Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-19 / 318. szám

Wichmann - vissza a fakanálhoz Budapest, a belvárosi Kazin­czy utca, este kilenc, az öreg Wartburgban elöl Tamás és a felesége, hátul kilencéves Ba­lázs fiúk és én. Az utca két ol­dalát parkoló autók torlaszol­ják el, egy lerobbant 1300-as Lada miatt nem tudunk kihaj­tani a Rákóczi útra. Megál­lunk, de csak igen rövid időre. A bajnok kipattan a kocsiból, erőlködés nélkül, szinte kényel­mesen eltolja a Ladát vagy hu­szonöt méterre. Wichmann Ta­más, a kenusport koronázatlan királya, kilencszeres világbaj­nok — ilyen is. ...Hát még milyen? Magas, megnyerő arcú, izmos. Meleg, barna szemei vannak, s óriási tenyere. Harminchat éves most, a Móricz Zsigmond körtéren nevelkedett, reggelente isko­lába menet ahogy kilépett az utcára — akkor még nem járt annyi autó a fővárosban — elő­ször a Duna vizének illatát érezte meg. — Akkor kezdődött a nagy szerelem?- Nem, akkoriban, kisisko­lásként, birkózónak készültem, természetesen világbajnok­nak. Ebből „csak” az utóbbi valósult meg, még gyermekko­romban elütött egy autó, két évig járógéppel közlekedtem, a bal lábamra most is bicegek. Nem választhattam olyan sport­ágat, ahol egyaránt nagyon fontos a kéz és a láb munkája.- Több, mint húsz évet töl­töttél lapátolva a Dunán, eb­ből majdnem két évtizedet a világ élvonalában. Hogyan le­het ennyi ideig a csúcson ma­radni? — Akaraterővel, önbizalom­mal, nagy-nagy kitartással. Egész sportpályafutásom alatt folyton arra törekedtem, hogy úgy érezhessem, mindent meg­tettem a győzelem érdekében. Természetesen én sem győztem minden versenyen, de nincs számonkérni valóm önmagám­tól, mert úgy érzem ma is, hogy azt adtam, amire vállalkoztam, amit elvártak tőlem. — Éremgyűjteményedből hiányzik az olimpiai arany. — Nem volt szerencsém az olimpiákkal. Ott voltam már Mexikóban — húszévesen, ami ritkaság a mi sportágunkban —, de a nevezést megelőző „háziversenyen" Tatai Tibi egy fél hajóval megelőzött, ő indult hát, és győzött is. Moszkva. Életem legnagyobb formájá­ban érkeztem a szovjet fővá­rosba. Annyira készültem, hogy még engem, a rutinos verseny­zőt, a többszörös világbajnokot is elfogott a versenyláz. A dön­tőt megelőző két éjszaka rosz- szul aludtam. Az egész ország láthatta, milyen pocsék rajtot vettem, az első száz méteren kétszer is furcsán billent meg alattam a hajó — s egyszer­esek azt vettem észre, hogy se­reghajtó vagyok ... — életem­ben először és utoljára — ak­kor éreztem a sportolói, a ver­senyzői magányt. Utolsónak la­pátoltam be a célba, én, aki annak a mezőnynek valameny- nyi indulóját sokszor legyőztem már, akit az elsőszámú favorit­nak tartottak. — Néhány évvel ezelőtt el­nyerted a nemzetközi Fair Play- d íjat. — Soha nem tartottam saját tulajdonomnak azt a sportbéli tudást, amit szívós munkával elsajátítottam. Egy világbajnok a hazájáé, azoké, akik megte­remtették számára az élsport lehetőségét. Ezért faragom meg mai napig is a kenulapátot a tőlem tizenöt évvel fiatalabb versenyzőnek, ezért nyitottam ki a lakásom ajtaját Ljubek- nek, amikor velem szeretett volna edzeni... aztán legyő­zött. ... és a legközelebbi vi­lágbajnokságon újra én győz­tem ! — Azért vonulsz vissza a ver­senyzéstől, mert úgy érzed, töb­bet már nem tudnál győzni? — Nem! Biztos vagyok ab­ban, hogyha holnap újra ke­ményen edzésbe állnék, szá­molni kellene velem a jövő évi világbajnokságon! Azért vonu­lok vissza, mert húsz éve egy­folytában csak a kenura, csak a győzelemre koncentráltam, szinte minden gondolatom­mal, s nem készültem fel elég­gé arra az időre, amikor már nem versenyzek. Harminchat éves vagyok, meg kell szervez­nem életem második felét, s ez is teljes embert kíván, akárcsak a sport. A jövőben szívesen segítek versenyzőtársaimnak, ha igénylik tanácsaimat, társa­ságomat. Edző viszont nem le­szek, mert nem vagyok jó peda­gógusaikat, csak önmagommal szemben tudok igazán szigorú lenni. Szakács a mesterségem, azt tervezem, hogy nyitok egy vendéglőt. Remélem, élmény lesz majd az embereknek, ha elmondhatják: egy kilencszeres világbajnok főzte az ebédjüket. Hegyes Zoltán Akiknek a maratoni táv is csak szuperben eleg A hosszútávfutó gyötrelmei Most egy újabb sportág sze­relmesei, a hosszútávfutás meg­szállottjai jelentkeznek nemcsak nemzeti, de immár kontinentális versenyekkel is. Az egyik hazai „apostol", ai volt válogatott at­léta, a 26 éves komlói Kis- Király Ernő, aki mint a Honvéd Kun Béla SE versenyzője utazik versenyről versenyre, hogy a megadott órák és kilométerek tartamában rendezett erőpró­bák között ugyancsak futással „üsse agyon" az időt. — A futással Komlón kötöt­tem „házasságot". Homoki Vince nemcsak a fizikumot, de az akaratot is acélzó futásai gondolkodtattak el. Nem iszom, nem dohányzom, mégis azt mondom: az embernek a futás is jelenthet olyan kikapcsoló­dást, jó közérzetet jelentő álla­potot, mint némelyik élvezeti ajzószer. Különben nem adták volna oly sokan fejüket a hosz- szútávú úszásra, kerékpározás­ra és az utóbbi időben mind többen at futásra. — Hogyan kezdte el hosszú­távfutó pályafutását? — Sorkatonaként Várpalotá­ról futottam Pécsre. Mindez 1982-ben volt, akkor ünnepel­ték a mecseki bányászkodás 200 éves fennállását. Ennyivel tartoztam a bányászatnak. Apám és én is a bányában dol­goztunk, jómagam a bányász sportkörnél lettem válogatott atléta. Riba Lajos atlétatársam­mal futottunk. A maratoni ver­senyek után tavaly 14 óra 23 perces idővel nyertem a Bala­ton körüli futást, így kerülhet­tem ki idén tavasszal a Bécs melletti Hainburgban megren­dezett háromnapos I. dunai hosszútávfutó viadalra, ahol 320 kilométeren ezüstérmet nyertem és Surim István klub­társammal pedig csapatban cranyat. — Következett a szeptember végi Spartathlon, amit a görög szervezők Athén és Spárta kö­zött, 250 kilométeres távra írtak ki. — No, igen. Sajnos, nem mértük fel reálisan a körülmé­nyeket. Negyven fok körüli hő­ségben 36 órás volt a verseny. Nem volt velünk sportorvos, és gyúró sem. Volt versenyző, akit a futás alatt lézerrel kezeltek. A mi naivságunknak köszönhe­tő, hogy 82 kilométeren át nem kaptunk egyéni frissítőt a 99 százalékú páratartalmú levegő­ben, hogy futás közben a Kékes kétszeres magasságát is meg kellett „másznunk", hogy éj­szaka magamra hagyva, egy zseblámpái fényénél futottam a könnyű cipőben a köves tala­jon véresre dörzsölt, megda­gadt lábbal, mindez arra kényszerített, hogy feladjam, pontosabban feladjuk a ver­senyt. Végül is mindig tanul valamit az ember... Nyugodt, kimért mondatokkal beszél, mint akinek a legtermé­szetesebb, hogy hat napban, vagy 300 kilométerben szabják meg a verseny tartamát. Arcán semmi nyoma a Tony Richard­son által rendezett Hosszútáv­futó magányossága című film­ben, Tom Courtenay által ala­kított atléta arcán megismert megszállott révültségből. Sze­rinte ezen fizikai erőpróbára is áll mindaz, amit Selye János a munka és elfáradás című könyvében megírt. Októberben második lett a jugoszláviai Va- rasdon megrendezett 100 kilo­méteres versenyen, minthogy ugyancsak ezüst jutott neki a november 5—6—7-én Pest me­gyében 204 kilométeres távon kiírt I. Duna menti szupermara­tonin. — Miként folytatja? — Munkahelyem és felesé­gem biztosítja azt, hogy napi 40—60 kilométeres futóedzé­sekkel készüljek a szilveszter­kor Varasdon rendezendő éj­szakai versenyre. Jövőre a leg Kis-Király Ernő ezüstjei A hosszútávfutó Kis-Király Ernő magányossága 190. kilométernél fontosabb versenyeimnek a sze­gedi maratonit, a II. Duna menti futóversenyt, valamint a hatnapos nottingeni világver­senyt tartom. Remélem ezeken a viadalokon olyan eredménye­ket érek el, amelyek lehetővé teszik, hogy meghívjanak a nagy világversenyekre: Skandi­náviába, New Yorkba, vagy Rio de Janeiroba ... Kapu László NB-s ifjúsági bajnokság PMSC—Dunaújváros 1-0 (1-0). Pécsújhegy, 150 néző. V.: Sör. G.: Molnár. Serdülő bajnokság: PMSC— Dunaújváros 2-0 (0-0). Bravó Mezey, bravó válogatottak! Temesvári negyedik Osakában Meglepetéssel fejeződött be Osakcbon az „Oroszlán höl­gyek kupája” elnevezésű, négyrésztvevős tenisztorna. A döntőben a 17 esztendős bol­gár Manuela Maleeva 6-1, 1-6, 6-4 arányban győzött az esélyesebb csehszlovák Mand- likova ellen. A harmadik helyért lejátszott találkozón az amerikai Bonder 7-6, 2-6, 6-2-re verte Temesvári Andreát. Asztalitenisz Pécsett, a Testvérvárosok terei is­kola tornatermében rendezték meg a megyei II—III. osztályú egyéni és páros asztaliteniszbajnokságot. A versenyen 10 egyesület indította spor­tolóit. a II. osztályban 81 fő, a III. osztályban 51 fő indult. Eredmények. II. o. Férfi eayes: 1. Haiser (KBSK), 2. Davidovics (U. PE>VC)t 3. Szuhanvik (P. Kinizsi) és Drávái (P. Kinizsi). Férfi poros: 1. Bocz, Szederkényi (Vasasi B.). 2. Koronics, Kéri (Vasasi B.. Sásd), 3. Di^fási, Pataki (U. PEAC) és Davi- dovics, Haiser (U. PEAT, KBSK). Női egyes: 1. Fszén«i íp. Soartn- cus). 2. Soós (P. Spartacus), 3. Auguszt (P. Spartacus) és Horváth (P. Soortacus). Női aáros: 1. Eszé- nyi. Tóth, 2. Soós, Mohi, 3. Fónay, Katies és Auguszt, Horváth (mind P. Spartacus). Vegyespáros: 1. Eszé- nyi, Bocz (P. Spartacus, Vasasi B.)f 2. Soós, Davidovics (P. Spartacus, U. PEAC), 3. Auguszt, Diófolt (P. Spartacus. U. PEAC), és Tóth, Szu- hanyik (P. Spartacus, P. Kinizsi). III. o. férfi egyes: 1. Szuhanyik, 2. Fonód (mindkettő P. Kinizi), 3. Cser­fái (Gázmű) és Kun (KBSK). Női egyes: 1. Perger, 2. Bokor (mind­kettő P. Spartacus), 3. Pagonyi és Drinóczi (mindkettő KBSK). Egy-iksz-kettő A HDN toto- tlppjelt a 47. hét­re Czeglédl Jó­zsef Ferenc nyug­díjas, pécsi Ja­kos, az újmecsek- aljai totózó törzs- tagja állította össze. 1958 óta játszik rendszere­sen kollektív szelvénnyel. Ed­digi legmagasabb találata egy 12-es volt, melyért 102 500 forintot vehetett fel. A 47. hét tippiei: 1. Bielefeld—Dortmund. Tipp: 1. 2. Düsseldorf—Hamburg. Tipp: x. 3. 1. FC Köln-Leverkusen. Tipp: x, 2. 4. Schalke 04—Frankfurt. Tipp: x, 2. 5. Uerdingen-Kaiserlautern. Tipp: 1, x. 6. Blau-Weiss 90—Bürstadt. Tipp: 1, x. 7. St. Pauli—Offenbach. Tipp: 1, x. 8. Ascoli—Roma. Tipp: 2. 9. Atalanta-Avellino. Tipp: 2. 10. Fiorentina—Internationale. Tipp: x. 11. Milan—Sampdoria. Tipp: 1, x, 2. 12. Taranto-Bari. Tipp: x, 2. 13. Varese-Pisa. Tipp: x. 4- 1 14. Torino-Verona. Tipp: 1. Vidám ünnepléssel „lazított” szombaton este a limassoli Crusaders Hotelben a Ciprus ellen győztes magyar váloga­tott, sikerült a „mesterhármas", a Mezey György vezette együt­tes harmadik világbajnoki se­lejtezőjét is megnyerte, s a má­sodikat idegenben. Többre vitte a fiatal gárda, mint tavaly cip­rusi földön a világbajnoki cím­védő Olaszország, miként az európai élvonalba tartozó csehszlovák tizenegy is, ame­lyek alighanem egy kicsit le­nézték a kis ország labdarú­góit. A 89. percig úgy tűnt, hogy a magyaroknak sem jut több egy pontnál, akkor viszont jött Nyilasi sorsdöntő találata, a győzelmet jelentő — szeren­csés — gól.- Hosszú, kimerítő szezont zárt Limassolon a válogatott- nyilatkozta a Budapest felé tartó MALÉV-különgépen Me­zey György szövetségi kapi­tány —, s az volt a legrosz- szabb, hogy a leggyötrelme- sebb 90 perc a végére ma­radt. Szeretném, ha ez a csata még álmomban sem kísértene. Utólag sem tudom, hogy mit kellett volna másképp csinálni, s azt sem titkolom, hogy a li­massoli vendégszereplés előtt sem voltam tisztában azzal, mi is lesz a legjobb módszer a ciprusiak ellen. Attól tartok, ezen a pályán és egy ilyen fel­fogású csapattal szemben ná­lam tapasztaltabb szakembe­rek sem boldogultak volna jobban. Számomra az volt a legkellemetlenebb, hogy a vá­logatotton sem a mérkőzés előtt, sem aközben nem tudtam igazán segíteni úgy, ahogy — azt hiszem — az eddigi talál­kozókon sikerült. Csak azt kér­tem, hogy mindenki higgadtan játsszon, ha a hazaiak adok- kapokat kezdeményeznének, ne menjenek bele, s azt, hogy az utolsó percig nyerni akar­janak, bárhogy is alakul az eredmény. Ennek a kívánal­maknak pedig megfeleltek a játékosok. Én egyébként is úgy érzem, hogy olyan csapatot si­került összeállítani, amelynek tagjai, legalábbis a labdarúgók 90 százaléka, produkálni akar­nak, ahol csak lehet nyerni is, s ennek érdekében sokat is tesznek. Limassolról végül csak annyit, hogy kíváncsi vaqyok a december 23-i Ciprus—Hollan­dia összecsapásra, visszatérek a 2-1-es győzelmünk színhelyé­re, talán sikerül újabb hasznos tapasztalatokat gyűjteni. Az első ciprusi—magyar ösz- szecsapást tehát Magyarország nyerte. A találkozó „technikai” szempontból is sporttörténelmi­nek számít: a Magyar Televízió most először készített „idegen­ben” video-összefoglalót, s az­tán a hazafelé tartó repülőgép fedélzetén képmagnós riport­csokrot a mérkőzés hőseivel, a szakvezetőkkel. A magyar válogatott idei, 11 mérkőzésből álló sorozata te­hát győzelemmel zárult, a mér­kőzések közül hat hozott győ­zelmet, három döntetlent, s csak két vereség (Jugoszlávia és Mexikó) rontott a mérlegen. Elismerés illeti a szövetségi ka­pitányt, miként segítőtársait, Egervári Sándort és Tajti Jó­zsefet is. Az 1984-es esztendő végén „bravó” jár a játékos­gárdának is, amely tekintélyes eredményeket vívott ki, idegen­ben győzte le többek között Spanyolországot és Hollandiát is, vesztes állásból fordított nem egy talákozón, így a záró- mérkőzésen, Cipruson is. — Utoljára 1979-ben EB- selejtezőn vezettem mérkőzést a magyaroknak, amikor Tbili­sziben a Szovjetunió ellen csa­táztak, s végeztek 2-2-re — mondta a találkozót követő es­te az MTI munkatársának Bryan R. McGinlay, a vb-selej- tező 39 esztendős skót bírója. — Akkor nem győztem csodálni Törőcsik Andrást. Most hozzá hasonló tudású sztárt nem fe­deztem fel a magyar csapat­ban, azt viszont kívülállóként is el kell ismernem, hogy együt­tesük összeszokott, szívvel-lé- lekkel küzd az utolsó percig. McGinlay büszkén számolt be arról, hogy Skóciának olyan erős csapata van, amelyhez hasonlóval már régóta büszkél­kedhetett. Honfitársai az elmúlt szerdán könnyedén győzték le az EB-ezüstérmes Spanyolor­szágot, legjobbjuk ezúttal is Dalglish volt, akinek már csak két szereplés hiányzik a 100. váloqatottsághoz. A skót bíró minden jót, sok sikert kívánt a magyar válogatottnak, amely jövőre április 3-án folytatja a sorozatot, éppen a Ciprus el­leni visszavágóval. „Bácsi kérem! így tudunk mi focizni!” A labdarúgó tehetségkuta­tó akció 1983/84. évi rendez­vényeinek baranyai záró prog­ramjaként játszották le a Ba­ranya megyei tehetségkutató válogatott-TÁSI mérkőzést, melyen a megyei válogatott 4-1 arányban győzött. A hat körzet (Pécs, Mohács, Siklós, Szigetvár, Sellye, Komló) legjobb játékosaiból kialakított megyei válogatott igazolta az elmúlt évi kivá­lasztó munka helyességét, me­lyet országos szinten eredmé­nyesnek értékelt az MLSZ utánpótlás bizottsága is. Az akció során majd ezer tanulót figyeltek meg, foglal­koztattak, irányítottak egyesü­leti labdarúgó-szakosztályokba a szervezők. A felfedezett já­tékosok kiválóan szerepeltek a különböző szintű rendezvénye­ken. A körzeti tornát a szi­getváriak nyerték, a területi tornát Budapesten a Baranya megyei területi válogatott nyerte. 3 játékos: Tanics Zsolt (Görcsöny), Paizs Zsolt (Kis­hárságy), Kellner Róbert (Szent- lőrinc) szerepelt a TV bemu­tató mérkőzésén Egerben, s több játékos javaslatot kapott az országos serdülő válogatott keretbe. Az 1983/84. évi labdarúgó tehetségkutató akció, a „Bá­csi kérem, hol lehet itt fociz­ni?” véget ért. A labdarúgó tehetségek ki­választása, felfedezése azon­ban nem szünetel. Indul a kö­vetkező évi tehetségkutató ak­ció rendezvénysorozata, me­lyen az 1971. augusztus 1.— 1973. július 31. között született fiú tanulók vehetnek részt. A körzetekben megkezdő­dött már a szervezés. Úttörő­olimpiai mérkőzések, kiválasz­tó tornák követik egymást, s készülnek már a csapatok a téli teremtorna mérkőzései­re is. Tanulók, pajtások! Jelentkez­zetek a labdarúgó tehetség­kutató akció 1984/85. évi ren­dezvényeire, amelyet Baranya megyében a „Bácsi, kérem! így tudunk mi focizni!” jel­szóval szervezünk meg. Kedves szülők, tanárok, sportbarátok! Közöljék a lab­darúgásban tehetséges tanulók adatait. Jelenkezés, valamint a tehetséges tanulók adatainak közlése: a Baranya megyei Labdarúgó Szövetségnél (Pécs, Megye u. 21.), illetve az ille­tékes városi sportfelügyelősé­geknél. A BARANYA MEGYEI TANACS V. B. AUTÓKÖZLEKEDÉSI TANINTÉZET közép- és felsőfokú szállításvezetői tanfolyamot szőrire* JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK: — középfokú szállításvezetői tanfolyamra: • középiskolai végzettség (vagy 8 általános iskolai és gépjármű-ügyintézői tanfolyami végzettség), • 20. életév betöltése. A tanfolyam időtartama 8 hét, tanítási órák délután 4 órától. — Felsőfokú szállításvezetői tanfolyamra: • középiskolai végzettség és • középfokú szállitásvezetői vizsga, valamint *• 3 év szakmai gyakorlat. A tanfolyam időtartama 6 hónap, a tanítási órák kezdete délután 4 órától. JELENTKEZNI LEHET: PÉCS, HENGERMALOM U. 4. SZ. ALATT, SZEMÉLYESEN VAGY IRASBAN. hétfői

Next

/
Oldalképek
Tartalom