Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-11 / 280. szám

1984. október 11., csütörtök Dunántúli napló 5 Műemléki filmszemle Pécsett Az ablakok Magyarországra nyíltak Hagyomány, hogy a szakértő közönség elé viszik egy-egy időszak műemléki témájú rö­vidfilmjeit. 1978-ban Sopron, most pedig Pécs adott otthont a műemléki filmszemlének, amely az előző óta eltelt évek termését ölelte fel, szám sze­rint 19 filmet, összesen 6 órá­nyi időtartamban, s ezeket délelőtt a Park filmszínházban, délután pedig (a televíziós fil­meket) a Kossuth klubmoziban vetítették. Este a filmek szak­mai vitájával ért véget a szem­le, amelyen megjelent Menete­le Ferenc, az Országos Műem­léki Felügyelőség igazgatója és Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese is. A szemlét Komlódi Jázsefné, Pécs megyei város Tanácsá­nak az elnökhelyettese nyitot­ta meg, s előbb az idegenből jött vendégeknek mutatta be méltató szavakkal a várost és a múltját, majd a következőket mondta: _ — Az 1960-as évektől kezd­ve számos szép helyreállítás­sal hívta fel magára a figyel­met izmosodó műemlékvédel­münk, s ezek jelezték azt is, hogy az épületek gazdái mind többet tudtak erre is áldozni. Baranya és Pécs is kivette eb­ből a részét, s városunkban is egyebek közt a Barbakán ki­szabadításával és helyreállítá­sával megindult az országos szinten is egyedülálló városfal­bemutatási munkánk. Ezzel Egy film Baranyáról, de az is régi egyidőben megsokszorozódott hazánk lakosságának érdeklő­dése és figyelme a szűkebb és tágabb szülőföld emlékei iránt, a növekvő turizmus pedig to­vább sürgette a múlt emlékei­nek a helyreállítását, újabb ér­tékek feltárását és bemutatá­sát. Lenyűgözően szép filmeket láthatott ezután a szemle kö­zönsége, s aligha túlozunk, ha azt mondjuk: egyedülálló él­ményben lehetett részük. Hi­szen ezek a filmek jó esetben is csak meglepetésszerűen tá­lalt kísérőműsorként láthatók filmszínházainkban. Holott olyan ablakokat nyitnak ezek Magyarországra, amelyeken át kevéssé ismert és ismeretlen tájakra, műemlékekre nyílik ki­látás és a néző szinte felkiált a meglepetéstől: hát ez is Ma­gyarországon van?!... Igen, itt vannak e hazában, s jó vol­na közelebbről is megismerni őket. E filmeknek éppen a megismertetés a céljuk, s az, hogy el is kalauzolja a nézőt a valóságban is e helyekre. Csakhogy legtöbb film öm­lesztve, helymeghatározás nél­kül mutatja be mind e csodát úgy, hogy sem felirat, sem mondott szöveg nem ad köze­lebbi tájékoztatást. Baranyát egyetlen film képviselte a szemlén: a pécsi körzeti tévé­stúdió 1978-ban készült film­je a pécs-környéki Árpád-kori templomokról. A megye műem­lékeiről legutóbb 1968-ban ké­szült film, azóta pedig nagyon sok minden történt a műemlé­keink körül. Megfontolandó: ideje lenne a mai viszonyokat tükröző, vonzóan szép bara­nyai film elkészíttetése? H. I. Rendezők regionális központja Az országban először alakult meg az amatőr színjátszórendezők regio­nális központja Pécsett, a Nyári Színház székházá­ban. Somogy, Tolna és Baranya megyéből várha­tóan húsz amatőr rendező vesz részt a foglalkozáso­kon. A Nyári Színház igazga­tása alatt működik a Pé­csi Egyetemi Színpad, amely az amatőr színját­szórendezők továbbképzé­sének egyik színtere. Ez év novemberétől mór nem­csak a pécsi, hanem a környező megyék rende­zőinek szakmai felkészíté­sét, ismeretük bővítését is vállalták. Kamarai ülés és jelzések Szigetvárról Értesülésekben gazdag talál­kozón vettünk részt tegnap Szi- getvárott, ahol megtudtuk: a Magyar Kereskedelmi Kamara a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari vállalatok képviseletében is egyre nagyobb szerepet kí­ván vállalni az üzletek és a gazdasági együttműködések ko­vászolásában és összehozásá­ban, megtudtuk továbbá, a magyar konzerviparnak egyné­mely zöldségkonzerv szállításá­ban most igen nagy lehetősé­ge lenne a nyugat-európai pia­cokon, végül pedig egy villám- interjú keretében arról értesül­tünk, jövőre a Gabona Tröszt vállalataira is a mezőgazdaság­ban alkalmazott közgazdasági szabályozók érvényesek, amitől sokat várnak. Csúcseredmények a tanulásban és a sportban Két és fél millió tonna termény vár elszállításra Szervezettebb a fuvaroztatók és fuvarozók kapcsolata Az őszi szállítások mind a fuvarozóktól, mind a fuvaroz- tatóktól nagyfokú szervezettsé­get és jelentős többletmunkát igényelnek. A tavalyihoz ké­pest a belföldi fuvarozás ki­egyensúlyozottabb. Ám az ex­po rt köte lezettség e k te I j es ítésé - nél várható átmeneti kényszer- szünet. A záhonyi átrakodás visszatérő gondot ielent a Szovjetunióba irányuló termé­keknél. Némi fennakadás le­hetséges majd a Jugoszláviába és Olaszországba induló áruk­nál. összegezve ezt hallottuk tegnap a Baranya megyei Szállítási Bizottság ülésén. Az elmúlt évekhez képest viszonylagos őszi szállítási nyu­galomról beszélhetünk. Ez ab­ból ered, hogy idén kevesebb az áru, továbbá szervezettebb a fuvaroztatók és fuvarozók kapcsolata. A MÁV országosan hetente 60—65 000 vagonra kap megrendelést, amit 2500 kocsi kivételével naprakészen kielégít. A Volán 12. sz. Vállalat még a múlt év elején együttműkö­dési megállapodást kötött 13 tagvállalattal, ahol jelentős tehergépjármű áll rendelkezés­re. A szerződéses kapcsolat­ban rögzített cél ,az, hogy a közösségen belül jelentkező szállítási igényeket térben és időben úgy szervezzék, hogy a járművek kihasználtságát ja­vítsák, s egyben az üres futá­sokat csökkentsék. Ennek meg­valósulásaként elérték, hogy az őszi csúcs idején még ka­pacitásfelesleggel is rendel­keznek. Baranyában az év végi szál­lítások jelentős hányadát a mezőgazdaság köti le. Hátra van még csaknem két és fél millió tonna mezőgazdasági termény továbbjuttatása. Ez­alatt elsősorban a cukorrépa, a kukorica, a burgonya, a mű­trágya és a különböző vetőma­gok fuvarozása értendő. E mun­kához 2200 tehergépkocsi és ugyanennyi traktor vontatta pótkocsi áll rendelkezésre. Számottevő segítséget nyújt a néphadsereg is. Az őszi csúcs idejére 270 teherkocsit biztosít a mezőgazdaság számára. Atomerőművi generátorok hőcserélő berendezésének javí­tására alkalmas távirányítású gép gyártását kezdte meg más üzemekkel — a Magyar Op­tikai Művekkel, a Budcpesti Híradástechnikai Szövetkezet­tel, valamint a Csepel Művek Fejlesztő és Tervező Vállalattal — együttműködésben a Cse­pel Művek egyedi gépgyárá­nak kaposvári nehézgépgyára. A 14 millió forint értékű be­rendezés első példányát még ezen a héten útnak indítják a Szovjetunióba. A gép az atomerőmű emberi szervezet­re káros részében dolgozik. Kezelője a veszélyes zónán kívül egy képernyőről, tv-ka- mera és optikai rendszerek segítségével figyeli a folyama­tot: elektromos visszajelzéseket kap, és mechanikai úton vezér­li a javítást végző revolver-fe­jet. A berendezés távirányítás­sal képes szerszámcserékre: a csőrendszer javítása közben többek között fúr. furatokat dugóz, hegeszt is. „Jó tanuló, jó sportoló" ki­tüntető okleveleket adtak át tegnap középiskolás diákoknak a Baranya megyei Tanácson. Második alkalommal hirdették meg a pályázatot Baranya me­gye középfokú oktatási intéz­ményeiben tanuló sportolók ré­szére. A jó versenyeredmények mellett ugyanis fontos, hogy a sportoló fiatalok az iskolában is helyt álljanak. A különböző versenyeken elért eredményeik mellett ezért értékelték tanul­mányi, közösségi, valamint a megyei és országos tanulmá­nyi versenyeken nyújtott telje­sítményeiket is. A pályázat ki­írásának elsődleges célja ugyanis az volt, hogy már fia­tal korban megtanulják a ta­nulás és versenysport által tá­masztott követelményeket tel­jesíteni. Baranya megye harmincegy középfokú tanintézetének csak­nem fele nevezett a pályázat­ra. Először az iskolák válogat­ták ki a legjobban tanuló és legkiemelkedőbb eredménye­ket elért sportolókat. A megyei pályázaton első helyezést elért diákok országos elismerésben is részesülnek. A „Jó tanuló — jó sportoló" okleveleket Bárdi László, a Baranya megyei Tanács műve­lődési osztályának tanácsosa adta át. Gimnáziumi kategóriában el­ső lett Novák Tünde és Bos- nyák Andrea evezős, harmadik helyen végzett Bartina Tibor atléta, a mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium tanulói mindhárman. A szakközépiskolák versenyé­ben első lett Lovroncsics Fe­renc atléta, a pécsi Pollack Mihály Építőipari Szakközép- iskola tanulója. Második he­lyen végzett Hottó József atlé­ta, és harmadik lett Golányi Zoltán evezős, a mohácsi dr. Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai. A szakmunkásképző intéze­tek versenyében első lett Soós Mária atléta, az 508. számú Szakmunkásképző Intézet ta­nulója. Második Selmeczi Lász­ló, atléta, az 506. számú Szak­munkásképző Intézet tanulója. Harmadik pedig Kecskés Lász­ló atléta, az 508. számú Szak­munkásképző Intézet tanulója. Mind a hárman Pécsett tanul­nak. A MBB» vizsgálat eredménye! Változások a Pécsi Állami Nevelőotthonban Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Pécs városi Népi El­lenőrzési Bizottság. A Pécsi Állami Nevelőotthonban végzett múlt évi vizsgálatot követő változásokat tekintet­ték át. A múlt év eleji NEB vizs­gálat a Pécsi Állami Nevelő- otthonnál — az átépítési munkák miatt — a követ­kező hiányosságokat találta: zsúfolt, hiányos felszerelésű volt a konyha, elavultak a berendezési tárgyak. A rak­tárak fala málladozott. Nem figyeltek eléggé a különbö­ző korcsoportú — 3-tól 18 évig — gyerekek differenci­ált étkeztetésére. Kifogásol­ták az étkező helyiség be­rendezését, bútorzatát. Ne­hezményezték a hetente többszöri hideg vacsorát és az étrend egysíkúságát. A vizsgálat óta a konyhai felszerelést lecserélték. Új gáztűzhelyeket, gázzsámolyt, burgonyphómozó és kenyér- szeletelő gépet vásároltak. Kimeszelték az élelmiszer raktárakat. Javítottak az ét­renden. A gyerekek életkora szerint nem tudnak más­más menüt összeállítani — kevés a konyhai dolgozó — helyette mennyiségi differen­ciáltságot biztosítanak. Hi­degvacsorák helyett heti 4— 5 alkalommal főtt ételt tá­lalnak az otthon lakói elé. Jobban ügyelnek a vitamin­dús táplálkozásra — több­ször adnak gyümölcsöt, te­jet, tejterméket, tojást. Megváltozott az étterem is. A falakra faburkolat ke­rült és ízléses bútorok várják az étkezőket. Egyéb változásra nem le­het számítani, mivel a fel­újítási munkák ezt nem te­szik lehetővé. Viszont ígé­ret hangzott el a pécsi Vá­rosi Tanács művelődési osz­tálya részéről: a felszabadu­ló szolgálati lakást terjesz­kedésre használhatja fel a gyermekotthon. Az épület felújítása a jövő év végére készül el. Ádám Erika Mozgolódik a Magyar Keres­kedelmi Kamara dél-dunántúli bizottsága, a négy megye tag­vállalatait és tagszövetkezeteit összefogó szervezet mezőgazda- sági és élelmiszeripari szekciója tegnap a Szigetvári Konzerv­gyárban kibővített ülést tartott, melyen részt vett dr. Lénárt La­jos, az MKK mezőgazdasági és élelmiszeripari tagozatának el­nöke, a Gabona Tröszt vezér- igazgatója. Az ülésen elhang­zottak lényege: a kormányzati szervek és főhatóságok egyre inkább igénylik és figyelembe veszik döntéseiknél a kamara véleményét, a tagvállalatoknak tehát érdemes összegyűjteniük és továbbítaniuk a gazdálko­dással kapcsolatban megfogal­mazott mindenféle javaslatai­kat az MKK-nak, mely érde­keikben eljár. A házigazda, Sziqetvári Kon­zervgyárnak jó alkalom volt, hoav tájékoztatást adjon mun­kájáról, terveiről és piaci isme­reteiről, ez volt az ülés máso­dik, nagyon is gyakorlatias na­pirendi pontja. Bernáth Béla mozgató egyebek mellett fel­hívta a figyelmet: a nyugati or­szágok ez idő szerint szinte ki vannak éhezve egyes — jó mi­nőségű — zöldségféle-konzer- vekre, így például uborkára, paprikára, csakhogv nincs elég. Ezekért a temékekért most már egyes nyugati céaek közvetlenül is megkeresik Sziqetvárt, recep- túrát, sőt népeket is hailandóak adni a qyártásért. Nyugaton «•^vatba :ött a szilva, erre is ér­demes figyelni, a konzervgyár máris ösztönzi a szilvafák tele­pítését partnergazdaságaiban. Szeretnének előrelépni a zöld­ségtermesztésben a mohácsi térséaben, továbbá méa több étkezési szóiát fogadni és kon- zervféleséqeknek feldolaozni, ezeknek a szocialista országok­ban. de idehaza is egyre na­gyobb a piacuk. A teqnapi találkozó végezté­vel megragadtuk az alkalmat, s dr. lénárt Latosnak szögeztük a kérdést: változik-e iövőre a Gabona Tröszt és vállalatainak felállása, A válasz: nem, a vál­lalatok immár nagyfokú önálló­sággal rendelkeznek, a tröszt — oontosabban az iaqzgató ta­nács — csak naav kérdésekben, az egész ipart érintő fejleszté­sekben dönt. Úi viszont, hogy 1985-től a gabonaipari vállala­tokra is a mezőgazdaságban alkalmazott közqazdasáai sza­bályozók érvénvesek, ettől min­denesetre sokat várnak. Az idő hozhatia aztán mea. kell-e vál­toztatni a jelenlegi szervezeti felálláson. Miklósvári Zoltán Befejeződött az ICPS elnökségi ülése Szerdán befejeződött Bala­tonalmádiban a Vegyipari, Olajipari és Rokonszakmák Szakszervezeteinek Nemzetkö­zi Szövetsége, az ICPS elnök­ségének ülése. Határozatot hoztak a nemzetközi szervezet regionális politikájának to­vábbfejlesztésére, ennek értel­mében valamennyi földrészen koordinációs központokat hoz­nak létre: az elsőt Latin-Ame- rikában. A transznacionális vállalatok elleni harcról hozott határozat szerint ezen a terü­leten a fő feladat az egyes tagvállalatok szakszervezeti bizottságai tevékenységének összehangolása. A szervezett­ség erősítéséről szólva a záró­ülésen hangsúlyozták, hogy a tőkés- és a fejlődő országok­ban egyaránt szükség van a taglétszám bővítésére és a tömeg befolyás erősítésére. Az ICPS elnökségi ülésén megállapodtak abban, hogy jövőre az NDK fővárosában, Berlinben ünnepi központi ve­zetőségi ülést tartanak a szö­vetség fennállásának 35. év­fordulója alkalmából. lávirányítású berendezés atomerőműhöz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom