Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-16 / 345. szám

Vasárnapi magazin Vasárnapi magazin Vasárna Rádió Ezüstvasárnap Ezüstvasárnap lévén a mai egyórás összeállítást, 8-tól 9-ig, a szerkesztő-műsorvezető, Nóg­rádi Erzsébet amolyan ajánló műsornak szánja, hogy taná­csokkal, ötletekkel segítséget nyújtson az ajándékvásárlás­hoz. A műsor zeneszámait a Kossuth Lajos utcai hanglemez- boltban válogatták össze. A ri­portok során Zárai Tibor férfi­szemmel keresi a hölgyeknek valót, Körmöczi Zsuzsa pedig női figyelmességgel kutat a fér­fiaknak vásárolható ajándékok között. A karácsonyi népszoká­sok közül Eszterhai Katalin ri­portja elevenít fel néhányat, és népszokásokról beszél Németh Károly mikrofonja előtt Radino- Jevics Sándor, a népszerű „Mi­lán" is. December a számadások ideie. Ezt teszi Müller István, a RÁDIÓPOSTA szerkesztője, amikor visszatekint az eszten­dőre, mérlenet von, mit sikerült elintézni és mit nem. Annyi máris megállapítható, hogy a legtöbb panaszlévélben a viz volt n főszereplő, vagy túl sok volt belőle, vagy kevés. Az idei utolsó adásban is jelentkeznek az állandó rovatok, tanácsokat adnak és válaszolnak levelekre röviden. Eleget tesznek egy kedves meghívásnak is: koráb­bi panaszos lakásavatóra hívta a szerkesztőt, aki el is ment, és amit most hallott, közzéte­szi. És állítanak egy karácsony­fát is, teletűzdelve olyan leve­lekkel, amelyeket a jövőben szeretne a szerkesztőség a hall­gatóktól kapni. A műsor tele­fonszáma 10-424, hívható hét­főn, az adás ideje alatt, 17.05- től 18.00 óráig. A kérdések mellett várja a műsorral kap­csolatos véleményeket is a szerkesztő, Müller István, aki­nek még egy nagy műsora van ezen a héten: szerdán. Mint mondja: — Már hagyomány, hogy év végén meghívjuk beszélgetésre a területünkhöz tartozó megyék rendőrkapitányait. Az idei év­ben a Zala megyei kapitányság vezetőie is részt vesz mű­sorunkban. Mint minden al­kalommal, most is az el­múlt esztendőről ejtünk szót, tesszük ezt rendőri szemmel — egyenes adásban — nyilvános­ság előtt. Tapasztalatunk, hogy az alkalmat igyekeznek kihasz­nálni hallgatóink is, télefonszá- munkat szüntelenül tárcsázzák és kérdéseket tesznek fel. Nos, erre ezúttal is nyílik lehetőség. Kihelyezett stúdiónk Szekszár- don lesz, a Főkapitányság mű­velődési házában, az Ybl Mik­lós út 1-ben. Telefonszám: 11-623. Akik más megyéből tár­csáznak, a 74-es körzetszámot is jegyezzék meg. Tehát: 06-74- 11-623. Kérdéseiket 15 órától 18 óráig várjuk, az adás nap­ján, 19-én, szerdán. Műsorkez­dés: 17 óra 05 perckor. Pénteken Tiszay László válo- qat a NYUGDÍJAS ÉLET - NYUGDÍJAS ÉVEK idei műso­raiból. — Végighallgattam az év fo­lyamán lejátszott beszélgetése­ket, és igen nehezemre esett, hogy milyen részleteket válasz­szák ki az 55 perces összeállí­tásba. Hogy egészen pontosan fogalmazzak: bő volt a válasz­ték, és én minden egyes ripor­tot szívesen megismételnék. A ma esti szerb-horvát nyel­vű adásban Szloboda Jánossal, a Horvátországi Magyarok Szö­vetségének elnökével beszélget Filákovity Bránkó, majd zene csendül „aranylemezekről", Kricskovics Antal válogatásá­ban. Ugyanő szerkeszti a szer­dán elhangzó „Fiatalok hul­lámhosszán” című összeállítást. Pénteken a fizikoterápiás gyógykezelésről beszél dr. Ha- rasztia Zoltán. A mai német programban a nemzetiségi tu­datról és a kétnyelvűségről be­szélget Stark Ferenccel, a Mű­velődési Minisztérium Nemzeti­ségi önálló Osztálya vezetőjé­vel Leipold Péter, majd a ver- sendi Karawanka együttes fel­vételeiből csendül fel néhány. Lerch József hétfői riportjából azt tudhatják meg a hallgatók, hogy milyen a kézimunka- és díszítőművészet ma és milyen volt régen? Pécsiek a rádióban 18-án, kedden a Kossuth rádió 8.20-kor kezdődő „Társalgó” c. iro­dalmi műsorában Örkény István drá­máiról Bécsy Tamással beszélget Aradi Éva. 18-án, kedden 1.9.15-kor a Kossuth adó „Kilátó” c. világiro­dalmi folyóiratában Gállos Orsolya egy fordításának részlete is elhang­zik Drago Jancar: A gályarab c. re­Televízió gényéből. 18-án 20.45-kor a 3. mű­sorban „Viharban is talpon” címmel Nagy Sándorral, a Baranya megyei MÉSZÖV nyugdíjas elnökével beszél­get Somonyvári Valéria. 20-án, csü­törtökön a Kossuth adón 10.50-kor kezdődő' „Népdalfeldolgozások” c. műsorban Tihanyi József és Duga Ilona is énekel. Jubilál a pécsi opera Olvasóinknak már beszámol­tunk a megalakulásának 25. évfordulóját ünneplő pécsi ope­ratársulat ünnepeiről — ezút­tal arra hívjuk fel figyelmüket, hogy a televízió december 23- án, vasárnap este 21.25-ös kez­dettel köszönti a pécsi együt­test (tv 2.). A pécsi körzeti stú­dió munkatársai — Bükkösdi László szerkesztő-riporter, Bucs- ky Csilla rendező és Szkladá- nyi Péter zenei rendező — a társulat régi és új tagjait szó- laltatiák meg a kamera előtt prózában és természetesen ze­nei kísérettel is: népszerű ope­rarészleteket hallhatunk. Barbara napján forgatták a horvát nemzetiségi szerkesztő­ség munkatársai azt a filmet, amelyben megörökítenek egy még ma is élő népszokást a Győr-Sopron megyei Horvát- kimlén: a Barbara napi felvo­nulásra fehérbe öltöznek a lá­nyok. A Nas Ekran, a szerb- horvát nyelvű maqazin folytat­ja falusorozatát, és bemutatja az egykori Horvátkimléből és Magyarkimléből Kimiévé egye­sült nagyközség életét. (Decem­ber 20., csütörtök, 19.30, tv 2., ismétlés: szombat 8.10 tv 1.) A hét műsorából olvasóink figyelmébe ajánljuk a szerda esti Úi Gilgames című, 1963- ban készült maqvar filmet, amelyben sok kiváló, azóta el­hunyt színészt láthatunk (20.00, tv 1.1, a második műsorban 20.00-kor a Tudósklub a bio­technológia ipari és mezőgaz­dasági alkalmazásával foglal­kozik. Ugyancsak a kettesen 21.30-kor jelentkezik a Balett­tükör — most első ízben —, egy olyan táncművészeti maga­zin, amely szórakoztatva kíván­ja megismertetni ezt a szép és meg-megújuló művészeti ágat. Csütörtökön 20.00-kor Bécsi vér címmel közvetítik a Pesti Vigadó tavaly júniusi bécsi operett-koncertjének első ré­szét, majd — 21.40-kor — megemlékeznek az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulá­sának 40. évfordulójáról: a ri- port-dokumentumfilmben meg­szólalnak az egykori történelmi esemény résztvevői, szemtanúi. A második csatornán (19.50) a Beszélgetés az operáról soro­zatban ezúttal Csajkovszkij Anyeginjéről lesz szó. Pénte­ken 16.55-kor a Szép Szó ma­gazin karácsonyi könyvajánla­tot tart, 19.30-kor a kettes proaramban megismétlik Cziff- ra György idei márciusi pécsi hangversenyét. 21.05-kor pedig a neves angol író, Harold Pin­ter Hazatérés című drámájá­nak amerikai tévéfilmváltoza­tát láthatjuk. A szombat esti programból a Senki nem tud semmit című, a negyvenes évek véqén ké­szült világháborús témájú cseh­szlovák filmvíaiátékot (21.30) és a Soanyol Izabella című Il­lés Endre-dráma színházi köz­vetítését (20.00, tv 2.) aiánliuk figyelmükbe. G. T. Demokratikus összefogás a felszabadult országrészben Szeged, Délmagyarorszóg cí­mű lap, I. évfolyam 15. száma, vagyis 1944. december 6.: „Fel­gyújtott házat igen sokat lehe­tett látni a németek kivonulása útján, ellenben lovat vagy te­henet egyáltalán nem. A nép nagy részét is elhajtották. Ház­ról házra járva gyűjtötték ösz- sze az SS-legények a lakossá­got, és -puskatussal hajszolták őket maguk előtt. Korra, nem­re nem voltak tekintettel. Még a betegeket sem kímélték. Több parasztot agyonlőttek, mert nem volt hajlandó házát, állatait és terményeit a német vandál ösz­tönök rendelkezésére bocsáta­ni .. . A lakosságnak tehát va­lóban igazi felszabadulást je­lentett az „ellenséges" orosz csapatok bevonulása a „szövet­séges” német banditákkal szem­ben. Szegény magyarok! Hosz- szú éveken át áltatták őket, hogy az oroszok elcipelik Tur- kesztánba a magyarokat vagy Szibériába, és most porosz csiz­mák rugdossák őket a nyugati határok felé, hogy esetleg Ber­lin előtt megássák az „utolsó" védelmi vonalat. Azok az em­berek, akik a németek által még megszállt területről szök­nek át szabad magyar terület­re, az itteni viszonyokat ideális­nak tartják ahhoz képest, amit odaát tapasztaltak." Milyenek voltak hát az „itte­ni viszonyok", vagyis milyen volt az élet a felszabadított terüle­teken negyven esztendővel ez­előtt? Nehéz, de mégis remények­kel teli. Az első demokratikus magyar lapot, amelyet Oroshá­zán nyomtak, és amely éppen 1944. október 15-én, tehát Hor­thy balul sikerült kiugrási kí­sérletének, s az azt követő nyi­las puccsnak napján került az olvasók kezébe, Népakaratnak nevezték. A nép lapja akart lenni, a nép akaratát közvetíte­ni. Éppen ezért arra kérte ol­vasóit: „Elvtárs, szólj te is!" „Mostanáig hallgatnod kellett. Ezután bátran megnyilatkoz­hatsz. Elmondhatod érzéseidet, gondolataidat. Közölheted szán­dékaidat. Lapunk nem valamely klikk szolgálatában áll, hanem a kollektív munkásság sajtóor­gánuma . . . Mennél többen gondolkodunk és cselekszünk, annál szebb, nagyobb eredmé­nyeket érünk el. Elvtárs, várjuk soraidat!" És a levelek érkeztek. Első­sorban a kommunistáktól, akik a felszabadulás után kezükbe vették a már szabad ország­részek sorsának intézését. Űk voltak, akik nekiálltak az őszi mezőgazdasági munkáknak, hogy az országnak legyen a következő esztendőben kenye­re. Igavonó állatok hiányában — ezeket elhajtották a fasisz­ták, a traktorok pedig még rit­kaságszámba mentek, nehéz küszködés volt minden baráz­da szántás. De csinálták az emberek, különösen azután, hogy megjelent a Magyar Nem­zeti Függetlenségi Front prog­ramja, amely leszögezte, hogy „a legrövidebb határidőn belül, a földigénylők közreműködésé­vel, széles körű földreformot kell végrehajtani, mely sok százezer földnélkülit és szegényparasz- tot tesz életképes kisgazdaság tulajdonosává”. És a munkások? Volt, ahol a tulajdonos vezetésével, a leg­több helyen azonban távollété­ben kezdték meg a termelést. Megrendelőjük sok helyütt a szovjet katonai parancsnokság volt: a hadtáp, illetőleg fel­vonulási területté vált ország­részekben, a magyar üzemekben javíttatták qépeiket, készíttették el a háborúban nélkülözhetetlen iparcikkeket. Az üzemekben harckocsikat javítottak, és ka­tonai konyhához üstöket is gyár­tottak, vagy éppen fehérneműt varrtak a tovább harcoló ala­kulatok számára. Mindenütt megalakultak az üzemi bizott­ságok: vagy maguk irányították az üzemet, vagy pedig a tőkés­sel együtt vezették a munkát, ahol erre szükség volt, a hely­reállítást, újjáépítést, másutt már a termelést. Az élet gyorsan visszatért ezeken a területeken. A kom­munisták szövetségeseket keres­tek, a nemzeti, népi összefogás politikáját igyekeztek megvaló­sítani mindenütt és mindenben. Az első felszabadult magyar vá­rosban, Makón először a kom­munisták hozták létre pártiukat. de azután nagy erőfeszítéseket tettek, hogy más pártok is meg­alakuljanak. Másodikként a Nemzeti Parasztpárt alakult meg a hagymatermeléséről hí­res városban, miután addig „a városvezetésnek és a közélet irányításának minden gondja a Kommunista Pártot terhelte, ho­lott a város közproblémái olya­nok, hogy ezt csak a nép min­den rétegének bevonásával le­het megnyugtatóan megoldani. Ami az önkormányzati tevé­kenységet illeti: a közigazgatás megindítására általában a leg- magasabbrangú helyén maradt közigazgatási tisztviselő kapott megbízást a Vörös Hadsereg városparancsnokától, de azután fokozatosan a nép által meg­bízott testületek vették kezükbe az ellenőrzést, majd a legtöbb esetben a dolgok intézését is. A Nemzeti Bizottságok a demok­ratikus pártok képviselőiből állottak, s központi hatalom hi­ányában — erre december 21- I ig, az ideiglenes nemzeti kor­mány megalakulásáig kellett várni, de még ezután is hóna- \ pokig nem volt sok minden- i re rendelkezés —, s egy irány­ban, a demokratikus átalakulás érdekében fáradoztak. Volt, ahol falusi direktóriumnak, má­sutt népi bizottságoknak nevez­ték őket, később általánossá vált a Nemzeti Bizottság elne­vezés és jelleg. Ezek a népi szervek gondoskodtak mindenütt az úi élet megindításáról, ki- ! sérték figyelemmel a villámgyor­san előrehaladó eseménveket. S amikor december második heté­nek véqén útnak indult 14 te­herautó. hoay felkeresse az or- száa már felszabadult területe­it, és összegyűjtse onnan azo­kat a küldötteket, akik képvise­lőként meaalakítiák az ideigle­nes nemzetgyűlést, és a népszu­verenitás letéteményeseként megteremtik az új magvar ól; lamisáaot, már mindenütt vol- \ tak, akik fogadták őket. így si­kerülhetett oáratlan rövid idő alatt — a kocsik december 14- én indultak útnak és rá eav hét- : re, 21-én már össze is ült a népoarlament! — úi államot te­remteni a régi helyén. Olyat, amelv nem ellenséae, hanem barátja a népnek, melyet az­óta is szolgál. Pintér István K eresztrejtveny Toulouse Lautrec 120 éve született Toulouse Lautrec francia festőművész, ki különösen a plakát- és litográfiaművészetben teremtett iskolát. Rejtvényünk négy müvét tartalmazza. VÍZSZINTES: 1. Ezt a rajzot, mely a chicagói „Art lnstitute”-ban van, 1892-ben készítette. 15. Szerep a Gianni Schicchi című operában. 16. Kikötő, ahol a hajók a téli időszak­ban tartózkodnak. 17. Indíték. 18. Hónap nevének rövidítése. 19. Ki­csinyítő képző. 21. Hajórész. 22. Mértani test. 24. Schubert dala. 26. Hajító. 27. Egy kevéssé. 28. Az is­kola egykori elnevezése. 30. Hely­rag. 31. Virág része. 32. Frissítő ital. 34. Kínai gépkocsik jelzése. 35. Továbbá. 37. Helyez. 38. Ki- egyenlíté. 40. Bizony, a régi ma­gyarok nyelvén. 43. Negatív válasz. 44. Operaénekesnő (Júlia). 47. A mondás szerint: száznak is egy a vége. 49. Helyrag. 50. ő meg ő. 51. Élősködő. 53. A magasba. 54. Házacska. 56. A földbe ássa. 57. Idősebb nőtestvér. 59. Stájerország fővárosa. 60. Serleg. 62. Ételnö­vény. 63. Fagyai része! 65. Mint a vízszintes 49.. számú sor. 66. A sza­vak összecsengése. 68. Fordított ha­tárrag. 69. Szabványminta. 72. Vala­mely mozgással, változással történő válasz, viszonzás. 75. A szabadba. 76. 1896-ban készített litográfia. FÜGGŐLEGES: 1. Olajfestménye, a Széomüvészeti Múzeum tulajdoná­ban. 2. Télapó. 3. Fontos kormány- szervünk nevének rövidítése. 4. Mu­lató egynemű betűi. 5. Fénymáz. 6. Jelez. 7. Égtáj rövidítése. 8. Móricz Zsigmond írása. 9. Közterület. 10. Iratkapocs. 11. Tova. 12. Építési anyag. 13. Hosszúnyelű vágó- és szúrófegyver. 14. 1896-ban készített litográfiája. 20. Shakespeare szülő­helyének folyója. 23. A hajnal első jele az ég alján. 24. Gyorsan. 25. Karnagy, zenepedagógus, a Zene- művészeti Főiskola volt tanára (Je­nő). 28. Kamionok jelzése. 29. Dél­nyugat-ázsiai főváros. 33. Fafajta. 36. Ezt hagyta ott a pappal együtt Csokonai. 39. Annyi mint, rövidítve. 40. Lám. 41. Kaszál. 42. Rosta. 45. Szilárd elhatározásbeli. 46. Az an­golokkal szomszédosak. 47. Szórako­zóhelyi különszoba. 48. Az SZTK elődje. 49. Áruló. 52. Növényevő hal. 53. Biztonsági berendezés. 55. Tenorszerep a Turandot című ope­rában. 58. „Für . . Beethoven hí­res szerzeménye. 61. Régi játék fa- pöcökkel és ütővel. 64. Pinceszag. 66. Az angol légierő névjele. 67. Eleségnövény. 70. Alulra. 71. Asz- szonynévképző. 73. Kiejtett betű. 74. Mint a 70. számú sor. E. B. Beküldendő a négy kép címe, legkésőbb december 22-én (szom­bat) déli 12 óráig beérkezőfeg, LE­VELEZŐLAPON. 7601. Pf-: 134. Du­nántúli Napló szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A december 2-i lapban közölt rejt­vény megfejtése: Tolbuhin marsall — Zavjalov — Marossy — Vörös Mihály — Lámpásvölgy — Keménygadányi — Gyárváros — Sztojcsev — Temető kör­zetében. Könyvjutalmat nyertek: Czömpöly Elemér, Boly, Kassai út 16.; Fehér György, Pécs, Lenin tér 1/2.; Gerecs István, Pécs, Szabadság út 13.; Hafner Menyhértné, Mohács, Perényi u. 2/A.; Halász Gézáné, Palotabo- zsok. A könyveket postán küldjük el. A népek közötti I25 éve született Lu< Az orosz birodalom lengyel tartomán nak Bialystok nevű városában 1859. cember 15-én született Ludwik Lazar menhot, az eszperantó nyelv alapszótc nak és alapnyelvtanának a megalkotr A vallásilag és nyelvileg erősen megc tott - lengyelek, litvánok, németek, zsii és oroszok lakta - város szinte állandt feszült légköre nagy hatással volt az < béri szenvedések iránt igen fogékony, nyelvérzékkel megáldott fiatalemberre. I gondolta, hogy a város különböző nem tiségű lakói között fel-fellobbanó gyű ködésnek nem lehet más oka, mint hogy emberek nem értik egymást, s egy kö nyelv egy csapásra megszüntetné a ni zeti előítéleteket. Életcélul egy ilyen m megalkotását tűzte ki. 1878-ban — alig tizenkilenc évesen szűkebb baráti körben mutatta be a Li we Uniwersale nevű tervezetét, amely az alapelvei már ugyanazok voltak, n a kilenc esztendővel később a széles n vánosság elé tárt eszperantónak: egy: rű, logikus nyelvtan és a nagy euró nyelvekből merített szókincs. Az orvosi diploma megszerzése u 1887-ben megnősült, s felesége támogc sóval jelentette meg először orosz, m lengyel, német, francia és angol nyel Dr. Esperanto álnév alatt nemzetközi m vének rövid szótárát és nyelvtanát. A kezdeti évek igen nehezek voltai világnyelv-alkotó ifjú szemorvos szám< Varsó szegénynegyedében tudott csak r delőt nyitni, napi 30-40 beteget fogad hogy családja megélhetését biztosít tudja, s az esti és éjszakai órákban m kálkodott az álneve nyomán eszperar nak elnevezett nyelv terjesztésén és mi lésén. Tevékenysége mégis sikeres v néhány esztendő alatt szinte minden rópai nyelven jelent meg eszperantó ny könyv, s évről évre nőtt az eszperantó rv ven kiadott irodalmi művek száma, menhol igen nagy jelentőséget tulajdr tott a nyelv irodalmi alkalmazásának: ö fordításában jelent meg eszperan 1894-ben Shakespeare Hamletje, s ez r csupán a nyelv kifejezőerejének a fejI« téséhez, hanem tekintélyének a növeke séhez is hozzájárult. Zamenhof műford tevékenysége igazából 1901-től kéz bontakozott ki, amikor a neves pái Hachette Könyvkiadó eszperantó szerki tőségei hozott létre: itt jelentek meg menhol fordításában Moliére, Goe Schiller és Gogol müvei, valamint a te Biblia. Az igazi sorsfordulót azonban 1905 gusztusa jelentette. Ekkor rendezték i a franciaországi Boulogne-sur-Mer vr sóban az eszperantisták első kongres sót. Az addig főleg írásban használt n ragyogóan kiállta a szóbeliség próbó Eg y k — Azért vagyunk a világon, hogy tegyünk másokkal. És mások miért vannak? * — Bozena azt mondta: elmondtad azt, amiről én mondtam neked, hog) mondd el neki! Micsoda pletykafészek! Pedig n mondtam neki, hogy ne mondja meg ked, hogy én elmondtam neki! Most már mindegy! De meg mondd, hogy elmondtam neked, am mondott nekem! * Igaz, hogy ön mindig a férje me van, amikor ezeket az izgalmas bűnügyi gényeket írja? — Iqen, mert ha egyedül lenne, f Írás közben. * — Az igazgatónk tetszeni log önnek mondja az osztályvezető az új dolgozó Ez nálunk élői'ás! — teszi hozzá * Mit látok? ülsz és qombot vai Mintha meg se házasodtál volna! Miért, te azt hiszed, hogy ha az bér megnősül, azután már nem szakac le a gombjai? * — Doktor úr, o/van bátortalan vagyi szerelemben. Maga szerint hogy kel közelednem a nőkhöz? — Talán egy jó kocsiban . . . * — Az idén a tengerhez megyünk nyc ni a férjemmel. És maga? — Az én uram annyira fösvény, hog' egy másik úrral nyaralok. * — Mondja szomszéd úr, miért világ ki miridia annyira a lakást, ha elmei otthonról? —- Tudja, a betörök miatt... — De hiszen azoknak van zsebián juk! — Mivel nincs védője, köteles vac önnek kijelölni egyet. — Inkább egy pár jó tanúról gom kodna, bíró úr!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom