Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-03 / 303. szám

Tudományos elet

A testsúly szabályozása - A Parkinson-kór új megvilágításban

Magyarország néhány tudományos alapkutatási területen, így az agykutatásban is világszínvonalon áll. Az agykutatás egyik jelentős hazai bázisa a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetében épült ki — az MTA Idegélettani Tanszéki Kutatócsoportját is magába foglalva. Az intézet igazgatója és az agykutatással foglalkozó munkacsoport vezetője dr. Grastyán Endre akadémikus. A jelenlegi kutatások

— az országosan kiemelt kutatási főirány: bioreguláció- motiváció-tanulás témakörben folynak. Ezúttal dr. Lénárd László kandidátussal, az MTA tudományos főmunkatársával, a POTE-n folyó agykutatás egyik fontos aspektusáról beszélgetünk.

— A nagy egészen belül mi az ön témája?

— Az éhséq és szomjúság motiválta magatartás központi idegrendszeri szabályozása. Ez alapkutatás, tehát a szabályo. zó mechanizmusok feltárása a cél. Eredményeinket természetesen nem tekinthetjük magánügynek, ezért azokat nemcsak magyarul, hanem világnyelven (többnyire angolul), nemzetközi szakfolyóiratokban is publikáljuk. Cikkeink „idézettsége" bizonyos fokig munkánk értékét is jelzi. A nemzetközi vérkeringésbe a tanulmányutak, szimpóziumok, és különféle eqvüttműködési lehetőségek is bekapcsolnak bennünket. Ennek sokszor aátja az, hogy itthon az utóbbi időben a nehéz gazdasági helyzet következtében az alapkutatások támogatása jelentősen csökkent.

— Hogyan alakult eddig az ön tudományos pályája?

— 1965-ben kerültem az intézetbe, mint diákköri tag. Az intézetet akkor dr. Lissák Kálmán akadémikus vezette, aki kiváló tudományszervező volt, hiszen a magyar magatartás- kutatás elindítása is az ő nevéhez fűződik. Már diákkörösként is a szakma alapjait és a tudományos gondolkodásmódot dr. Grastyán Endre idegélettani munkacsoportjában sajátíthattam el. Ezután rövid ideig a POTE Ideg- és Elmeklinikáján dolgoztam. Ottani munkám nagy hatással volt rám, mivel a betegek gyógyításában vettem részt, tehát megértettem azt. hogy a kutatómunka végső célja - még ha alapkutatás is

— a gyakorlati alkalmazhatóság kell, hogy legyen. Visszatérve az Élettani Intézetbe idegszövettani laboratóriumot hívtam életre, így az idegklinikán elsajátított szövettani ismereteimet is hasznosíthattam az intézet számára.

Kik vesznek részt az említett kutatásban, és mivel foglalkoznak jelenleg?

— Az elért eredmények természetesen nem csak egy ember eredményei. A kutatásban ez különösen igaz. Mi különböző határterületek módszereit alkalmazzuk, így a magatartásélettan, az elektrofiziológia, a neuroanatómia, stb. határ- területein is átlépünk olykorolykor. Kutatási témánkon hárman dolgozunk együtt. dr. Hahn Zoltánnal és dr. Karádi Zoltánnal. Hahn dr. például kidolgozott egy mikromódszert a dopamin és neradrenalin tortalom mérésére, amely igen nagy segítség a neurokémiai léziók (kísérleti roncsolások) hatásának ellenőrzésében. Karádi dr. pedig jelenleq az ún. kondicionált íz-averziós kísérleteket végzi neurokémiai léziák után. E kísérleteknek a táplálékválogatás, ízpreferencia, stb. szempontjából gyakorlati jelentősége is lehet. Teammunkánkat jól egészítheti ki az, hogy tanulmányútjaim eredményeképpen új neuroanatómiai módszereket adaptálhattam és vezethettem be intézetünkbe.

— Kérem, adjon némi ízelítőt ezeknek a tanulmányutaknak a tapasztalataiból I

— 1977—78-ban ösztöndíjasként az USA-ban, a bostoni Massachusetts Institute of Technology-ban, a világhírű Walle J. H. Nauta professzor laboratóriumában különböző korszerű ideg szövettani módszereket sdjátírhatfam el, és a

Agykutatás a POTE-n

Beszélgetés Dr. Lénárd László kandidátussal

táplálkozási magatartással kapcsolatos ún. mezolimbikus dopamin pályarendszert tanulmányozhattam. Princetonban, a Princeton Egyetem Pszichológiai Intézetében Bartley G. Hoe- bel, nemzetközi hírű táplálko- zóskutatóval a direkt agyi kémiai öningerlés tárgykörében sikerült új eredményekhez jutni. Jelenleg egy hosszabb távú — az Akadémia áltol támogatott — tudományos együttműködésben veszek részt a japán Yutaka Oomura profesz- szorral (Kyushu Egyetem Élettani Intézete Fukuoka, illetve National Institute for Physiological Sciences Okazaki). Mint magyar részről kijelölt projektvezető, kétszer fél évet tölthettem Japánban, ahol majmokon — táplálkozási magatartás alatt — az „éhség központok” sejtjeinek működését tanulmányoztuk mikroelektro- fiziológioi és iontoforetikus módszerekkel. Az együttműködés során több japán kutató is ellátogatott intézetünkbe.

— Hogyan végzik konkrétan a munkájukat és hol tartanak jelenleg az adott témakör vizsgálatában?

— Munkánk szorosan illeszkedik az intézet fő kutatási területéhez, a motiváció és a tanulás kutatásához. Az éhség, szomjúság, szexuális partner a környezetben, a túl hideg vagy meleg környezet kerülése, stb. — mind motiváló tényezők. Ha például egy éhes patkányt olyan kísérleti dobozba helyezünk, amelyben különböző pedálok tárgyak, stb. találhatók, az állat megtanulja a helyes motoros választ (a megfelelő pedál lenyomása), amely végül is táplálékhoz — jutalomhoz - juttatja. Ha többször megismételjük a kísérletet, ai patkány — ha még éhes — nyíl egyenesen a megfelelő cédáihoz megv, hogy táplálékot kapjon. E magatartás során az állatra feltétlen és feltételes ingerek hosszú sora hot (íz, szag, látvány); az állat meqtanulja. melyik szögletnél forduljon jobbra, vagy balra. Ezeket percipiálnia, észlelnie kell és a magatartásában hasznosítania, Másrészről a táplálék megtalálása és elfogyasztása meqfelelő motoros aktusokat, összerendezett moz. qásmintát igényel (pl. az evés motorikája). A kérdés az, hoqy a központi idegrendszer melv területei játszanak alapvető szerepet a táplálkozási magatartásban? Elektromos ingerlés és léziós (roncsolásos) kísérletek alapján megállapították, hogy két agyterület: a hypothylamus és az amygdala éhség és jóllokottságközponto- kat tartalmaz. Az éhségközpont roncsolása után az állatok nem esznek, testúlyuk csökken és el is pusztulhatnak. A jóllakottságközpont roncsoláso viszont elhízáshoz vezet. Oomura professzor kimutatta, hogy a hypothalamikus központok idegsejtjeinek működése qlukózzal (cukor), inzulinnal és más kémiai anyagokkal is befolyásolható. További kísérletek finomították és némiképpen ellentmondásossá tették ezt a képet.

— Hogyan illeszkednek mindehhez az itteni kísérletek?

— A mi korábbi kísérleteinkben a mozgatórendszer egyik fontos központja, a globus pal- lidus neurokémiai lézióját végeztük. A már régebben is ismert éhségpálya - azaz az úgynevezett nigrostriatalis do- paminpálya —■ ezen a területen is áthalad. Megállapítottuk, hogy ilyen lézió után patkányokon súlyos táplálkozási zavarok alakulnak ki, amelyek súlyossága az állatok nemétől függ. A him állatok például jobban fogynak, és elpusztulnak. Emellett súlyos motoros és percep- ciós zavarok is kialakulnak náluk. A patkányok nem észlelnek különböző ingereket és képtelenek az egyszerű táplálkozási feltételes válaszokat is megtanulni. További kísérlet- sorozatokban tisztáztuk, hogy a táplálkozási és percepciós zavarokért elsősorban az agyban lévő ún. mezolimbikus dopamin rendszer sérülése a felelős, míq a motoros zavarokat az ún, nigrostriatalis rendszer roncsolása okozza. Ezen eredmények azért is fontosak, mert az emberi Parkinson-betegség, — amely súlyos motoros tünetekkel jár, — lényegében do- paminhiány, illetve a nigrostriatalis rendszer sérülésének az eredménye. A mi véleményünk azonban végülis az, hogy az ilyen betegeknél is — a motorosak mellett - perceo- ciós zavarok is találhatók. Karádi dr. humán anyagon végzett vizsgálatai ezt a feltételezésünket igazolták.

— Mindennek végül is mi a teoretikus következménye?

— A teoretikus kérdésre válaszolva azt mondhatjuk, hogy ha az éhségpálya-hipotézis igaz, akkor is legalább két pályarendszer működéséről van szó. De mi a helyzet az amygdala éhség- és jóllakottság- központjaival? Különböző neurokémiai kezelésekkel — attól függően, hogy melyik rendszert roncsoljuk — táplálkozási zavarok, fogyás, illetve elhízás oz eredmény. Megállapítottuk tehát, hogy az amygdala táplálkozási központjainak működését az ún. dopamin- és a noradrenenergiás rendszerek együttműködése szabályozza. Dopaminhiány, fogyást, norad- renalinhiány elhízást eredményez. Az ún. dopaminrendszer sérülése itt is észlelési zavarokhoz vezet.

— Hogyan lépnek tovább ezen a területen?

— Kísérleti terveinkben a kettős dopamin és noradrena- lin beidegzésé más agyterületek lézióinak vizsgálata szerepel. Szeretnénk tudni, mennyire általános érvényű az amyg- dalóban tett megfigyelésünk. A japán együttműködés során végzett és folyamatban lévő kísérletek is érdekes eredményekhez vezettek. Kimutattuk, hoa» mind a hypothalamus, mind az amygdala éhségközpontjának ideqsejtjei jellegzetes működési mintázatot mutatnak táplálkozási feltételes válaszok alatt. E sejtek, melyek nyilvánvalóan részt vesznek az éhségmotiválta magatartás szabályozásában — iontoforetiku- san alkalmazott — glukóz, dopamin. vagy noradrenalin hatására megvgltoztatják működésüket. Mindezekből nyilvánvaló, hogy sem az éhségközpont, sem az éhségpálya hipotézis egyedül, önmagában nem állja meg a helyét. A központok működése elsősorban a szervezet belső állapotáról tájékoztató metabolikus jelek és a különböző szenzoros események integrálása lehet. A hosszúpályás rendszerek e központok működését befolyásolják. Feltehetően részt vesznek a különböző szenzoros események értékelésében és a meafelelő adaptív motoros válasz elindításában. A folyamatban lévő és a következőkben véazendő kísérleteinkkel ezekre a kérdésekre szeretnénk válaszokat kapni.

Bebesi Károly

Pályázati felhívás külföldi ösztöndíjra

Megjelent a Művelődési Minisztérium pályázati felhívása, mely az európai szocialista országokba szól külföldi ösztöndíjra, teljes egyetemi képzésre az 1985 86-os, illetve előfelvétellel az 1986/ 87-es tanévre.

1. Pályázati feltételek:

Külföldi egyetemre azok a nőtlen, illetve hajadon magyar állampolgárok pályázhatnak, akik

— az 1984/85-ös tanévben valamely gimnázium vagy szakközépiskola IV. osztályának tanulói;

— az 1984/85-ös tanévben a választott szaknak megfelelő felsőoktatási intézménynek nappali, esti vagy levelező tagozatának I. évfolyamát végzik, vagy előfelvettek az 1985/86-os tanévre;

— dolgozó fiatalok, akik érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek;

— akik 25. életévüket a jelentkezés határidejéig nem töltötték be;

— egészségi alkalmasság;

— érettségi bizonyítvánnyal rendelkező sorkatonák, továbbá szakmunkástanulók csak abban az esetben pályázhatnak, ha 1985. június 30-ig leszerelnek, illetve megszerzik a szakmunkás-bizonyítványt;

— a sorkatonai szolgálatra alkalmas fiúk csak az 1986/ 87-es tanévre meghirdetett szakokra pályázhatnak.

A külföldi ösztöndíjas pályázatra való részvétel nem zária' ki, illetve nem helyettesíti a hazai felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezést, attól független.

2. Jelentkezés rendje:

A felvételi kérelmet 1984. december 8-ig kell benyújtani:

a) az 1984/85-ben érettségizők középiskolájuk igazgatójához;

b) az I. éves nappali tagozatos egyetemi, főiskolai, illetve előfelvett hallgatók a kar, az intézmény vezetőjéhez;

c) az 1984-ben érettségizett dolqozó fiatalok — munkáltatói javaslatot is

csatolva — volt középiskolájuk igazgatójához;

d) az 1984. előtt érettségizett dolgozó fiatalok (oz I. éves esti vagy levelező tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatók is) a felvételi vizsgát lefolytató felső- oktatási intézményhez. Csatolni kell a munkáltatójuk javaslatát, volt középiskolájuk véleményét azonban nem kell beszerezniük.

3. Választható szakterületek:

Műszaki tudományok, agrártudományok, higiénikus orvosi képzés, társadalomtudományok, pedagógiai sza- kok, nemzetiségi szakok. Művészeti szakokra nem hirdettek ösztöndíjas pályázatot.

4. A felvételi vizsga követelménye tantárgyanként a

gimnáziumi alaptanterv törzsanyaga.

5. Az ösztöndíj odaítélése:

A felvételi vizsgán megfelelt pályázók közül szakemberekből összeállított bizottságok választják ki az ösztöndíj elnyerésére legalkalmasabb fiatalokat, akik az

esélyes pályázókkal március második felében személyes beszélgetést folytatnak. A

pályázatok eredményét a

Művelődési Minisztérium még az ére'tséqi írásbeli vizsgák előtt írásban közli a pályázókkal, ugyanis a középiskolai tanulók írásbeli felvételi vizsgája érettséqí írásbeli vizsgának is minősül, ha a vizsgatárgy az érvényes rendelkezés szerint közös érettségi-felvételi tantárgy.

A ..Pályázati felhívás" című kiadvány, mely részletesen tartalmazza országonként a választható szakterületeket, a felvételi vizsga tárgyait, a felvételi menetét stb. tanulmányozásra kézhez vehető a középiskoláknál, a felsőoktatási intézmények rektori-főigazgatói hivatalánál, valamint a Baranya megyei Pedagógiai Intézet Pályaválasztási Osztályának 304-es helyiségében (Pécs. Széchenyi tér 9., 111. emelet. Telefon: 10-244, illetve 11-622.)

A tudomanyo!

ilet hírei

♦ Dr. Nyárádi József, a POTE adjunktusa, akit a közvélemény végtagvisszaültetési műtétéiről ismer, a hét elején védte meg Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián kandidátusi disszertációját. A disszertáció címe Invaginációs mikroéranaszto- mózis és alkalmazása mikro- sebészeti műtétekben.

▼ A Natura Kiadó gondozásában most jelent meg dr. Buzsáki Györgynek, a POTE Élettani Intézete munkatársának Az állatok tanulása című könyve, amely már a pécsi könyvesboltokban is kapható. A pécsi kutató a közeljövőben Svédországba utazik tanulmányútra az ottani Lundi Orvostudományi Egyetem meghívására. Ott- tartózkodása során az agy- szövet-átültetés lehetőségeit és módszereit tanulmányozza.

0 Dr. Pár Alajos, a POTE I. sz. Belgyógyászati Klinikájának docense a közelmúltban Indonéziában járt, ahol egy — májbetegségekkel foglalkozó — orvoskongresz- szuson vett részt.

O A Társadalom-orvostudományi Társaság Egészségnevelési Szövetsége háromévenként megrendezésre kerülő tudományos konferenciája a napokban zajlott le Budapesten. Az idei, szám szerint 13. tudományos konferencia két fő témakörrel foglalkozott. Az elsőt A lakosság életmódja és az egészséggel kapcsolatos kockázati tényezők szerepe, a másodikat pedig Az egészségnevelés az alapellátásban címmel jelzett probléma képezte. Az Egészségnevelési Szövetség elnöke dr. Tényi Jenő, a POTE tanszék- vezető egyetemi tanára ezúttal a tudományos konferencia megnyitó előadását tartotta meg. (Az előadást következő Tudományos Élet című rovatunkban ismertetjük.)

y A környezetvédelem közgazdasági problémáit tárgyaló KGST szakértői ülés színhelye lesz Pécs november 12. és 15. között. A tanácskozásra a PAB székházában kerül sor a nemzetközi környezetvédelmi kutatások hazai bázisintézete, az MTA Regionális Kutatóközpontja Dunántúli Tudományos Intézete rendezésében. Ez alkalommal az 1981-ben megkezdődött nemzetközi kutatás jelenlegi helyzetét és 1985-ig terjedő programját tekintik át a KGST környezet- védelmi témában illetékes szakértői.

O A centrum-periféria effektus Magyarországon címmel dr. Berend T. Iván akadémikus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára tart előadást november 22-én, Pécsett, az MTA Re- a onális Központja Dunántúli Tudományos Intézetében. Az előadást konzultáció, illetve kibővített műhelyvita követi.

A A Pécsi Akadémiai Bizottság agrártudományi szak- bizottsága babtermesztési tudományos tanácskozást rendezett a héten. A tanácskozáson, amelyet dr. Kurnik Ernő akadémikus nyitott meg, több előadás hangzott el a bab tájfajtáiról, a nemesítések eredményeiről, helyzetéről. szempontjairól, továbbá e fontos népélelmezési növény betegségeiről, kártevőiről.

O Jugoszláv akadémiai küldöttség látogatott a napokban Magyarországra, a Magyar Tudományos Akadémia meahívására. A jugoszláv tudósok magyar kollégáikkal a következő ötéves tudományos együttműködési tervről tárgyaltak, majd ezt követően Pécsre látogattak. A Pécsi Akadémiai Bizottságon tett látogatásuk alkalmával dr. Jobst Kázmér akadémikus adott tájékoztatót a PAB tevékenységéről, a régió tudományos életéről. Ezután a jugoszláv küldöttség az MTA Regionális Kutatóközpontja Dunántúli Tudományos • intézetét kereste fel, ahol dr. Tóth József, az intézet tudományos- iqazgatóhe- lyettese ismertette a kutató- központ feladatát és az intézet tudományos tevékenységét.

HÉTVÉGE 7,