Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)
1984-08-11 / 220. szám
\ A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1984. első félévi I f ■ ■ r II "I gazdasági, társadalmi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) ben 135, egyenként félmillió Ft költségvetési értéket meghaladó építményt adott át, amelynek együttes értéke 789 millió Ft volt. Az átadott építmények száma az előző év azonos időszakához képest 35- tel (21 százalékkal) csökkent, értékük viszont 107 millió forinttal meghaladta az 1983-as esztendő első felében átadott építmények költségvetési értékét. Ez év első hat hónapjában ai szocialista kivitelező építőipar 691 lakást adott át a megrendelőknek. 119-cel kevesebbet. mint az élmúlt esztendő azonos időszakában. Az első félév végén 1604 lakás álott kivitelezés alatt, 239-cel kevesebb a tavalyinál. A fenntartási munkák továbbra is viszonylaq alacsony hányadát képezték a befejezett vállalkozói termelésnek, arányuk a félévben 23 százalék volt, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A fenntartási jellegű munkák iránti építtetői igények lényegesen meghaladták a megyei székhelyű kivitelező építőipar teljesítőképességét. A mezőgazdaság termelése A mezőgazdasági termelés főbb ágazatai az első félévben kedvező eredményeket hoztak. Ezen belül i$ főként a kalászosok és a borsótermés, valamint a sertéstartás emelhető ki, Ez évben tovább folytatódott a szántóterület növekedése, ami a fokozott rekultivációs tevékenység eredménye. A rekultiváció főként a gyenge minőségű gyepterületeket, zárványterületeket, tanyahelyeket érintette. A szántóterületnek közel 70 százalékát hasznosítják az idén a gazdaságok gabonafélékkel, közülük elsősorban az őszi árpa és a kukori. ca aránya nőtt az előző évihez képest. A két legfőbb gabona, a búza és a kukorica vetésterületének együttes aránya az ország megyéi közül Baranyában a legmagasabb. Tovább mérséklődött viszont a napraforgóvetés, és folytatódott a burgonya, a lucerna és a vöröshere vetésterületének csökkenése. A késői tavoszodás és az igen változékony, jobbára hűvös nyárelő késleltette o növények fejlődését, a kalászosok, egyes zöldség- és gyümölcsfélék érését. Az aratás ez évben későn kezdődött és július végén 90 százalékos készültségnél tartott. Az őszi árpa betakarítása befejeződött, jó termést hozott, jó termés várható búzából is. Ugyancsak jó volt a termés konzervborsóból, és o kukorica fejlődése is ígéretes, bár 2—3 hetes késésben van. A zöldségfélék termesztésében egyre inkább fokozódik a kistermelők szerepe. Az állattartás ágazatai közül a szarvasmarhatartásban ez évben tovább folytatódott az állomány lassú csökkenése. Ebben a kisüzemek tartási kedvének lanyhulása játszik szerepet, ahol két év alatt közel 28 százalékkal csökkent az állomány. Az év közepi szarvasmarhaállománynak nem egészen 18 százaléka volt a háztáji és kisegítő gazdaságokban. A sertésállomány — a félévi számbavételkor — 6 százalékkal volt több az egy év előttinél, és 17 százalékkal haladta meg a két évvel korábbit. Rendkívül nagy a tartási kedv a kisüzemekben, ahol a nagyüzemektől kihelyezett állományon kívüli saját tartás a megyei állománynak mintegy a fele. A nagyüzemi juhállomány a tavalyinál valamelyest, a két év előttinél 15 százalékkal volt kisebb ez év első felében, ami elsősorban a vógójuhpiac bizonytalanságával és a nyomott árakkal függ össze. A baromfiállomány csökkent, a tojóállomány is kisebb volt, közel 10 százalékkal a tavaly félévinél. Egyes gazdaságokban bővült a kiegészítő tevékenység. Az év első felében a sombereki mezőgazdasági termelőszövetkezet cipőfelsőrész-készítésben létesített kooperációt, a magyarszéki és a szalántai termelőszövetkezet varrodát létesített a Carbon Könnyűipari Vállalattal közösen, Kishajmáson pedig ipari kerámia gyártására állnak át. Az életkörülmények alakulása A Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatóságának a lakossággal kapcsolatos január—júniusi összes kifizetése mintegy 7 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A lakosság takarékbetétben elhelyezett megtakarítása a félév végén meghaladta a 7 milliárd forintot, és 289 millió forinttal volt több, mint január elején. A betétállomány növekedése azonban mérsékeltebb volt az egy évvel korábbinál. A lakosság összes hiteltartozása a félévben 470 millió forinttal nőtt, és június végén 6,3 mililórd forintot tett ki. Tovább folytatódott a megyében a foglolkoztatottak számának csökkenése. A megfigyelt ágazatokban -az év első felében az átlagos állományi létszám (137 000 fő) 1,2 százalékkal volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A csökkenés ezúttal is főleg a fizikai állományt érintette, helyenként már komoly gondot okozva a! termelés zavartalon biztosításához szükséges szökés betanított munkások hiányával. Az iparban és a kivitelező építőiparban az átlaggal azonosan, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben az átlagnál nagyobb, az egyéb anyagi tevékenység területén az átlagnál kisebb mértékben csökkent a létszám. Ugyanakkor a közlekedésben és a vízAz úthálózat fejlesztése, a fogalomszervezés és a balesetmegelőzési munka eredményeként 1971—1982. között évről évre csökkent a személyj sérüléssel járó közúti balesetek száma, tavaly azonban megtört ez a csökkenő tendencia: a lakott területeken 2,3, a településeken kívüli útszakaszokon 5,2 százalékkal több baleset történt, mint egy évvel korábban — állapítható meg a KSH most megjelent kiadványából. Az okok közt a leggyakoribb a járművek összegazdálkodásban némi növekedés volt tapasztalható. A megfigyelt ágazatokban foglalkoztatottak havi átlagbére ez év első félévében 4865 Ft volt, 5,3 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. Átlag felett növekedtek a bérek a nagyüzemi mezőgazdaság állami szektorában és a kereskedelemben, jóllehet ez utóbbi ágazatban dolgozók bére még így is 600 forintot meghaladóan alacsonyabb volt az anyagi ágakban foglalkoztatottak átlagánál. A kiskereskedelmi forgalom A kiskereskedelem eladási forgalma az év első felében csaknem 9 milliárd forint volt — összehasonlítható árakon számítva — a tavalyihoz képest összességében nem változott. Ezen belül a vendéglátás forgalma jelentősen csökkent, míg a vegyesiparcikk eladások mintegy 3 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. A kiskereskedelmi árak átlagosan 8,6 százalékkal voltak magasabbak az elmúlt év ozo- nos időszakához mérten a megyében. Legnagyobb mérték, ben a vendéglátás árai növekedtek, mintegy 10 százallékkal. Az idénycikkek január—júniusi árai a boltokban és a piacokon átlagosan 6,5 százalékkal voltak magasabbak a tavalyinál. Ezen belül a zöldségfélék 7,4 százalékkal, a gyümölcsök 9,3 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelem árukínálata az elmúlt évihez hasonlóan alokult. Választékhiány és áruhiány az iparcikkek körében jelentkezett, o hiánycikknek számító termékek száma nem csökkent. A ruházati cikkekből egyaránt jelentkeztek mennyiségi és választéki hiányosságok, főleg pamut és selyem méterárukból, ballonkabátokból, öltönyökből és női pantallókból. A kötöttáruk közül elsősorban at gyermek felütközése, borulása, s ezt legtöbbször — akárcsak a korábbi években —- a járművezetők szabálytalan, gondatlan magatartása idézi elő. Elgondolkodtató, hogy a figyelmetlenségből balesetet okozó járművezetőknek mintegy 30 százaléka; 24 éven aluli. A gyalogosok — a korábbi évekhez képest — valamelyest fegyelmezettebben közlekednek; bár tavaly még mindig az összes baleset 16 százalékában ők voltak a hibásak, s sőruhózati cikkek hiánya okozott gondot. A csecsemőruházati termékek kínálatát színesítették a jugoszláv és olasz bébiáruk, de a hazai termékek hiányát maradéktalanul nem pótolták. Tortósan rossz volt az ellátás színes televíziókészülékből, a 80—200 literes bojlerekből, mélyhűtőkből. A gázüzemű fűtőberendezések, a radiátorok, a hazai gyártású csaptelepek is keresett termékek voltak, de a boltok nem tudták az igényeket kielégíteni. Az építőanyagok közül továbbra sem állt rendelkezésre elegendő mennyiségű folazó- anyag, cserép, pala és vasbetongerenda. 838 lakás Az év első hat hónapjában összesen 838 lakás épült fel a megyében, 94-gyel több mint 1983 első félévében. A lakások 70%-a a városokban épült, Pécsett összesen 500 lakás készült el. A községekben 248 épült, 90-nel több, mint 1983 első felében, és 38-cal több mint az 1981—1983 évek azonos időszakában átlagosan. A lakások mintegy kétharmada magánerőből valósult meg. Pécsett 43% volt az állami erőből épített lakások aránya, Komlón, Mohácson és Siklóson nem vettek használatba állami erőből épített lakást. A falvakban többségében továbbra is magánerőből létesültek az újoryian épített lakások. A megszűnt lakások száma tovább mérséklődött; 1983 első félévében 198, az idén ugyanezen időszakban 94 lakás szűnt meg, ez utóbbiak közül 35 Pécsett. Az első félév folyamán összesen 88 lakás felújításának műszaki átadás-átvételi eljárására került sor, amiből 6 volt a belvárosi lakások száma. Közoktatás 1984-ben a megye általános iskoláiban 5245 végzős tanuló volt, 2,5%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A tanulók 96%-a jelentkezett továbbtanulásra, arányuk az egy évvel ez előttihez viszonyítva lényegében nem változott. A legnagyobb érdeklődés — a korábbi évekhez hasonlóan — idén is a szakmunkásképző intézetek, valamint a szakközépiskolák iránt mutatkozott. E két iskolatípusba jelentkezett a továbbtanulni szándékozók 78%-a. Ezen belül — az 1983. évhez képest — némileg mérséklődött a szakmunkásképző intézetekbe pályázók aránya. A továbbtanulni szándékozó összes diák közül a gimnáziumokba 1020, a szakközépiskolákba 1341 tanulót vettek fel. Az idén az 1983. évinél mintegy kétszer több átirányítás történt a gimnáziumokba, a szakközépiskolákba felvettek aránya lényegében nem változott. Az 1983/ 84. tanévben megkezdődött a megye középfokú oktatási intézményeiben a számítástechnikai ismeretek szervezett oktatása. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BARANYA MEGYEI IGAZGATÓSAGA csaknem 3 ezer balesetet Idéztek elő. A balesetet okozó gyalogosok legtöbbször vigyázatlanul, hirtelen lépnek le az úttestre, illetve tilos jelzésnél kelnek át a járművek között. Évről évre no jyobb szerepet játszik a balesetek létrejöttében az alkohol. Az elmúlt évben 3716 baleset okozója volt ittas, 8,2 százalékkal több mint az előző évben. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik balesetnél, „társtettes’’ volt az alkohol. Közúti balesetek - KSH-felmérés A közelmúltban átadott lakások a Siklási úton Mendemondák és tények a Pécsi-tóról Az utóbbi időben egyre többen kérdezik meg a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóságot: valóban leeresztik a tó vizét? Többen biztosak is dolgukban, hiszen már csökken is a tó vízszintje. Mindebből a vízszintcsökkenés valóban igaz, de ennek oka nem a leeresztés, hanem a párolgás (átlagosan havonta 5—8 cm) és a komlói vízellátás biztosításához szükséges napi 3000—4500 köbméter víz. Ez utóbbinak a hatása havonta 10—15 cm vízszintcsökkentésnek felel meg. Ezek együttesen kitesznek havonta 15—23 cm-t. Mindez nem okozna gondot akkor, ha csapadékosabb időjárás lenne, továbbá nem kellene a tavat tápláló víz- főforrás vizét is Komlóra vinni. Annak ellenére tehát, hogy a tóból ebben az évben egyáltalán nem volt vízleeresztés, jelenleg a tó vízszintje már 30 cm-el alacsonyabb a normális üzemvíz- szintnél és ennek további csökkenése várható, ha nem lesz jelentősebb csapadéktevékenység. A vízszintcsökkenésnél is nagyobb gondnak látszik, hogy az erősen felmelegedett vízben (frissítő utánfo- lyás nincs és magas a levegőhőmérséklet) igen intenzív algaszaporulat indult meg — ettől tűnik zavarosnak és piszkosnak a víz — és ez még súlyos vízminőségi zavarok forrása lehet. Még talán néhány mondatot a mélyebb okokról. A Pécsi-tó feltöltése 1964-ben kezdődött meg, de sajnos a tó fenekének az ilyenkor szükséges gondos kitisztítása elmaradt. Ennek káros következményei előre láthatók voltak, és ezért javasolta a Vízügyi Igazgatóság 1975» ben, hogy le kellene üríteni a tavat, ki kellene takarítani rendesen a tó fenekét, át kellene alakítani a leeresztő műtárgyat olyanra, hogy rétegenként is lehessen vizet leereszteni, ^ki kellene javítani az elzáró töltés burkolatát és korrigálni kellene az időközben kedvezőtlen öszetételűvé vált halállományt. A javaslatot nem lehetett megvalósítani, mert igen sok ellenzője volt Időközben megépült a strand, a komlói vízkivételi mű, a vízfőforrásból egyre kevesebb víz érkezik, a tófenéken egyre több a szerves iszap, a gát burkolata egyre rosszabb, a harcsák lassan megeszik az összes betelepített ivadékot, a növényevő halak aránya egyre nagyobb. Az 1975 óta eltelt kilenc év alatt a problémák megtízszereződtek. A helyzet jelenleg ahhoz hasonlatos, mint amikor beszorul a kulcs a zárba még mielőtt kinyílt volna az ajtó. Tehát: se ki, se be. Kilenc évvel ezelőtt, ha megolajoztuk volna a zárat ma is működne. Most lehet, hogy az ajtót kell majd betörni. Egy azonban máris bizonyos. Az érdekelt szakembereknek minden tudására szükség lesz ahhoz (és pénzre!), hogy az elkövetkező években a Pécsi-tó sokféle funkcióját működésbe tudják tartani. Ebben a munkában minden segítő szándékú megnyilatkozást köszönet illet, de nagy kárt okoz minden tudálékos beavatkozás. — A. H. — Hozzászólás a Gramoxone-vitához Gramoxone vagy Glial ka? A Dunántúli Naplóban megjelent Gramoxone vitában elsősorban toxikológiai kérdésekről esett szó. A sok ezer kistermelőt talán az is érdekli, van-e lehetőség egyéb, a Gramoxone-hoz hasonló, sokkal veszélytelenebb gyomirtószer használatára. A nagyüzemi mezőgazdaság a 70-es évek eleje óta sikerrel alkalmazza a Glial- ka nevű gyomirtószert. A legutóbbi években kis kiszerelésben is megjelent és bárki megvásárolhatja a boltokban. Hatásmechanizmusáról annyit kell tudni, hogy a zöld növényi részekre permetezve felszívódik, majd szállítódik a növény minden — így a föld alatti — részeibe is. A permetezést követő 10—14 napig alig látható a fitotoxi- kus tünet, majd 2 hét elteltével napokon belül a korábban lepermezett gyomnövény hirtelen elszárad. Á kezelést követően tehát a talajban levő tarackok, gyöktörzsek és gyökerek is elpusztulnak. Ajánlott használni akkor, amikor egy területre évelő kultúrát — szamócát, szőlőt, gyümölcsöst stb. — tervezünk telepíteni. Ilyenkor augusztusban a gyomnövényeket lepermetezzük a Gllalka 2—3%-os (10 liter vízhez 2— 3 dl) oldatával, majd a gyompusztulás után telepítünk. Ilyenkor a terület mentesíthető az évelő gyomoktól. A Glialkának nincs talajon keresztül csírázásgátló hatása. tehát a kezelés utón 2— 3 héttel a területre kultúrnövény vethető vagy ültethető. A Glialka felhasználható 3 évesnél idősebb szőlőben és gyümölcsösben, parlagterületen, utak, kerítések mentén, ügyelni kell arra, hogy a kultúrnövény zöld részeire ne jusson a permedéből, mert azok — a gyomokhoz hasonlóan — kórosodnak. Célszerű gyomirtó szórófejjel irányított permetezés formájában kipermetezni. Hatását növelhetjük nedvesítőszer hozzáadásával. A Glialka világossárga folyadék, többnyire 1 literes kiszerelésben árusítják. Gyártja a Tiszavasvári Alkaloida, az ellátás zavartalan és jó. Egy 15 literes permetezőkannába 3 dl Glialkát tegyünk és ezzel 200 m2-es területet permetezzünk le. Ára 100 m2-re számítva kb. 30 Ft. Többen érdeklődtek aziránt. hogy a Gramoxone a Glialkával keverhető-e? A kombinált permetezésnek nincs értelme, ugyanis- a Gramoxone napokon belül leszárítja a növényt, így a Glialka nem tud felszívódni és szállítódni a növényben. A Glialka csak többszörös dózisban pusztítia az apró szulákot. A szulákra kifejlesztett speciális gyomirtószer a Ron stár. A Glialka legfőbb előnye az, hogy gyakorlatilag nem mérgező. Színe és szaga miatt nem téveszthető össze más folyadékkal. Alkalmazásánál kizárt a halálos kimenetelű mérgeződés. Dr. Reisinger Péter növényvédelmi főmérnök HÉTVÉGE 3.
