Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-17 / 286. szám

1984. október 17.. sierdo Dimflntmt napiö 3 15-000 Olvasónk örült is, hogy a 170 forintos Earl gray teát 130 forintért vehette meg, ám örömébe üröm vegyült, amikor elolvasta a szavatossági időt a pléh- dobozon: augusztusban le­járt. Szabályos-e az ilyen eljárás — kérdezte? Megtudtuk, hogy nem csapták be. Minden élel­miszer — a hús, tej, ke­nyér kivételével — a szava­tossági idő lejárta után még egyharmad ideig for­galomba hozható, de csak árengedménnyel, és a bolt kötelessége az ilyen árut elkülönített helyen kínálni. Az említett tea szavatos­sági ideje 2 év, tehát még 8 hónapig árenqedmény- nyel forgalmazható. A legutóbbi ügyeletes új­ságíró hetemen is alig győztem kapkodni a tele­font, annyi közérdekű — és nagyon sok magánjellegű — panaszt mondtak az ol­vasók. Az új Ivov-kertvárosi autóbusz gyorsjáratoknak igazán örülnek az ott élők, mert a korábbinál lényege­sen qyorsabban érnek be a belvárosba. Ugyanakkor sokan mégis azt szeretnék, ha a gyorsjáratok megáll- nának itt és ott is, aszerint hogy ki hol szeretne fel­vagy leszállni. Ennyiféle igényt nem lehet teljesíte­ni. Ha már a buszoknál tartok, egy eset kapcsán nem árt ismét valamire fel­hívni az utasok és egyné­mely buszvezető figyelmét. Az M-jelű járatokat első­sorban a szénbánya igénye szerint közlekedteti a Vo­lán, de azokon nem kizáró­lag csak bányászok utaz­hatnak, arra összvonalas bérletekkel vagy két busz­jeggyel más utas is fel­szállhat. Ugyancsak busszal kap­csolatos két olvasónk fel­háborodása, de bejelenté­sük nem a buszvezetőkkel és nem is a Volánnal, ha­nem az utasokkal kapcso­latos. Az idősebb asszony a zsúfolt busz ikerülését el­foglaló két tizenkét év kö­rüli gyereket kért meg ud­variasan, hogy. valamelyi­kük adná át a helyét. Bár csak ne kérte volna! Az egyikük olyan otromba és ocsmány jelzőket sugdosott a néni füle hallatára ba­rátja fülébe, hogy a néni alig tudta türtőzteni ma­gát. Ö nem akart botrányt — ezért jobbnak látta sü­ketnek tettetni magát. Ami­kor a két gyerkőc leszállt, egyikük félreérthetetlenül hülyét integetett neki visz- sza az ablakon át. A másik esetben viszónt egy tizenöt éves gyereklány volt szenvedő alanya a ma­gáról megfeledkezett és it­tas férfiak tűrhetetlen visel­kedésének. Édasanyja mondta el a történteket. Lánya iskolai szüretről ér­kezve várta a nagyállomós- ná| a 47-es buszt, amikor két ötvenkörüli férfi leszó­lította. Egyre durvább ki­fejezésekkel ajánlatot tet­tek a megrémült lánynak, aki elásta volna magát szégyenében. A buszra vá­rók látták és hallották az eseményeket az elhangzot­takat és elfordultak. Egy idősebb hölgy szembeszállt az ocsmány férfiakkal, akik visszakoztak, de búcsúzóul egyikük még borral leön­tötte a kislányt. Nem szabad a két eset­ből sem azt a tanulságot levonni, hogy ilyenek a mai gyerekek, sem azt, hogy ilyenek a mai felnőttek. De hogyan lehetne megelőzni, vagy megakadályozni az ilyen eseteket? Közönnyel semmi esetre sem. A sok kérdés közül még csak kettő: hogyan kérhet­nek a 75 grammos Óceán fogkrémért 17 forintot, ami­kor az a többi boltban 12 forint. Murányi László Kedvezmények a Jogosultaknak Lakást vásárol a bérlő Idén 266-ot értékesített a PIK Aki nem vesz, annak lakást kell adni Idén 266 lakást adott el a PIK, két és félszer annyit, mint az előző években. Az ok valószínűleg az, hogy a lakáseladásokat szabályozó kormányrendeletet két évvel ezelőtt — első ízben — mó­dosították, kiegészítették. Lé­nyeges változás, hogy míg az előző rendelet csak a tizen­két bérleményes házakra vo­natkozik, az új törölte ezt a megkötést. Ha a lakók igé­nye a közérdekkel egyezik, akár a pécsi huszonnégy emeletest is el lehet adni — persze, ha ez a két érdek va­lóban találkozik. Nézzük azokat az alapvető tudnivalókat — olvasóink kér­dései nyomán —, amelyek a leendő lakástulajdonos bérlő­ket érdeklik elsősorban. Ki kezdeményezheti az adás­vételt? A bérlő és az ingatlankezelő egyaránt, de végső soron a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága dönt. Pécsett és Baranyá­ban az a gyakorlat, hogy a bérlők jelentik be vásárlási szándékukat az INKÖZ irodán, néhány esetben kezdeményezik a házkezelőségek. Tudni kell azonban, hogy az eladásra, vagy megvételre szánt házban a lakók legalább hetvenöt szá­zalékának azonos elhatározá­son kell lennie ahhoz, hogy létrejöhessen az adás-vételi szerződés. Kik lehetnek a vevők? A vásárlásra elsősorban jogo­sultak sorrendje a következő: a bérlő, a bérlőtárs, illetve a társ­bérlő, valamint az a jogcímnél­küli jóhiszemű lakó, aki koráb­ban bérlő volt: a bérlő leszár­mazottja, vagy örökbefogadott gyermeke, illetve a bérlő élet­társa. Megjegyzendő, hogy ők együttesen is megvásárolhatják a lakást. Továbbá a lakást bér­lő vagy élettársa leszármazott­ja, vagy gyermeke részére is megveheti a lakást. Milyen kedvezmények illetik meg a vásárlásra elsősorban jogosultakat? öröklakásnál a helyi forgal­mi érték 30 százaléka, egyla- kásos háznál 50 százaléka, il­letve nem lakás céljára szol­gáló helyiség (garázs, műhely) a vételár hatvan százaléka a végleges ár. A fizetési feltéte­lek is kedvezményesek: részlet- fizetés esetén a vételár tíz szá­zalékát kell a szerződéskötéskor befizetni, a többit, évi 3 száza­lékos kamattal 25 év alatt le­het kifizetni úgy, hogy a tör­lesztőrészlet nem lehet keve­sebb, mint a havi lakbér — az 1988. június 1-től fizetendő lak­bér összege. Ha valaki a szer­ződéskor tíz százaléknál többet tud fizetni, 25 százalékos áren­gedmény illeti meg, sőt ha a szerződésben vállalt határidő előtt kifizeti a vételárat, any- nyiszor egy százalékos kedvez­ményt kap, ahány évvel koráb­ban fizet. Kedvezmény még, hogy a négy lakószobánál nem nagyobb ingatlan vásárlásakor 25 évig házadó mentességet élveznek a tulajdonosok. S te­avük hozzá, hogy a lakásvásár­lásra elsősorban jogosultaknak okirati és vagyonátruházási il­letéket sem kell fizetni. Mi lesz a bérlő sorsa, ha la­kást kívülálló veszi meg? A Pécs városi Tanács 1983- as rendelete a helyi sajátossá­gokat figyelembevéve a követ­kezőképpen dönt: Ha a nyug­díjas bérlő, vagy bérlőtárs, il­letve leszármazottja nem tudja megvenni a lakást, a bérleti jogviszony megszüntetéséig fel­függesztik az eladást, de bár­mikor kérelmezhetik a vételt, később megvásárolhatják ter­mészetesen. Azonban, ha a vá­sárlásra elsősorban jogosultak nem kötik meg az adás-vételi szerződést, illetve nem nyilat­koznak, a ház, vagy a lakás más, kívülállónak is eladható. A kérdés továbbra is az: mi lesz a bérlővel? Nem teszik ki az utcára. A tulajdonos ugya­nis a felmondási jogával csak a telekkönyvi bejegyzés idő­pontiától számított két év múl­va élhet. A felmondásra pedig a lakásbérleti szerződések ál­talános szabályai vonatkoznak. A legfontosabbak: A tulajdo­nosnak, pontosabban most már bérbeadónak csak akkor van lehetősége a felmondásra, ha a maga vagy a közeli hozzá­tartozója számára tart igényt a lakásra, illetve a lakás le­bontására hatósáqi engedélye van. A bérlőjének azonban másik megfelelő, ugyanabban a városban lévő beköltözhető lakást kell felajánlania. Ha a bérlő ezt nem fogadia el, vi- táiukban a bíróság dönt. S néhány szó arról, hogy a helyi tanácsrendelet, a jogsza­bályi tiltó rendelkezéseken túl­menően szabályozza, hogy me­lyek azok az épületek, amelyek nem adhatók el. A pécsi törté­nelmi belváros nyilvánvalóan védelmet élvez. Figyelembeve­szik többek között várható-e régészeti vagy műemléki fel­tárás, terveznek-e pincemun­kát. A szakértői felmérések so­rán mérlegelés tárgya: milyen a ház alapjának és tetőszer­kezetének állapota. S azt is tudni kell, hogy az épületek ál­lagának védelmét szolgálja a társasházak működési szabály­zata, amely felújítási alap lé­tesítésére kötelezi a lakástulaj­donosokat. G. M. A Magyar Vöröskereszt pályázati felhívása A Magyar Vöröskereszt Or­szágos Végrehajtó Bizottsága pályázatot hirdetett az okta­tási intézmények vöröskeresz­tes vezetőinek. A nemzetközi ifjúsági év alkalmából fel­hívta a középfokú oktatási intézmények vöröskereszt szervezeteinek vezetőségi tag­jait, a vöröskeresztes mozgal­mat támogató pedagóguso­kat: pályamunkákban ismer­tessék, hogy a Vöröskereszt miként segítheti az ifjúság humanista nevelését. A fel­sőoktatási intézmények vörös- kereszt szervezeteinek vezetői, tagjai arról írhatnak, hogy az egyetemi, főiskolai hallga­tók miként ítélik meg a vö­röskereszt eszméit, törekvé­seit. A pályázóknak elemez­niük kell a vöröskereszt alap­szervezet munkáját, az ifjú­ság vöröskeresztes tevékeny­ségének lehetőségeit, hasz­nosságát. A pályaműveket a követke­ző év március 31-ig küldhe­tik be a Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizott­ságának szervezési és ifjúsá­gi osztályához. A díjakat 1985-ben, a vöröskeresztes világnapon adják át. Nem szakadt el Pécsszabolcstól Megtalálták testvéreit A bükkösdi nevelőintézet hétköznap délelőtt teljesen ki­halt. A volt Jeszenszky-kastély boltíves termei, folyosói üre­sek. Kis lakóik ilyenkor az épü­let balszárnyában lévő iskolá­ban tanulnak. Nagy Imre iqazgató földrajzóráról hívja ki Kiléber Gyöngyit. Ö az a kis­lány, aki két és fél éves ko­ráig nevelőotthonban nőtt fel, majd tíz évet töltött nevelő­szülőknél és ismét visszakerült az intézetbe. — Menjünk át a lakószobá­tokba, ott mesélj magadról! Az üres folyosókon kopog­nak a léptek. Egy takarítónő felkapja a fejét: — Hazavisznek, Gyöngyi? A kislány lemondóan legyint, miközben beinvitál a szobába. Mindenütt rend. Nyolc ágy, négy szekrény, és nyolc író­asztal összetolva a szoba kö­zepén. Hogy lányok élnek itt, arról a hímzett párnák és a virágcsokrok árulkodnak. — Ez az ágyam, meg az író­asztalom — mutat legbelülre. - A szekrényt közösen hasz­nálom az egyik lánnyal. — Szeretek itt lenni, de ott­hon Pécsszabolcson sokkal jobb volt! — teszi hozzá só­hajtva. — Két és fél éves ko­romtól tíz évig Pécsszabolcson laktam Sórosi Jánosné, Erzsi néninél. Hol többen, hol csak hárman éltünk velük. Engem ott járatott óvodába. Onnan ismerem a barátnőmet, Veres Krisztit is, akinek az anyukája az óvodában dadus volt. így első osztályban természetesen egymás mellé ültünk, együtt játszottunk. Minden szépen ment, mint más családoknál, amikor tavaly meghalt Erzsi mama térje . . . — Nagyon elkeseredtél, hogy a bükkösdi intézetbe kerültél? — Hát, először rossz volt, az­tán megszoktam. Itt is lettek barátnőim és tudok sportolni is. Nagyon szeretek atlétizáIni. Ezt a Nógrádi Etától tanultam el. Eta is atlétizá It. Ű már fel­nőtt, tizennyolc éves és dolgo­zik. Szakácsnő. Én is az sze­retnék lenni. Vagy cipőfelső­rész-készítő, mint a volt osz­tálytársam, Pumm Tamás anyu­kája. Az ő Táncsics brigádjuk patronál engem. Kiléber Gyöngyi az egész nyarat intézeten kívül töltötte. — Csak iskolakezdésre jöt­tem vissza. Akkor kezdődött a pécsszabolcsiak patronálása, amikor tavaly decemberben ki­derült, hogy elkerülök otthonról. Nagyon sírtam, mondtam is a barátnőmnek, Krisztinek, hogy többet nem találkozunk. Erre ő szólt az osztálytársainknak és az osztályfőnökünknek, Klá- rics Györgynének. így már feb­ruárban meghívtak, és kikértek az intézettől farsangi mulat­ságra. Aztán elvittek maguk­kal tavasszal osztálykirándu­lásra is. Most tanév vége után velük voltam a balatonfenyve- si úttörőtáborban. Aztán a Pollák Gábor osztálytársam szülei, a Pumm Tamás szülei, a volt osztályfőnőkömék és a nyár folyamán többször Vere­sék vittek el magukhoz egy- egy hétre. Csak szeptember­ben jöttem vissza Bükkösdre. — Mondták a nevelőid, hogy megtalálták a testvéreidet... — Igen, most tudtam meg, hogy vannak testvéreim. A bá­tyám, Laci 14 éves. Ö kitűnő tanuló, én meg közepes. írtam neki azonnal, hogy küldjön fényképet magáról, és írja meg, hol van a kistestvérünk, Zoli. Róla semmit sem tudok. Jó, hogy vannak édestestvé­reim.- Közeledik a születésna­pod. Mit szeretnél? — Egy szép ruhát, édessé­get és hogy nagyon sok leve­let írjanak nekem. Meg sze­retnék együtt lenni a testvé­reimmel. Szerencsére ezek egyszerű kívánságok. De ha nem azok lennének, bizonyára akkor is megpróbálnák teljesíteni azok a pécsszabolcsi felnőttek és gyerekek, akik eddig is jelesre vizsgáztak emberségből. Adóm Erika lllll|(i9y évszázad viharát állta IUBI Külföldön is van vevő a pyrogránit épület díszítő elemekre Szikrázik a napfény a zöld, sárga, barna cserepeken. Pé­csett a főposta épületén újjá­varázsolják a tetőt, a homlok­zatot, kicserélik a repedezett, sérült díszeket. Már felkerültek a reliefes képek, fogsoros pár­kányelemek, korongdíszítések pyrogránitból. A postapalota szépítését látva, sokak kérdé­se: milyen ez a csodaszép anyag? Egy évszázad viharát állta Zsolnay Vilmos találmánya: a tömörödésig égetett Jtőagyag- lap. Fagyálló, pórusrendszere kipréseli a jégkristályokat, s jól tűri a városok kénsavas leve­gőjét is. Hogyan készül? A tűzálló agyagot samottal soványítják, szárítják, formázzák, majd 1200 fokon égetik ki. Tűz formálja a vöröses árnyalatot. Ha máz­zal vonják öe, még egyszer égetik 1000 fokon. A kerami­kusművész és nagyiparos Zsol­nay hagyatékát értő kezek for­málják ma is a gyár pyrogránit üzemében. Munkájuk kézműves jellegű, csínját az idős meste­rektől tanulták. Sajnos, két éve megszűnt a cserépgyártás. Sok volt a selejt, a hiba többnyire az égetésnél derült ki, vetemedett, megre­pedt. A Zsolnayak által kidol­gozott technológiával — főként női munkaerővel nem lehetett folytatni, a termelés veszteség­gel járt. Ma már reménykedhe­tünk. Az üzem két munkatársa új technológiát dolgozott ki. Eddig a masszát kézzel döngöl­ték a sablonokba, ma vákuum­prést alkalmaznak, gép tömö­ríti az agyagot, a belső szerke­zete egyenletesebb. A gépből vágóasztalra kerül a cserép, rögtön lemetszi a felesleges ré­szeket. A gipszlapról száradás közben nem kell felemelni, nem sérülhet meg. Az első darabok elkészültek, sima egyenletes tö­mör szerkezettel. A Zsolnay-gyár épületdíszei és cserepei keresettek az egész országban és külföldön is. Py­rogránit cserepek díszítik Pé­csett a MESZÖV-székházat, a két kertvárosi óvodát, a Domus Áruházat, a Tüzép székházat és a Mattyasovszky házat. Ezek a cserepek ragyognak a kiskun­félegyházi és a kecskeméti városházán. Budapesten az Operaház homlokzatának fel­újításakor három hónap alatt kétezer díszítőelem — virágok, konzolok — készült az üzem­ben. A Vörösmarty térre most formázzák az öblös oroszlánfe­jes virágtartókat. Jugoszláviá­ban már nagyon várják a szí­nes mázas lapokat. Szabadkán közadakozásból gyűjtötték ösz- sze a pénzt a régi Zsolnay épü­letek — a Palicsi villa, a vá­rosháza, a Reichl ' palota, a zsinagóga — felújítására. Marton Gyöngyi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom