Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)
1984-09-01 / 240. szám
Dunántúlt napló 1984. szeptember 1., szombatinkámmal mindent elertem... , miénk o legnehezebb, :élyesebb munka, ott dol- :, ahol előttünk még sen- járt. Ezért is kerestünk mi, ,.kövesek", mint a nvászok. Ez az elismert- íjnos, jó ideje megbillent :egzi három és fél évtize- namélyítős tapasztalatait Antal, a Bányászati Ak- ’ító Vállalat Mecseki Kör- tősége komlói üzemének íelyettese. Db hivatalnoknak vélem, n olyannak, aki végigiár- >ányászat. az aknamélyi- ma minden kétkezi gyöt- és munkabírásával, szak- val, eszével küzdötte fel fokról fokra a jelenlegi isába 35 kemény év nkét éves, a jövő év vé- ■ugdíjba megv. Néhány ezte magát először fó- t a munkaidő után. Az megkoptak, a föld alat- kában töltött évek alatt, n üzemi balesetére — a gerince — is már i emlékezteti, hogy óvaemelhet és az időjárásit is élete végéig jelzi 'eforrt csigolya, lost még van törzsaár- De, ha mi, ötven körüli- eoszünk, mögöttünk ott Az utánunk következők arminc és negyven kö- Fiatalok főleg az utóbbi iát évben jöttek, de •nét megállj van. Amikor Jtem. méq volt bőven :, talán sok is volt, mert ik felmondtak. Nekem meg alig jönnek ... ikanyarodunk legelső ásóra a bányával. Ti- ves volt akkor. Dcsekfalui születésű va- züleim parasztemberek, 2m volt a pénzre. Akkor vonzó volt a bányászke- Kossuth I. aknán kezd- az aknatornyát néhány robbantottuk le —, 60 os föld alatti csillésnek ;!. Kidolgozva a napi t, a vájárkereset 60 át kaptam. Második an már a vájár mögött m a szenet. Bírtam, ;rős gyerek voltam, a 0—1300 forint igen jó ilt akkor. Egy év után felmondtak. Milyen in- Mert a szüleimnek 10 lis holdnál nagyobb Major Antal v Ott dolgozunk, ahol előttünk még senki sem járt gazdaságuk van. Nem volt így igaz, de mit tehettem, otthon maradtam. Együtt laktunk a nagyszüleinkkel, szüléinkkel, mi is hárman voltunk testvérek és a három generációnak összesen a nagyszüleim 13 holdja volt. Vajon, ha akkor maradhat a szénbányászatban, most arról beszélne ilyen lelkesen? Biztosan. — Eqy év paraszti munka után 49 őszén ötödszöri jelentkezésre a faluból végre hármunkat felvettek az akkori ak- namélyitőkhöz. a HFK céghez. Már 80 százalékos föld alatti csillésként kezdtem. Jól kerestem akkor is és utána is, mindig is a legjobb keresők között voltam, mindiq a vájvé- gen. Azóta egyhuzamban az aknamélyítőknél dolgozom. Elvégezte a seaédvájári és a vájáriskolát, 56-ban érettségizett a bányaipari technikumban, aknász lett. Rá egy évre a naqyon meredek qurítón maidnem végzetes következményekkel iárt. egy elszabadult biztosító támfa: gerinctörés, fejsérülés. Már-már „leírták”. — Szerencsére nem gipsz- ágyban, hanem deszkán fektettek, így szépen összenőtt és nem merevedett le a gerincem. Fél év után folytattam a munkát. A hármas aknától a Bétaaknai részleghez kerültem aknásznak, majd körletvezető-he- lyettes voltam, onnan Zobákra neveztek ki főaknásznak és körletvezetőnek, majd a komlói központ üzemvezető-helyettese lettem és vagyok ma is. — Mire vitte? — Mindig is kellett a pénz. Feleségem otthon maradt a négy gyerekkel, mindnek érettségit adtam a kezébe, megépítettem a családi házat Mecsek- falun, van egy kis szőlőnk, van Trabantom, várjuk a Skodát. A gyerekek taníttatása se volt olcsó mulatság. Otthon mindenünk megvan. Lényegében a munkámmal, a munkámért mindent elértem. Sose voltam itt elégedetlen, összetartó nép a miénk. Szűkebb és tágabb családjáról beszél. — János, a legidősebb fiam itt a cégnél, a bétái körletünknél aknász. Matild lányom óvónő. Anti a Szénbányák KISZ Bizottságán politikai munkatárs. Zoli — gimnáziumi érettségi után most negyedéves a bányaipari technikumban — itt a komlói központunkban a számlázás vezetője. — A gyerekeket mi hozta a bányához? — Nem kellett őket rábeszélni. Megbeszéltük a dolgot, de a döntést rájuk bíztam. Jani a vasútnál volt dízelmozdony-vezető, Zoli elektrolakatosként és háztartási gépszerelőként dolgozott a Gelkánál, Anti a komlói gépüzem, majd az anyagellátó után került be a központba, a KISZ-bizottságra. Rájöttek, hogy a szénbányánál és nálunk elfogadhatóak a kereseti lehetőségek, a lakásgondot is a bányánál lehet legjobban megoldani. Azóta megszerették a munkájukat, a számításukat is megtalálják. Nem hiszem, hogy valaha is itthagynák a céget. — Nem féltette a fiai jövőjét, amikor nyomdokaiba léptek? — Nem. Az biztos, hogy amíg van szén. és az kell is, addig van jövője a bányásznak. Bár az is igaz, hogy ma már más szakmában is meg lehet keresni ezt a pénzt. El fog jönni az az idő, amikor anyagilag is ismét megbecsült lesz a bányász, a bányászkodás. A naqv családjáról, az aknamélyítőkről mondja: — Sokoldalú a mi munkánk, meg is lehet szeretni. Maradandó építményeket hozunk létre, azok évtizedek múltán is emlékeztetnek ránk és a mun. kánkra. A bétái aknák, a Kossuth IV-es akna, a Kossuth tárórendszere. a Kossuth lll-as aknák éoítése és újbóli átépítése, a Zobák hármas szint feltárása. Ezek mind megmaradnak utánunk. Számunkra nincs megoldhatatlan feladat, tudjuk, hogy ki mire képes. Nálunk különösen alapkövetelmény: mindig a biztonság legyen az első. De szerencse is kell. Szerencsére a kezem alatt nem következett be súlyosabb baleset. — Nem vágyott máshová? — Soha eszembe se jutott. Nyugdíjas éveire komoly tervekkel készül. Az új telepítésű szőlőbe jövőre szeretné megépíteni a pincét és fölé a kis házikót. Várja a Skodát és feleségével, családtagjaival — beleértve a hat unokát is — sokat szeretne utazni idehaza és külföldön. — Ügy tervezem, hogy tisztességesen ledolgozom a visz- szalévő időmet, hatvanéves koromig sokat utazgatok, utána meg jobb lesz már otthon és a szőlőben. Major Antal most lett Kiváló Bányász. Murányi László ;zolgáltatások, növekvő betétállomány íl-Baranya pénztára én 25 éve, hogy meg- működését Siklóson a egyik legtöbb tagot ó pénzintézménye. A szövetkezet alakulá- — az 50-es évek vé- gha számoltak ezzel, jgyedszázad múltán a meghaladja a 14 le arra sem igen attak akkor, hogy az úlásával egyre böví- ell a szolgáltatások inkban a szövetkezet ige közül 9 kirendelt- ölcsönfolyósításon kioltással, termékfelvásárlással, könyvárusítással és autóklubtag-toborzás- sal is foglalkozik. Sőt, a siklósiak új vállalkozása — az IBUSZ-szal kötött megállapodás alapján — az utaztatás. Az idén két csoportot szerveznek. Az egyiket Brnóba, a másikat pedig a Bécs—Salzburg—müncheni útvonalra. Betétállományuk az idén elérte a 187 millió forintot, a különféle kölcsönökre pedig 31 millió forintot fizettek ki ez év első felében. A szövetkezet vezetői jelentős eredménynek tekintik, hogy a betétek nagyobbik hányada — 147 millió forint — kamatozó, és a takaréklevélként kezelt összeg is jelentős. Nemrégiben adták át a villányi kirendeltség új épületét, ahol több mint 12 milliós betétállományt kezelnek, és lényegesen jobb feltételek mellett foglalkoznak az ügyfelekkel. A kedvező körülmények hatására bővül az intézmény tevékenységi köre, és újabb szolgáltatásokat kínálnak. Októbertől valutával és fizető-vendégszolgállattal is foglalkoznak. Ferenci D. Országos elismerést is kapott Esztétikus megjelenés, jó belső beosztás / / Bemutatjuk 1983 baranyai lakóházát Ünnepélyes külsőt ad a főpárkány félköríves felbontása Az idő az újságírót igazolta, aki húzta-halasztotta „Az év lakóháza ’83’’ pályázat baranyai nyertesének, a Kulich Gyula utca 14. sz. társasháznak a bemutatását. Titkon abban reménykedett ugyanis, hogy a késlekedő országos értékelésen is eredményes lehet ez a ház. így is lett. Nemrég adhattuk hírül, hogy egy másik új pécsi társasházzal együtt ez is országos dicséretben részesült. Ezzel a jó hírrel kopogtathattunk be több lakóhoz, amikor a minap ennek a háznak a keletkezési körülményeiről készültünk írni. A kétemeletes, tetőtérbeépí- téses ház a belvárosnak abban a negyedében épült, amelyben túlnyomórészt magántulajdonú házak vannak, s ahol mindenféle korú épületek találhatók. Újabb korúak is. A tárgyalt ház szomszédságában pl. a 10. sz. házat Gosztonyi Gyula, a 12-est Kőszegi Gyula tervezte, s mindkettő 1937-ben épült. Még fiatalabb — alig pár éves — az új óvoda. Kis földszintes házak álltak itt, rozzantak, amelyek az utca sok évszázados íves vonalát követve egymás elé lépcsőztek - ezt a tördelt homlokzatvonalat megőrizték az óvodánál is és az új. 14-es számú háznál is, ami picit előbbrekerült a szomszédjánál. „Elszokott” formák A születés közvetlen előzményeiről László Imre, a Pécsi Építőipari Szövetkezet elnöke elmondta, hogy az óvoda részére szanált területből ennyi megmaradt, mert végül is az előzetesen elképzelnél kisebb helyigényű lett az óvoda. Az Építőipari Szövetkezet, amely a gyermekintézményt építette, saját, lakásraváró és magánerős építésre is vállalkozó dolgozói részére megszerezte ezt a területet. Így jött létre 1981. őszén a Pécsi Építőipari Szövetkezet Lakásépítő Szövetkezete, amely a tervezési megbízást Csaba Gyulának és Rákos Tibornak, a DTV építészeinek adta egy nyolclakásos társasházra. — Viszonylag általános igényt fogalmaztak meg az építtetők — mondja Csaba Gyula. — A műemlékvédelemmel kellett mindenekelőtt tisztázni, melyek az itt figyelembeveendő kötöttségek, mint pl. a szintszám, a párkánymagasság ... Ezután kezdett testet ölteni az elképzelés. Az épületen új, nem is szokatlan, inkább csak „elszokott" formák jelentek meg, amit a bíráló bizottság így értékelt: „A tervező jó érzékkel formálta meg az épület nyugodt tömegét, a határozott épületkontúrt, az erőteljes főpárkányt, az épület geometriáját leltáró markáns hangsúlyokat. Tömeg- és homlokzati arányai jellegzetesek — a hely szellemét követik -, eklektikája jóértelmü, előremutató. A bejárati rizalit finom nyilásosztása, tagolásrendje a tömeg szigorúságát jótékonyan lakóépület-jellegüvé oldja fel. Pécs történeti belvárosában, az intenzív műemléki környezetben megépített ház egyenletes építészeti színvonalával mintául szolgálhat a hasonló adottságú társasházépités számára." Értelmes kontaktusban Ezek a formák izgalmasak. A ház két közvetlen elődjén (Jókai utca, Bem utca) kicsit bátortalanul, kicsit darabosan jelentek meg, itt viszont már igen határozott hangsúlyt kaptak, s ettől az épület ünnepélyes külsőt öltött. Az említett bejárati rizalit indítása és lezárása egyaránt félköríves — az előbbi a járdáról felvezető lépcsősornál, az utóbbi a főpárkány erőteljes megbontásánál jelenik meg. Ugyanez a forma az épület keleti homlokzatán másfajta funkciót kap: az itteni lakások hali- méretű előszobájának az üvegfalát adja, s ez különösen a tetőtérben lévő lakás eleganciáját növeli. A kerek- ded forma jelenik meg az erkélyeken is, a keleti homlokzaton az utcaképhez szerencsésen illeszkedő méretben, az udvari oldalon kissé robosztu- sabban, ezáltal a lakó számára is kihasználhatóbban. Ezek a köríves formák ragadják meg a figyelmet. László Imre elmondja, hogy a terv tetszett, mégis első látásra sziszegett a kivitelező apparátus, de mivel esztétikus megjelenést és jó belső beosztást sejtetett, csinálták, mi több: örömmel és élvezettel. Az eredmény: a ház láttán újabb megbízások a szövetkezetnek. Még az is érdekel, hogy a „hely szelleme" — a genius loci — mennyire befolyásolta ai tervezést, s Csaba Gyula elmondja, hogy újra végignézve a házon, úgy érzi: kicsit súlyos, masszív tömegével biztos lábakon állva illeszkedik a környezetébe, nem is annyira a közvetlen, mint inkább a tágabb értelemben vett környezetbe. Megjelenése visszafogott, s nem lépi túl azt a határt, amit a szélesebb közvélemény követni tud, a megszokottat csak elviselhető mértékben haladja meg. A lakó saját igénye szerint Miután tisztázzuk, hogy a szövetkezet az építtetők felé — a telekárral együtt — mintegy 9 800 forintos négyzetméterenkénti árral számolt, s hogy 1982 augusztusától 1983 szeptemberéig tartott a kivitelezés, és hogy az építtetők fiatalok, a szövetkezet munkásai a lakások belső alaprajzi elrendezéséről beszélünk. — Jó lakásokra törekedtünk — állapítja meg a tervező —, s kihasználni azt a lehetőséget, hogy az udvar egy szinttel lejjebb van az utcánál. A többlakásos házak nem mennek le a terepig, mi itt lementünk, s ez óriási többletet hozott. A szokástól eltérően itt a földszinti lakások a kétszintesek, mégpedig lefelé — így jutottak az udvarszinten egy külön kis téglafallal és korláttal elválasztott, ún. angol udvarhoz, amit csodálatosképpen a felső lakók is tiszteletben tartanak. A lakások háromszobásak, bár a kisebbek aj félszobaméret határán vadnak. A nagyszobát a tervező úgy képzelte el, hogy a közte és a konyha közti kétszárnyú ajtó révén egymásba nyílik majd a két helyiség. s a nappali funkciója az étkezőével egészüf - ki. Viszont a konyha elég nagy ! lett ahhoz, hogy a lakók — egy-két kivételtől eltekintve — másként gondolkodjanak: az ajtót szekrényfalak takarják, s hallottunk olyan kijelentést is, az egyik lakásban, hogy a tulajdonos be fogja falazni őzt az ajtót. Tóth Ferenc tetőfedő szakmunkás, Nagy László lakatos szakmunkás és Szkrajcsics Páf szakoktató lakásában jártunk — nagyon elégedettek az új otthonnal. És az utca embere? Mit tudnak erről? „Sokan be- kéretőznek idegenek — meséli Szkrajcsics Pál, az egyik földszinti, kétszintes lakás tulajdonosa — különösen azóta, hogy a Dunántúli Napló megírta. hogy a miénk az év ba- ' tanyai lakóháza, s hogy az embléma is kint van. Mindenkinek tetszik..." Hársfai István Az óv lakóháza az óvoda udvaré felöl
