Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-26 / 24. szám

A levegőtől a zajig Adatbank, környezetvédelmi információk „A környezet- és természet­védelem egyes gyakorlati, ko­ordinációs és elméleti kérdé­seinek feltárása, kutatásfejlesz­tési és operatív szakfeladatai­nak elősegítése, a környezet- és természetvédelem fejlesztésének irányelveivel kapcsolatos dön­tések előkészítése, szakmai megalapozása és a döntések érvényesülésének elemzése, valamint a környezet- és ter­mészetvédelmi hatósági, ellen­őrző feladatok megalapozása" — ez szabatos megfogalmazás­ban a Környezetvédelmi Inté­zet feladata. Első olvasásra is bonyolultnak tűnik, ráadásul az érdeklődőben felvetődhet a kérdés: ha egyszer van Orszá­gos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal, miért van az intézet is? Méapediq 1981-től, amikor a levegőtisztasáqvé- delmi intézet —1 az OKTH el­nökének utasítására — némi átszervezéssel Környezetvédelmi Intézetté alakult. — Ha azt a bizonyos szaba­tos megfogalmazást a gyakor­lattal helyettesítjük, és ha csak a KI pécsi állomásának — amely egyébként három me­gyére, Baranyára, Tolnára és Somogyra kiterjedően műkö­dik — munkáiról szólunk, kide­rül — hallottuk Bartos Sándor­tól, az állomás vezetőjétől, — hogy sokrétű a KI feladata. Szakértői tevékenységünknek tulajdonképpen négy alapterü­lete van: a levegőtisztaság-vé­delem, a veszélyes hulladékok, a zaj- és rezgésvédelem, illetve a környezetvédelmi információs tevékenység. — Próbáljuk meg részterüle­teken és konkrét példákon ke­resztül bemutatni az állomás munkáját. — Inkább elsőként magát az állomást: jelenleg tizenhatan . dolgozunk itt, fiatal gárda, öt egyetemet, hat főiskolát végzett, az előbbiek közül ketten kör­nyezetvédelmi szakmérnökök, ami elég ritka még nálunk. In­tenzív létszámfejlesztés előtt állunk, a jövő évre várhatóan beköltözhető új laboratórium­épületet már harminc személy­re tervezték. Ez is jelzi: egyre több a feladatunk. — Például a hatósági dön­téseket megalapozó szakvéle­mények készítése. — Egyik legfontosabb rész­terület, legutóbb a pécsi bűz­gondok felmérése volt a fel­adatunk. A megyei tanács megbízásából készítettük, de vállalatok is kérnek tőlünk mű­szaki szakértői közreműködést, szennyezések minőségének, mértékének megállapítását. Ide tartozik például — a Baranya- terv megbízása alapján — Bükkösd és Magyarhertelend összevont rendezési terve kör­nyezetvédelmi oldalának kidol­gozása. Egyébként kapacitá­sunknak mintegy 70 százalékát a hatósági megbízások töltik ki, a maradék 30-at a vállala­Veszélyeshulladék-bejelentő lapok feldolgozása a pécsi Környe­zetvédelmi Intézetben Fotó: Lauer Györgyi toké. Intézetünk eredményérde­keltségű költségvetési szerv, azaz fizetnek a megbízóink a munkánkért, 1984-ben 4,4 millió forintot, ebben az évben a tervünk már 5 millió 450 000 forint. — Egyre többet hallunk ma­napság a levegőtisztaság-véde­lemről. — Azt kell mondjam: a leg­nagyobb múltja e tevékenysé­günknek van, kipróbált mérési módszerekkel, begyakorolt gár­dával. Sok helyen megfordu­lunk. Ebben az évben példá­ul a Beremendi Cementmű megbízására felmérjük az összes koncentrált légszennyező forrást. E munkát egyébként a jövő évben is folytatjuk, össze­sen 1,1 millió forintért. Hatósá- qi megbízás alapján mérjük fel többek között a MOM kom­lói gyáregységének légszeny- nyező hatását. •— Másodikként a veszélyes hulladékokat említette. — Sok gond van ezek táro­lásával, ártalmatlanításával holott egyértelmű rendeletek írják elő a teendőket, másrészt azt, hogy ezekről az érintett vállalatoknak bevallási kötele­zettségük van. Nem mindig tudják azonban, hogy ezekre a bizonyos bevallási ívekre mit is írjanak. Most például a Bólyi ÁFÉSZ bízott meg ben­nünket: végezzünk náluk hul­ladékanalitikai vizsgálatot. De megemlítek ebből a körből is egy hatósági megbízást: az OKTH dél-dunántúli felügyelő- séqe kérésére megvizsgáljuk — többek között — a Mecseki Szénbányák komlói összevont bányaüzemében, miként bán­nak a veszélyes hulladékokkal. Azután itt van a zaj- és rez­gésvédelem, amiről előzetesen annyit: mintegy másfél éve foglalkozunk vele intenzíveb­ben, vagyis a legújabb tevé­kenységünk. Ebben az évben Baranya számos vállalatánál végzünk vizsgálatot, pontosab­ban azt ellenőrizzük, hogy a korábbi méréseink alapján megállapított mértékig vissza­szorították-e özekben a zaj­szintet. Ha nem, bírság lehet belőle, amit természetesen nem mi szabunk ki, hatósági iogköre az intézetnek nincsen. Egyébként az a tapasztalatunk, hogy eget verő zaj sehol sin­csen. — Említette az adatbankot is. — Talán így pontos: „helyi érdekű” adatbankunk, illetve információs tevékenységünk van. Mi ugyanis egy központi rendszer alrendszere vagyunk, számítógépünkön a levegőtisz- taság-véde'emhez, hulladékke­zeléshez, zajvédelemhez kötő­dő adatokat, információkat tartjuk nyilván, naprakész ál­lapotban, tervezőknek, válla­latoknak, hatóságoknak hoz­záférhetően. — Kicsit zilált körülmények között vannak itt, a Pintér-kert ,,tetején". — Mindenképpen kinőttük már ezt a helyet, a terveink szerint ez év májusában kezd­jük el építeni az Endresz György utcában az új labora­tóriumépületet. Ez már komp­lett lesz, garázsokkal, kiértéke­lő helyiségekkel — vagyis mindazzal, ami most hiányzik, vaqy nagyon szűkös. A beruhá­zás egyébként több mint 10 millió forintba kerül, várható­an a jövő év első felében köl­tözünk. Mészáros Attila Békepark - télen Pécs felszabadulásának a 40. évfordulóján avatták fel a Ko­vácstelep mellett a Békeparkot, s benne Szatyor Győző nép­művész fafaragványait. ” A meg­bízatás — fűzi most magyará­zatul a téli képsorhoz — úgy szólt, hogy nem játszótér, ha­nem pihenőpark lesz, ahol a szemnek kell gyönyörködniva- lót adni. Mesterségesen kiala­kított organikus formákat, a természethez nagyon közelálló térplasztikákat akartam létre­hozni, s a népi építészet for­mavilágából, hagyományaiból indultam ki, ezt próbáltam egyénileg, az alkotótevékeny­ségemre jellemző módon, „lé­legző" tölgyfából megcsinálni." A kapun át (a kovácstelepi Sarkantyú utcából közelíthető meg) a padokkal övezett élet­vagy világfához jutunk, ame­lyet a stilizált napkorong és a holdsarló díszít. Az utak men­tén különböző faplasztikák van­nak, a kapu közelében a „r ügyi akad á s", távolabb, az örek vízimalom közelében a „kapcsolat", egy kisebb „élet­fa" és a „kitekintő". A Béke­parkot e faragványok Pécs ki­vételesen szép közparkjává avatják. Kép és szöveg: Hársfai István Füstbe ment kolbász... Jól emlékszem az esetre, mert a károsult egészen el volt hűl­ve .. . Ott állt a pajta előtt, a téli hótakarót vakítóvá tette a nap, s a tehetetlenségét jól jelző mozdulatai, mint lassí­tott filmen, peregtek a fehér háttérben. Akadozva mondta, hogy a kolbászai . . . meg a szalámik ... és az egyik sonka is. Az éjszaka. Nem érti, ma­gyarázta, hogy még ezt is ellopják. A deszkából készített, heve­nyészve összerakott pajta az udvar végében volt, s itt tá­rolta a tulajdonos a levágott jókora disznó saját ízléshez igazított maradványait, a füs­tölőről éppen hogy hazakerült kolbászokat, egyéb finomsá­gokat. Ám az éjszaka valaki — talán az illat vezette nyom­ra? — jó részét megfújta. Még a pajta ajtaját sem csukta be maga után ... Na, igen, az ajtó. Se lakat, se zár, egy fémhurokba dugott fadarab volt hivatva szavatolni a biz­tonságot. — Különös — véli dr. Tóth László rendőr alezredes, a Pé­csi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője —, hogy a korábbi tapasztalatok, a hallomásból megtudott esetek ellenére milyen felületesek az emberek. — Pedig kiszámítha­tó: a hidegben a csavargók, a pénztelenek nehezebben jut­nak élelemhez, könnyebben megfogja őket a kolbászok il­lata, s nem sokat haboznak, ha félreeső kamrákból, éppen hogy zárt pajtákból elemelhet­nek néhányat. Idén már de­cember elején tapasztaltuk, elsőként Komló környékén, majd Pécsett is — elsősorban a bányász lakta részeken, ahol sokan vágnak disznót —, hogy ismét számolnunk kell a jellegzetesen téli hónapokhoz kötődő idényjellegű bűncselek­ménnyel, a füstölők, a füstölt áruk tárolására használt helyi­ségek feltörésével. Számunkra ez jelenti a disznóölés folyta­tását. Pedig — folytatta dr. Tóth László — a védekezés pofonegyszerű: jól be kell zár­ni az ajtókat. Azt már nem is említem, hogy régebben a füstölőknek az ablakai kicsik voltak és jó magasan. A Pécsi Rendőrkapitányság körzeti megbízotti alosztályá­nak vezetője, Pilgelmájer Jó­zsef főhadnagy feje is a füs­tölők miatt fáj ezekben a he­tekben. Sajátos módon jobban átérzi a károsultak veszteségét, mint maguk a kárvallottak, akik „elfelejtettek” mindent megtenni az ilyen esetek meg­előzése érdekében. — A dolgunk roppant nehéz — mondja —, meg kell keres­nünk a bizonyítékot, amit idő­közben meg is ehettek. A mi szempontunkból tulajdonkép­pen közömbös, hogy milyen mennyiség tűnt el, így is, úgy is el kell kezdenünk a Tettes felkutatását. Volt olyan hely az idén, ahonnan 35 kiló füs­tölt árut vittek el, máshonnan csak 10—12 szál kolbászt, har­madik helyen még bort is lop­tak hozzá. Nehezíti az ilyen ügyek fel­derítését, hogy szétszórt he­lyeken követik el a betöréseket. Más kiindulópont nincsen, mint feltételezni: milyen kör­ből kerülhetnek ki az elköve­tők. Ez az oldala a „stifolder- ügyeknek” persze nem érdekli a károsultakat. Inkább az, hogy a füstölőről hazahozott kolbá­szuk füstbe ment. De ha már az idényjellegű bűncselekményeknél tartunk — s elsősorban a megelőzésre szándékozunk a figyelmet fel­hívni —, uqorjunk a kamrák­ból az alagsorokba. Ahol most meleg van, ami legalább úgy vonzza a hobókat, mint a kol­bászillat. S az alagsorokban — elsősorban a lakótelepi há­zak egyforma kulccsal zárható, pontosabban nyitható — pin­céiben sok értékes dolgot tá­rolnak a lakók. Műszaki cikke­ket, kerékpárokat, autóalkatré­szeket, campingfelszereléseket, horgászeszközöket. — Márpedig — hallottuk dr. Tóth Lászlótól — ha be­húzódnak a csavargók, a mun­kakerülők — s mi mást tenné­nek, ha már dolgozni nem akarnak ezekben a hideg he­tekben —, akkor körül is néz­nek. Ennek azután rendszerint lopás a vége. A megelőzés pe­dig itt sem kíván rendkívüli kö­rültekintést, mindössze bizton­ságos zárakra van szükség. — Mit csináljak? — kérdi egy fülön csípett csavargó. — Hiszen jószerével odakészítet­ték a száj rét. .. M. A. HÉTVÉGE 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom