Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-13 / 282. szám

A hatéves gyermekek 85 százalékának rossz a foga 1944. október 15. évfordulóján Több fogorvost kell képezni! Kétezer 2—6 éves gyermek fogazatát vizsgálta meg egy gödöllői orvoscsoport. Kiderült, hogy a kétévesek 24 százaléká­nak szuvas foga van. Hatéves korukra ez az arány eléri a 85 százalékot. El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy a tejfogak ál­lapota nem fontos. Kutatások bizonyítják, hogy a tejfogazat állapota egy életre meghatá­rozza a későbbi fogak sorsát is. Külföldi tapasztalatok és ha­zai kísérletek igazolják, hogy a fogak romlása megelőzhető, nem törvényszerű velejárója a civilizáció fejlődésének. Svájc­ban, a skandináv országokban és az NDK-ban programot in­dítottak el a megelőzésre, ami­nek meglepően kedvező ered­ménye lett. Hazánkban ezzel szemben a fogszuvasodás inten­zitása az utóbbi 15 évben 32 százalékkal nőtt. A további romlás megállítása 'illetve visszaszorítása rendkí­vül nagy feladatot ró a fogor­vosokra. A pécsi fogászati kli­nika vezetőjétől, dr. Szabó Im­re professzortól kérdeztük: ha­zánkban a jelenlegi fogorvosi állomány képes-e ennek ellátá­sára? — Először is, hogy legyen összehasonlításunk, néhány adattal kezdem. Százharminc­öt évvel ezelőtt Magyarorszá­gon összesen hat fogorvost tar­tottak nyilván. Az 1881-ből származó fogorvosi jegyzékben már 27 fogorvosról tesznek em­lítést. A címjegyzék csak Pes­tet és Budát említi. Ekkor a lakosok száma ott összesen 360 551 volt. A millennium évé­ben 151 fogorvos működött az országban, 1938-ra pedicf2093- ra emelkedett a számuk. Ekkor egy fogorvosra átlag 4700 la­kos jutott. Az 1982-es adatsze­rint az országban most 3421 fogorvos van és 3800 lakosra jut egy. Mint látjuk, az arány­csökkenés nem olyan mértékű, mint amilyennek lennie kellene. Ismét csak összehasonlítás­képp említeném meg, hogy az egy főre jutó fogorvosok szá­mát tekintve a világranglista élén Monaco áll 900 fővel, az­után következik Svédország 1100-zal, Görögország 1600-zal, Svájc 1700-zal. A szocialista országok között első helyen ál­ló NDK, az egy fogorvosra jutó 2000 lakossal a világlistán a 10. A szocialista országok kö­zött Magyarország a hatodik. — Magyarország fogorvosi ellátottsága tehát pillanatnyi­lag nemigen mondható ideá­lisnak. Várható-e a jövőben változás? — Csak akkor, ha a fogor­vosi szakra jelentkezők felvé­teli keretszámát megemelik. Pécsett 1973 óta folyik külön szakon fogorvosképzés. Eddig hat évfolyam került ki, összesen 132-en végeztek. Az elmúlt év­Erőteljesebb megelőző kampányra van szükség Korszerű gyógyászati' berendezéssel dolgoznak a POTE fogászati klinikáján. Proksza László felvétele ben 19 hallgató kapta kézhez a fogorvosi diplomát. Az idei évben Baranya megye összes meghirdetett fogorvosi állását betöltötték, de az állások telí­tettsége egyáltalán nem azt jelenti, hogy akkor elég is a fogorvos. Ha a fogorvosképzés ütemén nem változtatunk, az ezredfordulón még ennél is rosszabb helyzetben leszünk. Fogorvosok között nagyon sok azoknak a száma, akik az el­következendő 5—10 évben nyugdíjba mennek. Ha a< fel­vételi létszámot mostantól 50 százalékkal emelnék, ez az ez­redfordulóig csak a jelenlegi létszám szintentartásót jelente­né. — Ezek a mennyiségi kép­zés problémái. Mit lehet el­mondani a pécsi egyetemen a fogorvosképzés minőségéről, az ehhez rendelkezésre álló felté­telekről? — Az alapfeltételek biztosí­tottak. Tíz éve, amikor ez a fo­gászati klinika beindult, rend­kívül jól felszerelt intézet volt. Sajnos, azt is el kell mondani, hogy bár 10 évvel ezelőtt min­den igénynek megfelelt, azóta semmiféle fejlesztés nem tar­tott lépést az igényekkel, és ez idő alatt elhasználódtak, el­avultak a műszerek. Kinőttük a fekvőbeteg-osztályt is. A hallgatók az első két év­ben az általános orvosképzés tananyagát tanulják, a har­madévtől válik külön az okta­tás. Hetente két-három teljes napot töltenek a klinikán, a be­tegek kezelésében intenzíven részt vesznek. Az általános or­vosképzéssel ellentétben három évig túlnyomó többségben ezt a szakot tanulják, így amikora diplomát megkapják, olyan szaktudással rendelkeznek, hogy bárhol önállóan, külső se­gítség nélkül megállják a he­lyüket. Épp ezért mondhatom, hogy a nem éppen jónak mondható helyzet ellenére a fogorvosok képesek lennének ellátni a fel­adatot, ha beindulna egy erő­teljesebb megelőző kampány. Sajnos, Magyarországon a megelőzési tevékenység kevés, a lakosság szájhigiéniája enyhén szólva rossz. De nem­csak az orvosoknak kell ez el­len hadakozniok. Egyedül nem is képesek rá. Például amikor Svájcban meghirdették a fogá­szati megelőzési programot, különböző szervek kapcsolód­tak be. Megtiltották az isko­lákban a cukor árusítását, ugyanakkor gondoskodtak cu­korpótló szerekről. Intenzív kép­zést adtak óvónőknek, pedagó­gusoknak, miként tanítsák a fogpótlást. Gondoskodtak a fluoridnak a szervezetbe való' beviteléről és elrendelték, min­den gyereknek évente kétszer kell fogorvosi kezelésben része­sülnie. * S nálunk? Elégséges-e, amit teszünk az előrelépés érdeké­ben? A fluor növeli a fogzo­mánc ellenállóképességét. A szuvasodásnak ellenálló ke­mény zománckristályok csak akkor képződnek, ha gye­rekkorban megfelelő mennyi­ségű fluor jut a szervezetbe. A legkézenfekvőbb megoldás az ivóvíz vagy a konyhasó fluordúsítása lenne. Ez azon­ban annak ellenére, hogy évek óta hangoztatják szükségessé­gét, még nem történt meg. Igaz, lehet kapni fluortartalmú fogkrémeket. Ugyanakkor az 1960-as adatokhoz képest az ország cukortermelése három­szorosára, a csokoládétermelés tizenhétszeresére növekedett. Az egy főre jutó cukorfogyasz­tás 1982-ben 38 kilogramm volt, ezen belül az óvodásko­rúnké 47 kilogramm. A cukor a fogakra a legártalmasabb... Sarok Zsuzsa írógépek doktorai Manapság életünk elkép­zelhetetlen számoló- és író­gépek nélkül. Garanciális javításukkal, karbantartásuk­kal Pécsett az Információ­technikai Vállalat részlege és az Irodagép, és Műszer- javító üzem foglalkozik. Baranyai és Tolna megye eqész területén végezzük az átalánydíjas karbantartást — mondja" Dán Gábor, az Információtechnikoi Vállalat szervizvezetője. — Bármilyen típusú irodagép javítását vállaljuk, kivéve a bizományi áruházadban vásárolható gyártmányokat. Ennek egy­szerű az oka, ugyanis képte­lenség ennyi típushoz az al­katrészeket beszerezni. Saj­nálatos, hogy az irodagép­park eléggé elhosználódott. Kevés a kis számítógép, amely -információhordozó és -feldolgozó is. Tizenkilencen dolgoznak a két szervizben. Országos há­lózat részeként, ezért szak­embereik egy-egy területre szakosodtak. A városban kü­lön műhelyben végzik a lai- kossági számító- és zseb- számológépek javítását. Leg­újabban már a COMMO­DORE típusú kazettás adat­rögzítő karbantartását is vál­lalják. A mechanikus és villany­írógépeket elsősorban a Szolgáltatóipari Vállalat Iro­dagép és Műszerjavító üze­mének műszerészei javítják. Naponta járják kis táskájuk­kal a megye üzemeit, válla­latait, szövetkezeteit. Csak­nem háromszáz helyen vé­geznek átalánydíjas javítást, karbantartást. így egy-egy szakember huszonöt-huszon­hat gépet , tisztít, ellenőriz egy nap. Több kilométer utat tesz meg emeletről le és fel, szobából ki és be. Mindennapjaikról így vall Ágoston György üzemvezető: — Az alkatrészellátás a legnagyobb gondunk! Az ország legtöbb irodagépek­kel foglalkozó szövetkezeté­vel kapcsolatban állunk, ugyanis csak csereberével tudjuk a szükséges alkatré­szeket megszerezni. Másik lehetőségünk az, hogy a le­selejtezett berendezések még használható darabjait épít­jük be a meghibásodott gé­pekbe. Két gazdasági munkakö­zösséget alakítottak. Az egyik a mechanikus írógé­pek és pénztárgépek, a má­sik a villanyírógépek javítá­sával foglalkozik. „Szükséges volt ezt a szolgáltatást be­vezetni, ugyanis fontosnak tartjuk a kéthónapos határ­idő betartását, ennyi időt vesz igénybe az irodagép­park karbantartása. A qmk- ban dolgozó fiatal műszeré­szek munkaidő után a mű­helyben javítják őket”. Az elmúlt évben nagy tel­jesítményű alkatrészmosót vásároltak, hoqy még a leg- elrejtettebb hiba se kerülje el a figyelmüket» Az igaz­sághoz ugyanis az is hozzá­tartozik, hogy méq az új gé­pekre sem vigyáznak kellően az üzemek, vállalatok dolgo­zói. Horthy lelkiismerete... Verőfényes napra virradt 1944. október 15-én Budapest. A város a háborúban már meg­szokott vasárnapi képét mutat­ja. Az újságok első oldalán a hadijelentések, amelyekből — fogalmazóik minden igyekeze­te ellenére, hogy győzelemnek tüntessék fel a vereségeket — kitűnik, hogy a szovjet csapa­tok már a magyar főváros fe­lé közelednek. Makó, Szeged már a szovjet csapatok kezén van, Debrecen körül pedig páncéloscsata tombol, amely­nek kimenetele aligha lehet kétséges. Sztálingrádtól jutot­tak idáig a Vörös Hadsereg egységei, miért éppen a Hor­tobágyon sikerülne feltartani őket? Budapesten ezen a napon még nagyon kevesen tudják, hogy az ország tulajdonképpen mór kilépeti a háborúból. Egy fegyverszüneti küldöttség, ame­lyet Horthv Miklós kormányzó Faragho Gábor vezérezredes, eqykori moszkvai katonai atta­sé vezetésével küldött a Szov­jetunióba, négy nappal előbb, Moszkvában Molotov szovjet külügyminiszter lakásán aláír­ta az ideiglenes feqyverszüneti megállapodást. Gróf Teleki Géza, a Jugoszlávia megtáma­dásakor öngyilkossá lett mi­niszterelnök fia, a küldöttség eavik tagio pontosan felje­gyezte az időpontot. Este 7 óra 57 percet mutattak az órák. Az okmány orosz nyelven íródott. Francia fordítást mellékeltek. Molotov türelmesen várt. amíg a magyar delegáció átolvassa! n szöveqet. Az aláírások előtt Faragho tintával odaírta: „Ma- gvai-orszóq kormányzójának meabízottjai: vi*éz Faraqho Gábor vezérezredes. Szent-lvá- nvi Domokos rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, Teleki Géza egyetemi nyilvános tanár". Teleki Géza feljegyzései sze­rint az aláírás után a szovjet tóm«olóportnerek szinte kicse­rélődtek. Kuznyecov vezérezre­des, a szovjet vezérkari főnök helyettese, aki az október el­sején Moszkvába érkezett ma­gyar delegáció valamennyi tár­gyalásán részt vett, odament a maavar tábornokhoz, meqölebe és testvérnek nevezte. Molotov, — aki akkor a szovjet vezetés második emberének számított — mosolygott és kezet rázott a magyarokkal. — Most már szövetségesek vagyunk! — jelentette ki. A küldöttség azonnal távirat­ban értesítette a budai Várat, hoav oz aláírás megtörtént. Az előzetes titkos táviratváltások alapján a kormányzónak az lett volna a dolqa, hogy azonnal szembeforduljon a németekkel. A moszkvai tárgyalások nyo mán a szovjet hadsereg két- három napra megállította a frontot, hogy a kormányzó Bu­dapest alatt összegyűjthesse csapatait. Hor'hynak azonban esze ágában sem volt eleget tenni e megállapodás legfon­tosabb. s az ország számára sorsdöntő pontjának. Amint akkori külügyminisztere, Heny- nyey Gusztáv vezérezredes, ké­sőbb. az emigrációban leírta: „Lelkiismereti problémát jelen­tett a kormányzó számára a Németországgal fennálló szö­vetségi viszony felbontása. So­hasem állott szándékában, hoqy katonai akciót indítson Németország ellen, ez* előt­tem több alkalommal is kijelen­tette”. Negyedszázad politikai tör­ténete mutatja, hogy Horthy- nak egyáltalán nem, vagy na­gyon sajátosan működött a lel­kiismerete. Mindenesetre mi­közben a szovjet katonai pa­rancsnokság az előzetes fegy­verszünetnek megfelelően pa­rancsot adott csapatainak, hogy „semmiféle további elő- remozgást külön intézkedése­mig ne folytassanak”, az ő csapatai ellenlökésekkel kísér­leteztek. És, bár tudomása volt róla, hogy a fegyverszünet be­jelentése esetére a nyilas párt­ba tömörült szélsőjobboldali banditák német katonai támo­gatással a hatalom átvételére készülnek, méq arra sem adott parancsot, hogy megbízható csapatok védelmébe helyezze magát. Körülbelül abban az időben, amikor a budai Várba beérke­zett a fegyverszünet megköté­sét tudtul adó moszkvai táv­irat, a hitlerista titkosrendőr­ség figyelő szemeit kijátszva egy szociáldemokrata és egy kisgazdapárti politikus jelenik meg a kormányzónál. Szakosíts Árpád és Tildy Zoltán az or­szág hitlerista megszállása óta illegalitásban él. Ott alakul meg a Magyar Front, amely szeptember 20-án memorandu­mot juttatott el a kormányzó­hoz, aki aztán a vezérkari fő­nökét, Vörös Jánost bízta meg a kapcsolat felvételével. Vörös közölte: a kormányzó kész ki­ugróm, s megkérdezte: mi tá­mogatóst kaphatna az ország népétől, a munkásságtól, a pa­rasztságtól? A Magyar Front vezetői azt válaszolták: minden támogatósra számíthat, ha fegyvert ad. Hiszen fegyvertele­nül mit tehetnének az álliq fel­fegyverzett megszállók ellen? Horthy a személyes megbe­szélésen azonban egy szót sem hajlandó szólni a munkásság felfegyverzéséről. Amikor Sza­kosítsák előadják a Magyar Front elképzeléseit, Horthy el­kezd a földreformról beszélni, amiről most nincs, nem is lehet szó. Olyasféle földreform-tervet ad elő, amely a nagygazdák paradicsomává változtatná Ma­gyarországot. Már az ország földjén tombol a háború, s Horthy azt magyarázza, hogy a nagybirtokokat szerinte is le kell bontani, de vigyázni kell. Háromszáz-ötszáz holdas bir­toktesteket képzel el, s aztán mindenféle öntözőcsatornák építéséről fecseg. Szakasitsék többször közbe akarnak szólni, de ha Horthy egyszer elkezd beszélni, lehetetlen félbeszakí­tani. Végül csak rátér a találkozó tulajdonképpeni tárgyára. Fi­gyelmezteti CT Manyar Front ve­zetőit, készüljenek, mert ked­den, október 17-én bejelenti, hogy kilép a háborúból. S ami­kor a. munkásságnak adandó feqwert reklamálja a héttagú küldöttség, Horthy azt válaszol­ja, hogy a szervezés most van folyamatban, s időben értesí­tést küld, hogy mikor és hol vehetik ót a fegyvereket. Másnap délelőtt Horthy pa­rancsára Vattay altábornagy hívatja Utassv Loránd ezredest, aki a Honvédelmi Minisztéri­umban teljesít szolgálatot. A katonai iroda főnöke tájékoz­tatja: az oroszok kívánsága, hogy egy magas rangú tiszt utazzon Szegedre, találkozzék Malinovszkij marsallal, a szov­jet frontparancsnokkal. Utassyt délután hat órakor igazí'ja el Csatay Lajos és Vörös János. Nem mondják meg Utassynak, hoqy a fegyverszüneti egyez­ményt már megkötötték. Igaz, ők sem tudnak róla. Utassy rö­vid, de velős parancsot kap: vegye át a szovjet katonai pa­rancsnokság. illetve a szovjet kormány kívánságait, s azt je­lentse a Várban. Utassy el is jut Malinovszkijhoz, s csak ott derül ki: Horthyék ismét csak tak*ikáznak. Utassynak semmi­féle felhatalmazása nincs a tárgyalásokra, s mint a Hon­védelmi Minisztérium hadifo­goly osztályának vezetője, tá­jékozatlan minden jelentős ka­tonai kérdésben. Igv nem tud válaszolni Malinovszkijnak leg­fontosabb kérdésére sem: mennyi időre van szükséq ah­hoz. hoqy a maqyar csapa*ok szembeforduljanak a németek­kel. Az akció részleteiről sem tud tárqyalni. Annál is inkább tisztában vannak saját elgondolásaik minden apró részletével a né­metek. Elhatározott dolog, hogy Horthvt felcserélik S^álasival, s a nyilasokat juttatják hatalom­ra. A hitleristák számára azon­ban most sem lényegtelen a látszat megőrzése, s olyan megoldást keresnek, hogy a kormányzó, mim alkotmányos tényező, hajlandó legyen szen­tesíteni a német fegyverekkel végrehajtott nyilas puccsot. Pintér István HÉTVÉGE 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom