészt azt, hogy ezekről az érintett vállalatoknak bevallási kötelezettségük van. Nem mindig tudják azonban, hogy ezekre a bizonyos bevallási ívekre mit is írjanak. Most például a Bólyi ÁFÉSZ bízott meg bennünket: végezzünk náluk hulladékanalitikai vizsgálatot. De megemlítek ebből a körből is egy hatósági megbízást: az

OKTH dél-dunántúli felügyelő- séqe kérésére megvizsgáljuk — többek között — a Mecseki Szénbányák komlói összevont bányaüzemében, miként bánnak a veszélyes hulladékokkal.

Azután itt van a zaj- és rezgésvédelem, amiről előzetesen

annyit: mintegy másfél éve foglalkozunk vele intenzívebben, vagyis a legújabb tevékenységünk. Ebben az évben Baranya számos vállalatánál végzünk vizsgálatot, pontosabban azt ellenőrizzük, hogy a korábbi méréseink alapján megállapított mértékig visszaszorították-e özekben a zajszintet. Ha nem, bírság lehet belőle, amit természetesen nem mi szabunk ki, hatósági iogköre az intézetnek nincsen. Egyébként az a tapasztalatunk, hogy eget verő zaj sehol sincsen.

— Említette az adatbankot

is.

— Talán így pontos: „helyi érdekű” adatbankunk, illetve információs tevékenységünk van. Mi ugyanis egy központi rendszer alrendszere vagyunk, számítógépünkön a levegőtisz- taság-véde'emhez, hulladékkezeléshez, zajvédelemhez kötődő adatokat, információkat tartjuk nyilván, naprakész állapotban, tervezőknek, vállalatoknak, hatóságoknak hozzáférhetően.

— Kicsit zilált körülmények között vannak itt, a Pintér-kert ,,tetején".

— Mindenképpen kinőttük már ezt a helyet, a terveink szerint ez év májusában kezdjük el építeni az Endresz György utcában az új laboratóriumépületet. Ez már komplett lesz, garázsokkal, kiértékelő helyiségekkel — vagyis mindazzal, ami most hiányzik, vaqy nagyon szűkös. A beruházás egyébként több mint 10 millió forintba kerül, várhatóan a jövő év első felében költözünk.

Mészáros Attila

Békepark - télen

Pécs felszabadulásának a 40. évfordulóján avatták fel a Kovácstelep mellett a Békeparkot, s benne Szatyor Győző népművész fafaragványait. ” A megbízatás — fűzi most magyarázatul a téli képsorhoz — úgy szólt, hogy nem játszótér, hanem pihenőpark lesz, ahol a szemnek kell gyönyörködniva- lót adni. Mesterségesen kialakított organikus formákat, a természethez nagyon közelálló térplasztikákat akartam létrehozni, s a népi építészet formavilágából, hagyományaiból indultam ki, ezt próbáltam egyénileg, az alkotótevékenységemre jellemző módon, „lélegző" tölgyfából megcsinálni." A kapun át (a kovácstelepi Sarkantyú utcából közelíthető meg) a padokkal övezett életvagy világfához jutunk, amelyet a stilizált napkorong és a holdsarló díszít. Az utak mentén különböző faplasztikák vannak, a kapu közelében a „r ügyi akad á s", távolabb, az örek vízimalom közelében a „kapcsolat", egy kisebb „életfa" és a „kitekintő". A Békeparkot e faragványok Pécs kivételesen szép közparkjává avatják.

Kép és szöveg:

Hársfai István

Füstbe ment kolbász...

Jól emlékszem az esetre, mert a károsult egészen el volt hűlve .. . Ott állt a pajta előtt, a téli hótakarót vakítóvá tette a nap, s a tehetetlenségét jól jelző mozdulatai, mint lassított filmen, peregtek a fehér háttérben. Akadozva mondta, hogy a kolbászai . . . meg a szalámik ... és az egyik sonka is. Az éjszaka. Nem érti, magyarázta, hogy még ezt is ellopják.

A deszkából készített, hevenyészve összerakott pajta az udvar végében volt, s itt tárolta a tulajdonos a levágott jókora disznó saját ízléshez igazított maradványait, a füstölőről éppen hogy hazakerült kolbászokat, egyéb finomságokat. Ám az éjszaka valaki — talán az illat vezette nyomra? — jó részét megfújta. Még a pajta ajtaját sem csukta be maga után ... Na, igen, az ajtó. Se lakat, se zár, egy fémhurokba dugott fadarab volt hivatva szavatolni a biztonságot.

— Különös — véli dr. Tóth László rendőr alezredes, a Pécsi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője —, hogy a korábbi tapasztalatok, a hallomásból megtudott esetek ellenére milyen felületesek az emberek. — Pedig kiszámítható: a hidegben a csavargók, a pénztelenek nehezebben jutnak élelemhez, könnyebben megfogja őket a kolbászok illata, s nem sokat haboznak, ha félreeső kamrákból, éppen hogy zárt pajtákból elemelhetnek néhányat. Idén már december elején tapasztaltuk, elsőként Komló környékén, majd Pécsett is — elsősorban a bányász lakta részeken, ahol sokan vágnak disznót —, hogy ismét számolnunk kell a jellegzetesen téli hónapokhoz kötődő idényjellegű bűncselekménnyel, a füstölők, a füstölt áruk tárolására használt helyiségek feltörésével. Számunkra

ez jelenti a disznóölés folytatását. Pedig — folytatta dr. Tóth László — a védekezés pofonegyszerű: jól be kell zárni az ajtókat. Azt már nem is említem, hogy régebben a füstölőknek az ablakai kicsik voltak és jó magasan.

A Pécsi Rendőrkapitányság körzeti megbízotti alosztályának vezetője, Pilgelmájer József főhadnagy feje is a füstölők miatt fáj ezekben a hetekben. Sajátos módon jobban átérzi a károsultak veszteségét, mint maguk a kárvallottak, akik „elfelejtettek” mindent megtenni az ilyen esetek megelőzése érdekében.

— A dolgunk roppant nehéz — mondja —, meg kell keresnünk a bizonyítékot, amit időközben meg is ehettek. A mi szempontunkból tulajdonképpen közömbös, hogy milyen mennyiség tűnt el, így is, úgy is el kell kezdenünk a Tettes felkutatását. Volt olyan hely

az idén, ahonnan 35 kiló füstölt árut vittek el, máshonnan csak 10—12 szál kolbászt, harmadik helyen még bort is loptak hozzá.

Nehezíti az ilyen ügyek felderítését, hogy szétszórt helyeken követik el a betöréseket. Más kiindulópont nincsen, mint feltételezni: milyen körből kerülhetnek ki az elkövetők. Ez az oldala a „stifolder- ügyeknek” persze nem érdekli a károsultakat. Inkább az, hogy a füstölőről hazahozott kolbászuk füstbe ment.

De ha már az idényjellegű bűncselekményeknél tartunk — s elsősorban a megelőzésre szándékozunk a figyelmet felhívni —, uqorjunk a kamrákból az alagsorokba. Ahol most meleg van, ami legalább úgy vonzza a hobókat, mint a kolbászillat. S az alagsorokban — elsősorban a lakótelepi házak egyforma kulccsal zárható, pontosabban nyitható — pincéiben sok értékes dolgot tárolnak a lakók. Műszaki cikkeket, kerékpárokat, autóalkatrészeket, campingfelszereléseket, horgászeszközöket.

— Márpedig — hallottuk dr. Tóth Lászlótól — ha behúzódnak a csavargók, a munkakerülők — s mi mást tennének, ha már dolgozni nem akarnak ezekben a hideg hetekben —, akkor körül is néznek. Ennek azután rendszerint lopás a vége. A megelőzés pedig itt sem kíván rendkívüli körültekintést, mindössze biztonságos zárakra van szükség.

— Mit csináljak? — kérdi egy fülön csípett csavargó. — Hiszen jószerével odakészítették a száj rét. ..

M. A.

HÉTVÉGE 7.