Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1984-11-24 / 323. szám
Szombati interjú Dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterrel Az idegenforgalom idei eredményei A KGST-országokból 30, a tőkés országokból 20 százalékkal nő a beutazók száma Az idegenforgalom hazánk politikai és gazdasági életének szerves részévé vált. A magyar lakosság is együtt él nemzetközi idegenforgalmunkkal, elfogadja azt, elismeri jelentőségét. örvendetes, hogy Magyarország iránt tovább nőtt az idegenforgalmi érdeklődés, mind a szocialista, mind a nyugati országok részéről. Megtartottuk vonzerő-, illetve versenyképességünket. — Hogyan alakult Magyar- ország idegenforgalma 1984- ben a várakozáshoz, a tervezetthez képest? — 1984-ben is folytatódtak azok 'a kedvező tendenciák, amelyek az elmúlt években bontakoztak ki hazánk nemzetközi idegenforgalmában. Ezt érdemes néhány számadattal illusztrálni. A KGST-országokból beutazók száma a tervezettet meghaladóan, 30 százalékkal nő, és év végéig eléri a 9 millió utast. Ebből származó idegenforgalmi devizabevételünk 18 százalékkal, a kiutazásokkal kapcsolatos devizakiadásunk pedig — a forgalommal arányosan — 20 százalékkal növekszik. Idegenforgalmi aktív egyenlegünk 17 százalékkál haladja meg az előző évit, ami külgazdasági kapcsolatainkat figyelembe véve kedvező. A tőkés országokból beutazók száma 20 százalékkal nő, és várhatóan eléri a 3,5 milliót. A beutazóforgalom döntő részét jelentő osztrák és NSZK- ból érkező látogatók mellett ebben az évben megnőtt az érdeklődés hazánk iránt egyéb tőkés országok részéről is (Franciaország, Olaszország, Anglia, USA, Kanada): Konvertibilis tőkés bevételünk — a tervezettet valamelyest meghaladó mértékben nő. A magyar lakosság KGST- országokba történő kiutazásainak száma is dinamikusan, mintegy 20 százalékkal növekszik, várhatóan meghaladja a 4—5 millió utast. Elsősorban Csehszlovákia iránt nőtt meg a magyar lakosság érdeklődése, A tőkés országokba 9 százalékkal több magyar állampolgár utazik, mint 1983-ban. — Hogyan válik be az osztrák hitelkonstrukció, illetve milyen eredménnyel működnek az ebben épült szállodák? Milyen -jövőt szánnak a továbbiakban, értve ezen az osztrák konstiúkcióban most átépülő szállodákat és az egyéb létesítményeket? Mit . terveznek 1985-re, a kisebb pénzű turisták fogadósa érdekében? — Az 1978-ban megkötött osztrák-magyar idegenforgalmi hitelmegállapodás értelmében 300 millió dollár értékben osztrák építőipari cégek Magyarországon szállodákat és más idegenforgalmi objektumokat fővállalkozásban, kulcsrakész átadással építettek, illetve építenek. Az osztrák hitelből finanszírozott beruházások üzembe helyezésével idegenforgalmunk fejlesztési programjának átfogó célkitűzéseit teljesítettük, illetve teljesítjük: a szállodai helyek jelentős számú bővítése a fővárosban, egyes termálterületeken, és a Nyugat-Dunántúlon; az idegenforgalmi infrastruktúra, szolgáltatás fejlesztése bizonyítja ezt. Ezidáig 15 létesítményt helyeztek üzembe, amelyből 8 szálloda — több mint 4700 szállodai és 5600 vendéglátó hellyel —, valamint 4 balatoni uszodakomplexum, a hegyeshalmi új közúti határ- átkelőhely és a Belvárosi Kávéház (Lidó) szórakoztatóközpont tartozik ide. Az üzembe helyezett szállodák eddigi üzemelési-gazdálkodási tapasztalatai kedvezőek. Az új szállodák megfelelnek várakozásunknak: bővült a vendégkör, dinamikusan emelkedett az úgynevezett szállodai tőkés vendégéjszakák száma, s az egy vendégre jutó bevételek is növekedtek. Ezek az új szállodák is hozzájárultak ahhoz, hogy a konvertibilis devizabevételek meghaladják az előirányzottat. A hitelszerkezet keretében 1985-ben kezdi működését a Budapest Kongresz- szusi Központ, a Rege, a Béke, a Hungária, az Erzsébet és a Taverna szálloda, a sárvári gyógyüdülő-szálloda, a képviseleti irodaház, a Ferihegyi repülőtér új forgalmi épülete, a kopházai új közúti határátkelő- hely és még jónéhány más létesítmény sorolja előbbre helyünket a világban idegenforgalmi szempontból is. A kisebb pénzű turisták fogadására alkalmas kínálati alap továbbfejlesztése részben szervezési intézkedéseket követel, részben nagyobb anyagi lehetőségeket feltételez. A •szervezési intézkedéseken elsősorban meglévő lehetőségeink jobb kihasználását értjük. így például az idegenforgalmi főszezonban a kollégiumok és diákotthonok nagyobb mértékű turisztikai célú igénybevételét, vállalataink résziéről az árnyaltabb,, a belföldi keresletet jobban figyelembe vevő árpolitikát, a falusi turizmus fejlesztését, a hatékonyabb reklám- és propagandamunkát. . Az anyagi észközöket illetően lehetőségeink erősen körülhatároltak. Szállodavállalataink hosszú évekre megterheltek a korábban felvett hitelek törlesztésével, így csak kevés új, alacsony kategóriájú szállodai hely létrehozására vállalkozhatnak. Nagyobb lehetőségük van erre a helyi erőforrások (tanácsi, szövetkézeti, mezőgazdasági pénzeszközök) összpontosítására képes megyei idegenforgalmi hivataloknak. Ezt a tevékenységet — indokolt esetben — az Országos Idegenforgalmi Hivatal az Idegenforgalmi Alapból is támogatja.- Milyenek a tapasztalatok a magyarok külföldi utazásaival kapcsolatban? Van-e és mennyiben kihatásuk ezeknek az importra, illetve a belkereskedelemre? Milyenek a kilátások — az utazásokat illetően, beleértve a társasutazásokat — 1985-re? — Folyamatosan figyelemmel kísérjük a turistaforgalmon keresztül történő árumozgást. Egyes számítások szerint az árukivitel (külföldiek és magyar állampolgárok részéről), az éves belkereskedelmi értékesítés mintegy 3,5-4 százalékának felel meg. A magyar és a külföldi turisták árubehozatala hasonló arányú. A turisták árukivitelében azonos arányban szerepelnek élelmiszerek, ruházati és iparcikkek. A turisták által behozott áruk között a döntő — 50 százalék feletti — arányt az iparcikkek képviselik. Ezek az arányok természetes következményei belső kínálati és árszerkezetünknek. A külföldiek legális körülmények közötti áruvásárlása a világon mindenütt az idegen- forgalom természetes kísérőjelensége. Egy-két helyi, átmeneti jellegű problémától eltekintve ez jelentősebb áruellátási nehézségeket nálunk sem okoz. Jelenlegi gazdasági, ellátási helyzetünkben szükség van arra — s ezt más országok is megteszik —, hogy a turizmus útján lebonyolódó árumozgást szabályozott keretek között tartsuk. Ez nemzetközileg is elfogadott. Célja mindenekelőtt a lakosság áruellátásának védelme, illetve a kivitt áruk ehhez igazodó összetételének befolyásolása. . 1985-re valószínűleg növekedni fog a nyugati kiutazások száma, de csak mérsékelten. A társasutaknál — úttípustól függően - különböző mértékű árváltozásokkal kell számolni. A jövő nyári programokat az utazási irodák még ezután hozzák nyilvánosságra, de a kínálat az előrejelzések szerint az idei kínálatnál színesebb és bővebb lesz. — Milyen terveik vannak a jövő évre a belföldi — ezen belül a városkörnyéki — turizmussal kapcsolatban? Köztudott, hogy a szociálturizmus, a beutalás üdülés is drágul, lesznek-e olcsóbb, családi kirándulási, üdülési lehetőségek?- A jövő évben az előző éveknél fokozottabb figyelmet fordítunk arra, hogy minél több olcsóbb belföldi üdülési, hétvégi kikapcsolódási, kirándulási programajánlatot kínáljunk. Nagy utazási irodáink — amelyek a programok zömét biztosítják —, több mint 1500 belföldi utazási programajánlatot adnak ki ez év végéig. Valamennyi programajánlat tartalmaz nyugdíjas, csoportos diák árkedvezményeket, továbbá növeljük a jól bevált, népszerű és garantált kedvezményes belföldi társasutazási bérletek számát, fajtáját (például az IBUSZ és a Volántourist szervez bérletes belföldi társas- utazásokat). Ugyancsak említést érdemel a többgyerekes családok részére az IBUSZ által szervezett kedvezményes üdülési lehetőség. A Budapest Tourist külön ifjúsági és gyermeküdülési programokat szervez az iskolai szünidők időszakára, és megjelenteti az iskolai kirándulások programfüzetét is. További fontos feladatunk 1985-ben a falusi üdülési lehetőségek bővítése és a fokozottabb propaganda megindítása. Jelenleg már rendelker zésünkre áll 450 cím és mintegy 1200 hely falusi üdülés céljára. Ezt a Hazafias Népfront az idegenforgalmi hivatalok segítségével mérte fel. A címjegyzék a nyújtott szolgáltatások legfontosabb jellemzőivel az Utazás ’85 kiállításra jelenik meg. A városkörnyéki kiránduló- és szabadidőcentrumok orszá-' gos hálózatának kiépítésére áz Országos Idegenforgalmi Tanács 1983 végén programot hirdetett. Ennek lényege, hogy a helyi erők, anyagi eszközök összefogásával, koordinálásával, városaink tömegközlekedési eszközökkel is elérhető térségeiben, elsősorban hétvégi szabadidő-eltöltésre, szórakozásra és pihenésre alkalmas területek létesüljenek. Első lépésként az Országos Idegen- forgalmi Hivatal' ez év végéig - kutatóintézetek bevonásával ■ - koncepciói készít, amelyben szakmai javaslatot tesz a centrumok különböző típusaira, azok funkcionális tartalmára. Egyik kiemelt cél lesz a fővá1- ros térségében további ilyen létesítményegyüttesek kialakítása, mert viszonylag itt a legnagyobb az elmaradás. Az ipari városok környékén a lakosság aktív pihenési lehetőségeinek növelése hozzájárulhat többek között a Balaton tehermentesítéséhez is. Sok turistát vonz a siklósi vár Rajtunk is múlik écs felszabadulásának a 40. évfordulójára készül. Ezt előkészítendő néhány hete részese lehettem a város vezetőinek és a város rendjéért, tisztaságáért felelős személyeknek azon a szemléjén, amelyen azt vizsgálták, milyenek a viszonyok, hol kell rendet teremteni, hogy az évfordulót méltó külsővel fogadja Pécs. Láthatjuk az első eredményeket, melyek közül a leghatásosabb, a sportcsarnok melletti felvonulási terület felszámolása. És látjuk az évfordulóhoz kapcsolódó legnagyobb városi vállalkozást, a városházát. Nem győzzük csodálattal szemlélni, felfedezvén a szépségét, hiszen mind ez ideig kifejezetten csúfnak tartottuk, s nem is alaptalanul, minthogy minden, ami elhanyagolt és rendetlen, az csúnya is. Ezért is örülhetünk annak, hogy mind több Pécs szerte a szépen, ízlésesen felújított, rend- betett (évtizedes elhanyagoltságok tűnnek el a szemünk előli), hogy beépülnek (és nem is akárhogy!) a foghíjak, hogy ízelítőt kapunk abból, milyen lesz a Kossuth Lajos utca, ha majd egyszer elkészül ott szálloda, színház. Persze, ezek kívülesnek az említett szemlét követő intézkedéseken, melyekről nemrégiben " be is számolhattam, mint ahogy kívülesnek azok is, amelyekről szót ejtenék az alábbiakban. Vagyis arról, hogy rajtunk, pécsieken is múlik, milyen küllemmel köszönti a város az ünnepet. yakran mondogatjuk egymásnak, s hallgatjuk pironkodva másoktól, hogy Pécs ... nos, hogy Pécs nem a legtisztább város. Azt hiszem, ezen nem lehet vitatkozni. Sajnos! Hanyagok vagyunk, rendetlenek, közterületeinket közprédának tekintjük, s a közterület gyakran az otthonunk ajtajánál . keződik. Lépcsőházaink szemetesek, s a tisztántartás legalább annyira reménytelen tevékenységnek látszik, mint az autóbusz-megállóké. A tömegével eldobált csikkekről jut eszembe, hogy egyszer több hete nem látott ismerősömmel futván össze, kérdésemre moszkvai élményeiről kezdett mesélni, s amikor nagyot és utolsót szí. vott a kezében lévő cigarettából, a csikket egy „ott bezzeg nem lehetne ezt Így eldobni" megjegyzés kíséretében a földre hajította. De hát miért nem lehet Moszkvában és miért lehet Pécsett? Néhány hónapja hivatalos úton Lengyelországban járannál inkább nem hagyott nyugodni valami, míg aztán rájöttem, hogy mi. Az utcák szokatlan tisztasága. Ez pedig csakis azért tűnhetett fel, mert itthon más a megszokott. Az említett szemlén az illetékesek jó néhány szemet bántó rendetlenséget jegyeztek fel, azóta bizonyára kimentek a felszólító levelek is a címekre, s lehet, hogy a címzettek el is tüntették az akkori rendetlenség nyomait. De mi van a mostanival? Mert sajnálatos módon a dolog folyamatosságáról van szó. Sikere van lapunkban a Koszkár-pályázatnak, amiben közterületi rendetlenségek lencsevégre vételével lehet hetenként 100 forintot nyerni. A fotók hosszú-hosszú ideje érkeznek, hétről hétre közlünk is belőlük bizonyítékául annak, hogy elévülhe- tetlenül örökzöld a téma. ersze tudom, hogy roppant bonyolult ez az egész ügy, s egyszer érdemes lenne (ha egyáltalán akadna ilyenre vállalkozó), utánanézni, miért is vagyunk ilyenek, miért nem „hat meg”, ha látjuk és halljuk, hogy szemetes a városunk. Sok az összetevője ennek, a rossz példa állandóan előttünk van és mintegy felmentést ad (?) a magunk rendetlenkedésére. Mire is gondolok? Például a szemét- gyűjtés után itt is, ott is ott- ! maradó kis szemétre. A teherautókról elröppenő egy s másra. A műszak végén megmaradt vödörnyi aszfaltra, amit a helyszínen hagynak — évekre. Az úton, járdán ottmaradt és szétkent, csákány nélkül immár eltávolít- ! hatatlan betonmaradékra. * Aztán arra, hogy kinézek az ablakon, s végig lefelé a bá- i dog párkányokon ott vannak eltávolíthatatlanul a házfes- j tés nyomai, holott a friss fes- [ téket könnyen le lehetett vol- j na mosni. Meg, hogy a kapubejárat tetején is ott van- * nak a lassan öt esztendő előtti építkezés tanúfoltjai, ; amiket bizonyára azért nem távolítottak el, mert az utcáról úgy sem látni. De látom én az utcával együtt (és vajon hány ezer pécsi polgár lát velem együtt ilyent?), s amikor a kezemben szórón- I gatott papírgalacsint önfeledten elhajítom, talán az ilyen és hasonló látványok is munkálkodnak bennem. Raitunk is múlik — írtam címül, és nem vagyok meggyőződve arról, hogy e három szótól most minden megváltozik. Pedia de jó is lenne! Nem kell több, csak egy kis figyelem és fegyelem. tam, Varsótól nyugatra jártunk, s minél nyugatabbra, Hársfai István Hévízműavatás Szarvason Pénteken a szarvasi Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövet-, kezetben ünnepélyesen felavatták a geotermikus energia komplex hasznosítására létesített hévízművet. Az ünnepélyes avatáson jelen volt Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. A termelőszövetkezet és a • Szarvasi Állami Tangazdaság közös beruházásában elkészült hévízmű két meddő szénhidro- génkútra települt. A kutak vízhozama percenként megközelítőleg 2200 liter. A 91,5 fokos vizet 3 740 méter hosszú távvezetéken juttatnak el két, egyenként 100 köbméteres tartályba, majd a hőközpontba, ahonnan kezelés után kerül a fűtőhálózatba. A termelőszövetkezetben ezzel a hévízzel fűtik a központi telep irodáit, a tehenészeti telepet, a javítóműhelyt, a borjúnevelőt, az elletőt, a fejőházat, .16, egyenként 22 000 férőhelyes csibenevelőt, valamint a szociális épületeket. Ebből a háló- . zatból kapják a fűtést a Szarvasi Állami Tangazdaság gépjavító gyáregysége, tanműhelye, raktárai és szociális létesítményei,. valamint’ a‘ meliorációs főmérnökség gépjavító telepe, a húsüzem, a rizsfeldolgozó és a terményszárító. Az 55 millió forintos beruházásnál megoldották az elhasznált hévíz elhelyezését’is. A környezetvédelmi előírásokat figyelembe véve a már nem hasznosítható vizet tározókban ülepítik, majd természetes szűrés után engedik a Holt-Körösbe. HÉTVÉGE 3. Fotó: Läufer László Várkonyi Endre
