Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-01 / 210. szám

1984. augusztus 1-, szerda Dunántúlt napló 5 Palackozó­üzemet avattak Bükön Kedden átadták rendelteté­sének a Vas megyei Bükfürdőn az új gyógy-, ásványvíz- és üdí­tőital-palackozó üzemet. Két évvel ezelőtt tizenkét Győr- Sopron, Komárom, Vas és Veszprém megyei vállalat, ál­lami gazdaság, termelőszövet­kezet, áfész alakított gazdasá­gi társulást erre a célra a Fer­tői Nádgazdasági Vállalat gesztorságával, s kezdett hoz­zá a palackozó építéséhez, a büki gyógyvíz további haszno­sításának előkészületeihez. A Bük község határában 1957-ben feltört termálvíz leg­nagyobb értéke a jelentős kal­cium, magnézium és hidrokar- bonát tartalom. A termálvizet 1965-ben nyilvánították gyógy­vízzé. A feltárása óta a forrás környékén kis fürdőváros ala­kult ki, amely folyamatosan tovább épül. A büki fürdőt ma már évente mintegy 900 ezren keresik fel. A víz elsősorban mozgásszervi megbetegedések utókezelésére, nőgyógyászati bántalmakban szenvedők gyó­gyítására alkalmas. Ivókúra for­májában gyomorsavtúltengés, gyomor-, bél- és epebántalmak kezelésére is hatásos. Az új palackozót görög— NSZK—osztrák kooperációban, árucsere-szerződés alapján kor­szerű töltősorral szerelték fel, amelynek teljesítménye 5800 li­ter óránként. Az üdítő italok egy részéhez görög alapanyagot használnak fel, s a már ismert „Olimpos” üdítő italként hoz­zák forgalomba, másrészt új üdítő italként a Büki Keserűt palackozzák, amely tizenhat ha­zai gyógynövény kivonatából készül. Ez utóbbi kedvezően befolyásolja a szervezet vérel­látását, a szívműködést, az anyagcserét. A koncentrótum nem tartalmaz semmiféle tar­tósítószert. A harmadik italfé­leség a Büki Ásványvíz, amely meleg hévízi forrásvízből ké­szül, s szénsavval dúsítják. Tisz­tán, illetve szörppel, borral elegyítve egyaránt fogyasztha­tó. A palackozóüzem a tervek szerint még ebben az évben ötmillió liter üdítő italt és 2,6 millió liter ásványvizet hoz for­galomba. A következő évben pedig már évi tizenegy millió liter különböző üdítő ital és három—négy millió liter ás­ványvíz előállítását, forgalma­zását tervez#. Ezzel elsősorban a hazai ellátást javítják, de exportálnak is. Az Urögi út egy kedves részlete északról nézve Megérkezni a városba Népművészeti vásár Veszprémben Augusztus 5-én, immár he­tedik alkalommal rendezik meg Veszprémben az országos nép- művészeti vásárt. A rendezvény­re több, mint félszáz rangos népművész jelentkezett, húsz népművészeti ág képviselői, köztük a népi kerámikusok, a szövők, csipkeverők, a csont- és fafaragók, ezüst- és rézmű­vesek, a szűcsök, ’kosárfonók, kékfestők, és a tűzzománc tár­gyak készítői. A vásár színhelyén, a veszp­rémi vásárcsarnok mellett az Alföld és a Bakony legjobb művészegyütteseinek műsora kínál programot. Megérkezni egy városba: az első házak, utak, utcák, csalá­di házak, épületek, gyárak, s a táj látványa amibe mindezek beleépültek — szinte megha­tározója a képnek, amit az utazó kialakít magában a helyről. Megérkezni Pécsre legszíve­sebben mindenkinek Abaliget felől ajánlanám, még akkor is, ha a négykilométeres Magyar- ürögi úton végig negyvennel gurulhat csak gépkocsijával, merthogy a hiányzó járda mi­att az úttestre kényszerül a gyalogos, s még akkor is, ha az útpadka még az egyszerű járműforgalom számára is bal­esetveszélyes. Ajánlanám, mert a szerpentinen részleteiben elő­bukkanó előváros szép látványt nyújt: gondozott kertjeivel, csa­ládi házaival — s mert épül. Hol az egyik kanyarban, hol a másikban bukkan elő a föld­ből most kibúvó épület, ami­ken serényen dolgoznak. Az építkezés szép dolog: dolgos emberek lakják ezt a várost — ezt sugallja a látvány. Szeretek Harkány felől is ér­kezni: a pogányi dombtetőtől fokozatosan nyílik ki a városa maga teljességében. Gyönyö­rű a látvány, ezt emeli, hogy itt is építkeznek, ugyan nem változatos családi házakat, de színekben gazdag panelépüle­teket. Az összképet csak ro­mos régi épületek, használtbóv- li-árus, no meg a kertvárosi be­hajtónál a qaztengerben és rendetlenségben megbújó víz- üayes telep látványa rontja. Jó látni hoav kész fákat ültetnek az új lakótelepre, azt már ke­vésbé. hoqv köztük p már par­kosított rész gaztenger, Legkevésbé Mohács felől ér­demes Péccsel ismerkedni, s nem is elsősorban a tízperce­kig zárva tartó sorompó miatt, S még amiatt sem, hogy gyár­városi részbe érkezünk: üze­mek, gyárak, vállalatok is tart­hatnak maguk körül rendezett környezetet, s adhatnak ma­gukra valamit. Itt azonban nem: a gázszolgáltató vállalat környékén még slümmos sár is vastagon az úton, a mellékut­cából hordják vastagon fel a teherautók. Nem sokkal jobb a Budapest felől érkező első benyomása sem: a homokbánya környékén gyakran sáros a 6-os, s ké­sőbb hiába emel diadalkaputa drótkötélpálya, hirdetve: bá­nyászvárosba érkezik a látoga­tó, a Budai vám környékén nyomortelepeken akad fel a szem, amit aztán alig enyhítő Fürst Sándor út elkoszolódott, elkopott földszintes házsora. Jó érkezni Mánfa felől: a Mecsek erdős útját alig bírja rontani a Hősök terének kör­nyéke: szerencsére csak a vám környékén tér megint vissza e kép; miután szép házak, buja növényzet mögé bújt „szoc.-re­ál” épületek, a kolónia rende­zett kertjei között a széles úton bevonulásnak tűnik az érke­zés. Szigetvár felől érkezni sem nem kellemetlen, sem nem gyö­nyörködtető — ellentmondá­sos, mint e gyönyörűszép ko­pott város. Látni öreg és új há­zakat, gazt és művelt földeket. Az újmecsekaljai autóbusz-pá­lyaudvar jelzi igazán: nagyvá­rosba érkeztünk, kár, hogy kör­nyéke rendezetlen. Zöldhullámon siklik tovább az utazó a városba, Pécsre, a fekvése miatt kétezer éve la­kottba ! B. L. A jelentkezésen múlik Jókora üres terület^vár be­építésre a Domus Áruház környékén Pécsett. Pontosab­ban: a Móricz Zsigmond tér —Főpályaudvar közötti ré­szen, a Kálvin utca lehajtó ágának északi oldalán lévő, közvetlenül a Domus Áruház parkolója melletti részről van szó, öhol az OTP egy tíz­emeletes lakóházat szándé­kozik építeni. A városnak ezen a pont­ján sűrű a gyalogosforga­lom: buszpályaudvar, vasút­állomás, vásárcsarnok, Eszék étterem, a Domus — vala­mennyit sokan keresik fel egy-’egy nap. így szinte ter­mészetes a városrendezési elképzelés: a tervezett 10 emeletes épület földszintjén kisebb üzletek kapjanak he­lyet. A beruházó — az OTP — kereste is ennek érdeké­ben a kapcsolatot különböző állami céqekkel, de — nem egészen érthetően — nem talált vállalkozóra. így a döntés: legyenek garázsoka földszinten, öt éppen elfér. öt garázs azonban egy Üzlet vagy garázs? több tucat lakásos épületben egyenlő a semmivel. Tegnap délelőtt — amikor az érin­tett szakemberek a kiviteli tervről tartottak konzultá­ciót — ismét csak felvető­dött: hogyan lehetne a föld­szinten mégiscsak üzleteket kialakítani. A városi tanács ÉKV osztályának javaslata: kapjon zöld utat a magán­erő, azaz tegyék lehetővé, hogy üzlethelyiséget kereső vállalkozók fektethessék pén­züket az építkezésbe, ala­kítsanak ki számukra — fé­lig, vagy teljesen készre — megfelelő helyiségeket. A városi tanácson jól tud­ják: mekkora az igény ilyen kisebb üzletek iránt. így a lehetőség felkínálta után ar­ra számítanak, hogy az OTP- nél — ahol az ezen a kör­nyéken beruházni szándéko­zók és kellő összeggel ren­delkezők jelentkezését vár­ják — hamarosan megkötik az első szerződéseket. A ki­viteli tervek készítője is in­kább az üzlethelyiségek, mint a garázsok felé hajlik — a valóban nagy gyalogosforga­lom is ezt az ésszerű meg­oldást kívánná — így kész­séggel vállalta, hogy az épü­let földszintjének alaprajzán — ha kellő jelentkező van, az üzlethelyiségekre — vál­toztat. A lehetőség bizonyára so­kakat elgondolkoztat, már csak azért is, mert „mara­dandó” üzlethez juthatnak, nem fenyegeti semmiféle olyan veszély boltjukat, ami néhány, nem jó helyen lévő fabódét nem kerülhet el. Az épület egyébként — várha­tóan fél év múlva kezdődik kivitelezése — másfél—két év alatt elkészül majd. ERŐMŰVEK EXPORTRA: Az Április 4. Gépipari Művek Energeti­kai Gépgyárában készülnek az erőművek, fűtőművek hőcserélői és vizlágyitói, valamint a hozzájuk tartozó csőrendszerek. A gyár­ban az idén mintegy hatszázmillió forint értékben gyártanak ilyen berendezéseket. A termelés csaknem egynegyedét tőkés piacon értékesítik. Építőtáborok félidei mérlege Emlékezetes hetek naaama Félidejéhez érkezett az épí­tőtábori idény: július utolsó napjáig több mint harmincezer fiatal töltött emlékezetes hete­ket mezőgazdasági, építőipari, út-vasútépítési, vendéglátóipa­ri és más jellegű idénymunká­val. Az építőtábori mozgalom nemzetközivé válását jelzi, hogy többezer magyar és külföldi fiatal dolgozik „cseretáborok­ban". Kedden például 600 bol­gár fiatal utazott haza, befe­jezve a magyar építőtáborok­ban végzett munkát, s 400 ma­gyar fiatal tért vissza a bolgár építőtáborokból. Nagyistók László, a KISZ KB építőtáborok bizottságának tit­kára az MTI munkatársának el­mondta: a félidei mérleg ada­tai szerint az építőtáborok idén a korábbi évekénél is eredmé­nyesebbek. Az első két turnus­ban dolgozó fiatalok napi mun­kabérének átlaga 117,50 forint volt, szemben az 1982-es 81 és a tavalyi 107 forinttal. Ez a teljesítmények javulását, és a jobb munkaszervezést egyaránt jelzi. A fiatalok túlnyomó többsé­ge idén is at építőiparban tevékenykedik; munkájuk révén jól halad — egyebek között — az Úttörőstadion újjáépítése, a bicskei és a tiszadobi nevelő- otthonok felújítása, valamint a szombathelyi KISZ-lakások épí­tése. Táborozok dolgoznak az Ajka környéki vasúti pályán, Makó csatornahálózatának bő­vítésén, Szentendre szépítésén, csinosításán, s a Békés me­gyei szanazugi úttörőtábor épí­tésén is. Rendkívül népszerűek az idén először. szervezett sátocos környezetvédő táborok: a Ba­latonnál és a Velencei tónál nagy lelkesedéssel gyűjtik a szemetet, tisztítják a parkokat a diákok, önzetlenül, társadal­mi munkában végzett tevékeny­ségükről valamennyi helyi ta­nácstól elismerő véleményt hal­lottak a KISZ KB illetékesei. Az idei év érdekes kísérlete a diákok által leszedett gyü­mölcs önálló értékesítése. Júli­us elejétől a Balaton északi és déli oldalán tíz állandó és öt mozgó árusító helyen vásárol­hatnak „építőtábori gyümöl­csöt” az üdülők; július 15-től a Velencei tónál, az elmúlt hé­ten pedig a budapesti nagy­üzemekben is megjelentek o diákok gyümölcsös standjai. Annyi már az igazi qyümölcs- szezon beköszönte előtt látszik, bogy a kezdeményezés révén sok helyütt a megszokottnál ol­csóbban juthatnak gyümölcs­höz a vásárlók. A cseresznye, a meggy és a sárgabarack át­lagos ára például az elmúlt napokban 26—27 forint volt, miközben az üzletekben 36— 45 forintért kínálták kilóját. Sok helyütt sikerült elérni a kezdet­ben sem titkolt célt: a környék­beli kiskereskedők kénytelenek voltak csökkenteni borsos árai­kat. Ugyancsak jól sikerült az idei év másik próbálkozó50": sokan keresik fel az építőtá­borozó diákok által üzemelte­tett pécsi szállodát. Az egyéni diákturistákat fogadó hotel ki­használtsága eddig mintegy 60—70 százalékos, s a kedve­ző tapasztalatok alapján a KISZ KB illetékesei tervezik, hogy hasonló nyári szálláshe­lyekből országos hálózatot épí­tenek ki. A szállodát egyéb­ként diákigazolvánnyal lehet igénybe venni — legfeljebb három éjszakára —, s a 35— 40 forintos napi szállásdíj a reggeli költségeit is tartalmaz­k&zéi&t hírei Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, táviratban fejezte ki jókívánságait Leon Schiumpf-nak, a1 Svájci Állam- szövetség elnökének, hazája nemzeti ünnepe alkalmából. * A Lutheránus Világszövetség VII. nagygyűlése kedden Buda­pesten Káldy Zoltánt, a Ma­gyarországi Evangélikus Egy­ház püspök-elnökét választotta a Világszövetség soros elnöké­A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke kedden a Par­lamentben fogadást adott a Lutheránus Világszövetség VII. nagygyűlése résztvevőinek tisz­teletére. A fogadáson megje­lent Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára, Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, továbbá az El­nöki Tanács több tagja. A kongresszus küldöttei és az LVSZ vezető tisztségviselői mel­lett ott voltak a társegyházak képviselői is. Csehszlovák újságíró Bara­nyában. Vladimir Gerioch, a Rude Pravo politikai főszer­kesztője tegnap — kétnapos látogatásra — Baranyába ér­kezett. A vendéget fogadta Kiss György, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának osz­tályvezetője. A csehszlovák új­ságíró itt-tartózkbdása alkal­mával megyénk életével is­merkedik Uj P plusz R parkolók a fővárosban A fővárosban gépkocsival közlekedők várakozási gond­jainak enyhítésére két új P plusz R rendszerű parkolót alakítottak ki a Batthyány tér, illetve a Margit-híd közelében. A „Parkolj és utazz tovább” elv alkalmazásával már több, nagy kiterjedésű várakozóhe­lyet építettek ki Budapesten, például a Déli pályaudvar környékén, a Kőbánya—Kis­pest Metrómegállónál, a Nagy­várad térnél —, ezek a parko­lók beváltották a hozzájuk fű­zött reményeket, az autósok körében hamar közkedveltté váltak. A Batthyány téri Metróállo­más környékén — Buda egyik legforgalmasabb tömegközle­kedési csomópontjánál — az elmúlt időkben a nappali órák­ban sokan kívánták valamilyen tömegközlekedési járművel foly­tatni útjukat, ám reménytelenül kerestek parkolóhelyet autójuk­nak. Ezen a helyzeten seqített a közelmúltban átadott két új parkoló. A tér közvetlen köze­lében, a budai alsó rakparton kialakított várakozóhelyen 85 autó parkolt, ki- és beállásu­kat megkönnyíti, hogy az út­pálya tengelyével 60 fokos szögben foglalhatják el helyü­ket. Két parkoló között eay öblöt építettek ki, itt megáll­hatnak a járművezetők, míg le­hetőség nyílik arra, hoav az észak felől érkező gépkocsik utasai a közúti forgalom zava­rása nélkül szálljanak ki, illet­ve be, várakozni azonban tilos ezen az útszakaszon. A Margit-híd északi oldalán az Árpád fejedelem útja Buda felé eső részén egy széles, kihasználatlan járdára festettek fel parkolóhelyeket. Az itt vára­kozók hét autóbusz-, illetve há­rom villamosjáratra és a szentendrei HÉV-re szállhatnak át, élve a P plusz R rendszer­ből adódó lehetőségekkel. Eb­ben a parkolóban 67 gépkocsi várakozhat, behajtani csak az északi, kihajtani viszont csak a déli oldalon lehet, ennek meg­felelően a parkolóban egyirá­nyú a közlekedés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom