Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-22 / 230. szám

e Du i um um ngplo 1984, augusztus 22., szerda Munkásmozgalmi emlékhelyek PÉCS, HALÁSZ UTCA 4. Ember magasságú kis ház, alig pár perces a sétáló számá­ra a Balokányligettől. Itt lakott a húszas évektől a pécsi kom­munista szervezkedés egyik ki­váló vezetője, Paczona Péter napszámos. Lakása a pécsi sü­tőipari munkások gyülekezőhe­lye volt, 1933—35. közötti idő­szakban több illegális kommu­nista sejt találkozóhelye. Paczo­na Pétert a rendőrség letartóz­tatta, majd egyévi börtönre ítél­ték, kiszabadulása után a rend­őrség a házat állandó megfi­gyelés alatt tartotta. PÉCS, ERZSÉBET UTCA 9. A ma is álló, jelentéktelen kis budai külvárosi házban kommu­nista sejt jött létre. 1943 kora nyarától indult az illegális szer­Pécs, Alajos u. 2/2. sz. Egykori Porszek Vilmos kalaposmester lakása volt. Az MKP pécsi illegális szervezőinek találkozóhelye volt. Paczo­na Péter lakása: jelentéktelen kis ház, munkásmozgalomnak emlékhelye. vezkedés útjára a Kiss József cipészsegéd, Lengyel Ferenc péksegéd és Bircsák István al­kalmi munkás által vezetett sejt, az 1943. augusztus 13-án történt lebukásáig. PÉCS, ALAJOS UTCA 2/2. A Pécsi Helyőrségi Altiszti Ka­szinó helyisége volt itt a két világháború között. A félszobá­tól a szociáldemokrata párt- szervezetnek. A pártegyesülés után kerületi pártházként használták. Jelenleg is itt működik a Magyar Szo­cialista Munkáspárt lakóterüle­tének két pártalapszervezete. Lüktető mozgalmi élet folyik itt, mert itt tartják gyűléseiket a hazafias népfrontbizottságok, a Vöröskereszt szervezet. A szerve­zetek itt rendezik forradalmi és Pécs, Erzsébet u. 9. Kommunista pártsejt megalakulásának helye. Áll még most is a kis munkásház. dulást követően a Magyar Kom­munista Párt szigeti külvárosi pártszervezetének MKP Szigeti Kerületi Pártszervezet (rövid ideig székháza is) volt, 1945. január—július 30-a között. Az MKP átadta 1945 augusztusó­a hagyományos országos ünne­peket is. Forrós: Szita László ,,Munkásmozgalmi emlékhelyek Pécsett. Pécs, 1977. 41. 60. la­pon". Szöveg és fotók: Jeli József Évszázados indóház Képünkön a jubiláló pályaudvart láthatjuk a metró megépítése előtti időből Az ország ma is legnagyobb pályaudvarát, a Keletit egy év­századdal ezelőtt, 1884. augusz­tus 16-án adták át rendelteté­sének. A maga idején az egész Duna mentén a legnagyobb és legdíszesebb pályaudvar volt a klasszicista stílusú épület, s a hozzá tartozó fedett csarnok. A honatyák 1868-ban bízták meg az illetékeseket az új köz­ponti indóház építésével. A munkálatokhoz azonban csak 1882 tavaszán fogtak hozzá, s egy esztendőt vett igénybe az épületet tartó cédruscölöpök le­süllyesztése az akkoriban még mocsaras, városszéli területen (a mai Baross téren). A magas­építés elkezdésére 1883 tava­szán került sor, de őszre már tető aló is került a hatalmas épület. A pályaudvar vasszerke­zetét a kor neves hídépítő mér­nöke, Feketeházy János tervez­te — ő álmondta meg többek között a szép ívű Szabadság­iadat is. A csarnokhoz illeszke­dő eklektikus épület Rochlitz Gyula alkotása, az ötrészes, húsz méter széles, negyvenhá­rom méter magas, impozáns, reneszánsz mintázatú kapuzatot, továbbá az épület valamennyi kovácsoltvas díszítését pedig Jungfer Gyulának köszönhetjük (manapság ugyan csupán dísz­ként szolgál a főkapu, mert az aluljáró-rendszer 1969-es át­adása óta az utasok többsége a „küszöb alatt” közlekedik). Száz év alatt a másfél kilo­méteres pályaudvar kétszeresé­re nyúlt, s az akkori 26 kilomé­teres vágányhálózat ötször ak­kora lett. A nyári forgalomban naponta 251 személyvonatot, köztük 33 nemzetközi expresszt indít és fogad a Keleti, ahol mintegy kétezer vasutas szolgál­ja a megannyi utast. Tallózás a régi „közös” értesítőkben A fiatalabb nemzedék már csak hírből ismeri, esetleg szü­lei, nagyszülei könyvespolcán akad rá az iskolák kiadásában egykor évről évre megjelent Ér­tesítőre, 'benne az összes ta­nuló számjegyekkel kinyomta­tott osztályzatával. A jeles to- nulók neve vastagon nyomtat­va, a többié vékonyan. A „kö­zösök” tartalmazták az iskolai év történetét, az intézet álla­potát és működését, az iskolát érintő közleményeket behatás­sal, a tankönyvekkel kapcsolat­ban, formaruha, egyensapka, internátusi követelmények stb. Régi, megfakult tábláiú, sza­kadozott tanítóképzős értesítő­ket lapozgatok. Ismeretes, hogf a Mária Teréziától 1777-ben ki­adott Ratio Educationis rendez- dezte intézményesen először hazánkban a tanítóképzést, s ennek értelmében nyílt meg az ország tíz tanítóképzője között 1778. november 1-én a pécsi. Kezdetben egy évfolyamú volt, hathónapos szorgalmi idővel; csők 1806-tól terjedt ki teljes iskolai évre, nagyon szerény pedagógiai és didaktikai igé- . nyekkel: Csak a XIX. sz. első felében lett két évfolyamúvá. J83í-ben Szepessy Ignác pécsi püspök rendeletére az általa létesített püspöki jogakadémiá­val együtt a Lyceum-épüietbe került a tanítóképző. Kifejezet­ten püspöki jellegűnek 1841-től kezdve jelzik a matrikulák. Az egyik értesítőt éppen het­ven esztendeje, 1914-ben adta ki a Pécsi Püspöki Tanítóképző Intézet. Tudományos felkészült­ségű tanárok és kitűnő gya­korló pedagógusok működtek: dr. Gyömörey Zsigmond igaz­gató, a „gyermektanulmányozó társaság pedagógiai szakosztá­lyának elnöke'', dr. Bahula Jó­zsef kórházi főorvos, Safer Já­nos zene- és énektanár, dr. Ha­jós György, dr. Jakab Béla, dr. Kápolnai Zsigmond. Kóród y Miklós, Somssich Béla, Szabó István, Glatt Adolf, Magyar Ká­roly és Magyar Sándor. Dr. Ká­polnai Zsigmond tanár, „A kul­túra és az ember" c. közöl ko­moly tudományos igényű érte­kezést. Az év nyarán kitört a hábo- ború; az 1914—1915. tanévről nem adtak ki értesítőt. A há­ború nem kíméli a tanulóifjú­ságot: „az 54700/1916. sz. mi­niszteri rendelet értelmében katona tanitónövendékek szá­mára végképesítő vizsgálatra előkészítő tanfolyamot" szerve­zett oz iskola, olvassuk az 1915 76-os tanév értesítőjében. 1916. szept. 75-én a harma­dik háborús tanévet nyitotta meg az intézet. Előtérbe kerül az iskolában is a háborús jó­tékonyság: „A katonák kará­csonyára száz koronát és egy zsák szederlalevelet gyűjtött; az intézeti zászló számára egy szeget vásárolt a Hadisegélye­ző Hivataltól, továbbá az ifjú­ság több gyűrűt vett a háború szerencsétlenjeinek leisegélye­zésére." Egyre súyosabb áldo­zatokat követel a háború: 7976 —17-ben osztályozó, osztály ké­pesítő és végképesitő vizsgá­kat" tart az iskola a katona ta­nítójelöltek számára. 7977—18. a negyedik háborús tanév: „Hadba szólítják ismét tanít­ványaink legidősebbjeit, úgy, hogy a felső kurzuson alig ma­radt itthon néhány tanuló", írja a tanév rövid történetében az igazgató. A szerb katonai megszáílás alatt nem adott ki értesítőt oz iskola, utóbb összevontan, 1918—22-ig. 1919—20-ban kényszerszünetek háromízben szakították meg a tanítást, spa- nyoljárvány, fűtőanyaghiány, márciusban az általános sztrájk következtében. A Pécsi Püspöki Tanítóképző- Intézet életébe alapvető válto­zást hozott az 1922—23. tönév. A pozsonyi egyetem pécsi el­helyezésének egyre súlyosbodó kérdésében az egyházmegyei hatóság a kultuszkormányzatnak átadta egyetemi célokra a Lyceum-épületet; a tanítókép­zőt pedig áttelepítette az ere­detileg magánlakásnak épült ún. kisszemináriumba, szemben a papnöveldével álló épületbe (ma Kulich Gy. u.). A kis épü­let helyiségeinek sem száma, sem méretei nem alkalmasak tanítóképzés céljaira. „Osztály- termei" egy-egy kisebb méretű szobának felelnek meg. Torna­terme, ünnepségek tartására alkalmas helyisége nincs; szer­tárai a folyosókra, könyvtára a tonári szobába, gyaikorló isko­lája a távoli utcába került. Az áttelepítés idejében illetékesek kijelentették, hogy ez az elhe­lyezés nem végleges, hanem „csak rövid időre szántan át­meneti", írja az igazgató az 1928—29. értesítőben. Már ab­ban oz időben „százával kel­lett elutasítani a jelentkezőket, s a normális tanulólétszámnak is mintegy 50%-a kiszorult az intézetből helyszűke miatt". Az anyagi feltételek miatt is sú­lyos megpróbáltatást jelentett oz új elhelyezés, mert az inté­zet tőkealapjai a világháborút kpvető gazdasági összeomlás­ban csaknem teljesen megsem­misültek, jelentékeny új kiadá­sokat is jelentett az anyagilag meggyengült intézetnek. A tanítóképző „átmeneti" el­helyezéséből 25 év lett, mire az 1946—47. tanévben visszatér­hetett ősi otthonába, a Líceum- épületbe . .. Közismert mondás: „olyan az iskola, amilyen tanárok taníta­nak benne". Hogy a Pécsi Püspöki Tanítóképző-Intézet a negyedszázados mostoha sors ellenére lépést tudott tartani a nevelés-oktatás és az élet kö­vetelményeivel, élvonalban tu­dott maradni Pécs diákváros szerencsésebb körülmények kö­zött működő iskolái között, bíz­vást elmondhatjuk, hogy ez ta­nárai kiváló munkájának kö­szönhető. Dr. Kovács András Böckh János halálának 75. évfordulójára P écs sz. k. város kö­zönsége főleg szá- " ráz időben ivóvíz hiányában szenvedvén, e baj gyökeres orvoslása végett a magy. kir. földtani intézethez fordult. Az igazgatóság ré­széről a szükséges munkála­tok keresztülvitelére felszólit- tatván, készséggel .vállaltam magamra ezeknek foganato­sítását, mert csakis megtisz­telő a magy. kir. földtani in­tézetre nézve, hogy hazánk városai oly jelentékeny egyi­ke, mint Pécs sz. kir. városa, tiszteli bizalmával a hazai intézetet;..." —kezdi Böckh János „Pécs városa környéké­nek földtani és vízi viszo­nyai” című 1876-ban megje­lent tanulmányát, majd a fel­adatmegoldásról ezt írja: .......meg van a lehetőség P écs városa lapályán is vízre akadni; s minthogy a lapály­féle folyó vizek mennyisége tetemes, nem kételkedem, hogy ott sőt tetemes vízmeny- nyiségeket is lehetne nyerni. De tegyünk egy lépést to­vább. Pécs városa lapályára nemcsak a nyílt csatornák­ban lefolyó, vagy közvetlenül e térségre eső légbeli lecsa­pódások jutnak, hanem oda jutnak mindazon bemocskolt, a város lakossága által már felhasznált vizek is, s oda jutnak továbbá azon vizek is, melyek,... a Kolónia és Szabolcs környékén a szén­bányákból emeltetnek ki.” „Ivóvízként használható tisztább vizeket Pécs városa lapályán tehát szintén csak azon esetben reményelhet- nénk, hai a mélység felé tö­rekedvén. oly lerakódások vizei felkeresésére fordíta­nánk figyelmünket, melyek­nek beszivárgási területe a város fedte területen vagy égésién, vagy legalább leg­nagyobbrészt kívül esik, . .." A fenti események előzmé­nyeihez tartozik, hogy az 1867-es kiegyezés után a bé­csi Birodalmi Földtani Inté­zet tovább akarta folytatni a földtani kutatásokat Magyar- ország területén. Ez az oszt­rák terv azonban nem tet­szett Szabó Józsefnek és Zsigmondy Vilmos bányamér­nök-geológusnak, és egy Bécstől független önálló földtani intézet létrehpzását javasolták, melyet Gorove István miniszter elfogadott, így jött létre 1869 júniusá­ban az M. Kir. Földtani Inté­zet és első munkatársai so­rában itt kapott helyet Böckh János és Hoffmann Károly is. Máia elgondolkoztató a város vezetésének a tájéko­zottsága, hogy a „baj gyö­keres orvoslása végett" az alig néhány éve alakult'föld- tani intézethez fordult, és máig imponáló az a tökéle­tes munka, amit a megoldás^ érdekében Böckh János alig egy év alatt végzett el. Mert ez a munka alapozta meg a pellérdi víznyerő-területünket. Ez a terület ma egymagában képes biztosítani 25 ÖOO m:,/nap kapacitásával a vá­ros ivóvízszükségletének egy- harmad részét. A fenti idézetből az is ki­tűnik, hogy egv a mai napig és még hosszú távra • érvé­nyes környezetvédelmi meg­állapítást is tesz, amikor arra figyelmeztet, hogy a „beszi­várgási terület a város fedte területen vagy egészen, vagy legnagyobbrészt kívül” essen, a vízszennyezés elkerülése miatt. A pellérdi területet va­lóban ez jellemezte, amikor feltárásra került. De hol va­gyunk már ettől! A térség­ben folyamatosan telepített ipar és a további várható telepítések — mint valósá­gos vagy potenciális szeny- nyezőforrások — régen meg­szüntették ezt a biztonságos helyzetet. Böckh János és Hoffmann Károly 1873-ban kezdte meg a Mecsek-hegység rendsze­res geológiai térképezését. Az 1:144 000 méretarányban 1874-ben kiadott térkép alapvetően ma is helytálló. A Ny-mecseki permi antikli- nális felépítése, a felszíni kő­zetelterjedés, ahol ma az uránércbányászat folyik — e térképen és magyarázójában váli|< igazán ismertté. Az az­óta folyó kutatások sok rész­lettel gyarapították tudásun­kat. de a Böckh—Hoffmann által először felismert szerke­zet és felépítés Q mai napig vett ismereteink tartópillérei. Böckh János 1900-ban még egyszer megjelenik Pé­csett. mégpedig a „július hó 10-én kelt ad 141/16.285 k. gy. 1899. sz. alatt Pécs m. kir. város közönsége részé­ről tett meghivásra", hogy az újabb vízfeltárásokhoz se­gítséget nyújtson. Az itt töltött idő alatt Ma- jorossy Imre polgármester, Herbert János tanácsos, Rauch János főmérnök, vala­mint Horváth Antal, Maty.a- sovszky Jakab és Shoff Fe­renc bizottsági tagokkal együU Pogány község terü­letét és a gyaláni malom melletti Tortyogó-forrás vidé­két járták be. Az október 29-én összehí­vott vízügyi bizottság ülésén számolt be kutatásairól. (Vé­lemény Pécs szab. kir. város és környéke forrásvizei ügyé­ben. Pécs, Taizs József könyvnyomdája, 1900.) Itt körvonalazódott a tortyogói víznyerő terület, amely ma 20 000 m3/nap kapacitásával közel egyharmadrészt képes kielégíteni Pécs város ivóvíz­igényét. Böckh János ekkor már 1882 óta a Földtani In­tézet Európa hírű igazgatója. 1899 tavaszán az orosz cár Szentpétervárott az orosz csillaggal díszített Szent Sza- nífcló-rend II. osztályú jelvé­nyével tünteti ki, az 1900-as évben pedig elnyeri a legna­gyobb geológiai kitüntetést, a Szabó József-érmet a ha­zai petróleumgeológia terén kifejtett úttörő munkálkodá­sáért. Hatalmas szervezőmunká­val kitűnő geológusgárdát toboroz maga köré, és a rendszeres geológiai térké­pezés és alapkutatás mellett szén-, érc-, olajkutatásokon túl, a vízföldtani és talajtani kutatásokat is megszervezi. A múlt század nyolcvanas-ki­lencvenes éveiben mindez óriási szenzáció itthon is és Európában is. Böckh János nevét ma a Tettye alatt egy hangulatos kis régi utca őrzi és az emlé- • kezet. Dr. Kassai Miklós geológus mérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom