Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1984-11-13 / 312. szám
1984. november 13., kedd Dunántúli napló 5 „A ma könyvei a holnap tettei* A Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara dísztermében tegnap délután rendezte meg a politikai könyvnapok Baranya megyei megnyitóját az MSZMP Pécs városi és Janus Pannonius Tudományegyetemi Bizottsága és a Kossuth Könyvkiadó Baranya megyei Kirendeltsége. A kiállítással egybekötött könyvnapok megnyitóján a tudományegyetem oktatói és hallgatói mellett részt vettek a Kossuth Könyvkiadó terjesztői és megyei és városi pártszervek képviselői is, köztük Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. Az ünnepséget dr. Ormos Mária akadémikus, a JPTE rektora nyitotta meg, utalva a rendezvény meghívóján szereplő mottóra: „A ma könyvei a holnap tettei” — úgy gondolom, van alapja ennek, ha visszagondolunk arra a tevékenységre, amelyet a magyar könyvkiadás és a kiadók között elsősorban az egykori Szikra, 1945 után folytatott. Több generáció vásárolta és olvasta mohón a felszabadulást követő években a haladás úttörőinek addig előtte ismeretlen, többnyire hermetikusan elzárt gondolatait. Ezrek és tízezrek kezdték felfedezni a társadalomban és a társadalom történetében a törvényszerűségeket, és gondolkodtak el nemcsak a múlton, de gyűrkőztek neki — úgy, ahogy a mottó sugallja — a jövő építésének. Az alkotókedvnek és jövőépítésnek, amely a magyar társadalmi és közéletet 1945—1948 között jellemezte, a progresszív könyvkiadás elválaszthatatlan része, mitöbb, előfeltétele volt" — mondotta dr. Ormos Mária, majd kitért az ötvenes évek eleje beszűkült politikai horizontjának a szellemi közéletre, könyvkiadásra, tömegkommunikációra gyakorolt szürkítő, sokkoló hatására és méltatta a 60-as évek politikai újranyitósának jelentőségét. „Rájöttünk arra is, hogy a mottót fordított arányban is értelmezni kell. A könyv akkor adhat indítékot a jövőnek, ha hamisítás nélkül, helyesen tárja fel a múltat. Egy társadalom csak olyan lépésekre képes, amelyeknek a lehetőségeit a saját múltjában már megteremtette. A tudományos politikai irodalom ereje, jövő vezérlő szerepe éppen abban állhat és áll is, hogy a már létrejött lehetőségek alapos és helyes tanulmányozásából vonhatja le következtetéseit -- mondotta dr. Ormos Mária, majd beszéde befejezéseként a politikai könyvkiadás és mindenekelőtt a Kossuth Könyvkiadó tevékenységének jelentőségét hangsúlyozta: „Csak azt kívánhatom, hogy könyvkiadásunk árasszon el bennünket a színvonalas társadalmi-politikai irodalom özönével, járuljon hozzá a politikai közgondolkodás egészséges irányainak kifejlődéséhez, adjon 'alapot ahhoz, hogy a múlt és a jelen tudományos felismerése racionális tetteken át vezessen a holnap felé.” A megyei politikai könyvnapokat megnyitó ünnepi beszédében Rákos János, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára megállapította, hogy nemzeteknek, koroknak társadalmaknak az emberiség kultúrájáért és fejlődéséért érzett felelősségük egyfajta fokmérője iS lehet a könyvekhez való viszony kérdése. Szólt arról, hogy a marxizmus—leniniz- mus ideológiája iránti hatalmas érdeklődést korunk valósága szüli. A politikai könyvkiadás, a 23. alkalommal megrendezendő könyvnapok, a mgalakulása 40. évfordulóját ünneplő Kossuth Könyvkiadó tevékenységének és a politikai könyyeket terjesztők munkájának jelentőségét méltatva a városi pártbizottság titkára történelmi példákra utalva hangsúlyozta: „...a társadalom akkor képes a szocializmus távlati és jelenlegi feladatainak megfelelni, akkor számíthatott és számíthat a párt sikerre, ha biztosította és bizosítja a gazdasági munkában a tudati feltételek jelenlétét”. Rákos János beszéde befejezéseként a következő gondolatokkal nyitotta meg a megyei könyvnapokat: „.. . meggyőző szóval, s a példa erejével azon munkálkodunk, hogy egész népünk tegye magáévá a tudományos szocializmus eszméit, a marxista—leninista világnézetet. E történelmi vállalkozásban a politika hű társa a könyv, a politikai könyv.” Az ünnepi beszédet követően Méth Sándor, a Kossuth Könyvkiadó igazgatóhelyettese „Kiváló Terjesztő” plakettel tüntette ki Cservik Sándort, az almamelléki pártszervezet terjesztőjét, Csonka Lásziónét, a Pécsbányatelepi Általános Iskola pedagógusát, Fekete Gyű- Iónét, a pécs-meszesi párt- szervezet terjesztőjét és Járó- nyi Gyulánét, a Pécsi Szikra Nyomda pártszervezetének könyvterjesztőjét. A kitüntetések átadása után a JPTE Baranya Táncegyüttese és irodalmi színpada adott műsort, majd az ünnepség résztvevői megtekintették a mintegy 400 kiadványt bemutató, könyvvásárral egybekötött kiállítást, amely november 16-ig tart nyitva. A kiállítás megnyitóját követően dr. Ormos Mária dedikálta könyveit az olvasóknak. D. I. Nyílt nap” a műszaki főiskolán Dr. Kosaras Gellert tart előadást a diákoknak Fotó: Cseri László Felkészítik a fizikai dolgozók gyermekeit Pályaválasztási „Nyílt napot" tartottak tegnap a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán. A főiskola Felvételeket Előkészítő Bizottsága (FEB) és a Baranya megyei Pedagógiai Intézet pályaválasztási osztályának közös szervezésében ezt a találkozót immár tizedik alkalommal rendezik Pécsett, a baranyai, valamint az ország középiskolás fiataljainak. A találkozóra a fizikai dolgozók továbbtanulni kívánó gyermekeit hívták meg. Azokat a műszaki pólyára készülő tanulókat, akikkel már második osztályba lépésük ótá feladat- megoldó levelezés formájában tartják a kapcsolatot. A rendezvény tizenkét középiskolából mintegy 140 diák érkezett. A nyílt napon a főiskola vezetői köszöntötték a középiskolásokat, majd tájékoztatást kaptak a PMMF szervezeti felépítéséről, az oktatott szakokról, továbbá ismertették az intézmény felvételi szakmai követelményeit. Ezután óralátogatáson vettek részt, majd megtekintették a laboratóriumokat, műhelyeket és a kollégiumot. A középiskolások találkoztak a főiskola hallgatóival is. Ma már 10 éves hagyománya van a FEB-ünnepségeknek és a főiskolákon folyó kutatómunkának. A FEB célja, hogy a fizikai dolgozók gyermekeit segítse a továbbtanulásban, a pályaválasztásban, és megfelelő felkészítést adjanak a felvételi vizsgákra. Gazdag programmal várták idén is a FEB tanárai a fiatalokat. Egyhetes oktatótáborokat szerveztek tavasszal Pécsett, nyáron Baján és a télen ismét Pécsett rendezik meg. A táborokban napi 8 órás matematika- és fizikaoktatáson vettek részt a diákok. Jövőre, a tavaszi tábor utolsó napján próbafelvételin mérik le felkészültségüket. Az eddigi tapasztalatok szerint a felkészítés után a főiskolára jelentkezők 80 százaléka sikeres vizsgát tett. A FEB-rendezvénysorozat következő nyílt napját Kaposvárott rendezik, a mezőgazdasági főiskolán. Itt az ország valamennyi mezőgazdasági felső- oktatási intézményének képviselői tájékoztatják a meghívottakat a pályaválasztási lehetőségekről. Baranyából 90 diák utazik a FEB-ünnepségre. Marton Gy. lehet számítani. Lesz josta és a tavasszal kivi. A szőlőoltványok idén késnek az időjárás miatt. Ajánlanak műtrágyákat kis kiszerelésben és földkeveréket különféle összeállításban, a növényi kultúráknak megfelelően. Várható cofuna is. A Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság kereskedelmi és iparkamarája szervezésében — a Magyar Kereskedelmi Kamarával együttműködve — gazdasági és műszaki napok kezdődtek a köztársaság megalakulásának 60. évfordulója alkalmából hétfőn Budapesten. Az első napon a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában a moldovai vállalatok termékeit s a több mint négymillió lakosú köztársaság népművészetét bemutató kiállítás nyílt. Az eseményen Keserű Jánosné, a Magyar Kereskedelmi Kamara társelnöke köszöntötte a megjelenteket, közöttük Sarlós Istvánt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli'íkai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét, és Ivan Usz- tyijant, a Moldovai Szoviet Szocialista Köztársaság miniszter- tanácsának elnökét. Mint a kiállítást megelőző sajtótájékoztatón Biró Gerd, a Magyar Kereskedelmi Kamara főosztályvezetője elmondottü, a mostani rendezvénysorozat viszonzása a tavaly novemberi kisinyovi gazdasági és műszaki napoknak, amelyen a magyar vállalatok mutatkoztak be a moldovai fővárosban. A kamara több mint egy évtizede rendez hasonló eseményeket a Szovjetunióban a két ország kapcsolatainak elmélyítése, szélesítése érdekében. Hamlet a pincében A Pécsi Galéria pincéjében nagy a tömeg, a sötétség. A hátsó falra feszített papíron két szem néz meredten a belépőre, középen egy fényképen ott látható Hamlet. Hirtelen kilép a fólia mögül, és a nézők közül az egyiknek a kezébe adja a koponyát. Ruhája véres, arca sápadt és fáradt. A kivetített fotón lemeszeli saját szemét, hogy a bábként jelenlévő másik énjét ne is lássa, s pörög az óra visszafelé. Messziről, a szülői háztól indulunk, és eljutunk a jelenig, a végső kétségbeesésig, melyben egyetlen kérdés ad némi menedéket: Lenni vagy nem lenni? Az előadás központi ívét Hamlet fő gondolatvilága adja, az őrültek mindent kimondható kiváltsága. A képzeletbeli én, akit egy bábu jelképez, hallgatag, sejtelmes mosolyú, a világ’dolgaival nem törődő, alkoholista, s mégis azonos a hőssel, ő is egy része annak a világnak, amit vállalni kell. Rendhagyó színházat valósítottak meg Pécsett a Galériában. A fény, a hang, valamint zenei effektusokra épített dián és filmen megjelenített gondolatok és érzelmek, szerves részei Kulka János színészi alakításának. Az előadást Zalka Zsolt, a Pécsi Orvostudományi Egyetem ötödéves hallgatója rendezte Csajka Gábor Cyp- rián: Kis rapszódia III. című versprózájára. A nézők izgalmas kísérlet részesei: szemük előtt alakul és érik meg a mű, s ad minden alkalommal újabb és újabb élményeket. Az egyszemélyes színház főszereplője saját életét vetíti ki, és mondja el véleményét a világról. A filmeken megjelenik a szülői ház, az első szerelem emléke, a menekülés, a nagy csúcsok meahódítása, amelynek tetején csak egy festő áll — akinek már minden mindegy — és a bolondokháza. A jeleneteket három'vásznon vetítik. Az egyiken mindig a főszereplőt, a másikon az eseményt, míg a harmadikon pillanatokra kimerevítve a legfontosabb epizódot. A bábu (Tóth László felvétele) néha emberarcot ölt és bánatosan vesz tudomást a világról. Az est hangulatát emeli az aláfestő zene is, az Art Ensemble. of Chicago, Füle Force, Tangerine Dreann együttes dalaiból és más szerzők műveiből összeállított válogatás. Sz. K. A politikai könyvnapok megyei megnyitója Dr. Ormos Mária dedikálja műveit. Jobbról Rákos János ünnepi beszédét mondja Erb János felvételei 1fan josta* lesz kitti Gazdag választék a gyümölcsfavásáron Lényegében ezen a héten kezdődik a gyümölcsfavásár. A választék rendkívül gazdag, a legújabb fajták is kaphatók. Sajnos, az árak is jelentősen emelkedtek, az első osztályú koronás fa 60, a suháng 55 forintba kerül. A Pécsi ÁFÉSZ pécsi, Nagy- árpádi úti lerakató minden pénteken új árut fogad a Kecs- kemét-szikrai Állami Gazdaságtól. Ha tehát valamilyen gyümölcsfafajta pillanatnyilag nincs, egy héten belül számítani lehet rá. Specialitás az idén a josta — a ribiszke és egres keresztezése — és a tüske nélküli szeder. A fák szebbek, mint tavaly voltak. Kínálni tudnak diót, mandulát, birset és nasr pólyát is, amit tavaly sokan kerestek. A lerakat dióból és bab felvásárlásával is foglalkozik. A legnagyobb napi árat kínálják. A Pannónia - ÁFÉSZ lerakató új helyre, a Nagyárpádi út 11. alá költözött, ahol kulturáltabb ellátásra nyílik lehetőségük. Ezen a héten már teljes a választék. A gyümölcsfacsemetéket a Siófoki Állami Gazdaságból, a szőlőoltványokat Villányból szerzik be. Cseresznyéből és szilvából a legújabb fajtákat is kínálják, meggyből az önbeporzókat. Van barack, mandula, josta, kajsziból különösen gazdag a kínálat. Árusítanak díszcserjéket és sövényeket. A Pécsi Kertészeti Vállalat már szeptember óta kínálja díszcserjéit és díszfáit, a temető mellett. Kaphatók szabadgyökeres és földlabdás formában. Gyümölcsfából úgyszólván minden van, ami tavaly nehezen volt kapható: a múlt héten már ezer mandulát tudtak mutatni, van gesztenye és naspolya is. Almából és körtéből húsz félét, kajsziból, meggyből és cseresznyéből hat-hat fajtát kínálnak. Szilvából újdonságokra
