Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)
1984-10-19 / 288. szám
a Dunántúlt Tlaplo 1984. október 19., péntek (Folytatás az 1. oldalról) nek tartaniuk kell magukat. A versenyjog nemzetközi fejlődési tendenciái azt is mutatják, hogy ma már a versenyjognak — a tisztességes versenytársak védelme mellett — ki kell terjednie a fogyasztók érdekvédelmére is. Az új jogi szabályozásnak nem egyszerűen a tisztességtelen verseny tilalmáról kell szólnia, hanem mindenfajta tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról, biztosítva egyben az ilyen magatartások elleni fellépés konkrét lehetőségeit is. Az új törvény megalkotásának indokai közé tartoznak a gyakorlati tapasztalatok is. Ezek azt mutatják, hogy bár gazdálkodásunkban a gazdaságpolitikai, a jogpolitikai és a törvényességi követelmények alapvetően érvényesülnek, mégis qyakorta találkozhatunk az ezekkel ellentétes gazdálkodói szemlélettel és cselekvéssel is. A beterjesztett törvényjavaslat főbb kérdéseiről az igaz- ságügvminiszter elmondta: — A tisztességtelen gazdasági tevékenység fogalmát a törvényjavaslat gyűjtőfogalomként használja. E fogalomkörbe vonja mindazon gazdálkodói magatartásokat, amelyek a versenytársak és a fogyasztók törvényes érdekeit sértik vagy veszélyeztetik, illetőleg az üzleti tisztesség követelményeibe ütköznek. A fogyasztót védő rendelkezés kidolgozása során messzemenően szem előtt tartottuk azt, hogy a fogyasztók széles körét hátrányosan érintő magatartások, így például a fogyasztók megtévesztése, a tisz- tesséqtelen árképzés mellett a qazdasáqi életünkben megjelent újfajta spekulációs üzleti magatartások ellen is hatékonyan fel tudiunk lépni — mondotta Markója Imre. — Alapvető kérdés a gazdálkodók közötti verseny szabályozása, a versenyszabályok megállapítása is. A javaslat a realitások messzemenő figyelembevételével kimondja: tilos az olyan összehangolt magatartás, illetve megállapodás, amely a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket meghaladóan, a gazdasági verseny korlátozását vagy kizárását eredményezi. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés elleni hatékony fellépés gazdaságirányítási rendszerünk reformja óta szinte állandóan napirenden szereplő kérdés. A javaslat, a polgári törvénykönyvvel összhangban általánosságban is megtiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, de — példákat is említve — felsorolja azokat a tipikus magatartásokat is, amelyek előfordulása esetén az erőfölénnyel való visszaélés tilalmának következetesen érvényesülnie kell. A törvényjavaslat tiltja a tisztességtelen ár érvényesítését. Jelenlegi jogszabályaink a szabad árak körében csupán a tisztességtelen haszon kikötését tiltják. Az ár azonban átfogóbb kategória, mint a haszon, mert az árnak csak az eavik részét képezi a nyereség. Mindezek alapján helytálló az a javaslat, hogy a tisztességtelen haszon — mint a felelősség megállapításának alapja —. kerüliön a ioaszabályokból kiiktatásra. A jövőben a tisztességtelen ha'zon foqalmát jogrendszerünkben — íay a büntető és a oolqári törvény- könvvben is — a tisztesséatelen ár foaalmóval kell felváltani. — A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmára vonatkozó jogi szabályozós egyik kulcskérdése a jogkövetkezmények, a szankciók rendszerének kialakítása volt — mondotta. — Úgy véltük, hogy indokolt széles jogkört biztosítani a bíróságok részére, hogy a jogsértés jellegéhez iqazodó polgári jogi szankciókat alkalmazhassanak — mondotta a miniszter, — így például: kötelezhessék a jogsértőt magatartásának abbahagyására; elrendelhessék a sérelmes helyzet megszüntetését, kivételes esetben a jogot megsértő módon előállított áru megsemmisítését is; a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetén pedig a bíróságoknak szerződés-létrehozó jogkörük legyen, ha ugyanazzal a fogyasztóval szemben ismételten és indokolatlanul elzárkóznak a gazdasági kapcsolat ielleqének megfelelő szerződéskötéstől. Indokoltnak láttuk azt is, hogy úi- szerű szabályokat alakítsunk ki az úgynevezett közérdekű igények érvényesítésére. Ennek érdekében a javaslat felhatalmazza a Maayar Kereskedelmi Kamarát, a Foavasztók Országos Tanácsát, illetve a szak- szervezeteket és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveit, hoqy a fogyasztók széles körét érintő és jelentős hátrány okozása esetén eljárást kezdeményezhessenek a fogyasztók jogainak érvényesítése érdekében. Szükségesnek tartottuk azt is lehetővé tenni, hogy ha a jogszabály rendelkezéseinek megsértői jelentős anyagi előnyre tesznek szert, vagy a fogyasztóknak, illetőleg a versenytársaknak jelentős kárt okoznak, velük szemben — ideértve a magánszemélyeket is — gazdasági bírságot lehessen kiszabni. A miniszter elmondta: a beterjesztett törvényjavaslatot kiA képviselők felszólalása Szurdj István (Bp., 2. vk.) nyugalmazott belkereskedelmi miniszter, a törvénytervezet bizottsági előadója beszámolt a parlamenti bizottságokban végzett előkészítő munkáról. Mint elmondta: az országgyűlés négy állandó bizottsága foglalkozott a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló jogi szabályozással. Egyöntetű volt a képviselők véleménye, hogy a jogszabályt törvénytervezet formájában terjesszék az országgyűlés elé. A képviselők sok javaslatot, észrevételt tettek a paragrafusok szövegének tömörítésére. A közérthetőség mellett fő szempontnak tartották, hogy az új jogszabály egyértelmű leqyen ne tegye félreérthetővé gazdaságoolitikai elgondolásainkat. A bizottsági ülések vitáiban elismerően szóltak a törvényjavaslat új, korszerű vonásairól, mindenekelőtt arról. hogy a kijelölt társadalmi szervezetek jogot nyernek az úgynevezett közérdekű igény érvényesítésére, így abban az esetben ha a foqyasztók széles körét jelentős hátrány éri, e társadalmi szervezetek az eddiginél konkrétabb jogi lehetőséghez jutnak, hogy eljárjanak a fogyasztók érdekében. A jogszabály nem csorbítja az állampolgároknak azt a jogát, miszerint, ha sérelem éri őket, maguk is kereshetik törvényes védelmüket. követelhetik — például — káruk megtérítését. A bizottsági vitákban elhangzott felszólalásokban érződött bizonyos aggodalom a törvény érvényesítésével kapcsolatban. Napjainkban ugyanis veszített értékéből a törvénytisztelet. mint fontos állampolgári erény. Éppen ezért a képviselők szükségesnek tartották, hoav a jogszabályt, elfogadása után. az indokokkal együtt széleskörűen ismertessék, magyarázzák. Elhangzott a vitákban az is hogy a jogalkalmazó szervek, szervezetek teherbíró és alkalmazkodó képességét is erősíteni kell. Szurdi István tolmácsolta az illetékes bizottságok taaiainak véleményét: az előterjesztett javaslatot meggyőződéssel ajánlják elfogadásra az országgyűlésnek. Havasi Béla (Borsod m.t 2. vk.), az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára rámutatott: a tisztességtelen verseny, az áru áremelés előtti kivonása a forgalomból, a megtévesztő árupropaaanda. a szerződés megszegése, a tisztességtelen ár érvényesítése, visz- szaélés a gazdasági erőfölénynyel összességében jelentős kárt okoz a népgazdaságnak, eqyes qazdálkodó szervezeteknek és nem utolsósorban a fogyasztóknak. A fogyasztók meq károsításának leggyakoribb formáiról szólva az árdrágítást, a túlszámlázást, a súlycsonkítást és a minőségrontást említette. Ezek a jelenségek a lakosságot irritálják, ezért bizonyos hogy az állampolgárok örömmel és cselekvő egyetértéssel fogadják majd az új törvényt. Karku$ Sándor (Komárom m.. 4. vk.), az Oroszlányi Szénbányák Vállalat vájára hangsúlyozta: a törvénytervezet megalkotása azért is nagy jelentőségű, mert benne a gazdasági eredményeinket rontó, a tisztességes emberek értékítéletével ellentétes gyakorlat elleni megalapozott fellépés látszik megvalósulni. . Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke hozzászólásában kiemelte: gazdasági törekvéseink valóra váltása érdekében itthon is szigorítani kell a piaci feltételeket, létre kell hozni az erős anyagi érdekeltséget, és biztosítani a magasabb teljesítményre serkentő versengés feltételeit. A piaci verseny ugyanakkor csak úgy szolgálhatja a szocializmus törvény- szerűségeinek megfelelően társadalmi gazdasági fejlődésünket, ha kellően ellenőrzött és szabályozott keretek között marad. Ezért a tisztességtelen gazdálkodás kritériumait nem a haszon nagyságában, hanem a tisztességtelen, mások kárára folytatott gazdasági tevékenységben és az ezáltal elért tisztességtelen árban célszerű meghatározni. Az árak funkciójának erősítése mellett a másik fő cél, az áralakulás terv- szerűségének javítása és az árnövekedés fékezését célul tűző politika segítése. Bugán Mihály (Szolnok m., 12. vk.), a tiszaőrsi Petőfi Tsz elnöke szerint a törvény végrehajtásának biztosítékát elsősorban az egészséges gazdasá- ai verseny kialakulása jelentheti. Ma ugyanis gyakran még kellő jogi szabályozás esetén sem tudja érvényesíteni jogos igényeit a gazdaságilag gyengébb fél. A törvénytől azt is várjuk, hogy javuljon a szerződéses fegyelem, alapjaiban változzék meg az a tarthatatlan helyzet, hogy más országokban ma is többet ér egy kézfogás, mint nálunk tíz pecsét és aláírás a papíron — mondotta. Több képviselő nem kért szót, így az elnök a vitát lezárta. Dr. Markója Imre az elhangzottakra reagálva megköszönte, hogy a hozzászólók támogatták a törvényjavaslat elfogadását. Határozathozatal következett. Az országgyűlés a bizottságok írásban benyújtott módosító javaslatait, majd a tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután a napirendnek megfelelően Várkonyi Péter külügyminiszter tartotta meg beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenységéről. Várkonyi Péter beszéde Várkonyi Péter a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységéről és az emberiséget leginkább foglalkoztató kérdésekben elfoglalt álláspontjáról — az utóbbi egy esztendő legfontosabb fejleményeire szorítkozva - egyebek között a következőket mondotta:- Sajnos, a nemzetközi helyzet nem javult, a világpolitikában változatlan a feszültség. Igaz ugyan, hogy továbbra is hatnak az enyhülés elemei, a helyzet azonban ösz- szetettebb, veszélyekkel terhesebb lett. Nehezebb körülmények között kellett dolgoznunk azért, hogy minél kedvezőbb külső feltételeket biztosítsunk építőmunkánkhoz, hogy lehetőségeink szerint hozzájáruljunk a nemzetközi viszonyok további romlásának megállításához, a legsúlyosabb veszélyek elhárításához. Arra törekedtünk és törekszünk ma is, hogy ápoljuk kétoldalú kapcsolatainkat, ezzel is elősegítve az enyhülés eredményeinek megóvását, a nemzetközi együttműködés fenntartását, a kapcsolatok javítását. — A nemzetközi feszültség növekedéséért, a kelet-nyugati kapcsolatokban támadt zavarokért azok az imperialista körök felelősek, amelyek offen- zívát indítottak a szocializmus, a társadalmi haladás ellen. Ezek a körök nyíltan beavatkoznak más államok belügyei- be, gátlástalanul erőszakot is alkalmaznak a haladó társadalmi átalakulások megakadályozására. Tilalmakkal, protekcionista intézkedésekkel gátolják a nemzetközi gazdasági kapcsolatok normális fejlődését. Ez — párosulva azzal, hogy a NATO bizonyos körei megkérdőjelezik a második Világháború után kialakult politikai realitásokat — növelte az államok közötti bizalmatlanságot. A nemzetközi feszültség szításában érdekelt erők a kialakult katonai-statégiai erő- egyensúly megbontására törekednek, gyors ütemben fokozzák a mérhetetlenül költséges fegyverkezési hajszát. Ezért nincs előrehaladás a leszerelési tárgyalásokon, ezért nem születtek új fegyverzetkorláto- zósi megállapodások, sőt a korábbiak is veszélybe kerültek. Az eltelt időszak legsúlyosabb fejleménye veit az új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdése. Ez oda vezetett, hogy értelmüket vesztették és megszakadtak a qenfi szovjet—amerikai tárgyalások. A KGST moszkvai csúcsértekezlete, illetve a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának budapesti ülése világosan kifejezésre juttatta, hogy a szocialista országok az új helyzetben is, ahhoz megfelelően alkalmazkodva, következetesen síkraszállnak alapvető külpolitikai céljaikért és további erőfeszítéseket tesznek a béke megvédésére, a békés egymás mellett élés és eqyüttműködés előseaítésére. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé 1983 januári prágai üléséről és a hét európai szocialista ország Dárt- és állami vezetőinek 1983 júniusi moszkvai találkozójáról kiadott nyilatkozatoknak megfelelően a magunk részéről is változatlanul a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos rendezésének szükségességét helyezzük etőtérbe. Továbbra is azt valljuk, hogy az enyhülésnek nincs elfogadható alternatívája. Jelentősek és időszerűek azok o javaslatok, amelyek a nukleáris fenyegetés elhárítására irányulnak. Közülük is kiemelkedik ar a javaslat, hogy mondjanak le a nukleáris fegyverek elsőkénti alkalmazásáról azok az atomhatalmak, amelyek ezt eddig még nem tették meg. Ez nem sértené egyik állam biztonsági érdekeit sem. Mint ismeretes, ez évben éppen Budapesten hangzott el a Varsói Szerződés tagállamainak felhívása arra, hogy a két katonai szövetségi rendszer országai kezdjenek tárgyalásokat az erő(Folytatás a 3. oldalon.) Versenyt, vállalkozást - tisztességesen! A törvény gazdasági életünk fontos útjelzője A fogyasztói érdekvédelem elsődleges szempont (Tudósítónk telelonjelentése) A Parlament üléstermének a sajtó számára szóló padjain kis fémkeretek jelzik, hogy a Tisztelt Házban melyik hely, mely hírlapíró számára volt fenntartva hajdanán. Pontosabban jelezték csupán, mert ma már a névcédulák hiányoznak, nemcsak a tudósítás jogának nyitottabb voltát érzékeltetve, hanem egyúttal azt is, hogy tegnap a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvény elfogadásával olyan verdiktet alkotott legfőbb jogalkotó fórumunk, amely valamennyiünk érdekét kifejezi. Mi indokolja, hogy immár hatvanegy éves, még 1923-ban alkotott hasonló tárgyú törvényünket kellett „nyugdíjba küldeni"? Legáltalánosabban azok az új feltételek és körülmények, amelyek között gazdálkodunk és — méginkább — holnap, holnapután gazdálkodni fogunk. Mozgatójuk a fokozottabb versenyszellem, a nagyobb haszonra törekvés, ami azonban megkívánja azoknak a szabályoknak a konkrétabb meghatározását is, amelyekhez a gazdálkodóknak ezentúl tar- taniok kell magukat. Ahogy dr. Markója Imre igazságügyi miniszter tegnapi expozéjában fogalmazott „nem lehet megengedni, hogy a tisztességtelen módszereket alkalmazók előnyösebb helyzetbe kerüljenek az üzleti tisztességnek megfelelő magatartást tanúsító versenytársaikhoz képest a gazdasági versenyben". Mit jelent ez? Leginkább azt, hogy adott körülmények között gazdálkodásunk egynémely vonása, eszköze kisebb rendűrangú érdeket szolgál ugyan, de az össztársadalmi érdeket sérti. Sérti ezt az árukapcsolás primitív formáitól kezdve az árdrágítás, túlszámlázás, súlycsonkítás. minőségrontás esetein át a piac manipulálásának, az áruvisszatartásnak, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek „nagybani” esetéig minden, amely mögött nem áll tisztességes munkaráfordítás, tevékenység. A törvényhozóknak tehát olyan szabályozást kellett alkotniok, amely a nemkívánatosra határozott nemet mond ugyan, és ezt szankciókkal is megerősíti. Ám mégsem fogja vissza a vállalkozó szellemet az okos, kockázatvállaló és egyben tisztességes, becsületes kezdeményezést. A parlamenti tudósító reálisan aligha vállalkozhat arra, hogy akár csak fő vonalakban is áttekintse azt a tegnap elfogadott törvényt, amit szakértők hosszú munkája érlelt, minden gazdálkodónak irányt, mértéket adó követelményrendszerré. A javaslat vitájának egy-két hangsúlya azonban érzékeltetheti, hogy a törvényalkotók alapos, gondos munkát végeztek. Dr. Havasi Béla borsodi képviselő hangsúlyozta például, hogy a gazdasági szabálytalanságok a magánkereskedelmi formák bevezetésével sem itt, sem az állami szférában nem csökkentek, ellenkezőleg. Megszüntetésükhöz nemcsak törvény, hanem gyors és egyértelmű végrehajtási utasítások és intézkedések is szükségesek. Tsz-elnökként dolgozó képviselők elmondották: bár egyetértenek a törvénynek azzal a részével, amely nem tilt eleve a piaci munka ésszerűsítésére vonatkozó minden megállapodást, mégis sérelmezik a felvásárlók számukra előnytelen „bekörzetesítését”, a felvásárlóknak a termelik érdekeit sértő összefogását. A törvényalkotók újszerű szabályokat alakítanak ki az eddiginél jobban védendő közérdek érvényesítésére. Felhatalmazzák a Magyar Kereskedelmi Kamarát, a Fogyasztók Országos Tanácsát, a szakszervezeti, szövetkezeti és más társadalmi érdekképviseleti szerveket, hogy szükség esetén eljárást kezdeményezzenek a fogyasztói jogok érvényesítésére és hogy indokolt esetben akár magán- személyekre gazdasági bírságot lehessen kiróni. Ne feledjük azonban, hogy még a legjobb szabályozás is csak forma, eszköz. Csak akkor töltheti be rendelkezését, ha a gazdasági környezet megfelelő. Nem hoz létre eleve egészségesebb, versenyszerűbb piaci viszonyokat, csak elősegíti azok kibontakozását. A törvény azt sem ok nélkül hangsúlyozza, hogy a jogszabályok a törvényeset önmagukban nem garantálják akkor, ha nincs meg mindenkiben az elszántság, a szólni, merni tudás az érdek- védelemre, a rendelkezések betartására és betartatására. Varga János emelkedő gazdaságpolitikai és jogi jelentőségére való tekintettel különös gonddal készítették elő. E munkába széleskörűen bevonták a témához értő elméleti és gyakorlati szakembereket. A tervezetet széles körű szakmai vitára bocsátották, a tapasztalatokat a beterjesztett törvényjavaslatban hasznosították. — Ez a jogi szabályozás is csak akkor töltheti be ~t rendeltetését, ha végrehajtásához megfelelő gazdasági környezetet biztosítunk, s a törvény rendelkezéseinek az érintettek következetesen érvényt szereznek. Az új jogszabályi rendelkezések önmagukban a törvényesség érvényesülését sem garantálják, ha nincs meg mindenkiben az elszántság e rendelkezések maradéktalan betartására és betartatására.. A kormányzati szervek ezért a jövőben minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak majd a törvényi szándékok megvalósulásához szükséges feltételek biztosítására — hangsúlyozta végezetül Markója Imre.
