Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-06 / 275. szám

Dunántúlt napló 1984. október 6., szombat A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Minőségre, igényes programra kell törekedni Az országos közművelődési tanácskozás vitája Nyilvános ünnepi tanácsülés a POTE-n (Folytatás az 1. oldalról) esi János, dr. Kovács Elek, dr. Kása Ferenc, dr. König József, dr. Schlesinger József, dr. Schnitzlet József, dr. Sinkovits Margit aranydiplomát vett át az egyetem rektorától. Dr. Bar­na Sándor köszönte meg az okleveleket, majd dr. Csermely Hubert az egyetemnek adomá­nyozott egy díszdobozt, amely dr. Enzt Béláé, az egyetem egy­kori nyilvános, rendes tanáráé volt, s amelyet dr. Csermely Hubert kapott emlékbe. Dr. Barta Ottó gratulált az okleve­lekhez majd ismertette a kü­lönböző kitüntetéseket. Az egészségügyi miniszter Horváth László villamosmér­nöknek a „Kiváló Munkáért” kitüntetést adományozta. Az egyetem KISZ Bizottsága által alapított az „Ifjúság köszönet te” emlékplakettet dr. Fodor László, az egyetem KlSZ-bizott- ságának titkára adta át a leg­jobb oktatóknak járó elisme­rést, így dr. Sétáló György egyetemi docensnek, dr. Krá- nitz János egyetemi adjunktus­nak. A 40 és 35 éves szolgálatért aranykoszorús törzsgárdajel- vényt két, illetőleg hét egye­temi dolgozó kapta meg. Az egyetemi KISZ-bizottság érté­kelte a hallgatók 1983 84. tan­évi szakmai és közösségi tevé­kenységét. Az értékelés alap­ján a második évfolyamtól kez­dődően minden évfolyamról öten, illetve egy évfolyamról ha­tan nyerték el a „Kiváló hall­gató” címet. II. évfolyam: Szomor Árpád, Budai Zsolt, Kis­teleki Judit, Pusztai Csaba, Horváth Péter. III. évfolyam: Bodnár Eszter, ördögh Tamás, Kellermayer Miklós, Ligeti Eri­ka, Joós Mária. IV. évfolyam: Marczin Nándor, Nedeczky Éva, Németh László, Kalló Im­re, Gárdos Sándor. V. évfo­lyam: Benczik Adrienne, Háber Ágota, Rékási Zoltán, Szabó Ágnes, Kovács Zsuzsa. VI. év­folyam: Szomor Zoltán, Csata Béla, Dávid Marianna, Pámor Zsuzsa, Garai János, Kálmán Endre. A fogorvostanhallgatók közül Muczer Marianna és Kol- benheyer Ottó. Az 1983/84-es tanévben az egyetem több hall­gatója és fiatal oktatója, mint KISZ-tagok részesültek kitünte­tésben. Az 1983. évi NOSZF év­fordulója alkalmából Kiváló if­júsági vezető lett dr. Bódis Jó­zsef, aranykoszorús KlSZ-jel- vényt kapott Emeszné Huszár Judit, KISZ KB Dicsérő Okle­velet dr. Muity György, Horváth László, városi plakettet Somo­gyi József, Kovács Erzsébet Ki­váló ifjúsági vezető lett. Tize­des György aranykoszorús KISZ-jelvényt, KISZ KB Dicsérő Oklevelet Rozsos István, Gieth Andrea, Széli János, Kovács László kapott. Az egyetem az elmúlt tanév­ben tudományos diákköri pá­lyatételeket tett közzé. A be­nyújtott pályamunkák közül két pályázat kiemelt pályadíjat ka­pott: Sipos Katalin és Garai János VI. évfolyamos hallgatók két dolgozata. Az egyetemi napok hagyo­mányaihoz híven most is nyílt kiállítás az aulában. Vagyócz- ky Károly grafikusművész és a jelenleq külföldi kiküldetésben lévő Fekete Tamás szobrász- művész (alkotásai fotókon lát­hatóak) tárlata tekinthető meg. Dr. Barta Ottó ismertette a művészek életútját, májd be­rekesztette az ünnepi tanács­ülést. A program délután folytató­dott az évfolyamtalálkozókkal, az Eqyetem Baráti Körének köz­gyűlésével, gólyaavatóval. Szombaton 10 órakor kezdőd­nek a tudományos előadások, ahol az egyetem új díszdoktora is tart egy angol nyelvű elő­ad ást. B. A. (Folytatás az 1. oldalról) mindkettőnek megvannak az előnyei, de a kockázata is. A keresetszint-szabályozás teszi lehetővé a legkötetlenebb gaz­dálkodást, a legtöbb vállalat valószínűleg ezt választja majd. Itt adott kereset után megha­tározott adót fizet a vállalat, vagyis az adó nem függ attól, hogy az előző év bérszínvona­lához képest milyen mértékben nőnek a bérek. A vállalat te­hát erejéhez mérten fizet; ha magasabb a nyeresége, a bé­rek is nagyobbak lehetnek. Azok a vállalatok, ahol az eredmények romlanak, a már elért kereseti szintet is kény­telenek csökkenteni. A másik lehetőség, a keresetnövek­mény-szabályozás módszere vi­szont garantálja a .már elért kereseti szintet, de a növelés­hez a jövedelmezőség, a nye­reség erőteljes fejlesztése szük­séges. A költségek terhére el­számolt bérek mindkét szabó-, lyozási formában drágulnak, de a keresetszint-, illetve a kere­setnövekmény után fizetendő progresszív adó — ha a bér arányos a teljesítménnyel — alacsonyabb lesz mint koráb­ban. Az új formák tehát erőtelje­sebben ösztönöznek a teljesít­mények növelésére, az ezzel arányos keresetnövekedést ke­vesebb fék, korlát akadályoz­za majd mint eddig. Azokon a területeken, ahol továbbra is a központi keresetszabályozós érvényesül, központilag oly módon határozzák meg a bér- fejlesztés mértékét, hogy ne maradjon el az itt dolgozók keresete a másutt érvényesülő átlaaos évi keresetnövekedés­től. A szakszervezetek fontos intézkedésnek tartják ezt, mert az elmúlt időszakban az indo­kolatlan bérfeszültséqeknek eqy része azokon a területeken alakult ki, ahol központi bér- szabályozást alkalmaznak. Ezután az előadó részlete­sen foglalkozott az érdek­egyeztetés kérdéseivel, kifejtve, hogy a népgazdasági irányítás legfelsőbb szintjén hangolják össze a dolgozók legszélesebb rétegeit érintő ügyeket, például a dolqozók foglalkoztatásának, reálbérének, az emberek reál- jövedelmének alakulását, a munka biztonságának, a szo­ciálpolitikának, a vállalati szo­ciális ellátás helyzetének kér­déseit. Az ágazati szintű ér­dekegyeztetések középpontjá­ba az ágazati-iparági megál­lapodások, szerződések rend­szerének kialakítása kell hogy kerüljön. Indokolttá válhat pél­dául ágazati, iparági kollek­tív szerződések megkötése. A vállalaton belüli érdekegyezte­tés legfontosabb okmánya ' a helyi kollektív szerződés. Mór a közeljövőben sor kerül olyan szabályozásra, amely biztosít­ja, hogy a kollektív szerződés­ben szabályozni lehessen min­den olyan sajátos helyi ügyet, amit magasabb szintű jogsza­bály nem tilt. Kibővül tehát a kollektív szerződés hatóköre és gyarap­szik a vállalati szakszerveze­tek lehetősége arra, hogy szer­ŰJMECSEKALJAI I. SZ. LAKÁSFENNTARTÓ SZÖVETKEZET IGAZGATÓSAGA elcserélné hozzá tartozó, 3 db 40 m2 alapterületű házfelügyelői LAKÁSAIT hasonló !K. lakásokra. ÉRDEKLŐDNI: 7—15.30 óráig az Építők u. 2/C.-ben, vagy telefonon 16-563. ződésben érvényesítse az ott dolgozók érdekeit. Gál László végül a vállala­tok irányításának módszereiről beszélt, s szólt a szakszerveze­tek növekvő feladatairól, to­vábbá arról is, hogy a válasz­tott vezetőség által irányított vállalatoknál célszerű lenne, ha az összevont szakszervezeti taggyűlés egy szélesebb fóru­mon, a dolgozók gyűlésén érvényesítené funkcióit, vagyis olyan gyűlésen, amelyen a nem szervezett dolgozók is részt vesznek. A vitában Havasi Ferenc is felszólalt. A Központi Bizottság titkára a feladatokról szólva kiemelte, meg kell gyorsítani a termelési struktúra átalakítását. Fokoza. tosan ki kell szorítani a ráfi­zetéses, elavult termékeket, gyártmánycsoportokat, és eze­ket olyanokkal helyettesíteni, amelyek megfelelő haszonnal értékesíthetők. Hangsúlyozta: a népgazda­ság helyzetének javítására, a qazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére tett nagy jelentőségű intézkedések azt szolgálják, hogy o nehézségek­ből mielőbb kilábaljunk, s anyagi forrásaink növekedéséi vei párhuzamosan o lakosság életszínvonala is fokozatosan javuljon. A tanácsülés egyhangúlag elfogadta a gazdaságirányítás továbbfejlesztésével kapcsola­tos szakszervezeti feladatokról szóló határozati javaslatot. További napirendi pontként Gáspár Sándor, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke szóbeli kiegészí­tést fűzött a magyar szakszer­vezetek nemzetközi tevékeny­ségéről előterjesztett elnökségi jelentéshez. A jelentés rámutat, hogy a magyar szakszervezetek az utóbbi években széles körű,’ élénk nemzetközi tevékenységet fejtettek ki. Fejlődött, erősödött együttműködésük a szocialista országok szakszervezeteivel, va­lamint a tőkés és a fejlődő vi­lág osztái/harcos, haladó szakszervezeteivel. — Arra törekedtünk — hang­zik a jelentés -, hogy hasz­nosítsuk a szocialista orszá­gok szakszervezeti mozgalmá­nak gazdag tapasztalatait és saját példánkkal is támogas­suk a más társadalmi körülmé­nyek között tevékenykedő munkásszervezetek harcát. E tevékenységünk is elősegítette, hogy a különböző országok szakszervezeteinek párbeszéde és együttműködése a kedve­zőtlen, kiéleződött nemzetközi viszonyok között is megmaradt. A magyar szakszervezetek ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy türelmes, következetes és elvi alapokon nyugvó tevé­kenységükkel a kis országok munkásszervezetei is hozzájá­rulhatnak a kedvező folya­matok kibontakoztatásához, a nemzetközi szakszervezeti moz­galom gondjainak megoldásá­hoz. A tanácsülés a jelentést egy­hangúlag elfogadta. A PÉCSI TEJÜZEM azonnali belépéssel felvesz: • női, férfi betanított munkásokat egy és két műszakra, • férfi betanított munkásokat három műszakra. JELENTKEZÉS: TÜZÉR U. 15. Vitával folytatódott pénte­ken a Parlament kongresszusi termében az országos közmű­velődési tanácskozás, amelyen az 1974. évi közművelődési párthatározat létrejötte, a köz- művelődési törvény 1976. évi megalkotása óta eltelt időnek legfontosabb tapasztalatait te­kintették át a kulturális élet­ben tevékenykedő szakembe­rek. A konferencia vitájában fel­szólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Elkötelezetten, felkészülten A továbblépéshez szükséges tennivalókat összefoglalva a Központi Bizottság titkára hangsúlyozta: lehetőségeinkhez mérten anyagilag is jobban kell támogatni a kultúrát, a közművelődést. Ehhez az is hoz­zá tartozik, hogy a vállalatok, a munkahelyek is elfogadják: közvetlen érdekük segíteni dol­gozóik művelődését. Az előre­haladáshoz az eddiginél több elkötelezett, jól felkészült köz- művelődési szakemberre van szükség, s arra, hogy a kultu­rális intézmények bátrabban vállalják a műveltség — ben­ne a politikai, az esztétikát, a műszaki kultúra — új értékei­nek megismertetését és terjesz­tését. A tanácskozás vitájának légköre azt mutatta, hogy a közművelődésben dolgozók cse­lekvő türelmetlenséggel, felelő­sen és önkritikusan közelítik meg és értékelik munkájuk eredményeit és hatását. Azt kérte, végezzék nagyobb önbi­zalommal munkájukat, mert te­vékenységük eddigi eredményei alapján erre minden okuk megvan. A vitában felszólalt Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára is. A korszerű közművelődési szemlélettel kapcsolatban hangsúlyozta azt a követel­ményt, hogy a kulturális élet színterein ne a művelődés tár­gyának, hanem alanyának te­kintsék az embereket. Manapság különösen aktuá­lis a közművelődés társadal­masítása, mert csak szeréjry anyagi eszközök fordíthatók a kulturális fejlesztésre — álla­pította meg- A tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a tár­sadalomban határozott együtt­működési készség van: a nép aktív résztvevője kíván lenni a közművelődésnek. A kormány­zati szerveknek pedig arról kell gondoskodniok, hogy a közművelődés intézményi esz­közeit pénzügyi lehetőségeink­nek megfelelően a társadalom rendelkezésére bocsássák - mutatott rá Pozsgay Imre. A népfront műveltségter­jesztő szerepéről szólva kifej­tette: a rendezvényközpontú­ság állapotából a valódi moz­galom irányába kívánatos lép­ni, tág teret adva a helyi kez­deményezéseknek, a művelő­dési központok körül kiala­kuló társadalmi aktivitásnak. Ez pedig összefügg a közmű­velődés demokratizálásának követelményével, azzal, hogy a közösségi fórumban részt vevők művelt, tájékozott állampolgá­rok legyenek, akik társadalmi szerepük tudatában vannak. A közművelődési párthatá­rozat máig ható jelentőségét hangsúlyozva Pozsgay Imre rámutatott: e határozat lehe­tőséget adott a kultúra méltó­ságának erősödésére, arra, hogy a népművelő valóban a nép képviselője legyen. A vitában hozzászólók közül többen foglalkoztak az alap­ellátás kérdéseivel és a köz- művelődés alapintézményeinek feladataival. Megállapították: a közművelődésben is kívána­tos jobban összehangolni az erőfeszítéseket, s így mérsé­kelhető az egyes intézmények közötti káros rivalizálás. A mű- velődési házaknak a változó kulturális szükségletekhez kell igazodniok, törekedve a minő­ségi programokra, az igé­nyességre, a sokszínű szolgál­tatásra. Ezzel kapcsolatban felmerült: a közművelődési munka eszmei-ideológiai tar­talmára is szükséges folyama­tosan figyelmet fordítani. Má­sok arról szóltak: elodázha­tatlan társadalompolitikai ten­nivaló a közművelődési intéz­ményrendszer működési felté­teleinek javítása, a kultúrater­jesztésében alkalmazott mód­szerek korszerűsítése. A szük­séges intézmények hiánya — például a főváros lakótele­pein — azonban nem lehet gátja a közművelődési tevé­kenység kiterjesztésének. Az olyan átmeneti megoldások­ban, mint például a nyitott is­kola, a lakóklubok, az infor­mációs irodák még nagy tar­talékok rejlenek, s ezek mind teljesebb kiaknázása sürgető feladat. A közművelődés szerkezete lényegében nem változott az utóbbi tíz esztendőben — hangzott el a vitában. Válto­zatlanul gond, hogy a mintegy háromezer hazai művelődési háznak csupán egyharmada működik színvonalasan. A jö­vőben legalább annyira fon­tos javítani ezen az arányon, mint támogatni a spontán szerveződő közösségeket, az aktivitásról tanúskodó szakkö­röket, népfrontfórumokat- Mint több felszólaló hangsúlyozta, a közművelődésben helyet kell találni a szórakoztató formák­nak, mert a lakosság igényli ezeket. De nem szoríthatják háttérbe az úgynevezett ma­gas kultúrát sem. A kulturális munka eredmé­nyességének az értelmes élet társadalmi lehetőségeinek bő­vülése a fokmérője — hangsú­lyozták a hozzászólók. Ezzel is összefüggésben rámutattak: nem szabad lemondani az alacsony végzettséggel rendel­kezők képzéséről. A kétnapos vitát lezáró ösz- szefoglalójában Köpeczi Béla művelődési miniszter kitért az eszmecsere során gyakran fel­vetődött kérdésekre. Hangsú­lyozta: az igazi értékek meg­becsülése, támogatása, a köz- művelődés kötelessége, és sem­miképp sem szabad enged­ményt tenni az ízléstelenség­nek, az igénytelenségnek. * Dokumentum és akcióterv Köpeczi Béla végül bejelen­tette, hogy dokumentumot dol­goznak ki a közművelődés helyzetéről, továbbfejlesztésé­nek feladatairól, s ezt a kor­mány elé terjesztik. A doku­mentumhoz akcióterv is kap­csolódik majd, amelyben meghatározzák az elkövetkező három évre szóló konkrét fel­adatokat. A vitában az említetteken kívül felszólalt még: Román Lászlóné, a Baranya me­gyei Könyvtár igazgatója, Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, Vitányi Iván, a Művelődéskutató In­tézet igazgatója, Szatmári Sa­rolta, a Komárom megyei Mú­zeumok igazgatója, Sipos Ala­dár, a TIT alelnöke, Kovács László, a Halásztelki Művelő­dési Központ igazgatója, Posz- ler György, az ELTE rektor­helyettese, Czakó Jánosné, a Szolnok megyei Művelődési Központ igazgatója, valamint ifjú Fazekas Lajos, a Népmű­vészet Mestere. Lázár György fogadta Nyikolaj Martinovot Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken a Par­lamentben fogadta Nyikolaj Martinovot, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének he­lyettesét, a KGST Anyagi—Mű­szaki Ellátási Együttműködési Bizottságának elnökét. A szí­vélyes. elvtársi légkörű talál­kozón részt vett Vlagyimir Ba- zovszkij. a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. A szovjet miniszterelnök-he­lyettessel ugyancsak megbe­szélést folytatott Marjai József, a kormány elnökhelyettese. A KGST Anyagi és Műszaki Ellátási Együttműködési Bizott­ságának 18. ülése pénteken Budapesten befejezte munká­ját. A taqorszáqok képviselői meavitatták az anyaai-mű- szaki ellátás területén folyta­tott eqyüttműködés tapasztala­tait és a továbbfejlesztés fel­adatait. Véleményt cseréltek a fűtőanyaaok, az energia, a nyersanyagok — ideértve a másodlagos nyersanyagokat is -— ésszerű és qazdasáqos fel- használásáról. A deleaációk vezetőit fogadta Marjai József. 4 NEW YORK: Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, aki az ENSZ-közgyűlésének idei ülés­szaka alkalmából New Yorkban tartózkodik, találkozott és esz­mecserét folytatott Oscar Fi­scher NDK-beli és Raif Dizda- revics jugoszláv kollégáiával. A megbeszéléseken áttekintet­ték a nemzetközi élet főbb kér­déseit és kétoldalú együttmű­ködésünk helyzetét. Külügymi- niszterünker fogadta Javier Pé­rez de Cuellar, az ENSZ főtit­kára is. 4 BELGRAD: A vajdasági Eleméren pénteken megkoszo­rúzták Kiss Ernő altábornagy- nak, az aradi vértanúk egyiké­nek sírját. A megemlékezés vi­rágait Simon Pál. a Magyar Népköztársasáa belgrádi nagy­követe és Lukács György ezre­des, katonai attasé helyezte el a magyar szabadságharc hős honvédtábornokának sirián. A koszorúzáson jelen voltak a helvi jugoszláv poiitikai és tár­sadalmi szervezetek képviselői. 4 BAMAKO: Koleraiórvány ütötte fel a fejét Maliban, Gao, Tombouctou, Monti, Sé- gou és Kulikoro városok kör­nyékén. Az egészségügyi mi­nisztérium lezárta a területet és védőoltásokkal próbál qá- tat vetni a járvány terjedésé­nek. 4 MOSZKVA: Csütörtökön a Szovjetunióban felbocsátották a Kozmosz—1604 jelzésű mes­terséges holdat. A műhold kez­deti keringési ideie 11 óra 49 perc, a Föld felszínétől mért legnagyobb távolsága 39 342 kilométer, legkisebb távolsága 613 kilométer, pályasikjának az Egyenlítő sikiával bezárt szöge 62,8 fok. A műhold berendezé­sei kifogástalanul működnek. 4 HELSINKI: A Helsinki kö­zelében fekvő Espoo városban pénteken • megkezdték tanács­kozásukat az európai, az ame­rikai és a kanadai békemoz- qalmak képviselői. Az értekez­leten harminc orszáq 150 kép­viselőié vesz részt. Megvitatják a békemozqálmak szerepét a stockholmi konferencia sikeré­nek biztosításában, az atom­fegyvermentes övezetek létre­hozása, az űrfegyverek betiltá­sának kérdését. Ugyancsak szó lesz az 1986-ban megrende­zendő békeévről, valamint a mozgalmak közötti együttműkö­désről. 4 NEW VORK: Hét főnyi sze­mélyzettel a floridai Cape Ca­naveral űrrepülőtérről pénte­ken reggel, helyi idő szerint hét óra után két perccel si­mán indult nyolc napra ter­vezett útjára a Challenger amerikai űrrepülőgép. „Mozgó átvevőhely” 1984. OKTÓBER 8-ÁN 13.00—16.00 ÓRÁIG A MELINDA ÚTI ABC, AUTÓPARKOLÓBAN átvesszük a lakásában feleslegessé vált papír- és textilhulladékot, kimerült, ép személygépkocsi- akkumulátort és a helyszínen kifizetjük az eilenértéketl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom