Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-14 / 283. szám

IUI us jani at Rádió Négy évtized tanúi A ma délelőtti kétórás mű­sor első részében hazánk fel- szabadulásának közelgő negy­venedik évfordulója alkalmá­ból abba a megyébe kalau­zolja a hallgatókat László La­jos ESTE a KLUBBAN című dokumentumműsora, ahova a szovjet csapatok elsőként hoz­ták meg a szabadság üzene­tét, Békésbe. A Gyulán, Békés­csabán és Battonyán készült műsor után Lenk Irén teljesíti a hallgatók zenés kéréseit 8 óra 50 perctől. Közben Lotz Károlyra emlékeznek halálá­nak 80. évfordulóján, és Ta­mási Eszter tévébemondóval beszélget Zárai Tibor. Müller István, a hétfői RÁ­DIÓPOSTA szerkesztő-műsor- vezetőie mondja:- Ebben a hónapban ke­vesebb levél érkezett szer- kesztőséqünkbe. Annyi bizo­nyos, hogy műsorba kerül eqy komlói panasz nyomán készült riport. Arról van szó, hogy le­vélírónk nyaralójára dőlt egy fa. Ö előzetesen már jelezte a veszélyt, de nem történt semmi — a fa kidőlt! Mit tehet ezek után? Ki fizet és mennyit kap káráért? Egyáltalán mi a teendője a tulajdonosnak? — kérdezzük az erre hivatotta­kat. Egy másik riportunkban — időközben elkészült szakértői vélemény alapján - arról be­szélünk, ki vonható felelősség­re a Drávafokon történt bal­eset kapcsán. Egy hatéves kislány beleesett a termelő- szövetkezet területén lévő, an­nak kezelésében álló szenny­vízgödörbe. Csak a gyors or­vosi beavatkozás mentette meg az életét. Természetesen jelentkeznek állandó rovataink is, válaszolunk levelekre rövi­den, tanácsokat adunk és is­mertetünk egyet a közelmúlt­ban megjelent új jogszabá­lyokból is. Kedden Varga János szüreti riportja nyújt hangulatos tá­jékoztatást az őszi időszak legjelentősebb betakarítási munkájáról. A szerdai HÉT­KÖZBEN című magazint László Lajos szerkeszti. Töb­Televízió Bedegkér egy kis somogyi falu, s mással együtt abban is hasonlít sok magyar faluhoz, hogy a termelőszövetkezet élén az elmúlt esztendőkben annyi vezető próbált szerencsét — jó és rossz értelemben egyaránt —. ám többségük kudarcot vallott. A vezetők könnyen vol­tak: vették a kalapjukat és mentek, „és mi maradunk", mondják a bedegkériek, s vál­lalták a kudarcok következmé­nyeit. De Bedegkér abban is hasonlít más magyar falvak­hoz, hogy végre akadt egy olyan elnök, aki mellett már felrajzolódtak a kibontakozás körvonalai — bár a jövő ígé­retét nem adták, nem adják in­gyen. Erről a küzdelemről szól a pécsi körzeti stúdió doku­mentumfilmje, amelyet október 16-án, kedden 18.00-kor látha­tunk. Szerkesztő: Sóvári Gizel­la, riporter: Hídvégi József, rendező: Litauszki János. Ugyanezen az estén (18.50), a második programban megis­métlik a Dénes Zsófiáról készült portréfilmet, „Úgy, ahogy volt" címmel. A szerdai műsorból a 21.55- kor kezdődő irodalmi műsort ajánljuk: az Egy óra Nemes Nagy Ágnessel című összeállí­tás a Budapesti Művészeti He­tek ünnepi programja. A Hol­landia—Magyarország vb-se- leitező labdarúgómérkőzés 19.50-kor kezdődik. Csütörtö­kön 19.00-kor jelentkezik az bek között egy riport kereté­ben megismerkedhetnek a hallgatók a „köszönő” autó- buszvezetővel, aki a 33/a já­raton közlekedik, továbbá el­látogathatnak a Pécsi Posta- igazgatóság házimúzeumába. Dr. Grünwald Anna, a Pécsi Tanácsi Hivatal egészségügyi osztályvezetője pedig a köte­lező gyógykezelések elrendelé­sének tapasztalatairól számol be, ez volt az egyik napirendi pontja a Városi Tanács végre­hajtó bizottsága mellett működő Alkoholizmus Elleni Szakbi­zottság ülésének. A csütörtöki NYUGDÍJAS­ÉLET. NYUGDIJASÉVEK soro­zatban Tiszay László az októ­ber elején megnyitott pécsi nyugdíjasházat kereste fel és arról beszélgetett az ott la­kókkal. E napon kezdődik a pécsi stúdió NÉGY ÉVTIZED című sorozata, mely a felsza­badulás óta eltelt esztendők eseményeiről, létesítményei­ről, jelentős szerepet betöltő személyiségeiről szól. A „Hit­tel, bizalommal" című riport­ban Ramaisl Ferencnével idé­zi fel a 40 esztendő esemé­nyeit Nógrádi Erzsébet. A mai szerb-horvát nyelvű — országosan hallható — ösz- szeállításban Frankovics György bátyai riportja a paprikamalmokat mutatja be. Hétfőn Pécs építői közül Hosz- szú Mihály kőművessel be­szélgetnek, majd sokac dalok és táncok csendülnek mohá­csi előadók tolmácsolásában. Kricskovics György szerkeszti a szerdán elhangzó ifjúsági mű­sort, pénteken pedig meteo­rológiai visszapillantótükör tá­jékoztat és határszemle szól az őszi munkákról. A hétfői német nyelvű adásban Fata Márta és Lerch József riport­összeállítása szerepel, amely klubokban, szakörökben ké­szült. Ugyancsak Lerch József egy faesztergályossal beszél­get szerdán a „Megújuló szak­mák'" sorozatban. A pénteki kulturális magazint pedig Fata Márta szerkeszti. Unser Bildschirm, a pécsi kör­zeti stúdió német nyelvű nem­zetiség; műsora (tv 2.), ismét­lés szombat, tv. 1., 8.05. Ugyan­csak a második műsorban köz­vetítik a Tanszék című szovjet kisregény tv-változatának első részét (második rész péntek, tv 2., 21.10). A megjelenése idején feltűnést keltő regény története egy egyetemi tanszé­ken játszódik. A Pannon krónika stábja Tol­na megyébe látogatott, ahol nemrég vizsgálatot végeztek: az elmúlt másfél évtizedben szak­szerűen, előírásszerűén tárolták és használták-e a trágyát, mű­trágyát, a különböző vegysze­reket; hogyan tudják szolgálni a mezőgazdaságot az agroké­mia; telepek úgy. hogy a kör­nyezetvédelem előírásainak is eleget tegyenek. Ugyancsak Tolna megyei riport szól arról, hogy hórom nagyközség kísér­letképpen közvetlenül a me- qvei tanácshoz tartozik: az ön­állóság előnyeiről és gondjai­ról cserélnek eszmét a riporte­rek és a városi vezetők. Szombaton 15.20-kor a ma­gyar népzenekutatás nagy öregjéről, Rajeczky Benjámin­ról láthatunk portréfilmet. 18.05-re pedig a Népszabad­ság és a HÉT ültette kerékasz­tal mellé egyebek között az egészségügyi minisztert, a SZOT titkárát és a pénzügyminiszter­helyettest. G. T. r ..Es mi maradunk...” fi Tarasz Seucsenko utasaként <41 A Szocsiban lévő botanikus kert egyik lépcsősétánya Ezzel a névvel illetik az úti­könyvek Szocsit. Valamennyi szovjet tengerparti üdülőhely közül a legnagyobb és a leg­ismertebb. Kilencszáz kilométe­res utazás után érkeztek meg a Tarasz Sevcsenko üdülőhajó utasai a fürdővárosba. A kora reggeli kikötéskor, már nagy forgalom fogadott bennünket. A kikötő közelében lévő hatal­mas partfűrdő felé áradó em­bertömeg keltette fel elsőként a figyelmünket. De nem sok idő maradt a szemlélődésre, hiszen a vendéglátók gazdag programot szerveztek számunk­ra. Egy rövid séta a kikötő köze­lében lehetőséget adott az el­ső ismerkedésre. Itt emelkedik az egyik legnagyobb szálloda, a Moszkva, mellette virágokkal színesedő sétány, vásárlóköz ponttal, idegenforgalmi irodák­A Pest-Budából Budapestté egyesített fővárosban 1873-ban az illetékesek úgy döntöttek, hogy „gőzmozdonyú vaspálya” épüljön s kapaszkodjon fel a Városmajorból a Szabadság- hegyre (az akkori Sváb-hegy­re). Ekként épült meg egy svájci mérnök, Gathry Szaléz tervei szerint Budán Európa harmadik fogaskerekűje, amelynek átadására éppen 110 ével ezelőtt,, 1874 nyarán került sor. Eleinte valóban gőz­mozdony vontatta a szerelvé­nyeket a 2883 méter hosszú pályán, a két végpont között 259,55 méter magasságkülönb­séget győzvén le. Akkor még csupán egyetlen kitérési lehe­tősége volt a vonal közepe táján, s csak tavasszal-nyá- ron járt, április közepétől ok­tóber közepéig. Már jócskán századunkban, 1929 nyarán váltotta fel a gőzmozdonyokat a villamos üzem. Az eredeti, majdnem három kilométeres pályát mór valamivel koráb­ban meghosszabbították a Széchenyi-hegyig. Ma már a világon rengeteg fogaskerekű vasút üzemel, s állandóan újakat is építenek, főleg a magas hegyekkel bo­rított országokban. Hazánk­nak azonban mindmáig ez az egyetlen fogaskerekűje. A fo­gaskerekű pályája a rendes vasúténál sokkal meredekebb lehet, terepjáró vasútnak is mondhatnánk. A legszerényebb emelkedése egyébként á vasút­nak van: a vonat legfeljebb 2,5 százalékos emelkedőre tud felkapaszkodni, vagyis a vasúti pálya 100 méterenként 2,5 mé­tert emelkedhet. Az autópá­lyák emelkedése már 6 száza­lékig, az egyéb főútvonalaké 10 százalékig terjedhet. És itt egy nagy ugrás következik: a kai, önkiszolgáló éttermekkel. Hazai és külföldi turisták, a számtalan üdülőbe pihenni, gyógyulni beutaltak sokasága sétál itt reggeltől estig. A hajó utasait elsőként a Maceszta nevű gyógy-üdülő- központba vitték el. Ez tulaj­donképpen Szocsi egyik új te­lepülése. A macesztai hévizet szív- és érrendszeri megbete­gedések, idegrendszeri zava­rok, bőrbetegségek, nőgyógyá­szati panaszok esetén ajánlják az orvosok. A szépen megépí­tett hófehér fürdőépület, ivó­csarnokok, üdülők várják itt a gyógyulást keresőket. Megtud­tuk, hogy évente közel 150 ezer embert gyógyítanak itt. A városlátogatás második érdekessége a botanikus kert, ahogyan ott nevezik, a Dendrá- rium volt. Jó néhány órát töl­töttünk itt el, de arra nem vál­legmeredekebb fogaskerekű vasút emelkedése közel 50 szá­zalék is lehet! Képünkön a múltba tekint­lalkozhattunk, hogy a mintegy 16 hektár területet bejárjuk. Hiszen minden egyes fánál, bokornál érdemes volt megáll­ni, csodálkozni. Olyan ritkasá­gokat látni itt, mint a himalá- jai cédrus, a japán guttaper- cha-kecskerágó, a mexikói agavé, a kínai tungfa. S mind­eközben kedves jelenetek ta­núi lehettünk — a fényképész- kedők sokasága, a fákról le­futó mókusok, a zöldben sétá­ló pávák. A botanikuskert szomszédságából függővasúton lehet a tengerpart felett emel­kedő hegyre jutni, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik az egész üdülőhelyre. (Sajnos ne­künk nem volt annyi időnk, hogy kivárjuk, míg sorra kerü­lünk egy utazásra!) Akik vállalták a különkölt- ségeket, azokat elvitték egy Szocsi közelében lévő teater­melő szovhozba. Megérte a vállalkozás. Gyönyörű környe­zetben, hegyek aljában, völ­gyekben vezetett az út, min­denfelé új üdülőközpontokat láttunk. Dús növényzet, zöldellő fák, déligyümölcsöket, mandu­lát termelő kiskertek. A szov- hoz jól berendezkedett a láto­gatók fogadására. Ottjártunk- kor is a különböző üdülőkből közel harminc autóbusz hozta a hazai és külföldi vendégeket. A teaültetvények feletti dom­bon vártak bennünket, ahon­nan jól láthattuk a teaszürete­lő munkásokat is. Itt egy szak­ember adott tájékoztatást az ültetvény munkájáról, a tea feldolgozásáról, szállításának megszervezéséről. Ezt követte a szovhoz szamovármúzeumá­nak megtekintése, majd egy nagyon szép épületben a tea­kóstoló, melyhez mogyorót, mézet, fügedzsemet, süteményt kínáltak. Népi zenekar, éne­kes szórakoztatta a teakóstoló résztvevőit, akik távozáskor egy doboz grúz teát kaptak aján­dékba. hetünk vissza: ilyen gőzvonta­tású szerelvények közlekedtek 1874-től 1929-ig az akkori Sváb-hegyen, * .«0 A Dalmacija-szálló Makarskán, a Utazás a történelem Lakott-e Mar Topicsi apró falucska oz adria karskán, s külön érdekessége, hói lamennyi lakója a Topics-családhc tozik, innen a neve is. Autóbuszun redek szerpentinen kapaszkodott fi mintegy 6—700 méter magasságb vő helységhez, amely — mint c település or Adr;á-> — az ideger lomra rendezkedett be. A kőből sőt kővel fedett régi házakat tak rendbehozták, a teraszon hosszú lók, jobbról borozó, a háztartásb a gazdaságban egykor használt számokkal díszítve. i. Egy pohár prosek Egy-egy pohár prosekkel (sp vörösborral) fogadják a vendégek helyezkedünk az asztaloknál. F kívül még egy holland csoport is é Megkezdődik a zene: citera és n fin viszi a prímet. Majd hatalmas tálakban hozzák a „pecsenyi izpc ká"-t, azaz a peka (parázs) ala pecsenyehúst: csirke kolbásszal é gonyóval. Fenséges az íze. S hozzá a könnyű, zamatos dalmát bor. A folklór-műsort a Topics-csaló taljai szolgáltatják: szerb, horvát vén és bosnyák táncokat, dalokat elő citera és mandolin kísérettel, f jezésü! — nem tudom, hogy csak tiszteletünkre-e, vaqy máskor is - beli magyar csárdásnak tapsolha Felejthetetlen este volt. Alatti teli hold által megvilágított teng< számtalan kisebb-nagyobb sziget A Biokovka csúcsai A jugoszláv vendéglátók értet idegenforgalomhoz. Igaz, ehhez latos keretet nyújt a dalmát tenc Makarska fölött az 1700—1800 magas Biokovka függőleges szil szinte mint félelmetes és mégis latos operai díszlet meredeznek. szersmind ezek a csúcsok védik löt a szárazföld felől érkező szelektől. A partvonalon végig p égbeszökő ciprusok, olaj-, narar fügeligetek. Az öböl körüli kicsi tarka forgatagával, színes piacáv ró üzleteivel megannyi látnivaló, nan mindkét irányban a parton vendégszobákat kiadó magái pjanziók és néhány, nemzetközi nalú szálloda, a tengerre néző h< teraszokkal. Csoportunk magánházakban lak étkezni a közeli, a hegyláncról Korcsula várbástyája Éles anyanyelvűnk Sohasem ér célba, aki a szavakon lovagol. A magas beosztás még nem ok a hegyibeszédre. Igyekszik mindennel lépést tartani. Kár, hogy csak hármat. Épületes történeteit a műemlékvédelemnek ajánlotta. Fölösleges ott a párbeszéd, ahol pár szó is elég. A képzelet fogaskereke művészi áttétellel működik. Egyeseknek remek természetük, másoknak remekművük van. Nem biztos, hogy újságolvasó, mert veszi a lapot. A szólista nem a szójegyzék szinonimája. Nem azért szűkül be a gondolat, mert sok van belőle. Kerekes László Mitzki Ervin Felfele a lejtőn A fürdőhelyek királya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom