Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-19 / 288. szám

a Dunántúlt Tlaplo 1984. október 19., péntek (Folytatás az 1. oldalról) nek tartaniuk kell magukat. A versenyjog nemzetközi fejlődé­si tendenciái azt is mutatják, hogy ma már a versenyjognak — a tisztességes versenytársak védelme mellett — ki kell ter­jednie a fogyasztók érdekvé­delmére is. Az új jogi szabá­lyozásnak nem egyszerűen a tisztességtelen verseny tilalmá­ról kell szólnia, hanem min­denfajta tisztességtelen gaz­dasági tevékenység tilalmáról, biztosítva egyben az ilyen ma­gatartások elleni fellépés konkrét lehetőségeit is. Az új törvény megalkotásá­nak indokai közé tartoznak a gyakorlati tapasztalatok is. Ezek azt mutatják, hogy bár gazdálkodásunkban a gazda­ságpolitikai, a jogpolitikai és a törvényességi követelmények alapvetően érvényesülnek, mé­gis qyakorta találkozhatunk az ezekkel ellentétes gazdálkodói szemlélettel és cselekvéssel is. A beterjesztett törvényjavas­lat főbb kérdéseiről az igaz- ságügvminiszter elmondta: — A tisztességtelen gazdasá­gi tevékenység fogalmát a tör­vényjavaslat gyűjtőfogalomként használja. E fogalomkörbe von­ja mindazon gazdálkodói ma­gatartásokat, amelyek a ver­senytársak és a fogyasztók tör­vényes érdekeit sértik vagy ve­szélyeztetik, illetőleg az üzleti tisztesség követelményeibe üt­köznek. A fogyasztót védő rendelke­zés kidolgozása során messze­menően szem előtt tartottuk azt, hogy a fogyasztók széles körét hátrányosan érintő ma­gatartások, így például a fo­gyasztók megtévesztése, a tisz- tesséqtelen árképzés mellett a qazdasáqi életünkben megje­lent újfajta spekulációs üzleti magatartások ellen is hatéko­nyan fel tudiunk lépni — mon­dotta Markója Imre. — Alap­vető kérdés a gazdálkodók kö­zötti verseny szabályozása, a versenyszabályok megállapítá­sa is. A javaslat a realitások messzemenő figyelembevételé­vel kimondja: tilos az olyan összehangolt magatartás, illet­ve megállapodás, amely a gaz­daságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket meghaladóan, a gazdasági verseny korlátozását vagy kizá­rását eredményezi. A gazdasági erőfölénnyel va­ló visszaélés elleni hatékony fellépés gazdaságirányítási rendszerünk reformja óta szin­te állandóan napirenden sze­replő kérdés. A javaslat, a pol­gári törvénykönyvvel összhang­ban általánosságban is meg­tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, de — példá­kat is említve — felsorolja azo­kat a tipikus magatartásokat is, amelyek előfordulása esetén az erőfölénnyel való visszaélés ti­lalmának következetesen érvé­nyesülnie kell. A törvényjavaslat tiltja a tisztességtelen ár érvényesíté­sét. Jelenlegi jogszabályaink a szabad árak körében csupán a tisztességtelen haszon kikö­tését tiltják. Az ár azonban át­fogóbb kategória, mint a ha­szon, mert az árnak csak az eavik részét képezi a nyereség. Mindezek alapján helytálló az a javaslat, hogy a tisztesség­telen haszon — mint a felelős­ség megállapításának alapja —. kerüliön a ioaszabályokból kiiktatásra. A jövőben a tisz­tességtelen ha'zon foqalmát jogrendszerünkben — íay a büntető és a oolqári törvény- könvvben is — a tisztesséatelen ár foaalmóval kell felváltani. — A tisztességtelen gazda­sági tevékenység tilalmára vo­natkozó jogi szabályozós egyik kulcskérdése a jogkövetkezmé­nyek, a szankciók rendszerének kialakítása volt — mondotta. — Úgy véltük, hogy indokolt széles jogkört biztosítani a bí­róságok részére, hogy a jog­sértés jellegéhez iqazodó pol­gári jogi szankciókat alkal­mazhassanak — mondotta a miniszter, — így például: kö­telezhessék a jogsértőt maga­tartásának abbahagyására; el­rendelhessék a sérelmes hely­zet megszüntetését, kivételes esetben a jogot megsértő mó­don előállított áru megsem­misítését is; a gazdasági erő­fölénnyel való visszaélés esetén pedig a bíróságoknak szerző­dés-létrehozó jogkörük legyen, ha ugyanazzal a fogyasztóval szemben ismételten és indoko­latlanul elzárkóznak a gazda­sági kapcsolat ielleqének meg­felelő szerződéskötéstől. Indo­koltnak láttuk azt is, hogy úi- szerű szabályokat alakítsunk ki az úgynevezett közérdekű igények érvényesítésére. Ennek érdekében a javaslat felhatal­mazza a Maayar Kereskedelmi Kamarát, a Foavasztók Orszá­gos Tanácsát, illetve a szak- szervezeteket és a szövetkeze­tek országos érdekképviseleti szerveit, hoqy a fogyasztók szé­les körét érintő és jelentős hát­rány okozása esetén eljárást kezdeményezhessenek a fo­gyasztók jogainak érvényesítése érdekében. Szükségesnek tar­tottuk azt is lehetővé tenni, hogy ha a jogszabály rendel­kezéseinek megsértői jelentős anyagi előnyre tesznek szert, vagy a fogyasztóknak, illetőleg a versenytársaknak jelentős kárt okoznak, velük szemben — ideértve a magánszemélye­ket is — gazdasági bírságot lehessen kiszabni. A miniszter elmondta: a be­terjesztett törvényjavaslatot ki­A képviselők felszólalása Szurdj István (Bp., 2. vk.) nyugalmazott belkereskedelmi miniszter, a törvénytervezet bi­zottsági előadója beszámolt a parlamenti bizottságokban végzett előkészítő munkáról. Mint elmondta: az országgyű­lés négy állandó bizottsága foglalkozott a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilal­máról szóló jogi szabályozás­sal. Egyöntetű volt a képvise­lők véleménye, hogy a jogsza­bályt törvénytervezet formájá­ban terjesszék az országgyűlés elé. A képviselők sok javaslatot, észrevételt tettek a paragrafu­sok szövegének tömörítésére. A közérthetőség mellett fő szempontnak tartották, hogy az új jogszabály egyértelmű leqyen ne tegye félreérthetővé gazdaságoolitikai elgondolá­sainkat. A bizottsági ülések vitáiban elismerően szóltak a törvényjavaslat új, korszerű vonásairól, mindenekelőtt ar­ról. hogy a kijelölt társadalmi szervezetek jogot nyernek az úgynevezett közérdekű igény érvényesítésére, így abban az esetben ha a foqyasztók szé­les körét jelentős hátrány éri, e társadalmi szervezetek az ed­diginél konkrétabb jogi lehe­tőséghez jutnak, hogy eljárja­nak a fogyasztók érdekében. A jogszabály nem csorbítja az állampolgároknak azt a jogát, miszerint, ha sérelem éri őket, maguk is kereshetik törvényes védelmüket. követelhetik — például — káruk megtérítését. A bizottsági vitákban el­hangzott felszólalásokban ér­ződött bizonyos aggodalom a törvény érvényesítésével kap­csolatban. Napjainkban ugyan­is veszített értékéből a törvény­tisztelet. mint fontos állampol­gári erény. Éppen ezért a kép­viselők szükségesnek tartották, hoav a jogszabályt, elfogadása után. az indokokkal együtt széleskörűen ismertessék, ma­gyarázzák. Elhangzott a viták­ban az is hogy a jogalkalma­zó szervek, szervezetek teher­bíró és alkalmazkodó képes­ségét is erősíteni kell. Szurdi István tolmácsolta az illetékes bizottságok taaiainak vélemé­nyét: az előterjesztett javasla­tot meggyőződéssel ajánlják elfogadásra az országgyűlés­nek. Havasi Béla (Borsod m.t 2. vk.), az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára rámuta­tott: a tisztességtelen verseny, az áru áremelés előtti kivo­nása a forgalomból, a megté­vesztő árupropaaanda. a szer­ződés megszegése, a tisztes­ségtelen ár érvényesítése, visz- szaélés a gazdasági erőfölény­nyel összességében jelentős kárt okoz a népgazdaságnak, eqyes qazdálkodó szervezetek­nek és nem utolsósorban a fo­gyasztóknak. A fogyasztók meq károsításának leggyako­ribb formáiról szólva az árdrá­gítást, a túlszámlázást, a súly­csonkítást és a minőségrontást említette. Ezek a jelenségek a lakosságot irritálják, ezért bi­zonyos hogy az állampolgárok örömmel és cselekvő egyetér­téssel fogadják majd az új tör­vényt. Karku$ Sándor (Komárom m.. 4. vk.), az Oroszlányi Szén­bányák Vállalat vájára hang­súlyozta: a törvénytervezet megalkotása azért is nagy je­lentőségű, mert benne a gaz­dasági eredményeinket rontó, a tisztességes emberek érték­ítéletével ellentétes gyakorlat elleni megalapozott fellépés látszik megvalósulni. . Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke hozzászólásában ki­emelte: gazdasági törekvéseink valóra váltása érdekében itt­hon is szigorítani kell a piaci feltételeket, létre kell hozni az erős anyagi érdekeltséget, és biztosítani a magasabb telje­sítményre serkentő versengés feltételeit. A piaci verseny ugyanakkor csak úgy szolgál­hatja a szocializmus törvény- szerűségeinek megfelelően tár­sadalmi gazdasági fejlődésün­ket, ha kellően ellenőrzött és szabályozott keretek között ma­rad. Ezért a tisztességtelen gaz­dálkodás kritériumait nem a haszon nagyságában, hanem a tisztességtelen, mások kárára folytatott gazdasági tevékeny­ségben és az ezáltal elért tisz­tességtelen árban célszerű meghatározni. Az árak funkció­jának erősítése mellett a má­sik fő cél, az áralakulás terv- szerűségének javítása és az árnövekedés fékezését célul tű­ző politika segítése. Bugán Mihály (Szolnok m., 12. vk.), a tiszaőrsi Petőfi Tsz elnöke szerint a törvény végre­hajtásának biztosítékát első­sorban az egészséges gazdasá- ai verseny kialakulása jelenthe­ti. Ma ugyanis gyakran még kellő jogi szabályozás esetén sem tudja érvényesíteni jogos igényeit a gazdaságilag gyen­gébb fél. A törvénytől azt is várjuk, hogy javuljon a szerző­déses fegyelem, alapjaiban vál­tozzék meg az a tarthatatlan helyzet, hogy más országokban ma is többet ér egy kézfogás, mint nálunk tíz pecsét és alá­írás a papíron — mondotta. Több képviselő nem kért szót, így az elnök a vitát lezár­ta. Dr. Markója Imre az el­hangzottakra reagálva megkö­szönte, hogy a hozzászólók tá­mogatták a törvényjavaslat el­fogadását. Határozathozatal következett. Az országgyűlés a bizottságok írásban benyújtott módosító ja­vaslatait, majd a tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról szóló törvényjavaslatot általánosság­ban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután a napirendnek meg­felelően Várkonyi Péter kül­ügyminiszter tartotta meg be­számolóját a kormány külpoli­tikai tevékenységéről. Várkonyi Péter beszéde Várkonyi Péter a Magyar Népköztársaság nemzetközi te­vékenységéről és az emberi­séget leginkább foglalkoztató kérdésekben elfoglalt állás­pontjáról — az utóbbi egy esztendő legfontosabb fejle­ményeire szorítkozva - egye­bek között a következőket mondotta:- Sajnos, a nemzetközi hely­zet nem javult, a világpoliti­kában változatlan a feszült­ség. Igaz ugyan, hogy tovább­ra is hatnak az enyhülés ele­mei, a helyzet azonban ösz- szetettebb, veszélyekkel terhe­sebb lett. Nehezebb körülmé­nyek között kellett dolgoznunk azért, hogy minél kedvezőbb külső feltételeket biztosítsunk építőmunkánkhoz, hogy lehe­tőségeink szerint hozzájárul­junk a nemzetközi viszonyok további romlásának megállítá­sához, a legsúlyosabb veszé­lyek elhárításához. Arra töre­kedtünk és törekszünk ma is, hogy ápoljuk kétoldalú kap­csolatainkat, ezzel is elősegít­ve az enyhülés eredményeinek megóvását, a nemzetközi együttműködés fenntartását, a kapcsolatok javítását. — A nemzetközi feszültség növekedéséért, a kelet-nyuga­ti kapcsolatokban támadt za­varokért azok az imperialista körök felelősek, amelyek offen- zívát indítottak a szocializmus, a társadalmi haladás ellen. Ezek a körök nyíltan beavat­koznak más államok belügyei- be, gátlástalanul erőszakot is alkalmaznak a haladó társa­dalmi átalakulások megaka­dályozására. Tilalmakkal, pro­tekcionista intézkedésekkel gá­tolják a nemzetközi gazdasági kapcsolatok normális fejlődé­sét. Ez — párosulva azzal, hogy a NATO bizonyos körei megkérdőjelezik a második Világháború után kialakult po­litikai realitásokat — növelte az államok közötti bizalmat­lanságot. A nemzetközi feszültség szí­tásában érdekelt erők a ki­alakult katonai-statégiai erő- egyensúly megbontására töre­kednek, gyors ütemben fokoz­zák a mérhetetlenül költséges fegyverkezési hajszát. Ezért nincs előrehaladás a leszere­lési tárgyalásokon, ezért nem születtek új fegyverzetkorláto- zósi megállapodások, sőt a ko­rábbiak is veszélybe kerültek. Az eltelt időszak legsúlyosabb fejleménye veit az új amerikai közepes hatótávolságú nukleá­ris rakéták nyugat-európai te­lepítésének megkezdése. Ez oda vezetett, hogy értelmüket vesztették és megszakadtak a qenfi szovjet—amerikai tárgya­lások. A KGST moszkvai csúcsér­tekezlete, illetve a Varsói Szer­ződés külügyminiszteri bizott­ságának budapesti ülése vilá­gosan kifejezésre juttatta, hogy a szocialista országok az új helyzetben is, ahhoz meg­felelően alkalmazkodva, kö­vetkezetesen síkraszállnak alapvető külpolitikai céljaikért és további erőfeszítéseket tesz­nek a béke megvédésére, a békés egymás mellett élés és eqyüttműködés előseaítésére. A Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületé 1983 ja­nuári prágai üléséről és a hét európai szocialista ország Dárt- és állami vezetőinek 1983 júniusi moszkvai találkozójá­ról kiadott nyilatkozatoknak megfelelően a magunk részé­ről is változatlanul a vitás nemzetközi kérdések tárgyalá­sos rendezésének szükségessé­gét helyezzük etőtérbe. To­vábbra is azt valljuk, hogy az enyhülésnek nincs elfogadható alternatívája. Jelentősek és időszerűek azok o javaslatok, amelyek a nukleáris fenyegetés elhárítá­sára irányulnak. Közülük is ki­emelkedik ar a javaslat, hogy mondjanak le a nukleáris fegyverek elsőkénti alkalma­zásáról azok az atomhatalmak, amelyek ezt eddig még nem tették meg. Ez nem sértené egyik állam biztonsági érde­keit sem. Mint ismeretes, ez évben éppen Budapesten hangzott el a Varsói Szerző­dés tagállamainak felhívása arra, hogy a két katonai szö­vetségi rendszer országai kezd­jenek tárgyalásokat az erő­(Folytatás a 3. oldalon.) Versenyt, vállalkozást - tisztességesen! A törvény gazdasági életünk fontos útjelzője A fogyasztói érdekvédelem elsődleges szempont (Tudósítónk telelonjelentése) A Parlament üléstermének a sajtó számára szóló padjain kis fémkeretek jelzik, hogy a Tisz­telt Házban melyik hely, mely hírlapíró számára volt fenntart­va hajdanán. Pontosabban je­lezték csupán, mert ma már a névcédulák hiányoznak, nem­csak a tudósítás jogának nyi­tottabb voltát érzékeltetve, ha­nem egyúttal azt is, hogy teg­nap a tisztességtelen gazdasá­gi tevékenység tilalmáról szóló törvény elfogadásával olyan verdiktet alkotott legfőbb jog­alkotó fórumunk, amely vala­mennyiünk érdekét kifejezi. Mi indokolja, hogy immár hatvanegy éves, még 1923-ban alkotott hasonló tárgyú törvé­nyünket kellett „nyugdíjba kül­deni"? Legáltalánosabban azok az új feltételek és körülmények, amelyek között gazdálkodunk és — méginkább — holnap, holnapután gazdálkodni fo­gunk. Mozgatójuk a fokozot­tabb versenyszellem, a nagyobb haszonra törekvés, ami azon­ban megkívánja azoknak a szabályoknak a konkrétabb meghatározását is, amelyekhez a gazdálkodóknak ezentúl tar- taniok kell magukat. Ahogy dr. Markója Imre igazságügyi miniszter tegnapi expozéjában fogalmazott „nem lehet meg­engedni, hogy a tisztességte­len módszereket alkalmazók előnyösebb helyzetbe kerülje­nek az üzleti tisztességnek megfelelő magatartást tanúsí­tó versenytársaikhoz képest a gazdasági versenyben". Mit jelent ez? Leginkább azt, hogy adott körülmények között gazdálkodásunk egynémely vo­nása, eszköze kisebb rendű­rangú érdeket szolgál ugyan, de az össztársadalmi érdeket sérti. Sérti ezt az árukapcsolás primitív formáitól kezdve az ár­drágítás, túlszámlázás, súly­csonkítás. minőségrontás ese­tein át a piac manipulálásá­nak, az áruvisszatartásnak, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek „nagybani” ese­téig minden, amely mögött nem áll tisztességes munkaráfordí­tás, tevékenység. A törvényho­zóknak tehát olyan szabályo­zást kellett alkotniok, amely a nemkívánatosra határozott ne­met mond ugyan, és ezt szank­ciókkal is megerősíti. Ám még­sem fogja vissza a vállalkozó szellemet az okos, kockázatvál­laló és egyben tisztességes, be­csületes kezdeményezést. A parlamenti tudósító reáli­san aligha vállalkozhat arra, hogy akár csak fő vonalakban is áttekintse azt a tegnap el­fogadott törvényt, amit szakér­tők hosszú munkája érlelt, min­den gazdálkodónak irányt, mértéket adó követelményrend­szerré. A javaslat vitájának egy-két hangsúlya azonban ér­zékeltetheti, hogy a törvényal­kotók alapos, gondos munkát végeztek. Dr. Havasi Béla bor­sodi képviselő hangsúlyozta például, hogy a gazdasági sza­bálytalanságok a magánkeres­kedelmi formák bevezetésével sem itt, sem az állami szférá­ban nem csökkentek, ellenke­zőleg. Megszüntetésükhöz nem­csak törvény, hanem gyors és egyértelmű végrehajtási utasí­tások és intézkedések is szük­ségesek. Tsz-elnökként dolgozó képviselők elmondották: bár egyetértenek a törvénynek az­zal a részével, amely nem tilt eleve a piaci munka ésszerű­sítésére vonatkozó minden megállapodást, mégis sérelme­zik a felvásárlók számukra előnytelen „bekörzetesítését”, a felvásárlóknak a termelik érdekeit sértő összefogását. A törvényalkotók újszerű szabá­lyokat alakítanak ki az eddigi­nél jobban védendő közérdek érvényesítésére. Felhatalmazzák a Magyar Kereskedelmi Kama­rát, a Fogyasztók Országos Ta­nácsát, a szakszervezeti, szö­vetkezeti és más társadalmi ér­dekképviseleti szerveket, hogy szükség esetén eljárást kezde­ményezzenek a fogyasztói jo­gok érvényesítésére és hogy in­dokolt esetben akár magán- személyekre gazdasági bírságot lehessen kiróni. Ne feledjük azonban, hogy még a legjobb szabályozás is csak forma, eszköz. Csak akkor töltheti be rendelkezését, ha a gazdasági környezet megfele­lő. Nem hoz létre eleve egészsé­gesebb, versenyszerűbb piaci viszonyokat, csak elősegíti azok kibontakozását. A törvény azt sem ok nélkül hangsúlyozza, hogy a jogszabályok a törvé­nyeset önmagukban nem ga­rantálják akkor, ha nincs meg mindenkiben az elszántság, a szólni, merni tudás az érdek- védelemre, a rendelkezések be­tartására és betartatására. Varga János emelkedő gazdaságpolitikai és jogi jelentőségére való tekin­tettel különös gonddal készítet­ték elő. E munkába széleskö­rűen bevonták a témához értő elméleti és gyakorlati szakem­bereket. A tervezetet széles kö­rű szakmai vitára bocsátották, a tapasztalatokat a beterjesz­tett törvényjavaslatban haszno­sították. — Ez a jogi szabályozás is csak akkor töltheti be ~t ren­deltetését, ha végrehajtásához megfelelő gazdasági környeze­tet biztosítunk, s a törvény ren­delkezéseinek az érintettek kö­vetkezetesen érvényt szereznek. Az új jogszabályi rendelkezé­sek önmagukban a törvényes­ség érvényesülését sem garan­tálják, ha nincs meg minden­kiben az elszántság e rendel­kezések maradéktalan betartá­sára és betartatására.. A kor­mányzati szervek ezért a jövő­ben minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak majd a törvényi szándékok megvalósu­lásához szükséges feltételek biztosítására — hangsúlyozta végezetül Markója Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom