Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)
1984-08-28 / 236. szám
e Dunántúlt napló 1984. augusztus 28., kedd Szem-csutka koncentrátum kiosztókocsi A drávaszabolcsi tsz 1982. ben tért át az energiatakarékos szem-csutka dara készítésére, tárolására. Sertéseknél keverékhez adagoltuk a koncent- rátummennyiséget. Ez kétféleképpen történt: a takarmánykeverőben géppel keverték meg, majd a gondozó zsákból adagolta ki a takarmányt. A másik megoldás az volt, hogy a szemcsutka őrleményt szintén kézzel rakták a vályúkba, majd annak tetejére szórták a koncent- rátumot. Első esetben a gépi előkeverés plusz munkát jelentett, a másodiknál nem tökéletes a keveredés. A szűk etetőutas ólakba a kereskedelmi forgalomban kapható kiosztókocsik nem férnek be, másrészt ezek is előkevert takarmányt igényelnek. 1983 őszén kezdtük el a próbálkozásokat egy olyan kiosztókocsi létrehozására, amely a fenti problémákat megoldja. Az újdonság egytengelyes, keskeny nyomtávú, két tartály található rajta. A nagyobbikba kb. 0,7 t őrlemény fér, a tartály alján kaparólánc továbbítja a takarmányt egy keresztirányú kihordó csigára. A kisebbe tölthető a koncentrátum, kb. 0,15 t. Forgócellás adagoló viszi a koncentrátumot a keresztirányú csiga gyűjtővályújába, így a keverést ez a csiga végzi. Szabályozható a kiadagolt mennyiség. A kiosztókocsi üzemeltetésére a TZ—4—K—14 B típusú kistraktor jól megfelel, amit 500 munkaóra ráfordítással alkottunk meg. A beépített anyagnak kb. 60 százaléka bontott, selejtezett gépekből származik. Komoly meghibásodások nélkül több hónapja üzemel sertéstelepünkön. üzembe helyezése előtt a takarmányozást 5 ember végezte, ehhez jött egy traktoros és a gondozó. Jelenleg elegendő 2 fizikai dolgozó és egy traktoros. A hazai mezőgépipar nem gyárt ilyen méretű és szerkezetű kiosztókocsit, termelőszövetkezetünk sorozat- gyártását tervezi. Marásek János műszaki főágazatvezető A takarmánykiosztó kocsi a képen a rendszeresített védőburkolat nélkül látható a jobb szemlélhetőség végett. (A szerző felvétele) A HETRA lOO/160 „Sm hordozható hegesztőtranszformátor üzembe helyezés előtt. (A szerző felvétele) Hetra 100 Új könyvek a mikroelektronikáról Szénéi úsítósi eljárások A Mecseki Szénbányáknál megkezdődött a kokszszén-elő- állítás bővítését célzó fejlesztés, melynek első időszakában csupán a szénelőkészítési technológia hatékonyságának javításával mintegy 120 000 tonnával növelik a Dunai Vasműnek szállított mecseki kokszszén-kon- centrátum mennyiségét. Ehhez elsősorban a por- és iszapszén- részek flotálásos dúsítása szükséges. A flotálási technika kevésbé ismert a nagyközönség előtt. A 15. században a perzsák a finom ásványszemcsék olajos és vizes nedvesíthetőségét ultramarin és azuri-t kinyerésére használták. Az olaj a kívánt ásványt szelektíven nedvesítette, majd így magához kapcsolva — a felszínre emelte, ahonnan leszedhető volt. Az eljárást még 1880-ban is hasonló formában alkalmazták. A német Bessel-testvérek 1877-ben zsíros vagy olajos^ forró vízben porszerű nyers grafitot tisztítottak. Találmányuk lényegét — a gáz- és gőzbuborékoknak az olajosodott grafitszemcsékhez tapadását és felszínre úsztató képességét — csak 9 évvel később értették meg és akkor már szervetlen savak és karbonátos ásványok reakciójával előállított COj-ot használtak felúsztató gáznak. Francis Edward Elmore 1904-ben vákuum keltésével állította elő a felhajtó gázbuborékokat. Az ötlet csak napjainkra vált műszakilag kivihe- tővé. 1906-ban Sulman, Pickard és Ballot erős keveréssel juttatták a gázt a zagyba, jelentősen csökkentették a flotáló-olaj-rea- gens felhasználást is. Sulman és munkatársai 1909-ben habképző anyag hozzáadását próbálták ki, őzzel sikerült az egyszer már felszínre emelt anyagot ott meg is tartani. A dotálás technikai kifejlődése — a nagy kapacitású automatizált flotálógépek kialakulása — a 70-es évek terméke. A Mecseki Szénbányáknál 1986 elejétől üzembe lépő kétlépcsős, nagy kapacitású WEM- CO flotálóművel a feladott fi- ncm szénből elsőként nagy hamutartalmú meddőt, majd az első lépcső előkoncentrátumát a második lépcsőben tovább tisztítva középterméket és alacsony hamutartalmú végkon- centrátumot lehet nyerni. A feladott finom szén kb. 35 százalékát kitevő kokszszén-koncent- rátummal a szocialista és a tőkés import csökkenthető. Csörge Tibor vegyészmérnök A HETRA 100/160 ,,S” típusú hegesztő transzformátor 220 és 380 V-ról is üzemeltethető. Az előlapon kapcsolóval lehet kiválasztani a kívánt üzemmódot. A megfelelő áramerősség fokozatmentesen állítható be. A tárcsás tekercselés a transzformátor intenzívebb hűtését szolgálja. Ha túlterhelés miatt a transzformátor túlmelegszik, úgy a hőterhelést védő egység kikapcsol. Később automatikusan bekapcsol és ismét alkalmassá válik hegesztésre. A hideg állapotban lévő géppel kb. 8—10 db O 2,5 mm-es elektróda hegeszthető le, amit a környezet hőmérséklete befolyásolhat. Ekkor a hőterhelést védő kapcsoló leold. Ettől az állapottól már a 20 százalékos bekapcsolási idő határozza — Elektronikus taxiórát szerel és árusít a boksái tsz-szel együttműködve a Gelka pécsi referencia üzeme. — Az ízületi bántalmak, mechanikai sérülések kezeléséhez elektromágneses készüléket fejlesztenek ki a pécsi kisállatkór- hózban külső vállalkozókkal együttműködve. — A hőenergia olcsóbb előállítása végett biogóztelep épül Pécsett és Mecsekjánosibon. Olajat, illetve pakurát váltónak ki az újfajta energiahordozóval. meg a további üzemeltethetőséget, amely ennél a típusnál 1 perc hegesztést és 4 perc szünetet jelent. Az ilyen szakaszosság már zavarhatja a "hegesztést, ezért a munkarendet úgy tevezzük meg, hogy 8—10 elektróda lehegesztése esetén hosszabb szünetet tartsunk. A gép tervezője az ER jelű ún. rutilos bevonatú elektróda használatát javasolja, ennek ugyanis alacsonyabb a gyújtási feszültsége, amellett szép felületű varratot biztosít és javító, karbantartó hegesztésnél jól alkalmazható. Az ER jelű rutilos elektródákat a Csepel Művek Fémműve gyártja. Pécsett, a Kun Béla téri Mezőgazdasági Vasboltban szerezhetők be. Vönöczky András gépészmérnök — A trágyáié utókezelését tervezi a szalántai tsz, így akarnak olcsóbb ipari vízhez jutni és kevesebb Duna-vizet felhasználni. — Műanyag felmosó eszközt fejlesztett ki a szigetbecsei tsz. Az újdonság néhány pécsi ÁBC-ben kapható. — Energiatakarékos eljárásokat alkalmaznak a KSZV pécsi fonó és szövőgyárában, miután Cserna László újításo alapján az olasz gereben hevedereket végtelenítették és a műhelyvilágítást korszerűsítették. A mikroszámítógépek felhasználóinak az LSI ATSZ ebben az évben négy új kötetet jelentet meg. Már kapható a COMMODORE—64 Basic kézikönyv, ebben egyebek között a szöveg- szerkesztéssel, a lemezegységkezeléssel, a beviteli-kiviteli lehetőségekkel, hardver bővítésekkel, a gépi kódú programozással és speciális programozói fogásokkal ismerkedhetnek meg az olvasók. Vásárolható, a „Mikroszámítógépes program- katalógus", amely kb. 300 forgalomban lévő programot mutat be. Hamarosan megjelenik a „GP/M operációs rendszer” és a „Mikrogépek illesztése: az IEC-busz alkalmazása” c. kiadHazánkban gyakran van szükség vízfolyásokon vízminőségvédelmi kárelhárításra, évente legalább 200 esetben. A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területére nagyszámú védekezés esik: évi 50 alkalommal. Korábban a termelésből vontak el hajókat a sürgős beavatkozáshoz, ha valahol szeny- nyeződött a Balaton. Nemrég elkészült az igazgatóság „Vízvédelem” nevű motoros hajója, amellyel a jövőben elvégzik a kárelhárítási munkát. Az újdonság 31 méter hosszá és 6 méter széles. Merülése 110 cm, vízkiszorítása 100 tonna, két 220 lóAszfaltkeverő telepünkön, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál az adalékanyagot a szárítódobba egy 300 milliméter széles szállítószalaggal juttatjuk be. A szalag vége, így a szalagdob is belenyúlik o szárítódobba, ahol az üzemi hőmérséklet 220—230 Celsius f°k. A rendkívül poros környezetben, nagy hőmérsékleten általános volt a 3—4 hetes meghibásodás. A csapágyak besültek, sőt tengelytörést is okoztak. A kenés, hűtés nem volt megoldva. Fenti probléma kiküszöbölésére o gyári szalagdob csapágyazását megváltoztattuk. A dobtengely maradt, új csapványok. A mikrogépes operációs rendszereket tárgyaló sorozat első tagja a világszerte elterjedt CP/M rendszert ismerteti. Felvázolja az adaptálás, beindítás kérdéseit, az assembler szintű programozás, a periféria és fájl-kezelés lehetőségeit. A programozható mérőrendszerek egymással és a számítógéppel történő összekapcsolására szolgál az ún. IEC-busz. Az ezt bemutató kiadvány tárgyalja a hazánkban beszerezhető egy- chip-es illesztő áramkörök felépítését és programozását. A fenti kiadványokat az LSI ATSZ Pécsi Irodája (7601 Pécs, Pf. 327) terjeszti. erős motor hajtja. Sebessége 22 kilométer óránként. A hajón ötfős legénység tartózkodik. Riasztás esetén 15 fős vízvédelmi csoport is csatlakozik hozzájuk. Á fedélzeten vízvédelmi anyagok, felszerelések, daru, valamint egy kisebb labor is található, gyors helyi vizsgálathoz. A „Vízvédelem” bekapcsolódik a Balaton környezetvédelmi vizsgálatába is. Minden héten felváltva o parton, illetve a nyílt vízen ellenőrzi a tó vízminőségét. ágyházakat alakítottunk ki. A dobpalást csapágy felőli oldalait vízzáró hegesztéssel, a csapágyak előtti simmeringek beépítésével készítettük. A dobra egy tömítéssel ellátott töltő illetve leeresztő csavar került, ezen keresztül kb, 5 liter Hykomol olajjal töltöttük fel az egész szalagdobot. Biztosítva lett a dob csapágyazásának állandó kenése illetve hűtése. A dob élettartama a 8—10 szeresére növekedett. Horváth Lajos technikus Rovatszerkesztő: CSUTI JANOS Újat, másképpen Dr. Dohai Péter irodavezető Vízminőség-védelmi hajó a Balatonon Dr. Bukovszki György mérnök Szállítószalagdob meleg üzemmódban SZÜLETTEK: Sziveri Janka, Sziveri Ilona, Nagy Csilla, Turzó Szilvia, Tormási Gyöngyi, Rudolf Ágnes, Reichert Adrienn, Tóth Eszter, Bagoly Adél, Kovács Veronika, Hóbor Péter, Pfisztner Szabolcs, Király Dániel, Dani Attila, Amrein Beáta, Feszti Barbara, Feszti Patrícia, Rátz Tibor, Váradi Hédi, Arató Szilvia, Juhász Tamás, Hosszú János, Lakatos Attila, Mester Sándor, Serény András, Varga Mónika, Farkas Anita, Klaics Beáta, Fülöp Éva, Kovács Kálmán, Gyenis József, Szilágyi Gyula, Mo- zsolics Anita, Tamás Vanda, Bedeko- vics Viola, Czibolya Zsófia, Vargo Zsófia, Tóth Albert, Balog Attila, Beke Gyula, Szabó János, Lantos Edina, Joó Erika, Futács Sándor, Jónás Norbert, Gál Attila, Papp Zsófia, Barnavári Brigitta, Tormási Noémi, Zsigmond Eszter, Bernát Katalin, Hosszú Róbert, Lakatos Ibolya, Miklós Zsuzsanna, Olbei Cecília, Koro- nya Nikolett, Kerner Annamária, Kovács Renáta, Kis-Nagy Médea, Hra- bovszki Kitti, Somogyvári Kata, Jasz- mann Katalin, Zanati Ibolya, Haja- gos Tímea, Csekk Alexandra, Babó- csai Balázs, Lucius Attila, Tavali Péter, Kovács László, Kolonics Balázs, Lankovics Szilárd, Novák Bertalan, Farkas Kornél, Stokucsa Linda, Szabó Renáta, Kovács Frigyes, Horváth Alexandra, Alexovics Pál, Szabó Dávid, Kis-lván István, Hosszú Dávid, Berényi István, Hirlau Dániel, Kovács Gábor, Sorger József, Takács Judit, Karnics Artúr, Éliás Gergely, Varga Róbert, Nagy Imre, Sugár Emese, Pandur Kitti, Vargo Renáta, Földesi Lili, Németh Zsuzsanna, Rumbus Adrienn, Rónaszéki Luca, Pénzes Kitti, Szabó Adrienn, Tóth Péter, Bőhl Attila, Kozári Tamás, Orsós Rozália, Kanyó Andreo, Tori Eszter, Schleer Ágnes, Tóth Zsuzsa, Vasas-Csillag Zsolt, Mokos Péter, Fazekas Tibor, Egyedi Norbert, Weidinger Ágnes, Gárgyián Brigitta, Schulteisz Tímea, Rónaszéki Gergő, Kretz Adrienn, Máyer Kinga, Varga Erika, Szakonyi Dóra, Csuport Marianna, Cser Csaba, Herényi Dániel, Szabó András, Mózer András, Pozsonyi Csaba, Török Gábor, Somogyi Emese, Marton Péter, Gyulai Csaba, Gábor Zoltán, Földvári György, Hohmann Eszter, Nesz Tünde, Kovács Ágnes, Török Eszter, Kis Mário. házasságot kötöttek: Bencze János és Lőrincz Anita, Bosnyák Antal és Bódi Csilla, Heidt Zoltán és Bánhegyi Gyöngyi, Dömse József és Nemes Szilvia, Gyurokovics Tibor és Weibl Erika, Vajai János és Mikes Hanna, Mészáros Gyula és Há- mory Hedvig, Bottlik Béla és Batá- novics Katalin, Boros Bálint és Kesztyűs Ágnes, Feld Zoltán és Kántor Judit, Nagy Endre és Kiss Erzsébet, Kurucz László és Orsós Katalin, Tóth László és Kelemen Zsuzsanna, Ebergényi József és Papp Zsuzsanna, Kovács Gábor és Nagy Erzsébet, Halblender Ferenc és Földvári Éva, Orosz Ferenc és Héjjas Zsuzsanna, Sverteczki István és Kutschera Andrea, Balogh Mihály és Máté Rozália, Mihálkó Sándor és Antalovics Magdolna, Szokolai Zsolt és Horváth Judit, Ignácz István és Horváth Ildikó, Fagyas József és Mudry Lujza, Beck Imre és Papp Sarolto, Goján László és Rácz Éva, Göbölös Tamás és dr. Gaál Éva, Al-Jada Mohammed és Bertram Zita, Pinczker Róbert és Leposa Beáta, Illés Zsolt és Horgos Andrea, Kiss László és Kilger Erzsébet, Andrasek László és Tar Veronika, Magyar Sándor és Boda Katalin, Praksch László és Jónás Éva, Kiszt Ferenc és Lucza Izabella, Bódis Ferenc és Csekő Tímea, Páj Tibor és Darázs Katalin, Nagy Zoltán és Varga Zsuzsanna, Schilling József és Kelemen Erzsébet, Werner Oszkár és Nyúl Andrea, Fü- Iöd Péter és Csapó Anikó, Lefler Tibor és Vagácz Erzsébet, Gulyás Ferenc és Kaszás Tünde, Tóth Gergely és Stefánszki Éva, Juha László és Nemes Katalin, Keserű Ákos és Nagy Ágota, Barnaki István és Fábián Judit, Tóth József és Havelszky Éva, Vaneff Péter és Móri Zsuzsanna, Keliger András és Papp Gyöngyi, Tar János és Kovács Judit, Baranyi József és Farkas Erika, Bernáth Ferenc és Kallós Olga, Taschner Péter és Sértő Ágnes, Márin József és Nagy Irén, Gera József és Matuso Anna, Szekeres Zoltán és Baranyai Éva, Király Zoltán és Kozma Ildikó, Végh András és Kovács Gyöngyvér, Gergely László és Szili Klára, Apró Antal és Magyar Marianna, Berényi István és Forró Ilona, Földi Tibor és Orsós Angéla, Takács János és Rausch Olga, Kárpáti János és Gyuris Erzsébet, Pillér Attila és Sza- lóki Valéria, Rauschenberger Vilmos és Müller Mária, Girán Csaba és Móró Éva, Nemes Lajos és Nógrádi Marianna, Ulmer Tibor és Karsai Ágnes, Geizler Gyula és Péterfai Hortenzia, Kovács Kálmán és Reichenbach Ibolya, Krizsán József és Kabdebó Eszter, Zimányi Tamás és Foltis Alexandra, Schvéd Béla és Sxéll Éva, Fülöp Zsolt és Kis-Pál Nóra.
