Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)
1985-01-21 / 19. szám
1985. január 21., hétfő Dunántúli napló 3 Konsum diszkont áruház Pécsett Az elmúlt éiv tavaszán felvetődött, hoigy a Konzulon i Áruház továbblép - új árusítási formát vezet be. Ehhez az elgondoláshoz ötletet adott a tava'ly nyáron megnyílt tatabányai Skála Sztráda Áruház, ahol autóvail is 'kényelmesen be lehet vásárolni. így orra jutottok, ihogy Pécsett Is hasonlót kellene létesíteni. Az elképzelés mindenki tetszését elnyerte, s 1984 nyarán hozzáfogtak oz előkészítéshez, a pénz előteremtéséhez. Az Állami Fejlesztési 'Bankkal közösen a Kon- zum kötvényeket bocsátott ki szeptember 30-án, 30 im'lllió forint értékben. Egy kötvény tízezer forint névértékű, és hét éven át tizenegy százalék kamatot 'hoz évente a befektetőnek. Ennek tudható be. hogy fél nap alatt valamennyi elkelt. Átlagban 300—400 000 forintot váltottak át az emberek értékpapírra, de akadt, aki 900 000 forintot fordított erre a célra. Ebből a 30 millió forintból lehet gazdálkodni — így a Konzern Aruház több elképzelése is megvalósulhat. Korszerűsítették belülről az áruházát - még néhány osztály visszavan -, bővítették a mélyhűtő kapacitását is. A nagyárpádi úton meglevő raktárbázisukat 280 négyzetméterrel növelni tudják ebből a pénzből. Megszépíthetik így a Konzum Expót és a ma[id megnyíló 3-m odell boltjukat is. Tizennégy millió forintot szánnak a diszkont autós áruházra. A tervek szerint 1500 négyzetméter alapterületen állna az áruház. Élelmiszer, ruházat és vegyes iparcikk eladásával foglalkoznának. A megoldás újszerű lenne: a hat méter magas eladótérből két métert a kisiki- szerefésű, afölött pedig a nagykereskedelmi csomagolású cikkek foglalnának el. A vásárlók bevásárlókocsival szállíthatnák az árukat. Az épület köny- nyűfém szerkezetes elemekből áll össze — készítését, szállítását és felállítását a dabasi tsz magára vállalta. Az áruház körül pedig 200 személygépkocsi részére parkolót alakítanak ki. A helykijelö'lésről a közeljövőben dönt a Pécs városi Tanács végrehajtó bizottsága. A. E. Eddig lízenhetmillíőba került A föld alatti csoda Csak szándék és ígéret - Egyetemi pinceklub vagy valami más? Tíz esztendeje is már, hogy először jártam Pécsett a Rákóczi út—Felsőmalom utca sarok alatti pincerendszerben, utoljára pedig — a mostani előtt — akkor, amikor Losonczi Pálnak mutatták be ezt a föld alatti csodát. Mert a hajdani életveszélyes pincét csodálatossá varázsolták az aknamé- lyitők, Dévényi Sándor tervei alapján. Igaz, 17 millió forintnál többe került ez. S éppen ezért csodálható, hogy mindmáig kihasználatlan ez a pince. Reprezentatív kialakítású Erdélyi Józsefiéi, a tanács belvárosi rekonstrukciós csoportjának a vezetőjével jártunk lent a minap a többágú, nagyterjedelmű. reprezentatív kialakítású pincében, ami csaknem tökéletesen készen várja a bármilyen rendeltetésű fel- használást. Bármilyent? Hát éppen erről van szó! A nagyköltségű helyreállítás, a szokásostól eltérő megerősítés, a maximális szigetelés (a pince csontszáraz, s a kinti didergős mínusz sok fok helyett a 10 méteres mélységben kellemes hőmérséklet fogad) egy meghatározott cél érdekében történt: a pécsi felsőoktatási intézmények központi klubja lenne ott. Lenne — mondom, mert erre a szándékon és az ígéreten kívül több, mindmáig nincs. Nem tudni, mi motiválta a költséges szándékot, amikor minden intézménynek megvan a saját klubja, „összefogónak" pedig ott van az Ifjúsági Ház, ami a maga idejében nem sokkal többe került, mint a pince helyreállítása. Sok költség, kevés haszon Szóval: központi klub... De ez ma még nem egyéb egy helyreállított pincénél, ahol a világítás is ideiglenes és esetleges. Hallom: 25 millió forint körüli beruházásra lenne még szükség ahhoz, hogy a pince rendeltetésszerűen funkcióba léphessen (a szellőztetés, fűtés, világítás rendszerének a kiépítése, a felszínközeli fogadó- épület megépítése a vizesblokkal stb., stb.). És utána még üzemeltetni is kell! Tehát rengeteg pénzre van még szükség, s továbbra is csak a költség és igen minimális haszon. Felvetődhet: ha már így áll a dolog, nem lenne-e érdemes olyan célra felhasználni — és ez a mai viszonyaink közepette nem is megvetendő szempont! —, ami hoz is valami kis pénzt? Egyetlen (?) dologról lehet szó: reprezentatív, többcélú vendéglátóhelyről. Csodás elképzelések formálódnak, s aztán minden elenyészik, amint az első szakemberrel beszélek: Pécs máris telítve van vendéglátó- helyekkel (pár éve még azon sopánkodtunk, hogy nincs elegendő) és — csak nézzem meg — azok is szinte üresek. És akkor még egyet? Amikor pár év múlva ott lesz a régi Pannónia is a maga felújított „ösz- szes termeivel"! Megnyugtattak: a számba jöhető cégek az eladósodottságuk miatt aligha vállalkozhatnának bármire még gazdasági társulás formájában is. Az érdekeltek próbálkoznak Maradna tehát a pinceklub? Amire még csak konkrét biztatás sincs az anyagiakat illetően? Dr. Ormos Máriától, a JPTE rektorától hallom (miután rezignálton megjegyzi, hogy túlságosan is szép ez a pince), hogy az érdekeltek ismét próbálkoznak azon, hogyan lehetne valamit összehozni. És ha nem sikerül? Harmadik éve, hogy nem dolgoznak már — tehát még munkahelyül sem szolgál! — Pécs legszebben kiépített pincéje. Hársfai István Villáminterjú dr. Molnár Zoltánnal Lengyel-magyar közös vállalat? Tegnap érkezett haza Lengyelországiból az a pécsi tanácsi -építőipari küldöttség, amely dr. Molnár Zoltán általános tanácselnök-helyettes vezetésével részt vett a baráti ország fővárosának felszabadulási ünnepségein és tárgyalásokat folytatott a lengyel építőiparra'! való további együttműködésről. Az egyhetes útról tájékoztatást kértünk a tarnácséinak-helyettestől, aki arról a tárgyalásról számolt be, amelyet az egyik meghívóval, Andrzej Skapskival, a varsói belvárosi pártbizottság első titkárávail folytattak. A BÉV-vel létesült kapcsolat keretében dolgoztak a lengyelek a városháza felújításán, s foglalkoztatják őket a színházi rekonstrukción és bányaüzemi beruházáson. A további együttműködés dolgában mire jutottak? — Andrzej Woszczykkal, az együttműködést szervező INSTALEXPORT Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatójával a rövid- és hosszú távú együttműködésről folytattunk eszmecserét. A lengyelékben megvan a hajlandóság a további pécsi ijelemlétre, s az itteni munkákra keretszerű megállapodást szeretnének velünk kötni. Mi megmondtuk: erre csak akkor térhetünk visz- 'sza — s az év deréka előtt erre nem kerülhet sor —, ha véglegesen összeáll a város (hetedik ötéves terve. Számunkra Is előnyös volna a iszínhá z rekonstrukció n való további foglalkoztatásuk és bevonhatnánk a lengyeleket — más munkák mellett — a lakáházfelúijitásokba is.- Jártak Krakkóban is az ENERCOPRZEM-nél, melynek a munkásai Pécsett dolgoznak. Ott miről tárgyaltak?- Krakkóban a küldöttség BÉV-es tagjaié volt a főszerep, velük az idei munkák ütemezéséről tárgyaltak, s abban maradtak, hogy a pécsi vállalat január végéig mindenről pontos tájékoztatást ad, mert a lengyel cég csak ennek az Ismeretében készülhet fel az idei feladatokra. Felmerült a krakkói tárgyalásokon egy 'közös vállalat létrehozásának a gondolata is. H. I. Év lakóháza - ismét Március 10., a pályázat határideje A Baranya megyei Tanács idén is meghirdeti „Az év lakóháza" országos pályázat megyei fordulóját. Eszerint pályázni lehet az 1984-ben (vagy korábban) magánerőből megvalósult lakóépületekkel (egyedi vagy csoportos családi ház, társasház), akár egyedi, akár ajánlott terv alapján építették azokat, továbbá lakóépület-bővítésekkel, korszerűsítésekkel. Az évről évre ismétlődő pályázaton az eredeti kiírás szerint egy épülettel csak egyszer lehet szerepelni. Az idei kiírás ezen annyit módosít, hogy ismét pályázni lehet azzal a lakóházzal, amivel tavaly a be- fejezetlensége miatt nem foglalkozott a zsűri. A nyilvános, névaláírásos pályázatra az alkotók — építtető, tervező, kivitelező - nyújthatják be lakóépületüket. A benyújtási határidő: 1985. március 10., az eredményt 1985. április 30-ig kell nyilvánosságra hozni. A Baranyában díjazott és dicsért épületek részt vesznek az országos pályázaton. A részletes pályázati kiírás az elsőfokú építési hatóságoknál, a Pécs városi és a Baranya megyei főépítésznél tekinthető meg. + Az első ízben tavaly értékelt pályázat sikeres volt — az ország megyéi közül Baranyában nyújtották be a legtöbb, 38 pályaművet. Ennek is tulajdonítható, hogy az országos pályázaton elismert kilenc lakóépület közül kettő volt baranyai. A benyújtott 38 pályamű azonban nem jelentette Bara- nya megye magánerős lakásépítése építészeti színvonalának a tényleges keresztmetszetét, hiszen a megye nagy részéből egyáltalán nem pályáztak. Pedig ozokon a területeken is születtek szép, új lakóházak! Ajánlott terv alapján, sajátos, egyéni ízekkel „fűszerezetten” épített ház sem szerepelt a pályaművek között. Ügy véljük, az elsőfokú építési hatóságokon is múlik, hogy az általuk is jónak, szépnek ítélt házakkal pályázzanak az érdekeltek. Az idei pályázaton is egy első díjat ad ki a bíráló bizottság 25 ezer forinttal és emlékplakettel, s három pályo- mű részesül dicséretben 8—8 ezer forint pénzjutalommal. Mini biogáztelepek Drága, de van benne fantázia Mini biogáztelepet tervezett a Mezőgép Fejlesztő Intézet és a Cserkúti Mezőgép Vállalat. Hazai viszonylatban úttörő vállalkozásról van szó. Az intézetben elkészültek a prototípus egységei. Boksán egy háztáji gazdaságban megkezdődött a telepítés. Az újdonságot tavasztól próbálják ki, és egy-két év múlva a kísérleti eredményektől függően, Cserkúton sor kerülhet a sorozatgyártásra. Az ötvenes években egy baranyai tsz-ben már megpróbálkoztak hasonló nagyságrendű biogáztelep kialakításával. A biogázfelhasználás ekkor szerte a világon téma volt. A skandináv államokban, Ausztriában, NSZK-ban, Svájcban, Kínában és Indiában azóta is sok családi házban és farmon a fékéiből és hígtrágyából előállított fűtőanyaggal főznek, fűtenek. Nálunk abbamaradt a kísérlet, mert olcsóbban lehetett szénnel, olajjal tüzelni. Napjainkban változott a helyzet, ismét felfedezik a biogázt. — A baksai portán több mint tíz állatot tartanak — mondja Vukovics Mihály, a Cserkúti Mezőgép osztályvezetője. — A 8,8 köbméteres tartályba 2500—3000 kiló félnedves trágya és fekál rakható majd be. Ebből a mennyiségből 4—5 nap múlva napi 10—15 köbméter gáz keletkezik, csaknem egy hónapon át. A gázt tárolóba gyűjtik, kazánba vezetik. Biztosítva lesz a használati meleg víz, ezen kívül két szobát fűtenek. Ezek összterülete 30 négyzetméter. A megmaradó gázmentes biotrágyát talajjavításra használják fel. Amíg tart a gáztermelés, az újabb trágya acélkosarakba, a trágyalé aknába kerül. Az a cél, hogy a sorozatgyártás utón a beruházás várható összege, 200—250 000 forint alatt maradjon. Ha ezt tartjuk, akkor megéri a gyártás. Az egy-két éves kísérleti próbaüzem alatt ennek szellemében hajtják végre a műszaki, technológiai módosításokat. Cs. J. Nem kell mindig orvosság Természetes téli medicinák Ajánlatok a gyógyszerész füveskönyvéből Köhögés ellen: feketeretek-szirup Amikor a 20-as évek elején Varró Aladár Béla megszerezte a gyógyszerész diplomát, édesanyja egy kis könyvecskét adott útravalóul, amelybe a család nőtagjai hosszú idő óta bejegyezték a növényi gyógymódokat. Ez a receptgyűjtemény sarkallta arra a fiatal gyógyszerészt, hogy maga is megismerje, ismereteit bővítve kipróbálja egyes növények gyógyító hasznát. Hosszú munkálkodás és tapasztalatok birtokában született meg a Gyógynövények mint háziszerek című receptkönyv, amely a harmincas években számos kiadást ért meg. A szerző hangsúlyozza a gyógytea háziszer nem pótolja a gyógykezelést, orvosságot, de bizonyos esetekben enyhítheti a panaszokat. Vagyis, nem kell mindig gyógyszer. A Varró-féle receptek között fontos helyet foglal el a szénapolyvából készült fürdő és pakolás. ,,A gyakorlat igazolta — írja a gyógyszerész, hogy vérszegények, idegesek, reumások, s azok, akik hirtelen lefogytak, valamint sápadtság bizonyos eseteiben feltűnő gyógyeredményt lehet elérni szénapolyvával." Ezeknél a panaszoknál 5 liter vízhez veszünk 1 kiló tiszta szénapolyvát, lassan fölmelegítjük és felfőzzük. Miközben a fájó testrészre: lábra, csípőre, felsőtestre szénapolyva főzött levővel átitatott lepedőt teszünk, kamilla, hársfa- bodzavirág keverékéből készült teát itatunk a beteggel, ami jól izzasztja. (Ezt a kezelést ne alkalmazzák asztmatikus, szívbajos, vesebajos embereken.) A már leírt 5 liter e módon készített szénapolyvás teát a fürdőkódban elkészített fürdővízhez szűrve öntjük. Langyos, 38—37 fokos fürdővízben legalább 25 percet áztassuk magunkat, meghűlés, idegesség, fáradtság esetén. Izületi panaszoknál kis zsákokat készítünk, megtöltjük főtt szénapolyvávál és a fájó testrészre helyezzük. A borogatás addig maradjon a testrészen, amíg a melegét megtartja. Szénapotyva-kötést 1—1*,-2 órán át ajánlja a szerző tüdő elnyálkásodás, hörghurut, emésztési zavar, gyomorgörcs, reuma, köszvény, ízületi gyulladás, hólyaggyulladás, idegzsába és furunkulus esetén. A télire ajánlott természetes medicinák közül a feketeretek érdemel említést. A piacokon, boltokban korlátlanul kapható feketeretek. Alkalmazását felfúvódást oszlató, vízelhajtó, tüdőtisztító hatása miatt ajánlja. Ugyanakkor a gyomorbetegségek, epe- ömlés, kólika, hasmenés bevált háziszere. Téli megfázás, köhögés ellen egy nagy feketeretek belsejét kivájjuk, cukorral töltjük meg. A retek nedvet ereszt. Az így keletkezett szirupból naponta 3—4 alkalommal fogyasszunk egy kávéskanálnyit — enyhíti a köhögést, rekedtséget, meghűléses panaszokat. Beszerezhető, gyűjthető medicina a fenyőtű. (Boróka, vörös- vagy jegenyefenyő) tűleveleit, rügyeit, ágacskáit megfőzzük, s leszűrve a fürdővízhez öntjük. Idegnyugtató, csökkenti a reumás fájdalmakat. Csontlágyulásnál hasznos, ha a fürdővízbe zabszalma főzetet is keverünk. Reumás, köszvényes bántalmaknál, hólyagpanaszoknál, köszvénynél V« liter vízben főzzünk meg 2 evőkanál zabszalmát, szűrjük le és lehetőleg melegen fogyasszuk.
