Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)
1984-10-19 / 288. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XII. évfolyam, 288. szám 1984. október 19., péntek Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Lesz: park és parkírozóterület (5. oldal) Háztáji: fólia, hal, kacsa, primőr (6. oldal) Felújítják a Hullámfürdőt (5. oldal) Lehet tanulni a határ mentén Biomasszából fűtőenergia Megkezdődtek a magyar-jugoszláv mezőgazdasági tudományos szakmai napok lásbon — bár még a kezdeti lépéseknél tartónak — kedvezőek a jugoszláv tapasztalatok. Főként terményszárításra használják a különböző melléktermékeket, így a szalmát és a kukoricacsutkát. Az előadó hangsúlyozta: fontos a megtermelés közelében való fel- használás, bár lényegében már megoldották a biomassza bri- kettírozását, lehetővé téve így a távolsági szállítását is. Fontos e melléktermékek betakarításának, szállításának, raktározásának és tüzelésre való előkészítésének megszervezése. Az eddigi eredményeket áttekintő előadás után Sefcsics György, a szabadkai Bratstvo vagongyár mérnöke és Majko- vic Miro, az eszéki Metal gépgyár mérnöke különböző, mező- gazdasági melléktermékeket hasznosító fűtőberendezéseket mutattak be színes diákkal és filmmel illusztrálva. Számos működik már közülük Jugoszláviában. Ezek a beruházások általában három-három és fél év alatt térülnek meg, s nem kis összegű beruházásokat jelentenek, ezért az állam újabban támogatást, előnyös feltételű hiteleket ad. A jugoszláv szakemberek előadásaihoz magyar részről korreferátumok kapcsolódtak, így ismertették o kukoricacsutka tüzelésű terményszárító működési tapasztalatait a Bólyi Mező- gazdasági Kombinátban, a bio- . gáznyerés megindításának lehetőségeit a kommunális szennyvíztisztítás során a Baranya megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál. A résztvevők délután látogatást tettek a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát vetőmagüzemében és szárítójában. A magyar—jugoszláv szakmai napokon ma a magán- és a társadalmi szektor együttműködésének tapasztalatai és további lehetőségei kerülnek terítékre. M. Z. Havasi Ferenc és Carlos Costa megbeszélése Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a Központi Bizottság székházában megbeszélést folytatott Carlos Costával, a Portugál Kommunista Párt Politikai Bizottságának és Állandó Politikai Titkárságának tagjával, aki az MSZMP Központf Bizottságának meghívására tartózkodik Magyarországon. A szívélyes elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, pártjaik tevékenységéről, és időszerű feladatairól, valamint áttekintették a pártkapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeit. KGST-iilésszak Havannában A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIX. ülésszaka Havannában október 29-én kezdi meg munkáját. Az ülésszakot a KGST- tagállamok kormányfőinek szintjén tartják meg. Tovább kell lépni és ellenőrizni A jugoszlávok előttünk tarta- nqk az agro-biomassza energiahordozó fűtőanyagként való felhasználásában. A különböző mezőgazdasági melléktermékek: a szalma, a kukoricaszár és -csutka, a szőlővenyige, a napraforgószár és maghéj, a kenderkóró, a fakérgek és nyesedékek elégetésével termény- és dohányszárítókat üzemeltetnek, fóliasátrakat, családi házakat, tornacsarnokokat fűtenek, sőt — s ebben valószínűleg Európában egyedül állanak — biomasszával nyerstéglát szárítanak és égetnek. Minderről jugoszláv szakemberektől hallhattunk tanulságos beszámolókat. A pécsi Technika Házában tegnap kezdődtek a magyar— jugoszláv mezőgazdasági tudományos szakmai napok, melyet a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, a TIT és a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete rendezett. Az évente váltakozva, Pécsett és Eszéken sorra kerülő, immár hetedik találkozót dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese, jugoszláv részről Vukasinovic Sima, a Szlavó- nia-Baranya Állattenyésztési Egyesülés igazgatója nyitotta meg. Mindketten hangsúlyozták a kapcsolatok eredményességét, azt, hogy mindig időszerű kérdéseket napirendre tűzve cserélnek tapasztalatokat. Az idei szakmai napok témái: az agro- biomassza energiahordozó fűtőanyagként! felhasználásának lehetőségei, továbbá a magán- és a társadalmi szektor együttműködése a szőlő és a bor, a sertéshizlalás, a broyler és az árutojás termelésben. Tegnap a biomassza felhasználási lehetőségeiről esett szó. A kérdés horderejét hangsúlyozandó, Srdoc Dragutin mérnök, a Szlavónia-Batanya Gazdasági Kamara tanácsosa beszédes számokkal szolgált: területük mezőgazdaságában évente csaknem 70 ezer tonna folyékony fűtőanyagot használnak fel. Számításaik szerint a térségben 4 millió tonna, évről évre újratermelődő mezőgazda- sági melléktermék áll rendelkezésre, ami 1 millió tonna kőolajjal egyenértékű. Ha ennek csak 10 százalékát hasznosítanák, ez teljes egészében fedezné a mezőgazdaság energiafelhasználását, kiválthatnák a drága kőolajszármazékokat. A biomassza energiahordozó fűtőanyagként való felhasznáPárt- és állami vezetők a tanácskozáson Kínai-szovjet konzultációk Pekingben csütörtökön megkezdődött a kínai—szovjet konzultációk újabb fordulója az államközi kapcsolatok normalizálásáról. Az ötödik fordulón részt vevő kínai küldöttséget Csien Csi-csen, a szovjetet Leonyid lljicsov vezeti. Mindketten külügyminiszter-helyettesek. A konzultációsorozat 1982 októberében kezdődött Pekingben, a legutóbbi fordulót márciusban tartották Moszkvában. Gazdasági, külpolitikái, tanácsi témák az országgyűlései Az országgyűlés őszi ülésszaka csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődött a Parlamentben. Legfelső államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A tanácskozást Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, és döntött a jelenlegi tanácskozás napirendjéről: 1. A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslat; 2. A külügyminiszter beszámolója; 3. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolója a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról; 4. Interpellációk. Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően elsőként dr. Markója Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. Markója Imre beszéde A miniszter a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslatról elmondotta: a törvény megalkotása igen jelentős eseménye gazdasági és jogi életünknek, s bizonyára kiváltja majd közvéleményünk széles körű érdeklődését is. Gazdasági építőmunkánk rendkívül nehéz és bonyolult feladatainak sikeres A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vetőmagiizemével ismerkednek a jugoszláv vendégek Fotó: Läufer László végrehajtása érdekében az utóbbi években különösen nagy figyelmet szenteltünk gazdasági életünk törvényes rendjének szilárdításának. Ennek jegyében határozta el a Miniszter- tanács több, ebből a szempontból igen jelentős kérdés megvizsgálását. Az egyik ilyen kérdés a szerződéses rendszer funkcionálása. A szerződési rendszer működésének elemzése azt tanúsította, hogy a gazdálkodó szervezetek szerződéses kapcsolataiban változatlanul sok kedvezőtlen jelenség tapasztalható, amely mindenekelőtt a szerződéses kapcsolatok jelentőségének alóbecsülésével, a szerződéses kapcsolatokban az erőfölény érvényesítésével, a szerződésekből eredő kötelezettségek pontatlan és hibás teljesítésével, valamint a szerződésszegésből származó igények érvényesítésének elhanyagolásával függ össze. Ezért tartotta szükségesnek a Minisztertanács, hogy a szerződési rendszer jobb funkcionálásához a gazdasági környezetet kedvezőbbé tegyük, hogy az idevonatkozó jogi szabályozást is korszerűsítsük. A másik ilyen fontos kérdés a felelősségi rendszer érvényesülésének vizsgálata volt. A kormány megállapította, hogy bár felelősségi rendszerünk alapvetően kiépült és egészében jól tölti be rendeltetését, a felelősség érvényesítése még sem következetes. Eredményesebb működése érdekében sor került több kormányzati intézkedésre és főként a hatékonyabb szankcionálást elősegítő jogszabály-módosításra is. A tisztességtelen gazdálkodás tilalmának szabályozása további hasznos eligazítást ad a fe- lelősségrevonásra alapot adó magatartások megállapításához és hatékony eszközökkel egészíti ki a szankciórendszert is — mondotta a miniszter. A törvény megalkotásának szükségességét indokolva kiemelte: — Gazdaságirányítási rendszerünk tervszerű, az áru- és pénzviszonyokat alkalmazó mechanizmusában alapvető gazdaságpolitikai és jogpolitikai érdekek fűződnek ahhoz, hogy — a megváltozott követelményekkel összhangban — hatékony fellépésre nyíljék lehetőség a tisztességtelen gazdasági tevékenység valameny- nyi formájával szemben. Ennek egyik igen fontos eszköze a követelményeknek megfelelő, korszerű jogi szabályozás. A tisztességtelen gazdálkodás elleni eredményes védekezés jogi eszközei azonban jelenleg nem kielégítőek. A miniszter kitért a versenyjog kérdéseire is. Ezekről megállapította: a versenyjog nemzetközi és hazai fejlődésében az utóbbi évtizedekben új tendenciák jelentek meg, így például nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdálkodás törvényes rendjének biztosítása érdekében világosan meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyekhez a piacokon fellépők(Folytatás a 2. oldalon)
