Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-16 / 345. szám

1984. december 16., vasárnap Dunántúlt napló 3 t Ifjúsági parlamenten Kollégiumi gondok Két okból lehet csendes egy ifjúsági parlament: vagy mert nincs mit mondaniuk egymás­nak a feleknek, vagy mert nincs mit mondaniuk egymásnak a feleknek. Csokhát alapvető kü­lönbség lehet e két eset között: mondjuk az elsőben azért nincs mit mondaniuk, mert „úgyis hiá­ba”, a második esetben pedig azért, mert a vezetés tud a fia­talok problémájáról, s a fiata­lok tudják, hogy a munkahelyi vezetés meg is oldja ezeket a problémákat fokozatosan: nem kell tehát az ifjúsági parlamen­tekre várni, hogy elintéződje­nek a hétköznapi gondok. Ez utóbbi lehetőséget tapasz­taltuk a pécsi Asztalos János Kollégium ifjúsági parlament­jén, ahol inkább csak az újság­író kedvéért sorolták el, hogy mi foglalkoztatta, s milyen vá­laszt kaptak a fiatal nevelőta­nárok és a technikai személy­zet az utóbbi három évben. Jó volt hallani a fiataloktól, hogy amit a kollégium vezetése a saját hatáskörében megtehe­tett, azt megtette folyamatosan, s hogy tudnak mindenről, hiszen nemrég a kollégiumok pártalap- szervezete is foglalkozott a fia­talokat érintő kérdésekkel, me­lyek nagyobbik és úgy tűnik fontosabbik része nem a kol­légiumi vezetés hatáskörébe tartozik. Például az, hogy a kol­légiumi nevelők ne csak alka­lomszerűen, hanem rendszere­sen taníthassanak kéoesítésük- nek megfelelően az iskolában, hiszen ez szükséaes ahhoz, hogy pedaaógusi létük kiteliesedjen, vanv az, hoav a technikai sze­mélyzet az ünnep- és munka­szüneti napokon végzett mun­kájáért ugyanazt a pótlékot kaphassa, mint vendéglátós kol­légája. Jogos igény, hogy krumolihámozóaéo legyen a konyhán, s ne kézi erővel kell­jen az ételliftet mozgatni: több­száz kamasz élelmezése bizony kemény fizikai munkát jelent, s ezt bérben is, technikai fel­szereltségben is „honorálni” kellene — ha a költségvetés en­gedné! Az újságíró örül, ha csendes, s nem szenvedélyek dúlásótól viharos ifjúsági parlamentről tu­dósíthat, mert ezeken a helye­ken bizonyosan nem hároméves kioipálandó feladat a fiatalok helyzetének figyelése, sorsuk könnyítése. Mint például az Asztalos János kollégiumban. B. L. 100 éves a Siklósi (/ Önkéntes T űzoltó Egyesület A Siklósi Önkéntes Tűzoltó Egyesület mai tagjai A szerző felvétele Száz éve az iparosok alakí­tották meg Siklóson az önkén­tes tűzoltó egyesületet, hisz a tűzveszélynek elsősorban ők vol­tak kitéve. Azóta a saját javai­kat, a község és a környező te­lepülések házait, értékeit is mentették, ha felröppent a tűz- kakas. ünnepi közgyűlésen köszön­tötték tegnap délelőtt a Siklósi Önkéntes Tűzoltó Egyesület (ÖTÉ) megalakulásának 100. évfordulóját Siklóson, a Geren­csér Sebestyén Művelődési Köz­pont nagytermében, ahol a hó végéig nyitva tartó kiállítás is bemutatja tevékenységüket, múltjukat. Az ünnepi megemlékezésé­ben Szarka Árpád, a Siklós vá­rosi Tanács elnöke méltatta az önkéntes tűzoltóik egyesületi múltját és érdemeit, tevékeny­ségüket a közért, a hagyomány- ápolásukat és azt, ahogy az ál­talános iskolákban és a szak­munkásképzőben foglalkoznak az úttörő- és az ifjúsági tűzoltó­rajokkal. Balogh József OTE- elnök kérésére egyperces néma felállással adóztak volt tagtár­saik emlékének. Puskás Ernő tűzoltó alezredes, a BM TOP képviseletében méltatta és kö­szöntötte a százéves egyesület tagjait, kiemelve, hogy az ön­kéntesek nélkül az állami tűzol­tóság képtelen lenne megbir­kózni az egyre sokasodó fel­adatokkal. A megemlékezések, köszön­tők után az elismerések követ­keztek. Kitüntetéseket, jutalma­kat adott át Szarka Árpád, Pus­kás Ernő, Török Béla tűzoltó alezredes, Baranya megyei tűz­oltóparancsnok, dr. Molnár Ist­ván, a Baranya megyei Tanács igazgatási osztályvezetője és Baloah József. A Siklósi önkéntes Tűzoltó Egyesület megkapta az orszá­gos parancsnok emlékvázáját és oklevelét, a Baranya megyei Tanács pénzjutalmát. A Tűzbiz­tonsági Érem arany fokozatát Spiesz Adóm, önkéntes tűzoltó­százados, a bronz fokozatát Fel­földi Pál önkéntes tűzoltó­zászlós kapta. Országos pa­rancsnoki dicséretet vett át: Schrempf Ferenc, Lendvai Ist­ván, Ferenczfy János és Balogh József, aki megkapta a Pro Sik­lós emlékplakettet is. A 38 fős egyesület tagjai közül sokan kaptak még megyei tűzoltópa­Karácsonyi nyílt napot tartott szombaton a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központ. Az aulában és a művelődési ház első emeletén zajlottak egész nap a különféle progra­mok: bemutatót tartottak az in­tézmény műhelyei, a műhelyek­ben tevékenykedő gyerekek, így tartottak táncházat, bemu­tatkoztak a bábosok, szőttek és korongoztak a szövő-, illetve a kerámiaműhely tagjai. Az aulá­ban ugyanakkor megjelentek a vásárosok, többek között vásá­rolni lehetett a Zsolnay Gyár termékeiből. Megjelent j kará­csonyi nyitott napon a Népmű­rancsnoki, tanácsi és egyesületi jutalmat. Az ünnepi jubileumi közgyűlés a Hajdú Imre utcai általános iskolások emlékezetes műsorával ért véget. M. L. vészeti és Háziipari Szövetkezet, ott voltak a tűzzománc- és tex­tilkészítők. Karácsonyi asztaldí­szek elkészítésére adtak jó ötle­teket a virágkötők. Az aulában pedig már állt a karácsonyfa, amelyre a játszó­házban foglalatoskodó gyere­kek készítették a díszeket. Szá­mítógépes játékok és mesefilm­bemutatók egészítették még ki a karácsonyváró szombati prog­ramot és délután a felnőttek ré­szére fodrászati és kozmetikai bemutatót is szerveztek az Apá­czai Csere János Nevelési Köz­pont Művelődési Házában. Karácsonyvárás a Nevelési Központban Papírból készítettek télapó-figurát a gyerekek a Nevelési Központ aulájában. Fotó: Läufer László Premier hétfőn Egy szerelem drámája James Joyce: A számkivetettek A színhely Dublin, az időpont 1914. Richard Rowan író haza­tér hosszú önkéntes száműzeté­séből Berthával, gyermeke any­jával, akit fiatalon szöktetett meg felrúgva a századelő íror­szági társadalmának szigorú konvencióit. Richard Berthának szabadságot ad a kapcsolat­ban, és mindketten — s még ketten, egy újságíró és egy ne­velőnő — azt keresik, kutatják, meddig tort valójában ez a szabadság, mi az ember joga egy szerelemben. A számkivetet­tek című dráma témája ez: Ja­mes Joyce, az Ulysses szerzőjé­nek drámája most hétfőn szólal meg először magyar színpadon a Pécsi Nemzeti Színház Kama­raszínházában Czimer József fordításában és Szegvári Meny­hért rendezésében. — A dráma tele van Joyce életének személyes vonatkozá­saival, szinte mindegyik figura pontosan azonosítható — mond­ja Szegvári Menyhért. — Az írót Kulka János és Balikó Tamás annyira izgatta ez a probléma, hogy az Ulysses írását abba­hagyva popírra vetette a drá­mát. Erős Ibsen-hatást érzünk rojta, témája ma is nagyon aktuális, nem véletlen, hogy a házasság, a szerelem szabadsá­gát, a személyiség önállóságát vizsgáló annyi dráma készül mo is. A szerelem, a barátság pró­bája, folyik itt — tegyük hozzá, hogy magas értelmiségi körben és ennek megfelelő hangvétel­ben — a szereplők a maguk szintjén élik meg a drámát. Joyce ezenkívül olyan ma is idő­szerű kérdésekről szól, mint az ír nacionalizmus, vagy hogy mi­ként fogadjuk a hazájukból el­távozó, külföldön értékeket te­remtő majd hazatért embereket. A számkivetettek premierje hétfőn lesz. Az írót Kulka Já­nos, Berthát Oláh Zsuzsa játsz- sza, a többi szerepben Balikó Tamást, Molnár Ildikót, Bódis Irént és Gábor Andrást látjuk. 6. T. Fotó: Cf«ri László A Cziffra­ösztöndíjasok hangversenye Szép és igazán emlékeze­tes hangversenyen mutatkoz­tak be a hét végén Pécsett a Cziffra-alapítvány idei ösztön­díjasai: a Pécsi Szimfonikus Zenekar közreműködésével az orvosegyetem aulájában ad­tak szóló és zenekari estet. A koncert egy magyaror­szági körút kezdetét jelenti: a két fiatal magyar, illetve fran­cia ösztöndíjas ma Zalaeger­szegen ad hangversenyt, hét­főn Sopron, majd Szentendre, végül a pesti Vigadó követ­kezik. Az ugyancsak az ala­pítvány javára fellépő hazai ösztöndíjasok Iván Ildikó (szoprán) és Szecsődy Ferenc (hegedű) voltak, a franciák pedig a képriportunk jobb, illetve bal oldalán látható Anne-Laurence Savin hárfa- és Jean Ferrandis fuvolaművész. Cseri László felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom