Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)
1984-08-22 / 230. szám
e Du i um um ngplo 1984, augusztus 22., szerda Munkásmozgalmi emlékhelyek PÉCS, HALÁSZ UTCA 4. Ember magasságú kis ház, alig pár perces a sétáló számára a Balokányligettől. Itt lakott a húszas évektől a pécsi kommunista szervezkedés egyik kiváló vezetője, Paczona Péter napszámos. Lakása a pécsi sütőipari munkások gyülekezőhelye volt, 1933—35. közötti időszakban több illegális kommunista sejt találkozóhelye. Paczona Pétert a rendőrség letartóztatta, majd egyévi börtönre ítélték, kiszabadulása után a rendőrség a házat állandó megfigyelés alatt tartotta. PÉCS, ERZSÉBET UTCA 9. A ma is álló, jelentéktelen kis budai külvárosi házban kommunista sejt jött létre. 1943 kora nyarától indult az illegális szerPécs, Alajos u. 2/2. sz. Egykori Porszek Vilmos kalaposmester lakása volt. Az MKP pécsi illegális szervezőinek találkozóhelye volt. Paczona Péter lakása: jelentéktelen kis ház, munkásmozgalomnak emlékhelye. vezkedés útjára a Kiss József cipészsegéd, Lengyel Ferenc péksegéd és Bircsák István alkalmi munkás által vezetett sejt, az 1943. augusztus 13-án történt lebukásáig. PÉCS, ALAJOS UTCA 2/2. A Pécsi Helyőrségi Altiszti Kaszinó helyisége volt itt a két világháború között. A félszobától a szociáldemokrata párt- szervezetnek. A pártegyesülés után kerületi pártházként használták. Jelenleg is itt működik a Magyar Szocialista Munkáspárt lakóterületének két pártalapszervezete. Lüktető mozgalmi élet folyik itt, mert itt tartják gyűléseiket a hazafias népfrontbizottságok, a Vöröskereszt szervezet. A szervezetek itt rendezik forradalmi és Pécs, Erzsébet u. 9. Kommunista pártsejt megalakulásának helye. Áll még most is a kis munkásház. dulást követően a Magyar Kommunista Párt szigeti külvárosi pártszervezetének MKP Szigeti Kerületi Pártszervezet (rövid ideig székháza is) volt, 1945. január—július 30-a között. Az MKP átadta 1945 augusztusóa hagyományos országos ünnepeket is. Forrós: Szita László ,,Munkásmozgalmi emlékhelyek Pécsett. Pécs, 1977. 41. 60. lapon". Szöveg és fotók: Jeli József Évszázados indóház Képünkön a jubiláló pályaudvart láthatjuk a metró megépítése előtti időből Az ország ma is legnagyobb pályaudvarát, a Keletit egy évszázaddal ezelőtt, 1884. augusztus 16-án adták át rendeltetésének. A maga idején az egész Duna mentén a legnagyobb és legdíszesebb pályaudvar volt a klasszicista stílusú épület, s a hozzá tartozó fedett csarnok. A honatyák 1868-ban bízták meg az illetékeseket az új központi indóház építésével. A munkálatokhoz azonban csak 1882 tavaszán fogtak hozzá, s egy esztendőt vett igénybe az épületet tartó cédruscölöpök lesüllyesztése az akkoriban még mocsaras, városszéli területen (a mai Baross téren). A magasépítés elkezdésére 1883 tavaszán került sor, de őszre már tető aló is került a hatalmas épület. A pályaudvar vasszerkezetét a kor neves hídépítő mérnöke, Feketeházy János tervezte — ő álmondta meg többek között a szép ívű Szabadságiadat is. A csarnokhoz illeszkedő eklektikus épület Rochlitz Gyula alkotása, az ötrészes, húsz méter széles, negyvenhárom méter magas, impozáns, reneszánsz mintázatú kapuzatot, továbbá az épület valamennyi kovácsoltvas díszítését pedig Jungfer Gyulának köszönhetjük (manapság ugyan csupán díszként szolgál a főkapu, mert az aluljáró-rendszer 1969-es átadása óta az utasok többsége a „küszöb alatt” közlekedik). Száz év alatt a másfél kilométeres pályaudvar kétszeresére nyúlt, s az akkori 26 kilométeres vágányhálózat ötször akkora lett. A nyári forgalomban naponta 251 személyvonatot, köztük 33 nemzetközi expresszt indít és fogad a Keleti, ahol mintegy kétezer vasutas szolgálja a megannyi utast. Tallózás a régi „közös” értesítőkben A fiatalabb nemzedék már csak hírből ismeri, esetleg szülei, nagyszülei könyvespolcán akad rá az iskolák kiadásában egykor évről évre megjelent Értesítőre, 'benne az összes tanuló számjegyekkel kinyomtatott osztályzatával. A jeles to- nulók neve vastagon nyomtatva, a többié vékonyan. A „közösök” tartalmazták az iskolai év történetét, az intézet állapotát és működését, az iskolát érintő közleményeket behatással, a tankönyvekkel kapcsolatban, formaruha, egyensapka, internátusi követelmények stb. Régi, megfakult tábláiú, szakadozott tanítóképzős értesítőket lapozgatok. Ismeretes, hogf a Mária Teréziától 1777-ben kiadott Ratio Educationis rendez- dezte intézményesen először hazánkban a tanítóképzést, s ennek értelmében nyílt meg az ország tíz tanítóképzője között 1778. november 1-én a pécsi. Kezdetben egy évfolyamú volt, hathónapos szorgalmi idővel; csők 1806-tól terjedt ki teljes iskolai évre, nagyon szerény pedagógiai és didaktikai igé- . nyekkel: Csak a XIX. sz. első felében lett két évfolyamúvá. J83í-ben Szepessy Ignác pécsi püspök rendeletére az általa létesített püspöki jogakadémiával együtt a Lyceum-épüietbe került a tanítóképző. Kifejezetten püspöki jellegűnek 1841-től kezdve jelzik a matrikulák. Az egyik értesítőt éppen hetven esztendeje, 1914-ben adta ki a Pécsi Püspöki Tanítóképző Intézet. Tudományos felkészültségű tanárok és kitűnő gyakorló pedagógusok működtek: dr. Gyömörey Zsigmond igazgató, a „gyermektanulmányozó társaság pedagógiai szakosztályának elnöke'', dr. Bahula József kórházi főorvos, Safer János zene- és énektanár, dr. Hajós György, dr. Jakab Béla, dr. Kápolnai Zsigmond. Kóród y Miklós, Somssich Béla, Szabó István, Glatt Adolf, Magyar Károly és Magyar Sándor. Dr. Kápolnai Zsigmond tanár, „A kultúra és az ember" c. közöl komoly tudományos igényű értekezést. Az év nyarán kitört a hábo- ború; az 1914—1915. tanévről nem adtak ki értesítőt. A háború nem kíméli a tanulóifjúságot: „az 54700/1916. sz. miniszteri rendelet értelmében katona tanitónövendékek számára végképesítő vizsgálatra előkészítő tanfolyamot" szervezett oz iskola, olvassuk az 1915 76-os tanév értesítőjében. 1916. szept. 75-én a harmadik háborús tanévet nyitotta meg az intézet. Előtérbe kerül az iskolában is a háborús jótékonyság: „A katonák karácsonyára száz koronát és egy zsák szederlalevelet gyűjtött; az intézeti zászló számára egy szeget vásárolt a Hadisegélyező Hivataltól, továbbá az ifjúság több gyűrűt vett a háború szerencsétlenjeinek leisegélyezésére." Egyre súyosabb áldozatokat követel a háború: 7976 —17-ben osztályozó, osztály képesítő és végképesitő vizsgákat" tart az iskola a katona tanítójelöltek számára. 7977—18. a negyedik háborús tanév: „Hadba szólítják ismét tanítványaink legidősebbjeit, úgy, hogy a felső kurzuson alig maradt itthon néhány tanuló", írja a tanév rövid történetében az igazgató. A szerb katonai megszáílás alatt nem adott ki értesítőt oz iskola, utóbb összevontan, 1918—22-ig. 1919—20-ban kényszerszünetek háromízben szakították meg a tanítást, spa- nyoljárvány, fűtőanyaghiány, márciusban az általános sztrájk következtében. A Pécsi Püspöki Tanítóképző- Intézet életébe alapvető változást hozott az 1922—23. tönév. A pozsonyi egyetem pécsi elhelyezésének egyre súlyosbodó kérdésében az egyházmegyei hatóság a kultuszkormányzatnak átadta egyetemi célokra a Lyceum-épületet; a tanítóképzőt pedig áttelepítette az eredetileg magánlakásnak épült ún. kisszemináriumba, szemben a papnöveldével álló épületbe (ma Kulich Gy. u.). A kis épület helyiségeinek sem száma, sem méretei nem alkalmasak tanítóképzés céljaira. „Osztály- termei" egy-egy kisebb méretű szobának felelnek meg. Tornaterme, ünnepségek tartására alkalmas helyisége nincs; szertárai a folyosókra, könyvtára a tonári szobába, gyaikorló iskolája a távoli utcába került. Az áttelepítés idejében illetékesek kijelentették, hogy ez az elhelyezés nem végleges, hanem „csak rövid időre szántan átmeneti", írja az igazgató az 1928—29. értesítőben. Már abban oz időben „százával kellett elutasítani a jelentkezőket, s a normális tanulólétszámnak is mintegy 50%-a kiszorult az intézetből helyszűke miatt". Az anyagi feltételek miatt is súlyos megpróbáltatást jelentett oz új elhelyezés, mert az intézet tőkealapjai a világháborút kpvető gazdasági összeomlásban csaknem teljesen megsemmisültek, jelentékeny új kiadásokat is jelentett az anyagilag meggyengült intézetnek. A tanítóképző „átmeneti" elhelyezéséből 25 év lett, mire az 1946—47. tanévben visszatérhetett ősi otthonába, a Líceum- épületbe . .. Közismert mondás: „olyan az iskola, amilyen tanárok tanítanak benne". Hogy a Pécsi Püspöki Tanítóképző-Intézet a negyedszázados mostoha sors ellenére lépést tudott tartani a nevelés-oktatás és az élet követelményeivel, élvonalban tudott maradni Pécs diákváros szerencsésebb körülmények között működő iskolái között, bízvást elmondhatjuk, hogy ez tanárai kiváló munkájának köszönhető. Dr. Kovács András Böckh János halálának 75. évfordulójára P écs sz. k. város közönsége főleg szá- " ráz időben ivóvíz hiányában szenvedvén, e baj gyökeres orvoslása végett a magy. kir. földtani intézethez fordult. Az igazgatóság részéről a szükséges munkálatok keresztülvitelére felszólit- tatván, készséggel .vállaltam magamra ezeknek foganatosítását, mert csakis megtisztelő a magy. kir. földtani intézetre nézve, hogy hazánk városai oly jelentékeny egyike, mint Pécs sz. kir. városa, tiszteli bizalmával a hazai intézetet;..." —kezdi Böckh János „Pécs városa környékének földtani és vízi viszonyai” című 1876-ban megjelent tanulmányát, majd a feladatmegoldásról ezt írja: .......meg van a lehetőség P écs városa lapályán is vízre akadni; s minthogy a lapályféle folyó vizek mennyisége tetemes, nem kételkedem, hogy ott sőt tetemes vízmeny- nyiségeket is lehetne nyerni. De tegyünk egy lépést tovább. Pécs városa lapályára nemcsak a nyílt csatornákban lefolyó, vagy közvetlenül e térségre eső légbeli lecsapódások jutnak, hanem oda jutnak mindazon bemocskolt, a város lakossága által már felhasznált vizek is, s oda jutnak továbbá azon vizek is, melyek,... a Kolónia és Szabolcs környékén a szénbányákból emeltetnek ki.” „Ivóvízként használható tisztább vizeket Pécs városa lapályán tehát szintén csak azon esetben reményelhet- nénk, hai a mélység felé törekedvén. oly lerakódások vizei felkeresésére fordítanánk figyelmünket, melyeknek beszivárgási területe a város fedte területen vagy égésién, vagy legalább legnagyobbrészt kívül esik, . .." A fenti események előzményeihez tartozik, hogy az 1867-es kiegyezés után a bécsi Birodalmi Földtani Intézet tovább akarta folytatni a földtani kutatásokat Magyar- ország területén. Ez az osztrák terv azonban nem tetszett Szabó Józsefnek és Zsigmondy Vilmos bányamérnök-geológusnak, és egy Bécstől független önálló földtani intézet létrehpzását javasolták, melyet Gorove István miniszter elfogadott, így jött létre 1869 júniusában az M. Kir. Földtani Intézet és első munkatársai sorában itt kapott helyet Böckh János és Hoffmann Károly is. Máia elgondolkoztató a város vezetésének a tájékozottsága, hogy a „baj gyökeres orvoslása végett" az alig néhány éve alakult'föld- tani intézethez fordult, és máig imponáló az a tökéletes munka, amit a megoldás^ érdekében Böckh János alig egy év alatt végzett el. Mert ez a munka alapozta meg a pellérdi víznyerő-területünket. Ez a terület ma egymagában képes biztosítani 25 ÖOO m:,/nap kapacitásával a város ivóvízszükségletének egy- harmad részét. A fenti idézetből az is kitűnik, hogy egv a mai napig és még hosszú távra • érvényes környezetvédelmi megállapítást is tesz, amikor arra figyelmeztet, hogy a „beszivárgási terület a város fedte területen vagy egészen, vagy legnagyobbrészt kívül” essen, a vízszennyezés elkerülése miatt. A pellérdi területet valóban ez jellemezte, amikor feltárásra került. De hol vagyunk már ettől! A térségben folyamatosan telepített ipar és a további várható telepítések — mint valóságos vagy potenciális szeny- nyezőforrások — régen megszüntették ezt a biztonságos helyzetet. Böckh János és Hoffmann Károly 1873-ban kezdte meg a Mecsek-hegység rendszeres geológiai térképezését. Az 1:144 000 méretarányban 1874-ben kiadott térkép alapvetően ma is helytálló. A Ny-mecseki permi antikli- nális felépítése, a felszíni kőzetelterjedés, ahol ma az uránércbányászat folyik — e térképen és magyarázójában váli|< igazán ismertté. Az azóta folyó kutatások sok részlettel gyarapították tudásunkat. de a Böckh—Hoffmann által először felismert szerkezet és felépítés Q mai napig vett ismereteink tartópillérei. Böckh János 1900-ban még egyszer megjelenik Pécsett. mégpedig a „július hó 10-én kelt ad 141/16.285 k. gy. 1899. sz. alatt Pécs m. kir. város közönsége részéről tett meghivásra", hogy az újabb vízfeltárásokhoz segítséget nyújtson. Az itt töltött idő alatt Ma- jorossy Imre polgármester, Herbert János tanácsos, Rauch János főmérnök, valamint Horváth Antal, Maty.a- sovszky Jakab és Shoff Ferenc bizottsági tagokkal együU Pogány község területét és a gyaláni malom melletti Tortyogó-forrás vidékét járták be. Az október 29-én összehívott vízügyi bizottság ülésén számolt be kutatásairól. (Vélemény Pécs szab. kir. város és környéke forrásvizei ügyében. Pécs, Taizs József könyvnyomdája, 1900.) Itt körvonalazódott a tortyogói víznyerő terület, amely ma 20 000 m3/nap kapacitásával közel egyharmadrészt képes kielégíteni Pécs város ivóvízigényét. Böckh János ekkor már 1882 óta a Földtani Intézet Európa hírű igazgatója. 1899 tavaszán az orosz cár Szentpétervárott az orosz csillaggal díszített Szent Sza- nífcló-rend II. osztályú jelvényével tünteti ki, az 1900-as évben pedig elnyeri a legnagyobb geológiai kitüntetést, a Szabó József-érmet a hazai petróleumgeológia terén kifejtett úttörő munkálkodásáért. Hatalmas szervezőmunkával kitűnő geológusgárdát toboroz maga köré, és a rendszeres geológiai térképezés és alapkutatás mellett szén-, érc-, olajkutatásokon túl, a vízföldtani és talajtani kutatásokat is megszervezi. A múlt század nyolcvanas-kilencvenes éveiben mindez óriási szenzáció itthon is és Európában is. Böckh János nevét ma a Tettye alatt egy hangulatos kis régi utca őrzi és az emlé- • kezet. Dr. Kassai Miklós geológus mérnök
