Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-09 / 338. szám

Rádió Reptérből — új városrész Magyar partizánok Szlovákiában „A gyűrű szoros. A ma délelőtti VASÁRNAPI MAGAZIN első részében meg­ismétlik László Lajosnak, a Somogy megyei délszláv fal­vakról készített „Megfér-e két dudás egy csárdában?" című dokumentumműsorát. Három­negyed 9-től Lenk Irén teljesíti a hallgatók levelezőlapon be­küldött zenés kéréseit, közben Szalai István sportfőorvossal beszélget a fiatalok viselkedé­séről, magatartásáról. Az év utolsó HANGADÓ-já- ban, hétfőn — a szokásokhoz híven — újból leforgatja a szerkesztő, Belénessy Csaba, e műsorban 1984-ben elhangzott riportok, beszélgetések közül a legjobbakat, legjellemzőbbeket. Újból meqszólal Hobó, azaz Földes László, felvillantja azt a vendéglátóst, aki —- úgymond — magának épített „boltot" és holiható lesz a visszafelé be­szélő ember is. Emellett újdon­ságokról is gondoskodnak: töb­bek között hírt adnak a janu­árban induló pécsi Jockey-klub- ról, mely diszkó és diszkósképző is egyben. REPTÉRBŐL ÚJ VÁROSRÉSZ címmel hangzik el kedden So- mogyvári Valéria és Belénessy Csaba riportműsora. Márfél év tizeddel ezelőtt még úgy sze­repelt a pécsi lakáshirdetések­ben, csereajánlatokban, hogy „uránváros kizárva". Azóta a 30 éves, 30 ezer lakosú városrész fái megnőttek, az emberek „belakták” a lakótelepet. A felszabadulás utáni időszaknak ez a nagy beruházása — amely az ugyancsak felszaba­dulás utáni fontos ipari beru­házásnak, az uránércbányászat­nak köszönhette létét — ma már mindenkié, szerves része Pécs­nek. A folyamatról, az itteni emberek életéről, a városrész fejlődéséről szól a műsor — egyúttal részeként a 40. évfor­duló sorozatának. Szerdán, László Lajos szerkesztésében jelentkezik a HÉTKÖZBEN című akuális magazin, csütörtökön pedig Tiszai László azokból a hangfelvételekből állította ösz- sze c NYUGDÍJAS ÉLET, NYUG­DÍJAS ÉVEK című műsorát, amelyeket a Szfiven étteremben rögzített, ahol a vállalat nyug­díjasait látta vendégül, egyben búcsúztatta azokat, akik ez év­ben mentek nyugdíjba. A mai szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsorban azt a riportot közvetítik, amelyet a 40 éve felszabadult Dráva men­tén készített Frankovics György. Filákovity Bránkó Beremenden járt, tapasztalatairól hétfőn számol be. Kricskovics Antal a keddi országosan hallgató adásban arról tudósít, hogy milyen élet folyik a téeszek- ben télen. Ugyancsak Kricsko­vics Antal szerkeszti a szerdai ifjúsági műsort. Dr. Harasztia Zoltán pénteki orvosi előadásá­nak témája a plasztikai sebé­szet. — A német nyelvű műsor- ; ban ma mesejátékot közvetíte­nek a gyerekeknek. „Olvasni anyanyelven" — ez a címe Re- ; il József hétfői riportjának, mely a német nyelvű könyvkíná­latról, a könyvtárak és a kö­zönség kapcsolatáról, a művelő­dés e fontos területén tapasz­talható gondokról, problémák­ról szól. Szerdán Hartmayer Konród nyugdíjas olaszi peda­gógussal beszélget Gráf Vilmos. A riport címe híven tükrözi an­nak tartalmát: A néptanító. Csütörtökön Luca-napi népszo­kások hangzanak el, pénteken pedig dr. Vargha Károly nyug­díjas tanszékvezető beszél a jövőre megjelenő német nem­zetiségi daloskönyvekről. Baranyaiak a rádióban Televízió Újjászülető pécsi belváros Pécs lakóit évek óta foglal­koztatja a belvárosi rekonstruk­ció: annak reményében vállal­ják a kényelmetlenségeket, hogy a történelmi városmag, és a hivatalok, üzletek patinás ne­gyede komfortosabb és szebb lesz a nagy átépítés, tatarozás után. Erről szól Hárságyi Mar­git szerkesztő-riporter filmje december 11-én, kedden 18.05- kor az első műsorban. (Az új­jászülető belváros). Csütörtökön az Unser Bildschirm idei 13. száma jelentkezik. A pécsi kör­zeti stúdió német nemzetiségi műsorában dr. Szende Béla emlékezik meg Fridrich Schil­ler születésének 225. évforduló­járól és Schiller-emlékhelyeket láthatunk az NDK-ból. Novem­ber 19-én a hajósi művelődési ház felvette Albrecht Dürer ne­vét: a németek lakta települé­sen ekkor Dürer kiállítást is rendeztek. Véméndre látogatott a pécsi tévé stábja, az Emmert- családhoz: három felnőtt gye­rek beszél a kamera előtt gyer­mekkori élményeiről, munkájá­ról, a családhoz és a szülő­földhöz való ragaszkodásáról. Végül egy szép Grimm-mesét mondanak a gyerekeknek. (Un­ser Bildschirm: csütörtök, 19.10, tv 2., ismétlés: szombat, 8.10 tv 1.). Pénteken jelentkezik a Pan­non krónika és ez hagyomá­nyosan a délszláv és a német szerkesztőség egész évi műso­raiból válogat — természete­sen az eredeti szöveg jelenté­sét magyarul alámondják. Bá- taszéken egy kőműves család­jához látogat a kamera, Nagy- nyárádról népszokásokat hoz a képernyőre. Végül megismétlik a süttői kőfaragókról készült riportot. Zegnál Márk garai tanácselnök a portréfilm forga­tása idején ment nyugdíjba: életéről, munkájáról beszél a Fannon Krónika műsorában Partizánok a hegyekben A Szlovák Nemzeti Felkelés harcaiból jelentős részt vállalt a Vaszilij Mihajlovics Kozlov partizánegység parancsnoksága alatt tevékenykedő, Petőfi Sán­dor pevét viselő partizánosztag. Parancsnoka Grubics Zoltán, komisszárja Fábry József volt, az osztag létszáma pedig meg­haladta a kétszázötven embert. Hogy miként erősödött egy par­tizánosztag? Jó példa erre Fábry József akciója, amit Lucs- ka faluban hajtott végre. A partizánok a lakossággal állandó összeköttetésben vol­tak. Onnan szerezték o legfris­sebb híreket, tájékozódtak a német és a magyar alakulatok mozgásáról, tevékenységéről és terveiről. így tudták meg Fáb- ryék, hogy Lucskára magyar katonák érkeztek a frontról, és a lakosságtól élelmiszert igye­keznek rekvirálni. A Petőfi-partizónegység egyik csoportja Fábry József vezetésével nem sokkal később megjelent a településen. A la­kosság közvetítésével, később pedig személyesen is felvette a kapcsolatot a magyar frontka­tonákkal, aminek eredménye­ként öt magyar honvéd letette a fegyvert és beáll a partizán­osztagba, a többiek pedig el­rejtőztek a közeli erdőkbe anél­kül, hogy a kopott parancsot végrehajtották volna. A Petőfi-partizánosztagot egy alkalommal váratlanul közre­fogták a németek egy magas­laton, Revucától északra. Adler Károly osztagparancsnok ne­gyedórás heves tűzharc után úgy határozott, hogy kitör az ellenség gyűrűjéből. A gyors döntést siker koronázta: meg­semmisítettek tizenhat németet, a partizánok pedig négy sebe­sülttel vonultak el. Adler Ká­roly lőcsei fogtechnikus volt. Négygyermekes családban ne­velkedett. A Szlovák Nemzeti Felkelés győzelmét követően ott­hagyta jólmenő üzletét, és csat­lakozott a partizánokhoz. A szlovák és a magyar anti­fasiszták érdekeinek összefonó­dását bizonyítja, hogy minden akciót — tekintet nélkül arra, hogy a szlovák hegyekben, a határ közelében vagy magyar területen hajtottak végre — a közvetlen kölcsönös segítség cselekedeteként fogták fel. Amikor Kozlov őrnagy csoportja brigáddá gyarapodott, a ma­gyar partizánok többsége a Pe­tőfi Sándor egységbe tömörült. A Szlovák Nemzeti Felkelés el­leni elsöprő német támadás idején, 1944. október végén, a Petőfi-egység a csetneki völgy­be vonult át. Ez a völgy a par­tizánköztársaság életét élte, és a faluban Besztercebánya eles­te után is csehszlovák zászló lobogott. A Petőfi-egység itt egyesült Adler Károly csoportjával, amelyben magyarok s szlová­kok harcoltak. A csoportot a Gömör-hegyi falvakban minde­nütt „Otec" néven ismerték. Az újabb csoportokkal megerősített Petőfi-egység tíz községben fej­tett ki tevékenységet, a slavo- sovcei papírgyárban is, ahol az egység partizánigazolványciit nyomtatták. Ezek a falvak Cierna Lehota környékén a német fegyverek­nek hónapokon keresztül ellen­álltak, és a sikeres küzdelem­hez a lakosság egymillió koro­na értékű ruházatot, élelmiszert biztosított. — A stábom tudomására ju­tott, hogy magyar katonák áll­nak át hozzánk, bujdosnak, és az a gondolat is felmerült, hogy nekünk kellene közeledni hoz­zájuk, beszervezni őket a parti­zánmozgalomba. Később egy tíztagú csoportba verődtünk, szovjetek, magyarok vegyesen. Akkor kezdtük el tevékenysé­günket, megtudtuk, hogy az óz­di kohómunkások Losoncon ke­resztül nyugat felé tartanak. Ki­választottunk egy csoportot, amelynek tagjait alkalmasnak találtuk a kapcsolat felvételé­re. Körülbelül százötven ma­gyar katonát és polgári sze­mélyt sikerült meggyőznünk. Később még többen csatlakoz­tak hozzánk. December köze­pén Kysuca nad Rimavicou köz­ségben alakult meg brigádunk mesélte Alexander Simkó, aki ma a Zdroj vállalat nyugat- szlovákiai kerületi igazgatósá­gának személyzeti vezetője. „Tovaris Paprika"-nak nevez­ték, mert a magyaroknak két­száz kilogramm piros papriká­juk volt, s más élelmiszertar- talékuk híján ezért cserébe igyekeztek beszerezni a leg­szükségesebbeket. A iegfonlo- sabb akciónak Cierny Balog körülzárását tartották, hogy a németek ne juthassanak vissza bosszút állni a polgári lakos­ságon. A felkelés leverését követő­en sok magyar partizán ma­radt Keleti Ferenc vezetésével a Magas-Tátra hegyeiben és folytatta a küzdelmet a néme­tek ellen. A Scors-hegység ke­retében eqy másik magyar csoport hol Szlovákia, hol Ma­gyarország területén tevékeny­kedett a fasizmus ellen az in­ternacionalista szolidaritás ne­mes példáit mutatva. „ .. . Nehéz a búcsú. Én még naqyon szerettem volna élni. Méq érzek magamban sok-sok tetterőt. Két hete kergetnek a kutyák, már sokszor úgy volt, hogy itt a vég. Ma sikerült még ötünknek egy nagyon jó­szívű emberhez betérni és egy kicsit megszárazdni, megpihen­ni, jóllakni. De mi lesz holnap? Húsz méterre járnak tőlünk a németek, az ablakon keresztül nézzük őket. Éijel kisurranunk, de hová megyünk? A gyűrű szoros. Naqyon sok jó embe­rem elesett...” — írta Adler Károly közvetlenül halála előtt családjának. A németek elfog­ták, kegyetlenül megkínozták és kivéqezték. Búcsúlevelét Banska Bvstri- cón, a Felkelés Múzeumában őrzik. Gotyár Gyula és M. Szabó Gyula Éles anyanyelvűnk A kötelesség a gyengébb joga. összegyűjtött gondolatait elcsépelte. Lehet, hogy az eszmékben is romlik a cserearány? Egészet is szoktak félreérteni. Az élet nemcsak a matematikust kéri számon. Mindenkinek tükröt tart a természet, de soknak csak a szemébe világít. Gondolatvilága csupa fennsík. Az emberek jobban szeretnek lebeszélni, mint lemondani. Jobb egy gondolkodó kezdő, mint egy kezdő gondolkodó. Melegében papírra vetett gondolataitól többen elhűltek. Kerekes László A múlt század második felétől a gyár malomipar olyan kiváló és c búzát őrölt, hogy mennyiségi és mir gi teljesítménye alapján Európában első, a világon a második helyre k< s e pozícióját a második világháb tartotta. Előkelő rangját annak kö: hette, hogy gróf Széchenyi István ös: zésére az 1.838-ban alapított, az a nádorról elnevezett „Pesti József I germalom Rt." a világon elsőként egy merésznek tartott újítással: a víz tesen fekvő malomköveket hengerpi kai helyettesítette. A hengerekkel acélos magyar búzából az addi sokkal szebb és jobb fehér finom- grízes-lisztet (fogós lisztet) tudtak ki ni. Ezt a hazánkban gyorsan elte őrlési módot ma is „magyar" vagy gasőrlésnek” nevezik világszerte. Bő új őrlési technológiát az egész vil alkalmazták, hazánk továbbra is az maradt. A hengerszékekbe épített gersorokkal dolgozó malmot ne mű- vagy hengermalomnak. A pesti József-malmot 1842-ben Széchenyiről elnevezett debreceni Is malom, majd 1853-ban a kolozsvári mond Elekféle gőzhengermalom é| követte. Utánuk pedig sorban a gőzgéppel hajtott hengermalom, számra. A múlt század második fel az egész földkerekség legnagyobb és jobban berendezett, legtisztább I — Megmondtam neki, még az esküvőnk előtt fi- ■ i gyelmeztetni akarom ar­ra, hogy én néha telje­sen ok nélkül idegeske­dem ... — És ő mit válaszolt? — Megnyugtatott, hogy majd ha a felesé­gem lesz, soha nem le­szek ok nélkül ideges. — Hiszel a gondolat- átvitelben? — Igen. Mennyit akarsz kölcsönkérni? * — Igaz, amit hallok? Valóban három hetet Keresem a MARGITTAI ÁGI Bizonyára hihetetlenül hangzik, most, hogy már a második szezor töltöm a filmgyárban, lényegesen sebbet filmezek, mint amikor még is voltam filmgyári színész! Mivel < legalább két-három filmet forgatta! lem évente, s komoly — főszerepet legalábbis jó epizódszerepet kaptar azonban egyáltalán nem tekintheti letlenek — mondja Margittal Ági szélgetésünk bevezetőjeként. — Az ok tehát kézenfekvő? — Azt vallom, hogy nem kell mi szerepet elvállalnom, csak ami val érdekel. — Mégis, mikor forgatott legutót — Kisebb filmekben azért játszi több alkalommal is, de nagyobb sze vagy szerepeket csak a Szerencsés nielben, 1982-ben, és előtte az Elvi illúziókban kaptam. A kisfilm-szei közül Gárdos Péter Zoli bohóca talc említésre méltó, amelyben egy pc asszonyt játszom. — Sándor Pál filmjeiben játszott gyakrabban. töltött tengei ö tize \ ~ I kor ,n pénztc- ká mods szemli de cs December 13-ón, csütörtökön 13.40-kor a Kossuth rádióban hangzik el a pécsi körzeti stú­dió Vállalkozni okosan c. riport­műsora, melyben Szűcs István­nal, a komlói Carbon Könnyű­ipari- Vállalat igazgatójával beszélget Balogh Zoltán. A leszerelt magyarszéki gőzmalom Gőzheng (Foto: CTK—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom