Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-19 / 318. szám

Játékos elkomolyodás Szabó Iván Siklóson Szabó Iván koránkelő em­ber. Hetvenegy évesen is ké­pes hajnalban munkába áll­ni: gyúrni, faragni, átlénye- gíteni a keze ügyébe kerülő világot. A Baranyai Művész­telepek siklósi kerámia-alko­tóházában szobrászok dol­goztak az elmúlt két hétben. „Iván bácsinak" (nem túl ta­lálóan így szólítják) nemegy­szer mór reggel hétkor pör­gött a korongja. Most itt áll — cseppet sem „bácsisan” — munkái előtt jjai végig­szaladnak a gyönyörű tála­kon, a tálak domborművein, szeme végigfut a kisplaszti­kákon. Elégedett. — Sokat adott nekem ez a két hét — mondja. — Meg­ismertem egy kiváló művész­telepet, megismertem egy — a pirogránithoz hasonló — ragyogó plasztikai anyagot. Szabó Iván idestova fél év­százada — Medgyessy Fe­renc hatása alatt — kezdett alkotni. Köztéri szobrai meg- számlálhatatlanok. Díjai ugyancsak számosak. A Ma­gyar Képzőművészek Szövet­sége alapító elnöke, a Mű­vészeti Szakszervezetek Szö­vetsége alelnöke, a képző­művészek érdekeinek hajlít­hatatlan képviselője. Szob­rászként tántoríthatatlan fi­guralista — mint maga mond­ja, lírai realista. — Mi a közös a szobrá­szatban és a kerámiában? — A szobrászatnak is az anyag az egyik alapanyaga, akárcsak a kerámiának. Nagy kultúrák — az etruszk, a gö­rög. a perui — építkeztek agyagból. A perui kultúra úgyszólván egy agyagkultúra volt. Vagy ott a terrakotta. Ezekből egyébként nem lehe­tett ágyút önteni... A kerá­mia félig-meddig eleve plasz­tikai műfaj. Mindig is vonzot­ta a szobrászokat. Nekem a kerámia idestova 30 éve amo­lyan „kiegészítő sportom". Hódmezővásárhelyen van egy kis házam: a vásárhelyi ma­jolikagyárban én már törzs­tagnak számítok. — Hogyan kerültek önök, szobrászok, ide a kerámia al­kotótelepre? — A minap csoportosan megnéztük a környék művész­telepeit és ezt a remek léte­sítményt üresen találtuk ... Elhatároztuk, hogy néhány napra eljövünk ide dolgozni. Az itteni munka félig-meddig játék volt, viszont a fölisme­rés erejével hatott ránk. A szobrászati lehetőségek eb­ben az alkotóházban óriá­siak. Játszottunk egy kicsit, de közben valamennyien ko­molyan megfogadtuk, hogy a legsürgősebben visszajövünk és megcsinálunk itt egy komplett kiállítási anyagot. — Különös, hogy ai Sikló­son lelkesen dolgozó Szabó Ivánt nem láthattuk még a villányi szobrásztelepen ... — Az ottani kő nem az én plasztikámnak való. Túl ke­mény. Én pedig a finom anyagokat szeretem. Most megismervén egy nekem való anyagot, kicsit kitapogatván a terepet, már látom, mi min­dent fogok én itt még csi­nálni. E pillanatban azt mondhatom: a Siklóson töl­tött idő rövidsége ellenére is — fölfedeztem magamnak Baranyát. Ami pedig az al­kotóházat illeti, eléggé ös- merem a magyar művésztele­pi helyzetet, és ennek alap­ján állíthatom, pillanatnyilag a siklósi az ország egyik leg­jobb alkotóháza. Én minden­esetre remekül éreztem ma­gam otthonos, ódon, alkotó­szellemet árasztó falai között. Bebesi K. Fotó: Becker Leonóra Oh, Bloody Life! Vagyis: Te rogyos élet. Nemzetközi sikert aratott ez a magyar film. Képünkön egy kínos jelenet (Udvaros Dorottya, Kern András és Szatmári István). Miért keresettek a magyar filmek? Négy magyar játékfilm — százmilliós német közönség előtt Filmművészetünk a mozgókép nemzetközi nyelvén több millió külföldi nézőhöz viheti el a gondolatot. A magyar filmex­portról beszélgettünk Sugár Ju­dittal, a HUNGAROFILM film­forgalmazási főosztályvezetőjé­vel. A negyed százada alakult vállalat bonyolítia le a teljes magyar mozi- és tévéfilm-ex- portot és importot. — Milyen irányú filmeladá­sunk negyed százados fejlődé­se? — Arányosan növekszik. Csak az utóbbi négy-öt évben válto­zott, mióta hirtelen megugrott a magyar filmeladás mértéke. A lénveq: az átlagosan évi 20 játékfilmet gyártó Magyaror­szág a húszból legalább 8—10- et több országban is elad. Ez a közel 50 százalékos exportké­pesség a legnagyobb filmgyár­tó országokra sem mindig jel­lemző arány. És még valamit: a játékfilmekért kapott valuta fedezi a külföldön megvett mo­zi- és tévéfilmek valuta szükség­letét. — Miért vásároliák meg szí­vesen a magyar filmeket? — Mert jók. Viszonylag sok nemzetközi díjat nyerünk el, és az erről szóló hírek nemcsak magát a díjazott filmet, hanem a magyar filmművészetet is nép szerűsítik, ajánlják. Természete sen szervezzük is a filmeladást Például a régebben Pécsett most Pesten rendezett évenként magyar jótékfilmszemlére min diq legalább száz rangos kül földi filmszaklap kritikusát hív hétfői juk meg. Ök általában írnak is rólunk. Ezzel sok milliós pél­dányszámú nemzetközi sajtónk van. — Mik a legkeresettebb film­jeink? — Sosem látott siker Szabó István Mefisztója. A sok-sok dí­jazott alkotás között ez az első Oskar-díjas nagyjátékfilmünk. De sok országban megvették Makk Károly Egymásra nézve című művét; Mészáros Márta „Napló"-iát, Bacsó Péter Te rongyos élet és — bár idehaza talán meglepő — Jancsó Miklós Doktor Faustus-át. — Hol nem kell a magyar film? — Általában az arab orszá­gokban. Vallási okokból ... A török cenzúra is visszautasítja legtöbb filmünket. Viszont az egész világon márka lett a Pan­nónia Rajzfilmstúdió, amelynek Pécsett is van alkotóműhelye. Igen tekintélyes dollárbevételt hoznak a magyar rajzfilmek. — A legfrissebb hírek? — Évek óta nem szűnik a Dögkeselyű iránti érdeklődés. Előre lekötötték Szabó István új osztrák—magyar filmjét, az ugyancsak Brandauerrel készí­tett Redl ezredest. A legna­gyobb nézőszámot a nagyon igényes vásárló nyugatnémet ZDF tévészervezet jelenti. Ök vették meg tőlünk az eddigi legtöbb alkotást: négy filmet, így a több mint százmilliós né­met nyelvterületen vetítik német szinkronban az Eszkimó asszony fázik, a Gyertek el a névna­pomra, a Te rongyos élet és a Mária-nap című filmjeinket. Földessy Dénes Frizura- és sminkdivat ’85-ben Barackszínű ajak, álmatag szem Párizsban ismét a kék és violaszín a divatos Robert Redford video­color kék szemekkel hódít a képernyőn, a férfiakra pedig ismét Marlene Dietrich álma­tag szemei csodálkoznak. — És mi milyen fejet visel­jünk 1985-ben — kérdeztük. Válaszolnak a fodrászok, koz­metikusok idei országos szak­mai versenyén második helye­zést elért baranyai csapat tág­jai: Alexity Lilián női fodrász: — A jövő év divatja, a sasson hajvágásra épülő variáció. A frizura alapvonalát továbbra is a hajvágás adja meg a korhoz és az archoz illően merészebb és diszkrétebb kivitelben. Ismét hódít a Kleopátra, ám meg­újítva, aszimmetrikus formában. A nyakszirtnél felstuccolják a hajat, a fedőszálakat pedig hosszabbra hagyják. A sima kleó már nem megy, vonalat kell vinni a frizurába behullá- mosítva, szárítással. Továbbra is élvonalban marad az aszim­metrikusra vágott rövid haj, amely hátul szintén felstuccolt, a fejtetőn pedig hosszú. A csa­varó és a bura eltűnt, csak szá­rítjuk a hajat. A színezésnél a természetes meleg színek az uralkodók, a konyakszőke, a bézs, a világos gesztenye és a mahagóni. Kovács Árpádné kozmetikus: — Nappalra szinte láthatat­lan matt színekkel sminkelünk. Az alapozó világos natúr színű. Ismét divatba jött az álmatag szem, narancssárga, citrom­sárga vagy bézs színezéssel. A sziványvány színű szemhéj és a kontúrceruza már a múlté. A szemöldök maradjon eredeti természetes vonalú. A szempilla viszont színes: kék, barna, zöld. Az arcpír sápadt, bézs és na­rancs, vonala a szemöldöktől jön a -járomcsontra. A hang­súly a szájon van, de kontúr­ceruza és szájfény nélkül matt barack színű rúzzsal. Az esti kikészítés élénkebb. Itt jöhet az erős fekete ceruza,és a fe­kete szempilla. A szemhéjon a matt fekete-fehér, valamint a piros-fekete színek az elfoga­dottak. Az ajak és az arcpír színe: téglapiros. Természetesen mindez ide­haza lesz irányadó. Párizsban arany és ezüst hajlakkal, vala­mint zselével készül — az össz­hatása pedig: vizes, csop- zott... Marton Gyöngyi h líívési [éli ■ i V ilág I­híradó • Képárak. Egy New York-i ma­gángyűjtő múlt héten eladta képtárát, s ezzel kiderült né­hány művészettörténeti érték piaci ára. íme: Picasso 1923- ban készült Ölő nő, kalappal című képe 220 millió, Modi­gliani Ifjú, vörös hajjal című al­kotása 105 millió, és — az ár­verés rekordáraként — egy Pi- casso-önarckép 305 millió fo­rintnak megfelelő összegért kelt el. * Megtört a jég. A japán film­gyártás két egészen különálló ágra oszlik: egyik a japán jel­rendszernek, szokásoknak meg­felelően a hazai közönségnek készít filmet, a másik a japán kultúrkörön kívüli, például euró­pai nézőknek exportra. Aida Zampani — képünkön — az el­ső európai színésznő, aki a szi­gorúan zárt színészgárdájú, úgynevezett japán filmben olasz létére szerepet kapott. Rendez az író. Az európai kontinens egyetlen angol nyel­ven játszó színházában, a bécsi English Theaterben a világhírű amerikai drámaíró Edward Al- bee — egyebek között a Nem félünk a farkastól szerzője — elvállalta, hogy két egyfelvoná- sos darabját maga rendezi meg. * Elveszített önállóság. A Né­met Szövetséai Köztársaság kul­tuszminisztériuma elégedetlen volt a düsseldorfi és duisburgi operaház irányításával. Ezért Kurt Horrest, a hamburgi ope­raház adminisztratív igazgatóját bízta meg az említett két má­sik opera irányításával. Abszolút gitárzenekar. A salz­burgi Roland Hauke rockzene­kart szervezett kizárólag gitáro­sokból. A dobos nélküli, óm 7 gitáros együttes hangszerei egységesen japán gyártmányú­ak. Földessy Dénes ismét az acélkék, a szürkéskék, valamint a violaszínek divatja tért vissza. Ezeket sávonként megtörve viszik a felső szem­héjra. A férfifrizura-divatról Nagy Tibor számolt be: — 1985-ben alapvető válto­zás nem várható. Az egyik vál­tozat a fejtetőn is rövid, tüskés kefefrizura. A másik a hátul felnyírt, elöl pedig hosszú hom­lokba lógó hajviselet. Továbbra is marad a hajszínezés és a me- lírozás. A fiatalok különösen kedvelik az úgynevezett új­hullámos frizurát. A diszkófri­zura: piros, kék, zöld, sárga, Somogyi levéltári napok *84 Az ez évi levéltári napokat november 22-23-án rendezik meg Kaposváron. Az első na­pon előadások hangzanak el a megyei könyvtár előadótermé­ben, a megyei levéltárban pe­dig Somogy 1944-ben — Kapos­vár felszabadulása címmel kiál­lítás nyílik. A második napon ismét a megyei könyvtárban, a dél-dunántúli könyvtárak re­gionális kiadványairól tanács­koznak. CSALÁDIHAZ-ÉPiTŐK FIGYELMÉBE! Szövetkezetünk babócsai telepén 10% vételárkedvezménnyel tartunk különféle méretű, fokozott hő- és hangszigetelésű műanyag ablakokból — 1984. december 31-ig. FELVILÁGOSÍTÁST AD: UNITECH IPARI SZÖVETKEZET, Barcs, Nagyhíd u. 1. Telefon: 51. Telex: 13 219, illetve Babócsa, Szabadság tér 1. Telefon: 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom