Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-05 / 214. szám

tagazin #> Vasárnapi magazin # Vasárnapi magazin . <# üás (1.) >írzacskón m mondom el Athén történelmét, nem le a mai város sajátos alaprajzát, nem tezem a három híres teret, az Omo- a Szintagmát és a Kerameikoszt ösz- tő utak forgalmát, ezek megtalálha- i jobb útikönyvekben. Nem beszélek tesen az Akropoliszról és az Arche- □ i Múzeumról sem — ezek voltak első ií napunk látványosságai —, hatalmas lmuk van. Amikor az Omonia térről les Athinosz utca tengelyében, a pá- ■ggeli fényben fölbukkon az Akropo- Eláll az ember lélegzete. Nem lehet zokni a látványt. Aztán a hegy alá íródik az autóbusz, és' megkezdődik a c lépésről lépésre, szikláról sziklára birtokbavétele. Beulé-kapun megyünk be, elhaladunk ké-templom mellett, megcsodáljuk a tartó, fáradhatatlan ariatidáküt, meg. óljuk a Parthenon oszlopait, és mé- iljük az épület arányait, t kép vésődik az emlékezetembe, egyik egy laikus építészeti megfigye- \z oszlop: domború plasztikai forma, í, már a görögök értettek hozzá, hogy irú formávcl érjenek el domború ha- A Parthenon oszlopait az oszlopfőtőt azatig függőleges, homorú, esőleveze- atornák árkolják. Minden oszlop felü- örben-körben csupa barázda, homorú i, apró félkörives mélyedés. S a sok :da együtt mégis oszlopot, domború it ad ki. Talán ez a dialektika első elenése az építészetben: homorú for. I kelteni domború hatást. (Később a ici építészet is átveszi ezt a megoldást, szebári templomok karéjosan kitürem- falain is megfigyeltem ezt az építé- stíluseszközt. S majd a neoklasszicista szét is szívesen él vele ...) násik képet a szociográfus szeme őriz- eg. Amióta az Akropoliszt elhagyták i, eredeti használói, a fellegvár folyto- n kopik, romlik, pusztul. Elqször a tö- iralom ejtett rajta gyógyíthatatlan se- t, később a külföldi régészek mohósá- sletmentésbe, műemlékvédelembe cso- ilt szerzésvágya okozott hatalmas vész­ieket, újabban a turizmus, az idegen, ilom és a nagyvárosi élet, a füst, a íngőz koptatja-málasztja a köveket, en egy-egy földrengéssel a természet esegített”. Egyre többször hallani: Gö- szágot, mint egyetlen hatalmas mű­ket nemzetközi összefogással védetté ne nyilvánítani. És ha az egész orszá- íem is, legalább az athéni Akropoliszt NSZ vagy az UNESCO védelme alá ne helyezni, s a világ minden országá- segítségével, anyagi áldozatával meg ne menteni. Ami itt elpusztul, az az ; emberiség vesztesége. :séretes terv, jószándékú javaslat, 'dúsításra váró álom. űt július 12-én, kedden délelőtt az poliszon láttam: a Parthenon külső fa­ellett egy idős, napszítta, csontos férfi hosszú, fanyelű ásóval a földet ka­nttá, árkot ásott. Ha egy nagyobb ko­dba koccant a vas, lehajolt, és a kö- z árok partjára dobta. Néha a zsebé- rúlt, és egy tarkakockás kendővel meg- :e a homlokát. Ö volt ezen a napon gész Akropoliszon az egyetlen ember, 'alamiféle régészeti, műemléket védő, kot gondozó munkát végzett. Tüskés Tibor Játékok vízben, víz mellett Gyerekek TÖRŐ ISTVÁN Bohócok Hosszú talpú nagy cipő, Jancsi bohóc jöjj elő! mit csinál most Szamóca? lám a málnát bogyózza, csili-csálé nadrágját most húzzák le a libák, térdig érő bö orra a cipőjét porolja, de a haja égnek áll, amint Jancsi előáll, veszekednek jó nagyot, majd letépik a napot. BUDAHÁZI ISTVÁN NYÁR Rözse parázslik, meggyullad, lobog piros máglya, fölforrik a kerek tó kora délutánra. Békalencse vacsora fényfogyatkozásra — az est szürke hamuja borul rá a tájra. A nyári*szünet legkedvesebb élményei közé tartozik, ha az üdülés, a táborozás, a nyaralás során fürödhettek, úszhattok. Két dologra azonban figyelje­tek oda: a víztől való idegen­kedés és a túlzott vakmerőség egyaránt veszélyes lehet. Ezért ajánlják minden iskolás korú gyermeknek: tanulj meg úszni! Ez rátok is vonatkozik, az úszás­tudás biztonságot ad minden­kinek. De most beszéljünk arról, hogy a vízben, a víz mellett milyen játékokkal lehet kelle­mesen eltölteni a szabad időt. FŐ SZABÁLY AI: A vízi játé­kokat legfeljebb mellig érő víz­ben rendezzétek, ha jó az idő, és meleg a víz. A játékokat 10—12 gyermek jótszhatja egy­szerre. Vízben durváskodni, va- gánykodni tilos! Felnőtt fel­ügyelet legyen. Többféle játé­kot is ajánlok, tetszés szerint próbáljátok ki. Búváriskola Különböző tárgyakat szórja­tok szét a vízben, olyat is, ami a felszínen marad, és olyat is, ami alámerül. Adott jelre indul­janak a versenyzők s a tét: ki tud három perc alatt több tár­gyat összegyűjteni. A felszínen maradók 1 pontot, az alámerült tárgyak 5 pontot érnek. Autógumi-rodeó Az autógumi belsőjét kell adott jelre felfújni, bedobni a vízbe, háttal ráülni, és hátra- felé a karotokkal evezni a célig. Utána váltás, és a társatok jön visszafelé. Ezt a versenyt úgy is meg lehet rendezni, hogy a gu­mira hasra feküdtök, és úgy eveztek a célig. Találd el — találj bele! Többféle célzó versenyt és já­tékot is rendezhettek: ha fan­táziátokat is megmozgatjátok egy kicsit. Érdekes lehet egy magasabb pontról (1 méterről) beleugrani, belecsúszni a felfújt autógumi­belsőbe. Az úszóövbe 4—5 méterről kell egy tenisz- vagy egy kisebb gumilabdát beledobni. A vízben álló lécre (botra) kell rádobni a gumiövet. De lehet azt is, hogy két gyerek a magasba tartja a gumikarikát, és két másik tár­sának ezen keresztül kell a lab­dát egymáshoz átfejelni vagy dobni. Lovasloci A csapaton belül osszátok párokra a gyerekeket, a na- gyobb (erősebb) legyen a ló, a másik a lovasa. A kapu úszó autógumi legyen. A csapatnak a labdát adogatva (passzolgat- va) kell előre menni, és az el­lenfél kopujába belehelyezni a labdát. Játszható úgy is — ha a gumiöv magasra függeszthe­tő —, hogy „kosárra" kell dob­ni a labdát. Egy másik változata, a játé­kosok (lovasok) körbe állnak, és a középen álló lovas mellett adogatják a labdát. Ha valaki elvéti, helyet cserél a középen állóval. Ki a ruganyosabb? A víz széléről kell helyből, páros lábbal ugrani a vízbe. A győztes a legtávolabb ugró lesz. De ugyanezt lehet pór lépésről nekifutással is. Egészen izgal­mas verseny a bokáig vagy tér­dig érő vízben — helyből ma­gasugrás is. Itt a víz húzóere­jét és a magasságot is le kell győzni. Horváth Mihály A nyúl, az elefánt és a tigris (Vietnami népmese) Egyszer a nyúl az erdőben séfálgatott, és hirtelen összeta­lálkozott egy hatalmas ele­fánttal. Az elefánt igencsak ló­gatta az ormányát. A nyúl meghökkent, odasietett az ele­fánthoz, és beszédbe elegye, dett vele, hogy megtudja, mi a baja. — Hé, elefánt apó — szó­lította meg a nyúl —, miért vagy ilyen bánatos? — Nagy ostobaságot csinál­tam — 'felelte az elefánt. — Vitába elegyedtem a tigrissel, fogadtunk, a fogadást elvesz, tettem, és ezért a tigris meg fog enni holnap engem. Hát gondolj csak bele, hogy is ne lennék szomorú? Elgondolkozott a nyúl, törte a fejét, végül azt mondta az elefántnak: — Sose búsulj, elefánt apó, kihúzlak én téged a csávából. Gyere ide holnap reggelre, ne félj, nem hagylak a bajban, és a tigris sem nevethet rajtad. Ezekkel a szavakkal a nyúl... elfutott. Hajnalban kimegy a meg­beszélt helyre, *és látja ám, az elefánt már régóta ott ácsorog, és várja őt. A nyúl akkor azt mondta az elefántnak, hogy térdeljen le, és várjon, amíg nem jön a tigris. Alighogy a fák közt föltűnt a tigris árnyé­ka, a nyúl egy lendülettel föl­pattant az elefánt hátára, va­lamit nagy morogva rágni kez­dett és telekiabálta az egész erdőt: — Hej-hó! Annyi elefónthúst et‘em, hogy már ráuntam, és . most tigrishúsra fáj a fogam. Hol lehet találni egyet? Alighogy a tigris meghallot­ta a nyúl félelmetes kiabálá­sát, megrémült, és sietve eltűnt az erdőben. Az elefánthús eszébe se jutott többet. Így húzta ki a nyúl az elefántot a csávából. Migray Ernőd iorditása Keresztrejtvény ¥ Áriáról áriára VÍZSZINTES: 1. Ária a Tann­häuser című operában. 14. Be­fogni. 15. Görög betű. 16. Nő­alak Dickens: Copperfield Dá­vid című regényében. 17. A hangképzésnél fontos szerepe van. 18. Munka kezdete és vé­ge! 19. Don Jósé énekli ezt az áriát a .,Carmen’’ cimű opera II. felvonásában. 20. Retten. 21. Az egyik, Arne partján fekvő, svájci városból való. 23. Muta­tó szó. 24. Hegy Celldömölknél. 25. Ismételten mond valamit. 27. Te mea ő. 28. Zugó egy­nemű betűi. 29. Pörsenés. 30. Régi orosz súlymérték. 31. . . . es Salaam. 32. Űrmérték rö­vidítése. 33. Érdekes eset. 35. Földművelő eszköz. 39. Levél végén alkalmazott rövidítés. 40. Kutrica. 41. Hosszú ideje. "42. Község Heves megyében. 44. A rubidium vegyjele. 46. Újság (ford.). 47. A Duna mellékvize Romániában. 49. Női név. 52. Nyakvédő. 54. Illat. 55. . . . mode. 56. Sújt. 58. Kam­bodzsai aprópénz. 60. A fővá­rosban télen korcsolyáznak raj­ta. 61. Kristályos kovakő. 63. . . . Kút, thaiföldi sziqet, a Sziá­mi-öbölben. 65. Karlovy .. ., üdülőhely Csehszlovákiában. 66. Növény sariadása. 67. A szeretetteljes üdvözlés megnyil­vánulása. 69. Keserűség. 71. Ebben azonos a kóló a póló­val. 72. Ez az ária Rossini: A sevillai borbély című operájá­ban hangzik el. 73. Ária a Tann­häuser című Wagner-operában. (II. felvonás). FÜGGŐLEGES: 1. Ária a Don Giovanni cimű opera első felvonásában. 2. A béke, vagy a dicsőség jelképe. 3. Ez az ária a Gioconda cimű operá­ban hangzik el. 4. A vértanúk városa. 5. Figyelmeztet. 6. To­jás, németül. 7. A Simone Boc- canegra cimű opera egyik áriája. 8, Szabványminta. 9. Súlyarány rövidítése. 10. Hoz­záér. 11. Papagájnév. 12. Ézsiás páratlan betűi. 13. An­dalúziái tánc a Carmen című operában. 18 ..........pásztortűz é g őszi éjszakákon . . ." (Arany: Toldi). 21. öreg ember táma­sza. 22. Vontató (állat). 25. Corday Sarolta tőre oltotta ki életét. 26. Nemes bor. 27. Tej­termék. 29. Gyógycsomagolás. 30. Olasz folyó. 31. Világhírű francia festő, az impresszioniz­mus egyik vezéralakja (Edgar, 1834—1919). 34. Kamionok jel­zése. 36. Ária a Tosco című opera első felvonásában. 37. Táncleités (francia eredetű szó). 38 Mindenható uralkodó a réqi Egyiptomban. 42. Verdi: Riaoletto cimű ooeráiának első felvonásában hallható ária. 43. A felsőfok képzője. 45. Közép- Európa legnagyobb tava. 48. Kettős betű. 50. Háztartási gép. 51. Ez az ária Massenet: Thais című operájában hangzik el. 53. A leghíresebb operaáriák egyike, a Tosco utolsó felvoná­sában hallható, 55. Kevert vaj! 57. Taszító. 59. Ovidius . . ., ne­ves római író volt. 61. A Volga legnagyobb mellékvize. 62. A Sámson és Delila című opera hires áriája 64. Sebhely. 66. Babérkoszorú övezi homlokát. 68. Szolmizációs hang. 70. Kí­nai gépkocsik jelzése. E. B. Beküldendő a 12 operaária neve, legkésőbb augusztus 13­án (hétfőn) déli 12 óráig beér- kezőleg. LEVELEZŐLAPON, 7601. Pf.: 134. Dunántúli Nap­ló Szerkesztősége, Pécs, Hu­nyadi út 11. címre. A július 22-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Hogy böl­csen gondolkodik. De esztele­nül cselekszik. Könyvjutalmat nyertek: Ko­vács Zoltán, Sásd, Adv u. 10., Tavi József, Villány, Tolbuhin u, 147.. Kovács Levente, Pécs, Alpári Gy. u. 16., Halmai Já­nos, Komló. Alkotmány u. 57., Sebők Lászlóné, Pécs Fazekas M. u. 16. A könyveket postán küldjük el. Rádió mellett... Érthetetlen Manapság a rádió, tévé és a sájtó gyakran felidézi a há­borús történelem egy-egy sza­kaszát. Szóba került Dolfuss osztrák kancellár is, akit 1934. július 25-én az osztrák nemzeti szocialisták sikertelen puccskí­sérletük során meggyilkoltak. Gondolom, a mai fiatalok nem most az évforduló alkalmából hallottak először a kancellárról. A napokban egy történelmi műsor során a riporter szúró­próbaképpen — hangjuk után ítélve — tizennyolc, húsz év kö­rüli fiatalembereknek és lányok­nak tette fel a kérdést: ki volt Dolfuss? Kisebb csokor a vála­szokból: „Zenész — Olasz kancellár — Görög klasszikus­féle .. . — Tudós — író —Va­lamilyen együttes vezetője — Sportoló — Feltaláló . .." és így tovább még különböző „szakmával” ruházták fel a kancellárt, kivétel nélkül vala­mennyien tévesen. Nem tudom, a riportban szereplő fiatalok történelmi ismereteiknek ki kel- lene-e terjedniük Dolfussra, de ha már egyszer megkérdezték őket, akkor a következmény elég­gé elszomorító. Még bírósági riporter koromban egy tárgyalá­son a bíró megkérdezte a már többszörösen büntetett vádlot­tat: „Mi van ma Magyarorszá­gon?" „Királyság" — hangzott a válasz, „Nos hát akkor ki a király?" — „Losonczi!” Ez a harmincéves vádlott teljesen írástudatlan volt. A riporter be- szélge'őpartnerei viszont vala­mennyién érettségizettek. Valahol Felsőgöd környékén a kertek végében hirtelen tönk­rementek a gyümölcsfák, a megsárgult Levelek összepön­dörödtek, a közeli kukorica el- satnyult, elvékonyodott, a zöld­ségféle is kókadtan terült el a talajon. A vízhiány okozta a nö­vények haláltusáját? „Június 28-ón este következett be a robbanás! — mondja egy férfi, valamelyik kert tulajdonosa.— De a gáz már korábban meg­tette a magáét. .. Attól sárgul és szárad el minden . . ." A rá­dió riportere is megpörkölődött, amikor öngyújtóval fellobban- totta a szeméthegyet. Mert erről van szó: valamelyik nagyüzemi gazdaságból módszeresen oda- hordták a szemetet, hulladékot, amely az idő folyamán gázt ter­melt és berobbant. Az iszonya­tos bűz, amely átjárja a kör­nyéket, már-nrrár elviselhetetlen. A lakók persze már jóval ko­rábban panaszt tettek illetékes helyeken, de legföljebb ígéretet kaptak intézkedésre. És nem történt semmi. Hova fordulja­nak? Nyilván a rádióhoz, saj­tóhoz, televízióhoz. Aligha múlfk el nap, hogyne találkoznánk a környezetvéde­lem fogalmával. Hallunk a nyu­gat-európai „zöldek" mozgal­máról, értesülünk nemzetközi környezetvédelmi konferenciák­ról, hallunk hazai intelmekről, és intézkedésekről, tájvédelmi tervekről, a lapok hírt adnak a környezetet szennyező gyárak felelősséqrevonásáról, falraga­szokat olvashatunk: „Óvjuk vi­zeinket, erdeinket, otthonun­kat!" — felkiáltással. S még­is. . . minden igyekezet hiába­valónak tűnik. Felfoohatatlan, hogy egy gazdasáa. vagv gyár huladéka, amely mérqező, vaqy méraező lesz. hogyan kerül át mások te­rületére, lakótelep szomszéd­ságába. egyáltalán: kultúrterü- letre?! Ki ad rá parancsot, vaay enqedélyt? Ki az. aki nem vesz tudomást a körnveze'védelmi szinorú rendelkezésekről? Érthetetlen. Rab Ferenc Rejtvényünk tizenkét operaária népszerű nevét tartalmazza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom