Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1984-11-07 / 307. szám
1984. november 7., szerda Dunántúlt Tlaplö 3 Pártfórumon Baranya népesedési helyzete A z MSZMP Baranya megyei Végrehajtó Bizottsága legutóbb 1979-ben értékelte a megye népesedési helyzetét és állásfoglalásban rögzítette a tennivalókat. A közelmúltban ismét szerepelt egy jelentés a pártfórumon, mely áttekintette az elmúlt öt év tapasztalatait. Mindenekelőtt azt állapították meg, hogy az állásfoglalásban megjelölt feladatok végrehajtásának eredményeként a megyében a népesedést befolyásoló tényezők többsége fejlődött, a kedvezőtlen jelenségek kissé mérséklődtek. Az elért eredmények azonban csak átmenetiek voltak, nem bizonyultak elégségesnek. A születésszám tartós emelkedését, a kiegyenlítettebb létszámú korosztályok kialakításának feltételeit nem sikerült megvalósítani. Á demográfiai jellemzők Baranyában él az ország népességének 4,1 százaléka, 433 ezer ember. A népességszám 1973—83. között egyenőtlenül alakult, az országos átlagnál kb. 1,5 százalékkal, kisebb mértékben nőtt. 1980-tól a lakó- népesség már csökkent. A természetes népmozgalomra megyénkben 1975-től 1980-ig — állandóan süllyedő tendenciában ugyan — a természetes szaporodás volt jellemző. 1981- től viszont természetes fogyás következett be, amely azóta is tart. Ennek oka, hogy az élve- születések számának folyamatos csökkenése mellett állandóan emelkedett a halálozások száma. A kormegoszlásban a 0—14 éves korcsoport aránya rosz- szabb, míg a 60 éven felülieké kedvezőbb az országos átlagnál. A megye népességének elöregedését mutatja, hogy a gyermekek és a 15—39 évesek aránya 50 évre visszamenőleg jelenleg a legalacsonyabb. A 60 éven felüliek száma több mint hetvenezer. A nemek közötti összetétel számottevő női többletet mutat. Házasságkötések- családok A házasságkötések száma Baranyában — részben demográfiai okok, másrészt házasodási kedv mérséklődése következtében — évről évre csökken. Ugyanakkor nőtt a válások száma, ezer lakosra vetítve több év átlagában magasabb az országos átlagnál. Az elvált népesség 1970 és 1980 között 9 615-ről 16 195 főre emelkedett. Miközben 1970 és 1980. között 119 140-ről 123 928-ra emelkedett a családok száma, a gyermekeké közel ötezerrel csökkent. A családokban jelenleg átlagosan két gyermeknél kevesebb születik. Az élveszületések alakulását elemezve több következtetést vontak le a pártfórumon. A tartós csökkenésnek többek kö.- zött a szülőképes korú nők számának és a népességen belüli arányának fogyásaj is az egyik ok. Jelenleg az ezer lakosra jutó élveszületések száma a fel- szabadulás .óta a legalacsonyabb a megyében. E kedvezőtlen folyamatok nem biológiai, vagy csupán demográfiai feltételek változásának a kö- • vetkezménye, hanem egyre inkább a gazdasági—társadalmi és a tudati tényezők befolyásolják. A korszerű családtervezés hatására ma népesség nerrf a természetes termékenységnek meqfelelő szinten, hanem a körülményei által meghatározottan, a családok, az emberek egyéni döntései szerint alakul. A testület arra hívta fel a figyelmet, hogy a művi terhességmegszakítások számának — különösen a 19 éven aluliak körében történő — csökkentésével, a koraszülések megelőzésével, a csecsemőellátás korszerűsítésével jelentősen csökkenteni és folyamatosan alacsony szinten kell tartani a csecsemőhalálozást. A 60 éven felüliek aránya a megyénkben az országos átlagnál ugyan jobb, de a halálozási arányszám mégis folyamatosan emelkedik, időnként meghaladja az országos átlagot is. Mindez az egészségnevelés, a megelőző munka fontosságára hívja fel a figyelmet. A halálokok közül — az életmóddal többségében szorosan összefüggő -1— keringési rendszer betegségei a leggyakoribbak. Az elhaltak több mint 20 százaléka munkaképes korú és ezek közül 70 százaléka férfi. Ezért tartotta fontosnak a véqrehaitó bizottság, hogy jobban tárják fel az egyes korosztályok magas halálozása és az életmód összefüggéseit, erősítsék az egészség megőrzésében az egyének felelősségét. Az egészségügyi ellátás A végrehajtó bizottság az egészségügyi ellátás fejlődését állapította meg. Számottevően javult a terhesgondozás szín- vondla, az anya- és nővédelem. A szülészeti-nőgyógyászati ellátás a megyében jól szervezett. A terhesgondozás szakmai színvonalát a terhesség alatti szűrővizsgálatok kiterjesztése is javította. Nagymértékben csökkent a művi terhességmegszakítások száma, mely azzal magvarázható, hogy a 19—49 éves nők már mintegy 45 százaléka tudatosan korszerű fogamzás- gátló szerekkel védekezik a nemkívánt terhesség ellen. Fejlődés és sok hasznos kezdeményezés jellemzi a gyermek- és ifiúságeqészségügyi ellátást. Az alapellátás országos összehasonlításban is jó, megfelelő színvonalú a szak- és fekvőbeteg-ellátás is. Ugyanakkor területi bontásban nagy különbségek vannak, elsősorban a falvak, illetve a városok gyermeklakosságának egészségügyi ellátásában. Á gyermeknevelés segítése A társadalom nagy erőfeszítéseket tett és tesz a gyermekes családok életkörülményei javítása érdekében. A családi pótlékban részesülők átlagos száma folyamatosan nőtt. A gyermekgondozási segélyben részesülők száma 1976-ig nőtt, azóta mérséklődik. A legjelentősebb eredményt a gyermekintézmények fejlődésében értük el. A társadalmi és állami források felhasználásával a bölcsődei, óvodai férőhelyek száma megfelelő? az igények kielégítése alapvetően biztosított. Az aprófalvas megyei településszerkezet következtében, viszont több kislét- számú faluban — elsősorban a bölcsődei ellátás — nem megoldott. A megye bölcsődéiben a korosztály 25,3, óvodáiban a 3—6 éves gyermeklakosság 82,9 százalékát gondozzák, nevelik. A VII. ötéves terv kidolgozása során szükséges, hogy a tanácsi szervek átfogóbban segítsék a népesedéspolitikai feladatok végrehajtását szolgáló feltételek biztosítását, így az óvodai ellátás további bővítését, különösen a kistelepüléseken, növekedjen a napközi otthonos ellátás, a középfokon tanulók étkeztetése. A lakásviszonyok az elmúlt időszakban jelentősen javultak, de a laksűrűséget tekintve a megyék közötti összehasonlításban Baranya a legrosszabbak között van. Az utóbbi időben, különösen a fiatalok számára, nehezebbé váltak a lakáshoz jutás feltételei. Sok fiatal házaspár éppen kedvezőtlen lakáskörülményei miatt nem vállal gyereket. A megyén belüli feszültségek elsősorban Pécsett vannak és feloldásuk rövid időn belül nem is látszik lehetségesnek. örvendetes — ahogyan erről nemrégiben lapunkban részletesen beszámoltunk, — hogy Pécs város tanácsa éppen legutóbbi ülésén hozott határozatot, hogy a fiatal házasok, valamint a két és többgyermekes családok részére a lakáshoz jutás idejét lerövidíti, ezáltal, valamint egyéb támogatásokkal könnyíti a fiatalok első lakáshoz jutásának feltételeit. A népesedéspolitikát segítő jelentős anyagi-szociális intézkedések ellenére a gyermekes családok jövedelmi helyzete a gyermektelen háztartásokhoz képest országosan romlott. A társadalom által a családoknak nyújtott anyagi támogatás ma fontos segítője, de nem kellően ösztönzője a gyermekszám növekedésének, a gyermekvállalási kedv fokozásának. Nyilvánosságra kerültek már azok a központi intézkedések, melyek bevezetésére a közeljövőben sor kerül, annak érdekében, hogy államunk még nagyobb segítséget nyújtson a családoknak a gyermeknevelési feladatok vállalásához és ellátásához. Á szemlélet- formálás fontossága A népesség utánpótlása, az új generációk megszületése, felnevelésük a jövőben is a családokon múlik. Szerepük megítélésében, a gyermekválla lásban és nevelésben szemlélet- formálásra van szükség. A. közvélemény általában el ismeri a gyermekvállalás, nevelés fontosságát, tiszteli a gyermeket váró anyákat, feine velősükhöz nyújtott társadalmi segítséget természetesnek veszi. Ugyanakkor a több gyermek vállalását sokan megkérdőjelezik, a fiatal házasok egy részénél az indokoltnál nagyobb anyagiasság a gyermekvállalást háttérbe szorítja, az egészséges gyermekkultusz és az anyaszerep társadalmi elismertsége nem fejlődött megfelelően, és ez meghatározza a tudatformálás legfontosabb tennivalóit is. Nagyobb figyelmet kell fordítani az emberek életvitelé ben tapasztalható káros jelen ségek elleni fellépésre. Az egészségtelen táplálkozási szokások, az alkoholizmus, a do hányzás, a munkahelyi feszültségek, az emberek közötti kapcsolatteremtés zavarai, a mozgásszegény életmód, az erőn felüli munkavállalás, a túlhajszoltság, mind az emberi életet fenyegető ártalmak. Az egészség nevelő munkát, annak hatékonyságát növelni kell. Annak ellenére, hogy egyre többen ismerik és értik az egészséges életmód fontosságát az egészségmegőrzésben, az életkor alakulásában, napi életvitelüket nem ennek megfelelően szervezik. M. E. A felszabadulás 40« évfordulója Dombóvár vastúállomáson a befejezéshez közeledik a villamos vezetékek kiépítése, berendezések szerelése. Budapesttől Dombóvárig Decembertől villanymozdony vontatja a szerelvényeket Jövőre Pécsig elkészül a villamosítás A vasút villamosításának legnagyobb programja ebben az ötéves tervciklusban a budapest—pusztaszabolcs—dunaújvárosi, illetve a pusztaszabolcs —dombóvár—pécsbányarende- zői vasútvonalak villamosítása. A beruházás 1,4 milliárd forintba kerül, s a villamosított vasútszakaszok hossza eléri a 320 kilométert.- Mi indokolta a vasútvonal villamosítását? — kérdezem Pintér Györgytől, a MÁV Pécsi Igazgatóságának előadójától. — Egyértelműen az, hogy csökkentsük az üzemeltetési költségeket. A dízelolaj ára a többszörösére emelkedett. Az említett vasútszakaszok villamosítása után mintegy 270 000 tonna dízelolajat takaríthatunk meg, ami azt jelenti, hogy ez a beruházás 4 év alatt megtérül. A vasútvonal villamosítása Budafok—Háros—Pusztaszabolcs -Dunaújváros között 1983-ban elkészült. Ott már villanymozdonyok közlekednek. Még tavaly feszültség alá helyezték a szabadegyháza—sárbogárdi vonalat. Jelenleg a dombóvár— pécsi vasútszakaszon dolgoznak: a felsővezetékeket építik ki Pécs közelében, ezek tartóoszlopait állítják fel. Mintegy 15 cég 6—700 embere dolgozik a különböző munkahelyeken, köztük a nagyobbak a MÁV Villamos-felsővezeték Építési Főnöksége és a Villamos-Erőmű Tervező cs Szerelő Vállalat. A munka dandárja most Dombóvár vasútállomáson zajlik. — Idén nyáron a vasútvonal yillamosításában részt vevő vállalatok megállapodtak, hogy a hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára indított munkaverseny keretében a tervezett határidő előtt egy hónappal üzembe helyezik a sárbogárd— dombóvári szakaszt. A vállalás eredményeként december elsejétől villanymozdony vontatta szerelvények közlekedhetnek Budapesttől Dombóvárig. S jövőre a teljes villamosított vonalszakasz Pécsig, a tervezettnél egy hónappal korábban készül el — mondja Pintér György. A dombóvári vasútállomáson tulajdonképpen minden elkészült a villanymozdonyok fogadására, a napokban ellenőrizték, hogy a felsővezeték építése, vonalvezetése megfelel-e a műszaki követelményeknek, november közepén pediq már az üzembe helyezési próbák kezdődnek. Korábban átadták a Diesel-villamos javítócsarnokot, melyben felkészülten várják a szőreinkre szoruló villanymozdonyokat is. A hálózat karbantartására létrehozott MÁV Dombóvári Villamos Főnökség vezetője Ócsai István arról beszél, hogy a kivitelezésben is közreműködtek. — Mi a vezetékek szerelvényezésében vettünk részt, de besegítettünk a finomszabályozási, pótlási munkálatokba is, Sárbogárdtól Dombóvárig. De már a karbantartási feladatainknak is eleget teszünk, hisz Pusztaszabolcs-Dunaújvá- ros, Pusztaszabolcs—Sárbogárd között „él” a vezeték. Hamenda Ferenc, a MÁV Fel- sővezeték-építési Főnökség építésvezetője szerint jól koordinált munkára volt szükség, hogy a határidőt előrehozzák. S a kivitelezés ütemére jellemző, hogy ez a főnökség az év végén már Pécs-Mecsekalján is befejezi az oszlopok állítását, s haladnak tovább Pécs- bánya-rendező felé. — A villamosítás jelentősége akkora, mint amikor a gőzösökről tértünk át a Diesel-mozdonyokra — mondja Harangozó László, a MÁV Dombóvári üzemfőnökségének vezetője. Az átállás nem kis feladatot jelent nekünk, hisz szakembereink felkészítése, a kiszolgáló személyzet továbbképzése nagy erőket von el. De örömmel tesszük, hisz csökkennek a költségeink, a vontatás üzembiztonsága nagyobb lesz, — a vil- lanvmozdonvok iovítási igénye egyharmada a Dieselekének —, s a személvszállítás kulturáltsági színvonala is nő. Roszpritn Nándor Készül a Megyéi * Kórház új épülettömb e Bolgár munkások új technolágiával dolgoznak Régóta lezárták Pécsett a Szendrey Júlia utca elejét, és aki erre jár naponta látja, különleges technológiával készülő épület körvonalai bontakoznak ki lassan. Az itt lévő házak kisajátítása, szanálása már a múlt évben megtörtént és a tereprendezés után az építési munkák idén júniusban megkezdődtek. Az építkezésen most szinte csak bolgár szavakat lehet hallani, ugyanis a bolgár TECHNOEXPORTSROY révén speciálisan képzett szófiai építőmunkások dolgoznak itt. Ők csinálják ugyanis a Lift-Slab nevű különleges technológiát, ami nem más, mint hogy az épület födémrészeit a földön öntik ki betonból, ezeket a kész födémeket hidraulikával emelik a megfelelő szintekre. A pécsi Megyei Kórház bővítésének és felújításának első üteme kezdődött el ezzel az építkezéssel. Jelenleg a kórbonctani és kórszövettani osztály és a központi laboratórium olyan zsúfolt helyen, korszerűtlen körülmények között dolgozik, hogy feladatukat már egyre nehezebben tudják ellátni, és magának a régi épületnek a felújítása is mór elodázhatat- lan. A szép, a környezethez alkalmazkodó új épületben kapnak majd helyet az előbb említett diagnosztikai osztályok, a harmadik és negyedik emeletén pedig két 25 ágyas belgyógyászati osztályt rendeznek be. A szintenként közel 1000 négyzet- méteres épület külső megjelenése dekoratív lesz — a terveket a Dél-dunántúli Tervező Vállalatnál készítették. A kivitelező a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat — a bulgáriai cég alvállalkozóként vesz részt a munkában. Az építkezés jelenleg a tervezett ütemben folyik.
