Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)

1984-09-16 / 255. szám

1984. szeptember 16., vasárnap Dunántúlt napló 3 Jó estét, Pécs! Ismét jelentkezik a városi televízió Hétfőn este ismét jelentkezik a városi televízió. Ám megvál­tozott műsorszerkezetben és közvetlenebb, oldottabb stílus­ra törekedve. Este hét órakor jelenik meg a Jó estét, Pécs! felirat egy színes montázzsal, amelyet Pécs legszebb részei­nek képeiből állítottak össze. Ezt 40 perces információs mű­sor követi — ebből 10 percet a Nevelési Központ ad. Itt kell elmondani, hogy míg eddig a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója és a pécsi Nevelési Központ közösen készítette a kéthetenként adásba kerülő műsort, mostantól kezdve fel­váltva önállóan állítják össze programjukat, de 10—10 per­ces információs egységet köl­csönözve a másiknak. Ahogy Békés Sándor, a stúdió veze­tője elmondotta: a Nevelési Központ a saját életét akarja megismertetni, rendezvényeit népszerűsíteni, addig a stúdió a város lakóinak számára nyújt információkat, és kíván segíte­ni napi ügyes-bajos dolgaik­ban. És remélhetőleg egészsé­ges verseny is kialakul a .két műhely között., A műsor elején jelentkező információs műsorban híreket láthatunk-hallhatunk a város­ból, Kertvárosból, meteoroló­giai jelentést stb. Rövid szünet után a város egy neves közéleti embere lesz a stúdió vendé­ge, aki közérdekű, időszerű problémákról beszélget a ri­porterrel, pontosabban az adás házigazdájával. A Kuíturális panoráma színázi, kiállítási tudósításokat közöl, olvasniva­lót, művészeti eseményeket ajánl. Ezután az így élünk címmel összefoglalható műsor következik: a kamera bekuk­kant a kertvárosi otthonokba — meghívást a szerkesztőség szívesen fogad. Téma minden lehet, ami a Kertvárosban, Pécsett élőket érdekelheti. Újabb szünet után a Fórum folytatódik, a vendég válaszol a nézők személyesen vaqy tele­fonon, levélben feltett kérdései­re. A 04, 05 rovat után az If­júsági műsor következik, majd a Postánkból — a műsorzárás­ra 9 — fél 10 között kerül sor. A szerkesztőség szeretné mi­nél élőbbé, frissebbé tenni a műsort: várja nézők jelentke­zését: de segíteni akar a köz­műveknek a lakosság tájékoz­tatásában is. Az adás előtti péntek déli 12 óráig a 24-504- es telefonon, adás előtt és -alatt pedig a 41-907-es szá­mon mindenféle hírt, informá­ciót be lehet jelenteni, ha nem üzleti célú, és közérdekű. A stúdió állandó stábbal dolgo­zik: Füzes János (felelős szer­kesztő), Eszterhai Katalin, Ku- rucz Gyula, Rózsavölgyi Erzsé­bet és Szűcs Imre; mint külső munkatársak vesznek részt a munkában Belénessy Csaba, Gáldonyi Magdolna, Gárdonyi Taniás, és Lázár Lajos, a Du­nántúli Napló munkatársai. A városi televíziónak imindenki munkatársa lehet hírrel, fotó­val, információval, és nyitva áll az út a képernyőre kerülés­hez is. Holnap a stúdió jelentkezik, október 8-án a Nevelési Köz­pont, október 22-én pedig is­mét a stúdió. A közbeeső hét­főkön nem ismétlik meg a mű­sort, a távlati terv szerint he­lyi képújságot közvetítenek majd. Jelentkeztek az első községek Családi főzőhelyek Baranyában? r Uj humánszolgáltatás az idősekért Néhány héttel ezelőtt hírül adtuk, hogy Borsod után — az országban másodikként — Ba­ranya megye gondolt arra, hogy a kisebb települések idős lakóiért családi főzőhelyeket fétesít. Az ilyen községek túl­nyomó többségében ugyanis nincs olyan intézmény, üzem, szövetkezet, amelynek konyhá­járól a mindennapos egyszeri meleg ételt, méltányos össze­gért, vagy ^térítés nélkül meg­kaphatnák az idős emberek. A Baranya megyei Tanács egészségügyi osztályának szo­ciálpolitikai csoportja körle­vélben tudatta a kezdeménye­zést a nagyközségi, illetve a községi tanácsok vezetőivel. A körlevélben megírták, hogy a családi főzőhelyek lényege: egy-egy vállalkozó személy leg­feljebb öt-öt személyre főzhet. A vállalkozók egy társadalmi megállapodás alapján — amit a községi tanáccsal kötnének — havi 1000 forint tiszteletdí­jat, plusz személyenként és naponként anyagnormát kapnának. Az 1000 forintos tiszteletdíjak kifizetését a me­gyei keretből tudják adni. A személyenkénti, naponkénti anyagnormát a községi taná­csoknak, a szociális gondozás ✓keretéből kellene fizetniük. A napi egyszeri meleg ételt igénylők pedig — anyagi kö­rülményeiktől függően — térí­tési díjat fizetnének a szoci­ális étkeztetési hozzájárulás szabályai szerint. (Akiknek a rendszeres szociális segély a megélhetési alapjuk, azok in- ' gyenes ellátásban részesülhet­nének). Az elképzelések szerint azt sem határoznák meg, hogy ebédet vagy vacsorát kellene-e adni, a lényeg az, hogy na­ponta egyszer meleg ételt kap­janak az érintett idős embe­rek. Az ételt ebédhordóban vi­hetnék haza az igénylők, illet­ve ha nem tudják, akkor tisz­teletdíjas szociális gondozó, vagy vöröskeresztes aktíva se­gíthetne nekik. nos, valamint Drávafök jelez­te, hogy örömmel vették a kezdeményezést, megkezdték az igények felmérését, illetve keresik azokat az asszonyokat, akik munkájuk mellett, vagy már nyugdíjason, de szívesen vállalkoznának ilyen tevékeny­ségre. Az újfajta humánszolgáltatási lehetőség iránt érdeklődő köz­ségek jelentkezését továbbra is várja a szociálpolitikai cso­port. T. É. Több tarkán- szfttt kelme Tovább nőtt ai Pápai Textilgyár teljesítménye, a tarkánszőtt kelmék legna­gyobb hazai gyártója, kö­zösen a Textilértékesítő Vállalattal, újabb har­minckét automata szövő­gépet vásárolt és ezekben a napokban munkába is állítja. Az új berendezé­sek révén mintegy fél mil­lió méterrel több terméket állíthatnak elő évente. A pápai tarkánszőtt kel­mék népszerűsége az áru jó minősége mellett, nap­jaink divatjának is kö­szönhető, ugyanis nőtt a természetes anyagok iránti kereslet. így ai pamutból készült pápai szövetek, flanellok, puplinok a divat slágerlistáján szerepelnek. Természetesen ebben ré­sze van a gyár termék­szerkezet-módosításának is. Az országos parancsnok sajtótájékoztatója «?> Lőgyakorlaton a tűzvonalban Munkásőrök harcászati gyakorlata Zalában Régi gyakorlat a munkásőrségnél, minden évben egy-egy me­gye teljes állományát megmozgató, harcászati gyakorlattal egy­bekötött szemlét tart az országos parancsnokság. Ahogy két év­vel ezelőtt Baranyára, úgy most idén Zala megyére került sor. A körlevélre az elmúlt na­pokban érkeztek meg az első visszajelzések. Kétújfalu, Bá­Megalakult az Információ­technikai GT Információtechnikai GT né­ven új társaságot alapított az Országos Szakipari Vállalat, az Állami Népességnyilvántar­tó Hivatal, a Központi Fizikai Kutató Intézet, valamint az ik- ladi Ipari Műszergyár. A tár­saság azzal a céllal jött létre, hogy segítse az állomigazga­tás és a gazdálkodás területén at hazai számítástechnika al­kalmazását. A néqy intézmény által kötött szerződés értelmé­ben számítástechnikai rendsze­reket készít és értékesít, bele­értve az eszközöket és a prog­ramok kidolgozását, a számí­tógéptermek teljes építészeti és gépészeti kialakítását, a berendezések kezeléséhez szükséges dokumentációk ki­dolgozását, a felhasználók be­tanítását, az üzembe helyezést, a garanciális szervizt, valamint a garancián túli rendszerfel­ügyeletet is. Segítséget^ nyújt a gazdasági társaság a terme­lésirányítás, a készletgazdál­kodás, az anyagmozgatás és raktározás teendőiben, továb­bá a technológiai és ügyviteli feladatok megoldásában, az államigazqatás területén pe- diq az információk gépi fel­dolgozásában. A társasáq gesztora az Or­szágos Szakipari Vállalat. A zalai munkásőregységeket szeptember 14-én délután ri­adóztatták. A feladatokat pén­tek este és éjszaka, illetve szombaton hajnalban és kora reggel kellett végrehajtaniuk. A munkásőrség idei kiképzési tervében előírtaknak megfele­lően minden egység a teljes harckészültségbe helyezést gya­korolta, két kijelölt egység ezen kívül a bekerítést mutatta be harcászati gyakorlatban, il­letőleg lőgyakorlatot hajtott végre mozgó célpontokra. Hagyományosan a szemléhez kapcsolódóan sajtótájékozta­tót tartott a munkásőrség te­vékenységéről a fegyveres tes­tület országos parancsnoka. A sajtótájékoztatóra pénteken délután Zalaegerszegen, a megyei pártbizottság székházá­ban került sor. Elsőként Var­ga Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának lapja, a Äila megyei Pártbizottsóq első titkára ismertette Zala me­gye legjellemzőbb gazdasá­gi, kulturális sajátosságait, eredményeit, illetve munkás­őrei tevékenységének jellem­zőit. Ezután nyitotta meg a sajtótájékoztatót Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese. Borbély Sándor, a munkás­őrség országos parancsnoka tájékoztatójában, illetve a saj­tó képviselőinek kérdéseire vá­laszolva többek között elmon­dotta, hogy idén tovább erősö­dött a munkásőrség fegyelme, politikai szilárdsága, katonai felkészültsége, színvonalasan fejlődik együttműködése a társ fegyveres erőkkel, testületek­kel. Az országos parancsnok a testület mozgalmi, politikai és közéleti szerepét emelte ki beszédében. Szólt arról, hogy az MSZMP Politikai Bizottsá­ga augusztusban tekintette át a munkásőrség tevékenységét, s határozatában különösen el­ismeréssel illette a fegyveres testület , mozgalmi jellegét, po­litikai-közéleti nevelő szerepét. A testület, az abban önkéntesen és önzetlenül szolgálatot telje­sítő emberek mozgósító erővel hatnak környezetükre: példa­mutatóan helyt állnak a mun­kában, s többségük közéleti szerepet is vállal, illetve méltó­nak bizonyult ilyen feladat ellátására. A testületnek nin­csenek utánpótlás gondjai: az egységek tartalmas, igazi kö­zösségi élete annyira vonzó. — Mi a hatalom védelmét úgy értelmezzük, — hangsú­lyozta Borbély Sándor —, hogy a politikai tisztánlátást kell erősítenünk, az országot kell mind jobb munkával gyá­ra pítanunk. Az országos parancsnok vé­gezetül szólt arról is, hogy mi­ként készül a munkásőrség felszabadulásunk 40-dik évfor­dulójára és az MSZMP XIII. kongresszusára. A munkásőrök élen járnak a munkaverseny- felajánlásokban, s azok teljesí­tésében. Valamennyi egység feldolgozza saját történetét, s többek között rajok közötti po­litikai-történelmi vetélkedőket szerveznek. A sajtótájékoztatót követően Nagykanizsán, a munkásőrség ottani legfontosabb bázisválla­latainál ismerkedhettek az új­ságírók a testület tagjainak munkájával, eredményeivel. Szombat reggel az olajbá­nyász munkásőregység harcá­szati gyakorlatával, illetve a zalaegerszegi egység lőgyakor­latával fejeződött be a szem­le. Késő délelőtt Zalaegerszeg díszterén megtartott gyűlésen és díszszemlén Bartha Gyula, a munkásőrség országos pa­rancsnokának helyettese, a szemle parancsnoka kiválóra értékelte a zalai munkásőrök felkészültségét, teljesítményét. D. I. Az őszi BNV-rőí jelent füle A Pécsi Bőrgyár bemutatóid. Fotó: Läufer László Öltözködés Szuper Botond cipők Bonyhádról Pulykalábdísz és nyúlbunda a csizmaszáron Gazdagon díszített ruhák természetes alapanyagokból A BNV öltözködési újdon­ságokat felvonultató standjo- in, az „A" pavilonban egyre több gyártó jelzi, hogy hol kopható az áru. Az előállítók, főként a lábbelikészítők gyor­sabban követik a belföldi di­vatváltozásokat, nagy hang­súlyt fektetnek a kamaszkor igényeinek kielégítésére. Né­hány helyen szavazóládát tet­tek ki. Az alapanyaggyártók inkább az exporttörekvéseiket érzékeltetik kiállított termé­keikkel. A leggazdagabb vá­lasztékkal ezúttal o cipőgyár­tók mutatkoznak be. A ruha­ipari érdekességek kissé hát­térbe szorulnak. Gyűrt bőrök, lapos sarok Az Alföldi Cipőgyár időben felfigyelt arra, hoay a farmer­hez kötődő papucsviselet he­lyett most elsősorban a leszo­rított nadrág határozza meg a cipőfazont. A pehelykönnyű­nek tűnő Omiflex cipőújdonság ezt a változást tükrözi. Az üz­letekben 1985 első felében je­lenik meg 800—950 forintos áron. Belebújós és fűzős vál­tozatban már gyártja a Bony­hádi Cipőgyár az importpótló Szuper Hotond férfi- és gyerek­cipőjét. A Duna Cipőgyár Dol­ly lányka balerinacipője szin­tén kapható, ára 179 forint. A gyár legújabb modelljeit a középmagas, nyakait sarok jellemzi, uralkodó a kék-piros, illetve a fehér-fekete színpá­rosítás. A Sobaria Cipőgyár gyermekeknek szánt Brurrii szandálújdonságában hátsó sarokcsontfogót, belső lágy­részemelőt helyeztek el. Irány­ára 120—140 forint. Sorozat- gyártása megkezdődött. Gyűrt bőrökből előállított, középszá­rú, lapos sarkú csizmákat kí­nál a Szigetvári Cipőgyár, amelyeket kígyóbőrt utánzó pulykalábdísz, gumírozott felü­let, vagv nyúlbunda fed. A Tisza Cipőgyár a nagyon köny- nyű, új edzőcipő utcai válto­zatát 27 modellben állította elő. Emellett a. hagyományos cipőformák is megújulóban, megjelenik a nyújtottabb orr, míg a kesztyűjellegű bőr in­kább sötét színű. Más gyártók­nál a kerekebb orr és az élén- kebb színvilág kerül előtérbe. Nehezebb egyöntetű divat- irányzatot felfedezni a ruha­ipari termékek esetében. El­sősorban a geometriai formá­jú minták a jellemzőek. Példa erre a Pannónia Szőrmekiké­szítő, Konfekció és Kereske­delmi Vállalat nagydíjas Pa- nofix bundája, vagy a Fékon Ruházati Vállalat és a Bu- daprint Pamutnyomáipari Vál­lalat közös terméke, a Shoc­king filmnyomott szövetcsalád. Az utóbbiból 19 darabos kol­lekciót, inkább fiataloknak va­ló ingeket, blúzokat mutatnak be. A pamut, len, gyapjú fe­lületre szabás helyett nyomás­sal készülnek az asszimetriku- san elhelyezett harsogó színű minták. Feltűnő, hogy a női ruhákat gazdagon borítják a különféle díszítőelemek, egye­bek között pántok, zsinórok, patentok, nemes szőrmedarab­kák. Meghatározó a bő sza­bás, de a vállak hegyeseb­bek, amit fodor, húzás, vagy enyhe válltömés is hangsúlyoz. Kecsesek a denevér ujjú pu­lóverek. A harisnyákról annyit, •hogy elcsitult az aerobic- láz. A Budapesti Harisnyagyár bakfisoknak hat divatszínben Linda1 néven importpótló ha­risnyanadrágot állított ki. Új- donsáa méa a Gepárd fan­tázianevű, hazai gyapjúból ké­szülő férfi- és gyermekzokni. A két termék néhol már kapha­tó. Gyapjú, len és hernyóselyem Nagy az érdeklődés a ter­mészetes alapanyagok, egye­bek között a gyapjú, len, her­nyóselyem, a puha és töre­tett bőr iránt. A Pécsi Bőrgyár Zengő marhac felsőbőr-, a Si- montornyai Bőrgyár Szultán, préselt marha nappaújdonsága sikerre számíthat. A bőrök színskálája erőteljesen bővült. Például a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat eddig elsősorban fekete és barna színű bőrárut állított ki, most viszont felfedezhető az olaj­zöld, a kék és a lila színű portéka is. A műszálakkaíl kombinált műbőrök továbbra is tartják magukat. A Grabo­plast Győri Pamutszövő és Mű­bőrgyár új alapanyaga, a Grabosil Petra* vásárdíjat ka­pott. A vízlepergetős, pamut- jellegű anyagból sport- és ^-szabadidőruhák varrhatók. Csuti J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom