Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)
1984-10-06 / 275. szám
A helyi testületek szava legyen a mértékadó Boldogasszonyfa főutcája. Läufer László felvétele A Hazafias Népfront feladatai a kistelepüléseken Hazánkban több száz olyan település van, amelyben a Hazafias Népfronton kívül nincs egyetlen más politikai szervezet sem. Ezek természetesen egytől egyig apró települések, amelyek jövőjéről manapság sok fórumon hallani. E kistelepülések jövőjéről társadalmi vitát kezdeményezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Társadalmunk legátfogóbb politikai tömegmozgalma, a Hazafias Népfront világnézetre, pártállásra, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül mindenkinek kínál arra fórumot, hogy kifejthesse ötleteit, javaslatait, véleményét. A népfront nem társadalmi konfliktusok kihordója, hanem valóban a tudatos állampolgári kibontakozás terepe. Ez azonban csak akkor lehet így, ha mindenkori kisközösségek valódi érdekeinek képviseletét, a problémák feltárását, a megoldások kigondolását a kisközösségek bevonásával sikerül megoldania. Hogyan teszi ezt? Miként tudja seqíteni a népfront a falvak népesséameqtartó kéoesséqét? — ezekről beszélgettünk Pozs- qav Imrével, a Hazafias Népfront főtitkárával. — Mi a településfejlesztés jövőjének legfontosabb kérdése? — Nos, az egyik legfontosabb mindenképpen az, hogy a helyi ügyekben a helyi vezető testületek szava legyen a mértékadó. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a helyi közösséget érintő kisebb vagy nagyobb kérdésekben felhasználják a lakossáa véleményét és javaslatait. Mindamellett az elképzelések megvalósításához szükség van anyagiakra is. Magyarán tehát, arról van szó, hoav a helyi döntések megvalósításához helyben legyenek meg a hozzá szükséges anyaaiak. Szükséges azonban egyúttal kitérni arra is, honv a helyi érdekek megva- lós'tása nem történhet egy nagyobb terület, vagy az orszáq érdekének a rovására, lay te hát a helyes településterve zésben ötvöződnie kell a hely szándéknak és a közoonti irá nyitásnak. Ez eqyúttal azt is feltételezi, hoay a legfontosabb teendőket a központi településpolitikai elképzelések szerint ösztönözzék. — Ezt elfogadva, mégis csak felmerül a kérdés, hogy mind sürgetőbbé válik a falvak népességmegtartó szerepének erősítése. Régóta világielenség, hogy a falvak lakossága arra törekszik, hogy városlakó legyen. Nálunk kiváltképpen a mezőgazdaság szocialista átszervezése után — a különféle társadalmi és gazdasági változások hatására — gyorsult fel ez a folyamat. Hihetetlenül gyors átrétegeződésnek lehettünk tanúi, hiszen rövid idő alatt másfél milliónál is többen vándoroltak el {alvóinkból a városokba. Megállítható ez a folyamat? Beszélgetés Pozsgay Imrével, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárával — Visszatekintve erre az időszakra, azt láthatjuk, hogy az elvándorlásnak részint múltból hozott, részint pedig a jelenben kialakult okai voltak. Nem hagyható figyelmen kivül az a tény, hogy valaha a falun élő ember számára a városba költözés szubjektív értelemben is vett kiemelkedést jelentett. A folyamathoz azonban ennél erőteljesebben járult hozzá az extenzív fejlesztésért élő ipar elszívó hatása, miközben a mezőgazdaság — éppen a munkaerőveszteségek folytán — mind erőteljesebben kényszerült ráhangolódni az intenzív fejlesztésre. Ez az átrétegeződés tehát szükségszerű volt, de napjainkra már hátrányos kö-. rülményeket is teremtett. E hátrányos körülmények lemérhetők a városokban tapasztalható túlzsúfoltságon, amely kétségkívül az életfeltételek bizonyos fokú romlásával jár együtt. Gondoljunk csak a lakásgondokra, vagy az óriási erőfeszítések ellenére is tapasztalható iskolai gondokra. Sokat beszélünk mostanában az urbanizációról. E fogalmat gyakran és sokan tévesen értelmezik. Az urbanizáció ugyanis nem azonos a városok felduzzasztásával, kizárólagos fejlesztésével. Sokkal inkább jelenti az életfeltételek széles körű városivá tételét. Falun, tanyán is lehet használni az urbanizáció fogalmát, s persze nemcsak használni, hanem egyúttal komfortos élet- feltételeket is teremteni. Ebből következik, hogy iaenis megállítható a falvakból való el- áramlás folyamata és különféle körülmények megteremtésével vonzóvá tehető a falu is. — Mi a teendő? — A tapasztalatok szerint a sorvadó településekről mindenekelőtt a fiatalok költöztek el, s ezáltal igen kedvÁőtlenül alakult ezekben a településekben a lakosság korösszetétele is. Ma “már az is világos előttünk, hogy az intézményüket vesztett kisközségek ezzel közösségi jellegüket, közösségi életüket veszítették el. Ezt nagyon gyakran szóvá is teszik az érintettek különféle falugyűléseken. A társadalmi vitában az is nagy hangsúlyt kapott, hogy a lakosság találjon megfelelő munkaalkalmat lakóhelyén, vagy ha ott nem is, legalább elfogadható utazási távolságon belül. A felmérések szerint az utóbbi években megnőtt az ingázók száma és egyúttal az utazás távolsága is. Ezt tudva, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a közlekedési tarifák emelkedése hátrányosan érinti a falusi lakosságot. Joggal várják el tehát a segítséget. Amikor a falvak népességmegtartó szerepének fontosságáról beszélünk, társadalmi érdekről szólunk. E társadalmi érdek kifejeződhet abban is, hogy a termelőerők elhelyezkedése jobban igazodjon a kistelepülések lakóinak igényeihez. Manapság, amikor mindinkább gyakorlattá kezd válni a decentralizálás, ennek meg is van a lehetősége. Miért ne kaphatna például a mainál jobban helyet a falvakban a fogyasztási szolgáltató- és feldolgozóipar? — Munkaalkalmak mellett a mainál jobb infrastruktúrára is szükség volna. Az egészséges ivóvíz, a használható telefon- hálózat, avagy a jó alapellátás ugyancsak előfeltétele annak, hogy az emberek szívesen maradjanak falujukban. — Valóban így van. A Hazafias Népfront igyekszik is maga lehetőségeivel élve ezekben a kérdésekben előbbre lépni. Talán jó példa erre, hogy évek óta együttműködünk a falvak és a kistelepülések . alapellátásának javítására a fogyasztási szövetkezetekkel. Ennek az eovüttműködésnek is része van abban, hogy ma már több tucat mozgó ABC járja a falvakar. s aazdaaabb lett az áruválaszték. Különféle ipari szolgáltató szakcsoportok létesítésével, a közétkeztetés lehetőségeinek bővítésével a falvakban is mérséklődtek a háztartási munka terhei. Ugyanakkor a népfrontbizottságok akciókat szerveznek a takarékosság népszerűsítésére, valamint a szövetkezeti lakótelepek környezeti kultúrájának fejlesztésére. Felvetődött aT is. hoqv mielőbb napirendre kell tűzni a falvak bolthálózatának korszerűsítését. Emellett koránt- sincs minden lehetőség kiaknázva egvöttműködési munkánkban. Ennek eavik lehetősége a falusi turizmus feltételeinek feltérképezése, kialakítása. — Érdekes jelenség, hoay miközben sokan keresik a városba költözés lehetőségét, a városlakók mind szívesebben üdülnek, pihennek falun. A falusi turizmus hozzájárulhat-e a kistelepülések népesséamegtar- tó szerepének javításához? — A nagy idegenforgalmat lebonyolító országok tapasztalatai azt mutatják, hogy hozzájárulhat. A falusi turizmus folytán ugyanis a helyi vállalkozók munkaalkalomhoz, bevételhez jutnak. Tavaly széles körűen igyekeztünk tájékozódni arról, hogy van-e ehhez fogadási hajlam községeinkben. A tájékozódás biztató eredménynyel zárult. Sok faluban volna akár tíz—húsz család is, amelyik szívesen fogadna üdülővendégeket, hajlandó az arra alkalmas szobáit, lakrészeit rendszeresen bérbe adni. A januárelsejével életbelépett minisztertanácsi rendelet a magánszállások idegenforgalmi hasznosításáról serkentőleg hathat. Amennyiben az egyéni vállalkozókedvhez társul a mező- gazdasági nagyüzemek támogatása is, jó irányba fejlődhet hazánkban is a falusi turizmus, amelynek egyúttal az is kifejezetten társadalmi haszna lehetne, hogy az érdeklődő városi vendéqek közvetlenül megismernék a falusi életet, a me- zőaazdaságban dolgozók munkáját. — Szóba került az imént, hogy kedvezőtlenül alakult a kistelepülések lakosságának korösszetétele. Ez milyen feladatokat ró a népfrontra? — A Hazafias Népfront valamennyi nemzedékkel kapcsolatot tart. Teszi ezt például oly módon, hoqy az iskolákban állandó a kontaktus a szülőkkel, a szülői munkaközössénben nevelési konszenzust alakítanak ki a qyerekek érdekében a oeda- aóqusok és a szülők között. Emellett a néofrontbizottsáqok komoly részt vállalnak az öre- qek aondozásában is. Azon vagyunk, hoqv ennek a feladatnak egyre jobban megfelel- ifink. Refeiezésül tehát azt mondhatom, hoqy a népfrontmozgalomnak megannyi területe kínál teendőket beszélgetési tárqyul, a kistelepülések néoesséqmegtartó képességének iavítására. A nyíltabb helyi közséaoolitika a szervezett köz- művelődési tevékenység javítása mellett több számos olyan lépéssel, intézkedéssel is elő lehet segíteni ezt a képesséqet, amely méa csak jelentősebb anyaqi eszközöket sem kívánna. A helyi lakosságnak a mainál aktívabb bevonása a lakóhely gazdagításába, szépítésébe. szintén szolgálhatja ezt a célt. Fejér Gyula Vezetők és beosztottak MínHiíJ érdek|ődéssel I III1U lg hallgatom a rádióban, televízióban, olvasom a lapokban azokat a beszélgetéseket. amelyekben munkások feketén-fehéren ki. jelentik: azért nem vállalják az iskolát, a továbbtanulást, mert félnek, hogy kiemelik őket, akárcsak középvezetői beosztásba is. Magyarázatként aztán ezt a mondatot követik a pontos, s kétséget aligha vonható számsorok: mennyit keres egy szakmunkás a gép mellett, s mennyit az, aki mondjuk elvállalta akárcsak tucatnyi dolgozó közvetlen irányítását. Ez az összehasonlítás pediq igencsak nyugtalanító. A vezetők tekintélyének meglétét, vagy éppen hiányát először is itt, az anyagi megbecsülésben kell keresnünk, s ez ma már általánosan elismert alaptétele közgondolkodásunknak. Nem véletlen, hoqy gazdasági előrelépésünk múlhatatlan feltételeként fogalmazódtak meg az utóbbi hónapokban újra a műszaki középvezetők gondjai .— a képzésüktől a termelésben elfoglalt helyükig —, s váltak ezek a gondok a sajtópolémiák, a közvélemény vitáinak tárgyává. Az elismerés, a megbecsülés. a tekintély hiányát jelzi az is, hogy a munkások jó része fé| attól: elveszíti társai között kivívott szakmai tekintélyét, ha feljebb lép. Éppen az emlíett okok miatt korántsem mindia azok kerülnek vezetői beosztásokba, akik arra a leqrátermettebbek, akik szakmailag, emberi tulajdonságaik okán elhivatottak arra, hoav embereket irányítsanak. A köznyelv ezt a jelenséget így nevezi: „elfelejtette, hogy honnan indult, hogy honnan jött". Amikor az addig szerény, s csupa jó tulajdonsággal bíró emberről egyik napról a másikra kiderül: fennhéjázó, naayképű, s csak saját „trónját" építgető vezető lesz. Az ilyen vezető képtelen a társadalom, a közösség javára tenni, mert emberi tulajdonságai miatt egyszerűen nem bírja társai, adott esetben beosztottjai bizalmát. így aztán éppen annak a követelménynek nem tud megfelelni, ami hiva. tásg lenne: a nagyobb célokat nem tudja lebontani, emberközelbe hozni, s a mindennapokban végrehajtani, végrehajtatni. Esett már szó a közgazda- sági érdekrendszerek' felemásságáról. S az emberi tulajdonságok alakulásának véletlenjei mellett itt is van még mit javítanunk. Hiszen mit szóljon annak a nagyvállalatnak megannyi dolgozója, ahol a cég vezetői egy „levezető” álvita után körlevélben közölték minden részlegvezetővel, dolgozóval: ezután személyesen felelnek minden csavarért, s fizetésük bánja, ha eltűnik valami a raktárakból. Ám ugyanez a levél homályban haqyta, hogy a felelősség leépítése után, miért felelnek a vállalatok felsőbb vezetői. S homályban maradt az is: konkrétan miért is tehető felelőssé a középvezető, s hogy mit kérhet ő szá. mon a saját beosztottjaitól. És nem akadt egyetlen részlegvezető sem, aki a körlevél ellen tiltakozott volna. A prémium, úgynevezett jó légkör megőrzése érdekében mindenki tudomásul. vette az intézkedést. véletlenül kerülnek I NGl II napjainkban újra napvilágra a középvezetők problémái. A gazdaságirányítás továbbfejlesztése, a vállalatok, üzemek irányításának megújítása, ennek eredményessége múlik azon: milyen az összhang vezetők és beosztottak között. Ehhez pediq mindenekelőtt szakmailag kiválóan képzett. s emberi tulajdonságok miatt sem kifogásolható vezetőkre van szükség. Friss Róbert Szeptemberben átadták Új iskolák és üzletek, felújított gyógyszertár A mágocsi iskola két, a boksái iskola pedig a tervezett határidő helyett egy évvel korábban fogadta az új tanévben az iskolásokat. E két átadás mellett még egy kiemelkedő eseménye a hónapnak a pécsi Honvéd Kórház új szárnyának elkészülte, amely a Honvédelmi Minisztérium és a Mecseki Szénbányák együttműködésének eredményeként épült, s amely nemcsak a néphadsereg hanem Pécs és Baranya egészségügyi ellátásában lényeges színvonalemeli- kedést jelent. Szintén szeptemberi esemény a pécsi Testvérvárosok téri orvosi rendelő átadása, amelyet négymillió forintért épített a BÁÉV, s amely a környék több mint kétezer gyermekének és 5000 felnőttjének egészségét szolgálja. Egerág, Újpetre, Vokány, Kiskassa, illetve a több kisközség lakossága szeptembertől bekapcsolódott' az országos távhívóhálózatba. Ezt a Pécsi Postaigazgatóság által üzembe helyezett négy új telefonközpont tette lehetővé. Három új üzletet nyitott cr Baranya megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat. Pécsett, Lvov-Kertvárosban, az egykori, kisforgalmú cipőboltot árengedményes méterárukat és ruházati cikkeket árusító üzletté alakították. Mohácson, ■ a Fel- szabadulás lakótelepi szolgáltatóházban vegyes-profilú kis- áruházat, Siklóson, a Félszabadulás úton pedig ifjúsági ruházati üzletet nyitottak. Vajszlón, á szolgáltatóház elkészültével korszerű üzletbe költözött a megyei Fodrászipari Szövetkezet ottani egysége. Az új üzletben a kozmetikai szolgáltatást is bevezették. A Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat fel- újította a pécsi Kolozsvár utcai üzletét. Teljesen kicseréljék az önkiszolgáló rendszerű üzlet berendezését és korszerűsítették az elektromos hálózatot. Megújult a mágocsi gyógyszertár is. A Baranya megyei Gyógyszertári Központ egymillió forintot fordított a korszerűsítésre. T. É. A közelmúltban készült el az új gyógyszertár Mágocsop Fotó: Läufer László
