Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)
1985-01-26 / 24. szám
Új vállalatvezetési formák Ki hová sorol be? A nyitány: február /2-én vállalati tanács alakul a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban Az új vállalatvezetési formák bevezetésének időszakát éljük. A változások lényege, hogy ezentúl a gazdálkodó szervezetek nagy részét vállalati tanács, illetve dollgozói közgyűlés irányítja majd, s csak kisebb részük marad államigazgatási irányítás alatt. Ami a testületi felállást illeti, az üzletstratégiai döntésekben illetékes vállalati tanács tagjainak legalább felét a beosztott dolgozók választják, másik fele pedig a vállalati vezetők képviselőiből áll, s ez az együttes választja meg pályázat alapján az igazgatót. A kisebb létszámot foglalkoztató vállalatoknál a dolgozók közgyűlése vagy küldöttgyűlése dönt majd a fontos üzletpolitikai kérdésekben, egyúttal megválasztva az igazgatót. Jóllehet, az új formák bevezetésére két év áll rendelkezésre, már mindenütt folytnak az előkészületek, az egyeztetések. Hogy melyik gazdálkodó milyen vállalatvezetési formába soroljon, ezzel kapcsolatban a felügyeleti szerv, az alapitó tesz javaslatot, megtanácskozva a dolgot a területileg illetékes pártbizottsággal, a Pénzügyminisztériummal, az ágazati szakszervezettel és természetesen a vállalattal. Hogy a vállalatok elfogadják-e az ajánlott formát, esetleg más javaslattal élnek, erre nézve április 30-ig kell nyilatkozniuk. Ezt követően a felügyeleti szerv hatvan napon belül hozza majd meg a végleges döntést. Mi történt eddig megyénkben az új vállalatvezetési formákra való áttérés érdekében? Erről immár megfelelő áttekintéssel szolgálhatunk, nagyjából fölvázolódtak az elképzelések, olyannyira, hogy már az is bizonyos, az érintett baranyai vállalatok negyven százaléka már az idén átáll az új formákra. Minderről dr. Geisz Mihálynál, az MSZMP 'Baranya megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályvezetőjénél tájékozódtunk. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari vállalataink körében az állami gazdaságok, kombinátok, továbbá az erdőgazdaság, a farostlemezgyár, a sör-, bor-, dohány- és konzervipari vállalatok valamennyien vállalati tanács irányításával működnek majd. Az államigazgatási irányítási forma marad a sütőipari, a gabona-, tej- és húsipari, valamint a geodéziai vállalatnál. Az Agroker-nél a dolgozói közgyűlés irányít, s választ majd vezetőséget. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumhoz tartozó vállalatok még az idén besorolnak, elsőként — február 12- én — a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban alakul meg a vállalati tanács. Ez lesz az új formákra való áttérés megyei nyitánya. Az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok közül a két bányánknál, a gáz- és áramszolgáltatóknál marad az államigazgatási irányítási forma. Még az idén vállalati tanács alakul a bőrgyárban, a szigetvári cipőgyárban, jövőre a Hunor-nál, a Mezőgép-nél és a mohácsi öntödében. A pécsi Sopiana Gépgyárban fontolgatják, esetleg dolgozói közgyűlés irányításával működnének. A tanácsi cégek közül a komlói Carbon- nól vállalati tanács alakul, az összes többi dolgozói közgyűlés irányításával, választott vezetőséggel működik majd. A többség jövőre kíván áttérni!. Az építésügyi tárcához tartozók közül a nagyobbak — a BÉV, a tanácsi építők, a tervezők, a kőbánya, a porcelángyár — vállalati tanács irányításával dolgoznak, a közüzemi vállalatoknál — mint például a vízmű, a városgazdálkodási vállalatok - marad az államigazgatási irányítási forma. Dolgozói közgyűlés, választott vezetőség irányít majd a tanácsi tervezőknél, a beruházó és a tatarozó vállalatnál. A minisztérium a két éven belüli öttérés időpontját a vállalatok belátására bízta. A közlekedési tárcához tartozók közül a közúti építőknél és az autójavítóknál vállalati tanács alakul. A tíz állami és tanácsi kereskedelmi vállalatunk közül hétben vállalati tanács kormányoz majd, a Röviköt-nél, a Tritex-nél és a cipő'kereskedel- mi vállalatnál választott vezetőség. Államigazgatási irányítási formában működik tovább a Moziüzemi Vállalat és a Gyógyszertári Központ. Az átállást illetően akadnak még nyitott kérdések, így például nem tisztázódott még, milyen irányítási formába tartozzék a Volán, a nyomda, a Tüzép. Ugyanakkor szóba ke* rüIt egyes gyáregységek leányvállalattá való szerveződése, az ilyen átalakulásra a Szökés Kárpitosipari Vállalat siklósi gyára pályázott eredménynyel. Dr. Geisz Mihály szerint az új vezetési formák bevezetésének híre a vállalati közvéleményben összességében higgadt, nyugodt fogadtatásra talált, ámbár helyenként kissé felkavarta a kedélyeket, felfokozta a hangulatot. Feleslegesen, ha meggondoljuk, nem valami merőben új, kipróbálat- lan dologba kell belevágni, a vállalatoknál majdan alkalmazandó, nekik újnak számító vezetési formákat a szövetkezetekben már régóta és eredményesen alkalmazzák. Itt-ott némi zavar is támadt, miután a vállalatoknál megalakultak az előkészítő bizottságok, a különböző mozgalmi szervek valamiféle előírást keresgélték, már most hogyan legyen az ő részvételi arányuk? Holott az új vállalatvezetési formákkal kapcsolatos rendeletekben világos a felállás és a szereposztás, ahol megértették — s a vállalatok többségében igen —, a vezetés maga szorgalmazta, most aztán lépjünk, minél hamarább csináljuk meg. íme, vállalataink irányt vettek hót az új vezetési formák bevezetésére, s küszöbön áll kipróbálásuk és alkalmazásuk is a gyakorlatban. Miklósvári Zoltán Pályázat Százévesek az ipartestületek A KIOSZ .megyei Vezetősége pályázatot hirdet hazánk felszabad u Iá sónak 40. és az ipar- testületek megalakulásának 100. évfordulója tiszteletére. Pályázati témáik: — az ipartestületek történetéből, — a KIOSZ múltjából, jelenéből, — iparosok a lakóhelyért, — a KlOSZ-ikluibmozgalom, — egy kisipari szakma fejlődése, — kihaló szakma szemléletes bemutatása, — egy Iparosdinasztio bemutatása', — iparasélet irégen vagy ma. Pályázhatnak egyének vagy közösségék. A pályám unkák terjedelme inem korlátozott. Szívesen fogad a kiíró szerv visszaemlékezéseket, egyéb kiállítási tárgyakat, emlékeket bemutatás céljából. A kiemelkedő munkákat jutalmazzuk. Beküldési batáridő: 1985. április 4. Gím: KIOSZ megyei Titkárság. 7623. Pécs, Rákóczi út 24. Pályázatos igazgatok Korszerű összerakó gépsoron készülnek az új könyvek Foté: Läufer László Egyenesbe jött a Pécsi Szikra Nyomda Akkor lett megbízott igazgató Farkas Gábor, amikor ösz- szecsaptak a hullámok a nyomda felett, s tényleges igazgatásának első évében már egyenesbe jött, sőt felfelé ívelő szakaszába lépett a Pécsi Szikra Nyomda. Három évtizede lett nyomdászinas, a fővárosi Révaii Nyomdában, gépmesterként érettségizett, elvégezte a köny- nyűipari műszaki főiskolát, volt nyomdaipari fejlesztő-mérnök, majd a Pátria Nyomda igazgatóhelyettes-főmérnöki beosztását cserélte fel hasonlóért, amikor hét éve a Szikra Nyomdába jött és Pécsre költözött. Két éve, 1983 májusában megbízott, tavaly januártól kinevezett igazgatóként első számú vezetője a pécsi nyomdának. * Nem szereti a nyilvános szereplést, igyekszik elhárítani az újságírót, ám amikor kötélnek áll, minden érdemet és eredményt a munkatársaira, a kollektívára ruház át. Hogy jobban érthetővé tegye a hirtelen eredményjavulást, üzemlátogatásra hív. A két évvel ezelőtti állapotokra nem ismerek ró: új. vagy szerelés alatt lévő gépek, színesre festett falak, új jófényű belső világítás a hajdani papírraktár helyén gépek dolgoznak, a szekrényes öltözők helyett vállfás öltözők. — A tavalyi volt a nagy költözködések éve, az épületen belül is igyekeztünk minden helyet a legpraktikusabban kihasználni. Dolgozóink a költözködések alatt, sőt ellenére is többet termeltek. — Miért kellett költözködni? — Amikor majd évtizede birtokba vettük ezt az új nyomdát, már kicsi volt. Az Edison útra került ki a könyvkötészet, jelentős többletköltséget emésztett fel az ottani termelés. Most egy helyen, jobb körülmények között, kevesebb létszámmal is eredményesebben dolgozunk. Lényegében újra belakjuk az épületet, hogy minél egyszerűbben és gazdaságosabban dolgozhassunk. — Ez volt a tavalyi siker titka? — Inkább úgy mondanám, hogy egyik feltétele. A korábbi pénzügyi gondjaink lecsapódását követően a „számlafizetésre” ment rá a 83-as évünk. Az volt a mélypont. Ugyanakkor a fellendülésünk kezdete is: végrehajtottuk az olajtüzelésről a gázra való átállást és megkezdtük a termékstruktúra váltást, aminek máris éreztük kedvező eredményeit az elmúlt évben. — Mennyiben változtatták meg a nyomdai profiljukat? — Megyei nyomda vagyunk, doboz- és csomagolóanyag kivételével mindennel foglalkozunk. Ugyanúgy könyvet készítünk, de áttértünk a nagy élőmunka és kis anyagigényű könyvek és termékek gyártására, az ilyen nagyon is műveletigényes munkáknak jó ára van, az javítja a nyereségünket. Ilyen kiadványokra viszont egyre nagyobb a kiadói kereslet, így ezzel elébe mentünk a piaci igényeknek. Ezek közé sorolhatók a reprint kiadványok is. —- Hogyan, mivel jellemezné az első igazgatói évét? — Vezetőtársaimmal két-há- rom évet kértünk, hogy rendbe hozhassuk a pénzügyeket. Ehhez egy év elég volt. Tavaly már terven felül is sikerült 1,2 millió bérfejlesztést elérnünk. Javítottuk a készletgazdálkodást, tíz nappal csökkentettük a készletnapok számát, az eszközhitelt az előző évinek egy- harmadára csökkentettük, stabilizáltuk a pénzügyi helyzetet, javítottuk a szállítási fegyelmet, a költséggazdálkodást. — Rábeszéléssel vagy ösztönzéssel érték el egyik évről a másikra a gyökeres változást? — Mindkettővel. A céljainkhoz illesztettük az ösztönzési rendszert. Ehhez csak egyetlen példát: 32 ezer forint jutalommal egymilliós többletbevételt értünk el, mert a gyártásban keletkező papírhulladékot válogatva és nem ömlesztve, alacsony egységáron, vegyes hulladékként adtuk át a MÉH- nek. Új, illetve használtan vásárolt gépeket is beállítottunk, s a zsugorfóliás csomagológép beszerzésével megkezdtük a lízing, azaz a gépbérleti programunkat. A továbblépés útja az, hogy kiváltsuk az élőmunkát és ehhez a nyomtatás és a kötészet területén jelenleg a lizing a legjárhatóbb út. — Tehát nemcsak technikai, átszervezési változtatásokkor kerültek ki a mélypontról. — Nem. Alapvetően a dolgozóink tudása, segítőszándéka és akarata segítségével. Sok beosztásba új ember került, voltak visszaminősítések is. Megszigorítottuk a rendészetet, jelentősen javítottuk a vezetői érdekeltséget. Az intézkedések nyomán javult a hangulat és a munkakedv, azok haszna forintban is lemérhető, s a forintokat nekünk is mind jobban meg kell fognunk. Azt hiszem, a szemléletváltozásra lehetünk a 'legbüszkébbek: a műszakiak közgazdasági szemlélete is javult, egy-egy műveletnél nem csak azt nézik, hogy hogyan lehet azt műszakilag jól, hanem azt is, hogyan lehet azt a leggazdaságosabban megoldani. — Hét éve került Pécsre, második éve igazgatója a Szikrának. Hogy érzi magát? — Jól. Sikerült beilleszkednem. A bizalmat jelzi az is, hogy munkásőr lehettem, most tettem le az esküt. Szabadidőmben is a szakmám foglalkoztat. Pihentetőül otthon barkácsolok: könyvespolc-falat, beépített szekrényt gyártottam a lakásba, berendeztem az előszobát. Már az is Baranyához köt, hogy megtanultam kolbászt és stifoldert készíteni. Erre Budapesten hol lett volna lehetőségem? Murányi László Januártól önállóan Harmincmilliós öntvényexport Mohácsról Lekötve a kapacitás 90 százaléka - Technológiai kísérletek ötvözött vasféleségek gyártására Január 1-től önálló az öntödei Vállalat kilenc vállalata, köztük a mohácsi is. A 360 fős baranyai kollektíva cégtábláján most már ez áll: Mohácsi Vasöntöde. Az önállósulással az a cél, hogy a kilenc termelőhely között egészséges verseny kezdődjék. A hír nem lepte meg a mohácsiakat, felkészültek a változásra. Munkakönyvét senki sem Kérte. Sőt, az utóbbi néhány hétben öt vállalati gazdasági munkaközösség alakult. — Erre a bizalomra építünk az idei átmeneti évben — mondja Baricz Imre igazgató. — A jelenlegi kollektíva, köztük a csaknem harminc műszaki vezető szakmailag felkészült. Elég a mintegy 90 milliós induló vagyonunk, hogy megfelelően gazdálkodhassunk. Annyi nyereséget azért nem várhatunk, hogy már idén komolyabb műszaki fejlesztésre gondolhassunk, vagy a béreket olyan ütemben emelhessük, mint tavaly. A bérnövekedés 1984-ben 8,1 százalékos volt, idén 5,5 százalék a terv. Két éven át jelentős összegű hitelt törlesztünk, ami a fejlesztési tőkénket elviszi. Épp ezért nagy gondot fordítunk az önerős műszaki technológiai megoldásokra. — A hatékonyabb premizálással nagyot léphetünk előre a minőségi követelmények teljesítésében, főként az áruöntvények vonatkozásában — kapcsolódik beszélgetésünkbe Erdélyi Tibor főmérnök. — Sok még a selejt, alacsony fokú a késztermékek feldolgozottsága, előállításukra jelentős energiát, élőmunkát és anyagot fordítunk. Ez érvényes a víz- és csatornahálózati szerelvényekre is. Még nincs szükség újabb gépekre, a közepesen fejlett gépparkunkkal elegendő terméket gyártunk. Erre az esztendőre a kapacitásunk 90—95 százalékát kötöttük le. Nagy megrendelőink a MŰÁRT, az ÉPTEK Vállalat, a Szerellvény- értékesítő Vállalat. A komoly megrendelés szép eredménynek számít az 1981—82. évi piaci mélypont után. Technológiai, technikai kísérletek indítását tervezik. Ebbe, mint menedzser, besegít külső szakember és az öntödei Közös Vállalat. A közös vállalat, a piacszervezés, az alapanyagbeszerzés, a műszaki fejlesztés támogatására alakult ugyancsak január elején. A kísérletekkel az a cél, hogy a későbbiekben 4—5-féle anyag- minőséget produkáljon az öntöde. Jelenleg csak ötvözetlen vasáru készül. Ha sikerül az üzemi kísérlet ennek keretében egy találmány helyi adaptálása, akkor gyengén, sőt közepesen ötvözött vasféleségeket is gyártanak. Eredményeként bővül a gyártmány- szerkezet, az öntvénygyártás hatékonyabb lesz. Lehetőség nyílik a szocialista országokba irányuló mostani évi 30 millió forintos export növelésére. A minőséaiavító technológiai felújítás első részeredményei várhatóan még idén megszületnek. Csuti J. Ülést tart Pécs város tanácsa Pécs megyei város Tanácsa 1985. január 31 -én (csütörtökön) 9 órai ikezdettel a tanács- hó-a nagytermében (II. em. 56.) ülést tart. Az ülés 'napirendjén szerepel: — Pécs város általános rendezési terv programjának megáUa'pítása; — A helyiséggazdálkodás pályázati rendszeréről szóló tanácsrendelet megalkotása; — A lakásgazdálkodásról szóló 1982. évi 2. sz. tanácsrendelet módosítása. A tanácsi inépképv'nselet és fejlesztésének feladatai (tájékoztató a KB 1984. október 9-1 állásfoglalása alapiján). Beszámoló a művelődési bizottság munkájáról.
