Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)
1984-10-17 / 286. szám
a Dunántúlt Tlaplö 1984. október 17.. szerda 1944. október 15-e évfordulóján (4.) „Idiótából" nemzetvezető (Folytatás az 1. oldalról) A találkozón Kádár János áttekintést adott a magyar gazdaság helyzetéről, eredményeiről és szólt gazdaságpolitikánk legfontosabb törekvéseiről. A beszélgetésen szóba került, hogy a magyar—francia gazdasági együttműködés elmarad a két ország politikai A sajtóértekezletet Mitterrand elnök nyitotta meg, aki bevezető szavaival üdvözölte Kádár Jánost, és hangsúlyozta, hogy megbeszéléseik nagyon érdekesek és hasznosak voltak. A megbeszéléseken szó volt a nemzetközi helyzetről és a kétoldalú kapcsolatokról. A nemzetközi kérdések megítélésében és elemzésében természetesen nem mindenben értettek egyet, de a problémák megvitatása mégis hasznos volt, és az a jó személyi kapcsolat, amely közte és Kádár János között eddigi találkozóik során kialakult, nagyban hozzájárult az eszmecsere hasznosságához. A kétoldalú kapcsolatokról megállapították, hogy az elmúlt években haladást értek el. Különösen kulturális téren. Gazdasági téren is van némi haladás, de ezt még fokozni kell. A két ország közötti árucsereforgalom nagyon alacsony szintről indult el. S az eddigi előrehaladás még korántsem kielégítő. A gazdasági kapcsolatokat fejleszteni kell, hogy azok megfeleljenek a tényleges strukturális adottságoknak. Az elnök ezzel kapcsolatban rámutatott a kölcsönös idegen- forgalom fejlesztésének fontosságára is. Hangsúlyozta, hogy mind Franciaországban, mind Magyarországon nagyon sok az érdekes látnivaló. Kádár János bevezetőben hangsúlyozta a magyar—francia kapcsolatok fontosságát. Majd így folytatta: — Azzal a céllal jöttem ide, hogy újabb lendületet adjunk kapcsolataink fejlesztésének, s élve az alkalommal, szót váltsunk a bennünket közösen érdeklő nagyon fontos nemzetközi kérdésekről. A találkozók ennek megfelelően zajlottak le és már most elmondhatom, hogy eredményesek voltak. Mindenkivel mindenről nyíltan, jó szellemben, konstruktív megközelítéssel tudtunk beszélgetni. Külön szólni kívánok a Mitterrand köztársasági elnök úrral folytatott tárgyalásról, amelyet nagy mértékben meg- könnyített — ahogyan ő is mondotta, — , hogy nem első ízben találkozunk és beszélgetünk, ismerősök vagyunk. Én tiszteletre méltó, korrekt és jó tárgyalópartnernek tartottam eddig is Mitterrand elnök urat. És ezt tapasztaltam most is. Ami kapcsolatainkat 'lleti, ennek megítélésében köztünk teljes egyetértés volt. A nemzetközi helyzet bizonyos kérdéseiben eltérő az álláspontunk, ami tulajdonképpen abból is következik, hogy más-más szövetségi rendszerhez tartozunk. Mégis egyetértéssel állapítottuk meg, nogy a nemzetközi helyzet bonyolult, feszült. Az okokat illetően eltérő a véleményünk, de egyetértünk abban, hogy a helyzet rendkívüli figyelmet, nagy felelősséget kíván. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a fegyverkezési verseny lefékeződjék. Érdemi tárgyalások útján olyan megegyezések szülessenek, amelyek tartósan biztosítják Európa és az emberiség számára a jövőben is a békés korszakot. A két félnek ez az alapállása lehetővé tette az igen jó szellemű és konstruktív megbeszéléseket. Amikor én most elköszönök Párizsból, őszintén remélem, hogy Mitterrand köztársasági elnök úrral a jövőben folytatni fogjuk a tárgyalásokat. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és természetesen a magam nevében is tisztelettel meghívtam az elnök urat magyarországi látogatásra. Viszonozni szeretném azt a vendégszeretetet, amelyben itt részem volt. kapcsolatainak szintjétől. Egyetértés nyilvánult meg abban, hogy mindkét részről nagyobb erőfeszítésekre, kezdeményezésekre van szükség a gazdasági együttműködés kölcsönös előnyökkel járó fejlesztése érdekében. Kádár János és Francois Mitterrand kedden délután sajtóKérdésekre válaszolva Kádár János a többi között szólott nazank külpolitikájáról. A magyar külpolitikai minden torenvese o magyar nép érdekeinek megteieioen arra összpontosul, nogy a beke tarlós legyen es a nemzetközi feszültség csökkenjen — mondotta. t politika meghatározó tenyezóje, nogy a Magyar NepKoztarsasag a Varsói özer- zoaés szervezetének korrekt, reielos tagallama. Ugyanakkor szuksegesneK ej romosnak tatjuk a legszélesebb kapcsolatrendszert a különböző országokkal. Ideértve az elterő társadalmi rendszerű államokat is. Az a véleményünk — hangsúlyozta —, hogy ezek a kapcsolatok létfontosságúak, hiszen a bonyolult nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján lehet és kell megoldani. Ezért Magyarország olyan aktív nemzetközi tevékenységet foly. tat. amellyel hozzájárulhat a tárgyalások, a megállapodások megfelelő légkörének kialakításához. Teszi ezt annpk tudatában, hogy a jelenlegi helyzet valamennyi ország — kisebb és nagyobb állam — felelős vezetőitől nagy figyelmet és teljes odaadást követel. A cél az, hogy elkerüljük a feszültség végzetes következményeit és megoldást tai- láljunk azokra a kérdésekre, amelyek döntőek az európai népek, az emberiséq nyugodt élete, fejlődése szempontjából. Kádár János ezzel összefüggésben — egy kérdésre reagálva — rámutatott: széles körű nemzetközi értekezleteken lehetséges, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok a valamennyi nép érdekét szolgáló, közös célokért külön-külön, de egyazon szándékkal tevékenykedjenek, illetve együttesen is fellépjenek. A társadalom építésének magyarországi tapasztalatairól érdeklődő kérdésre válaszolva Kádár János kijelentette: az úgynevezett magyar modell nem létezik. A mi országunk szocialista állam — mondotta —■. népünk szocialista társadalmat épít. S ez az építőmunka csak akkor lehet eredményes, ha az általános érvényű elveket, egyszersmind az ország adottságait, és történelmi hagyományait is figyelembe vesszük. Hazánkban — tette hozzá —-, a szocialista építés kezdeti szakaszában ez nem így történt. S amikor e helyzeten változtatnunk kellett, akkor a konkrét kérdések sokaságát igyekeztünk a valósággal szembenézve jobban, hatékonyabban, rugalmasabban megoldani. Lépéseink összességükben valóban mutatnak bizonyos sajátosságokat. S ez természetes is: az alapvetően közös vonások mellett valamennyi szocialista ország előrehaladása magán viseli ennek az útnak egyéni, sajátos jellemzőit. Mint ahogy Angliának és Franciaországnak is azonos a társadalmi rendszere, mégsem téveszti össze őket senki, s nemcsak különböző nyelvük miatt. Külföldön gyakran mondják a politikánkra, hogy pragmatista — tette hozzá Kádár János. Valóban gyakorlatiasak vagyunk és személy szerint is az a véleményem, hogy az elméletek annyit érnek, omeny- nyire a gyakorlatban szolgálják a népek javát. Egyébként senkinek sem ajánljuk, hogy a mi gyakorlatunkat lemásolja, mert minden országnak a saját valóságos helyzetével, körülményeivel, adottságaival értekezletet tartott az Elysée- palotában, amelyen nagy számban jelentek meg francia és a Párizsban akkreditált külföldi újságírók. A sajtókonferencián előbb Francois Mitterrand, majd Kádár János rövid bevezető nyilatkozatot tett, s ezután kérdésekre válaszoltak. kell szembenéznie, s megtalálnia a helyes megoldásokat. Mi Maqyarországoni erre törekszünk — mondotta. Francois Mitterrand elnök arra a kérdésre válaszolva, vajon van-e különös jelentősége annak, hogy a szocialista országok közül elsőnek Magyarországra látogatott el és a szocialista vezetők közül elsőként Kádár Jánost látta vendégül Párizsban, rámutatott: a két ország kölcsönösen nagy érdeklődést tanúsít egymás iránt. Hozzátette, hogy szándékában áll más szocialista országokba, így Bulgáriába is ellátogatni. Mitterrand elnök a továb- bakban arról beszélt, hogy bár a két ország különböző szövetségi rendszerekhez tartozik, mégis lehet együtt haladniuk, és együtt munkálkodniuk a nemzetközi bizalom megerősítése érdekében. Persze, Magyarországnak megvannak a maga sajátos érdekei, mint ahogy Franciaországnak is. De ezek az érdekek kiegészíthetik egymást. Együttműködhetnek abban, hogy a stockholmi konferencia pozitív eredménynyel járjon. Ugyancsak lehetőség kínálkozik az együttműködésre olyan területeken, mint az űrfegyverkezés megakadályozása, a vegyi és biológiai fegyverek betiltása. Ezekben a kérdésekben mindkét részről olyan álláspontokat képviseltünk, amelyek nagyon közelállnak egymáshoz. Természetesen vannak kérdések, amelyekben véleményünk nem egyforma. így például az európai rakétatelepítéssel, a Pershing-rakéták kérdésével kapcsolatban. A nukleáris fegyverekről szólva az elnök hangoztatta, hogy a két vezető nukleáris hatalomnak tovább kell folytatnia a tárgyalásokat, és meg kell találnia az olyan megoldást, ami lehetővé teszi a fegyverzet alacsonyabb szinten való kiegyensúlyozását. Kedden Pekingbe érkezett Leonyid lljicsov szovjet külügyminiszter-helyettes, aki az államközi kapcsolatok normalizálásáról folyó kínai-szovjet konzultációkon részt vevő szovjet küldöttséget vezeti. A külügyminiszter-helyettesi konzultációk következő, ötödik fordulója csütörtökön kezdődik Pekingben. Iljicsovot és kíséretét a pekingi repülőtéren Csien Csi-csen külügyminiszter-helyettes, a kínai tárgyalófél vezetője üdvözölte. Leonyid lljicsov megérkezése után újságíróknak kijelentette, Mitterrand elnök az írói munkásságával kapcsolatos magyar kérdésre válaszolva elmondta, hogy sajnos nincs ideje az írásra, de ha lenne, akkor most a következő gondolatok vezetnék az írás közben: a magyar nép évezredes viszontagságai közepette mindig hű maradt önmagához, megőrizte nemzeti eredetiségét, hagyományait. Ehhez rendkívüli kitartásra és bátorságra van szükség. Magyar- országot az első világháború után nagyon súlyos csapások érték, de az ország továbbra is életben maradt. A magyar nép ma helytáll a nemzetközi versenyben és jelentős sikereket ér el. Egy ilyen nép, egy ilyen társadalom képviselőivel folytattam most tárgyalásokat, - ezek a gondolatok vezetnének, ha naplót írnék. Kádár János franciaországi látogatásának utolsó pontjaként udvariassági látogatást tett a nemzetgyűlésben, ahol fogadta Louis Mermaz, a francia nemzetgyűlés elnöke. A találkozón kifejezésre jutott a két ország törvényhozó testületéi közötti kapcsolatok további erősítésének fontossága. Hét óra után három perccel szállt fel Orly repülőteréről az MSZMP KB első titkárát és kíséretét szállító különrepülőgép. Kádár Jánost és kíséretét a repülőtéren Gaston Defferre államminiszter búcsúztatta. * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja kíséretével együtt kedden hazaérkezett Franciaországból, ahol Francois Mitterrand-nak, a Francia Köztársaság elnökének meghívására hivatalos munkalátogatást tett. Kádár János kíséretében volt Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Nagy János külügyi és Török István külkereskedelmi államtitkár, Karvalics László, az MSZMP KB agitációs és propaganda- osztályának helyettes vezetője. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter, Horváth István belügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Urbán Lajos közlekedési miniszter és Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. Jelen volt Yves Gaudeul, a Francia Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. hogy a világ érdeklődése jogos a kínai—szovjet viszony normalizálása iránt, hisz két nagy országról van szó. Mind a kínai, mind a szovjet fél érdekelt a kapcsolatok fejlesztésében azokon a területeken, ahol a két fél érdekei találkoznak. lljicsov hasznosnak, tárgyszerűnek és nyíltnak minősítette Andrej Gromiko szovjet és Vu Hszüe-csien ki nai- külügyminiszter kétszeri megbeszélését New Yorkban. Mint mondotta, a két külügyminiszter a kérdések széles körében cserélt véleményt. Hlatky Endre, a Rádió kormánybiztosa, a kormányzó bizalmi embere még oda sem ér a stúdióhoz, amikor alig 20 perccel Veesenmayer távozása után Rahn nagykövet, Hitler külön megbízottja jelentkezik kihallgatásra. Nem támad gorombán Horthyra, hanem higgadtan azt magyarázza neki, hogy most a szovjet csapatok a németek hátába kerülhetnek, s így a kormányzó tulajdonképpen hátba támadta szövetségesét. A kormányzó ingadozni kezd, azt mondja, elismeri, hogy politikai ügyetlenség történt, a legszívesebben visszacsinálná az egészet, de ezt már aligha teheti meg ... Valóban, a kormányzónak erre nincs módja, mert miközben Rahnnal tárgyal, a rádió éppen beolvassa a proklamációt, amelyből előző este — Lakatos javaslatára és Horthy hozzájárulásával — Ambrózy kihúzta a legfontosabb mondatot, amely a Moszkvában vállalt kötelezettségre, a németekkel való szembefordulásra utalt volna. A nevezetes szózat első részében Horthy szánalmasan gyenge érveket igyekszik mentségére felhozni, s azt magyarázgatja, hogy a „geográfiai helyzet" az oka, hogy „belesodródott' az ország a háborúba. Hol van már az a Horthy, aki 1941 júniusában kijelentette, hogy lesülne a bőr az arcáról, ha kimaradna a Szovjetunió elleni hadjáratból! Igyekszik mentegetni Csehszlovákia és Jugoszlávia megtámadását, majd rátér a lényegre. „Ma már minden józanul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a Német Birodalom ezt a háborút elvesztette. A hazájuk sorsáért felelős kormányzatok le kell hogy vonják ennek következtetéseit, mert amint azt a nagy német államférfi, Bismarck mondotta: egy nép sem áldozhatja fel maqát a szövetségesük oltárán. Történelmi felelősségem tudatában meg kell hogy tegyek minden lépést az irányban, hogy a további felesleges vérontást elkerüljük. Olyan nép, amely egy már elveszett háborúban szolgalelkű- séqgel, idegen érdekek védelmében utóvédharcok színterévé engedné tenni apáitól örökölt földjét, elvesztené a világ előtt megbecsülését”.. A proklamáció végén Horthy a „nemzet becsületének megőrzésére” hivatkozva bejelenti, hogy közölte „a Német Birodalom itteni képviselőivel, hogy eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk, és velük egyetértésben kívánom a nemzet jövő életének folytonosságának, békés céljainak megvalósítását biztosítani”. E kétértelmű szöveg eleve lehetőséget biztosít a parancsnokságot átvett nyilasoknak, hogy folytassák a szovjetek elleni harcot. S a honvédekhez intézett külön hadparancs sem szól arról, hogy meq kell támadni a németeket. Csupán arra, hogy „a honvédség minden egyes taq|a e súlyos helyzetben kötelességtudó és végsőkig menő fegyelmezett magatartást tanúsítson”. Horthy kínos perceket él át, amíg véqre Rahn távozik. A Führer küldötte megérti, hogy hiába tárgyal tovább Horthy- val, olyan emberrel áll szemben, akinek kezéből kicsúszott az események irányítása. Horthy, miután kézfogással búcsúzik Rahntól, visszatér miniszterei körébe, akiktől kiveszi az esküt. Azután, mivel itt az ebéd ideje, elbocsátia őket, s maga is az ebédlőjébe vonul. Csupán Vörös János számára szab még egy teendőt: meg- hagyia neki, juttassák el a csapatokhoz azt a titkos jelszót, amelynek értelmét már ismerik a hadseregparancsnokok: „1920. március 1-i rendeletem végrehajtandó". Ez annyit jelent, hogy végre kell hajtani az 1. és 2. magyar hadsereg parancsnokainál lévő titkos parancsot. Be kell szüntetni a harcot a szovjet csapatokkal, fel kell venni velük az érintkezést és meg kell kezdeni a németek elleni harcot. A parancs tartalmát a 2. magyar hadsereg parancsnokának összekötő tisztje már előzőleg elárulta a németeknek. így a vezérkari főnökségen a nyilas zsoldban álló tisztek megakadályozzák a távmondat kiadását. A kormányzó felkapja a fejét — ez vajon mit jelent? Jön Vörös János, megkérdezheti tőle magától. A vezérkari főnök azt állítja, hogy a hadparancs hamisítvány. A kormányzónak eszébe sem jut, hogy azt vissza kellene vonni, s más parancsot adni a csapatoknak. Egyetlen óhaja van: Utassy és Nádas ezredesek induljanak útnak Szegedre Malinovszkijhoz, hiszen a szovjetek a részletek megbeszélésére már napokkal előbb megfelelően tájékozott tiszteket kértek. S most már hiába próbálja fejét a homokba dugni Horthy, kénytelen tudomásul venni az egyre-másra érkező kellemetlen jelentéseket. A hitleristák megszállták nemcsak a Rádiót, hanem a főváros valamennyi fontos pontját. Mit tesz most a kormányzó? Egyetlen katonai intézkedést hoz: megparancsolja Lázárnak, hogy szervezze meg a Vár védelmét. A Várat körülveszik aknákkal. Az aknák lehetetlenné teszik, hogy Utassy ezredes és Nádas ezredes elhagyja a Várat, útnak induljon Mali- novszkij marsallhoz. Igaz, Nádas ezredesben amúgy sincs nagy hajlandóság erre az utazásra. Ö azokkal tart, akik most szembefordulnak Horthy- val, hűségesebbek a német szövetségeshez, mint hozzá. S amikor sorra érkeznek a jelentések, amelyek közlik: a tisztikar nagy része a németekkel tart, vajon gondol-e arra, milyen figyelmeztetést kapott esztendőkkel előbb Bajcsy-Zsi- linszky Endrétől, milyen veszedelmet jelent neki magának is a németbarát, nyilas érzelmű tisztikar? Igaz, vannak, akik hűek maradnak hozzá most is. Lakatos jelentkezik, s azt indítványozza, hogy ajánlják fel: ha a németek szabadon engedik a kormányzó fiát és Bakay Szi- lárdot, a csapatok tovább harcolnak — egyébként úgyis ezt teszik. Horthy hálásan mond igent, s Lakatos elmegy Vee- senmayerhez, akinek természetesen nem megfelelő ez a nevetséges ajánlat. Ő már tudja, amit Horthy és Lakatos még legfeljebb csak sejt: Szálasi már ott ül a német követségen, készül a nyilas kormány, amely minden feltétel nélkül hajlandó az utolsó csepp magyar vérig harcolni a hitleri Németország oldalán. A birodalmi megbízott azonban szeretné, ha Horthy átadná Szálasinak a hatalmat, és aláírná kinevezését: a „jogfolytonosság" és „alkotmányosság” látszata nem mellékes szempont számára. Szálasi nagyobb ellenállással számolhat, ha a kormányzó akarata ellenére költözik be a Várba. Este háromnegyed tíz tóiban elhangzik a Rádióban Szálasi kiáltványa. Ebben a főnyilas nyíltan megtagadja szellemi nevelőapját, Horthy Miklóst: „öncélú érdekcimboraság élősködött eddig nemzetünk életén ... Ez a cimboraság volt az, amely a kormányzót önös érdekeinek eszközévé tette, őt a nemzettel szembeállította. Nemzetünk élniakarása eltávolítja a létét veszélyeztető akadályokat". Horthy dühösen hallgatja az „idióta” sértegetéseit És aztán másnap, amikor a németek azt ígérik, hogy őt és családját biztonságba helyezik és rangjukhoz méltó körülményeket biztosítanak számukra, lemond a javára és "megbízza őt „a nemzeti összefogás kormányának megalakításával”. Kelt Budapesten, 1944. évi október havának 16. napján. És utána következik Horthy életének utolsó korrríányzói aláírása. Horthy ment, jött Szálasi, a „nemzetvezető", tovább vérzett az ország. Ez azonban már egy másik tragikus történet. Kádár János és Francois Mitterrand sajtóértekezlete lljicsov Pekingben
