Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-26 / 234. szám

Vasárnapi magazin IMüsorajanlat Rádió Hogyan vezetünk külföldön? Vasárnapi magazin NEGYVEN ESZTENDEJE Negyven éve történt... Korabeli sajtószemle: 1944. angnsztus Apróhirdetések a háborús időkben A korabeli sajtóban — csak­úgy, mint manapság — hátul az apróhirdetéseket tették, s ezek a világégés alatt is tanú­sították, hogy a mindennapi élet ment tovább. A hónap utolsó napján pl. ez jelent meg: „Nyílt tér. Alulírott kije­lentem, hogy feleségemért semmiféle anyagi felelősséget nem vállalok." (Teljes név és cím.) Másutt jó bizonyítványok­kal rendelkező szakácsnőt és komoly szobaleónyt keresnek, megjelent dr. Erdély Sándor: Újkori kereskedelmi és ipari könyvvitel c. műve, erősebb ki­futót felvesznek, másutt egy ingatlanközvetítőn keresztül a Tettye utcában, a Felsőhavi ut­cában is eladó egy-egy nagy ház életjáradékra, ismét más lakást keres, ill. elmenne ház­vezetőnőnek. A hírek közt bril- liánst, ezüstöt, aranyat vevő személy ajánlkozik, más rugós kertész- vagy szódáskocsit, iggs lovat venne, ill. köpenyt, ruhaneműt, rádiót, műszaki cik­keket, menyasszonyi ruhát, gyermekkocsit, hálószobabútort, 124 n-öl területet adna el. Megtudjuk, hogy a mai Hal­csarnokban akkor a csuka com- pó 4, a törpeharcsa 5, a friss ponty 5 pengőtől volt kapható! A megyei hírek közt megtud­ták az olvasók, hogy Mohács elkészítteti csatornázási, víz­vezetéki •• terveit, de szó volt Siklós, Dunaszekcső, Dályok, Laskó, Máriakéménd, Harkány, Szebény, Somberek, Izsép, Majs, Nagynyárád, Nagyhar- sány községek terveiről. A pécsi egyetemre szeptember 1—12. közt lehetett beiratkozni, az is­kolai tanév szeptember 1-én kezdődött. A mohácsi színházi szezon augusztus 6-án ért vé­get, a pécsinek dr. Székely György maradt az igazgatója, de a művészeti irányításba be­kapcsolódott a fővárosi nem­zeti színház új igazgatója, Ko­vach Aladár is. A hónap 5. napján, a város fogadalmi ün­nepén megtartották a havihe­gyi búcsút, a Dunántúl Lerencz János pécsi hangolómestert köszöntötte, aki az Angster Or­gonagyárban 50 éves szakmai jubileumához érkezett. A me­gyében akkor 1-1 egészségház, közjegyzői lók, 6 körorvosi ház, 2 szolgabírói lakás építése folyt, de több építkezést nem terveztek erre az évre! A megye 336 községe 231 136 P. rendes, rendkívüli, ill. légósegélyt ka­pott erre az évre a kormánytól, a falvak bevételei átlag 30—40 százalékkal emelkedtek. Az egyetemisták erdélyi mun­kaszolgálatáról ír a lap 12-én, valamint harkányi OTI-beutal- takról. Ekkor szüntették meg a nagyharsányi barlanglakásokat, de újabb ONCSA-házakra, is­kolára lett volna még szükség. Tíz évad nyomában A Kaposvár-jelenség Mihályi Gábor könyve a Csiky Gergely Színház rr r • f • w rr t r r rr§ művészi fejlődéséről A mai VASÁRNAPI MAGA­ZIN tartalmáról a szerkesztő Nógrádi Erzsébet tájékoztatott: — Olyan nyári eseményekre szeretnénk visszatekinteni, amelyekről idő hiányában nem­igen tudtunk hosszabban szól­ni. Ilyen volt többek között az a nemzetközi tudományos ta­nácskozás, amelyen 22 orszáq másfélszáz kutatója a gyomor­fekély új terápiás megközelí­téséről tanácskozott. Kutatásai­ról dr. Jávor Tibor, a Belgyó­gyászati Klinika professzora be­szél, aki több mint 30 éve fog­lalkozik e betegséggel. Szauer Dezső, a Nevelők Háza és a kamarakórus szervező titkára viszont arról szól, hogy a pé­csi Nevelők Háza kamarakóru­sa 25. nemzetközi meghívásán, Spittálban mindkét kategóriá­ban megnyerte az első helyet, és akit éppen ezért arról fag­gattam: milyen előkészületeket igényel egy-egy koncert, kó­rusverseny? Szó lesz még a Nagykanizsán megrendezett IV. hajómodellező világbajnok­ságról, továbbá a' ruházati ke­reskedelem hagyományos nyá­ri szezonvégi kiárusításáról, amely mindiq felveti a kérdést: kinek jó ez? A hé fői KÖZLEKEDÉSI ŐR­JÁRAT kérdése: Nem minden piros izzó védett a forgalom- irányító lámparendszerben? A hónap legtanulságosabb és fő­leg legbonyolultabb baleseté­vel kapcsolatban teszik fel a kérdést Jakabfi Istvánnak, a Pécsi Közúti Igazgatóság mű­szerészének. A nyár vége felé időszerű arról is szólni: milyen­nek látszanak a magyar gép- járművezetők külföldön a „visszapillantótükörben"? Pél­dául sokszor és sokat fizetnek. A szokásos rej'vényhez, mely a módosított KRESZ-hez kapcso­lódik. Litványi Tiborral, a Ba­ranya megyei Autóközlekedési Tanintézet igazgatójával hall­ható beszélgetés. Sokakat ér­dekel a garázsellátottság, hi­szen egy nemrég megjelent kimutatás szerint Pécsett üze­meltetik — g lakosság számát figyelembe véve — a legtöbb magánautót. Milyen lépésre A pécsi körzeti stúdió a jö­vő héten, augusztus 30-án az 1-es műsorban 18.55-kor, a Sorstársak legutóbbi adásának az ismétlésével jelentkezik el­ső alkalommal. Utána ugyan­ezen a csatornán, 19.15-kor kezdődik a stúdió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi adása, a Nas Ekran. A műsort a nyár és a repülés jegyében állította össze Balázj Mihály szerkesztő­riporter. Láthatunk sárkányre­pülést és a kamerák segítségé­vel részesei lehetünk egy Bu­dapest—Párizs repülőútnak, és megismerkedhetünk Losánia Mihály stewarddal. (Ismétlés: szombat, tv 1. 8.05.) A bányá­szokat köszönti szeptember 2- án. az egyes csatornán, 15.45. kor a körzeti stúdió. Az Olaj­bányászok Zalában című szí­nes riport-dokumentumfilm az olajbányászat történetével, je­lenlegi helyzetével, az olajbá­nyászok életével foglalkozik. A műsor szerkesztő-rendezője Jósfay György, riporter Balázs Mihály, operatőr Háda Sán­dor. A héten folytatódik a Be­szédművelés című sorozat, amelyből sok tanulságot lehet levonni. (Kedd, tv 1., 17.00, szerda, tv 1., 17.20, csütörtök, tv 1., 18.00., péntek, tv 1., 16.55.) Augusztus 29-én jelent­kezik a Társadalmi vitában ... című vitaműsor a HNF klubjá­ból, s a településfejlesztés ösz- szetevőiről, jellegzetességeiről fejtik ki a véleményüket. (Tvl., 18.30.) Két alkalommal emlé­készülnek a városi tanács épí­tési és közlekedési osztályán — e tervekről szól Lovas Attila csoportvezető. A közlekedési műsor szerkesztője ezúttal is Somogyvári Valéria'. A szerdai SPORTMAGAZIN- ban — melyet Kovács Imre szerkeszt — „Labdarúgásban, rajt után — rajt előtt" címmel összeállítás hangzik el Zala­egerszegtől a PMSC-n át Üj- petréig az NB l-es, NB ll-esés területi bajnokságbéli csapa­tok szezonelőtti céljairól, vala­mint az első fordulók örömteli vagy éppen keserű tapasztala­tairól. Bemutatjuk a PMSC egyik újoncát: Goják Györgyöt, aki a Postásból indult és Sely- lyén, Kecskeméten töltve éve­ket most megérkezett a PMSC- hez. A Sportmagazin emlékal­bumából pedig a mozgáskor-, látozottak legutóbbi pécsi ver­senyének egyik úszónőjét mu­tatják be. A csütörtöki BÉDEKKER-t Balogh ?oltán szerkeszti. Mint elmondotta, a műsorban elő­zetesen tájékoztat az országos idegenforgalmi konferenciá­ról, melyet szeptemberben Ba­ranyában tartanak. Értékelik Dél-Dunántúl nyári idegen- forgalmát és néhány kurió­zummal is szolgálnak e terü­letről. Átfogóan vizsgáltál?- a baranyai vendéglátás helyze­tét a kereskedelmi felügyelő­ség munkatársai. Ők számol­nak be a tapasztalatokról. A borjádi üzemgazdász, An- talovics Antal beszél hétköz­napjairól a hétfői szerb-horvát nyelvű műsorban. A nemzetisé­gi tankönyvellátásról készített riportot Klaics Milica — ez kedden hangzik el. .Filákovics Bránkó szerkeszti a csütörtöki Kulturális magazint, míg pén­teken a bolhái horvát hagyo­mányokról szól Frankovics György zenés összeállítása. — A hétfői német műsorban be­számolnak a versendi Kara- vanka együttes ausztriai ven­dégszerepléséről. Reil József keddi riportjának címe: Nagy­üzemek, nagy eredmények. A pénteki 30 perc a nyaralóknak szól. kezik meg a televízió a ma­gyar antifasiszták harcairól Európában (aug. 29., tv. 1., 21.55. és aug. 31., tv 2., 20.45). Ugyancsak két ízben közvetí­tenek a moszkvai nemzetközi kosárlabdatornáról augusztus 29-én tv 2., 21.50, és másnap tv 2., 20.30-kor. Csütörtökön a második csatornán 22.20-kor, a Pesti Vigadóban elhangzott februári Olasz operaest első részét sugározza a televízió. Pénteken a szegedi körzeti stú­dió műsorában nyilatkoznak ti­zenévesek a szerelemről (tvl., 17.15.). Ugyancsak az egyesen látható 20.30-kor Radvónyi Ervin: A tönk meg a széle cí­mű vígjátéka Sinkovits Imre, Szilágyi Tibor, Tolnay Klári, Inke László főszereplésével, majd 21.50-kor c» Péntek esti randeyúban egy régi rockfesz­tivált idéznek föl. Szombaton a kettes műsor­ban 18.10-kor folytatódik a Pécsett fölvett Auditorium ma­ximum szabadegyetem soro­zata, ezúttal Hoóz László be­szél a demográfiáról. Richard Burtonra a 18.55-kor kezdődő portréfilmmel emlékeznek. Az egyes csatornán az esti Der­rick utón az Ajtmatov-sorozat- ban a Fehér hajó című alko­tást tűzték műsorra (22.00), Vasárnap délután 16.35-kor Tolnay Klári-sorozat: a Három csengő (1941), 20.05-kor pe­dig Bunuel rendezésében egy francia tévéfilm: Sakkjátékos címmel. Színházi szakemberek és a magyar színházakat is figye­lemmel kísérő, igényesebb színháznézők körében nagy ér­deklődést kiváltó kötet jelent meg néhány hete. Címe: A Ka- posvár-jelenség. Szerzője: Mi. hályi Gábor kritikus, színházi esztéta; a hazai színházi élet egyik ismert személyisége. Az író csaknem 500 oldalas mun­kájában — miként a címben is utal rá — a kaposvári Csiky Gergely Színház mintegy tíz évadát (1968—1978) elemzi sa­játos, a hagyományos esszé- stílustól eltérő formában. Mihályi érdekes — és bizo­nyára sokakat irritáló — ha­sonlattal kezdi munkáját. Be­vezetőjében fölidézi Peter Brook társulatának budapesti vendégszereplését (Szentiván- éji álom), amikor a Vígszínhá­zát a jegyhez nem jutott pes­tiek ostromgyűrűje vette körül. Hasonló tömegjelenetek ját­szódtak le öt-hat éve is, ami­kor a kaposvári színház egyik bud'apesti szereplése alkalmá­val a szorongatott jegykezelők védelmére rendőrséget kellett kivezényelni a Vígszínház köré. Amire nemigen akadt példa a magyar színháztörténetben . .. (Az eset a könyv nyomdába adását követően azóta is több­ször megismétlődött.) Jó színházat persze hál’isten- nek több más vidéki városban is csinálnak. De, mint a szer­ző megállapítja, itt valami másról van szó; a kaposvári színház kétségkívül rendkívüli jelenség. Egyedülálló képződ­mény a maga nemében. Mi a titka? Jobb színházat csinál­nak. mint a többiek — vagy csak másfajta színházat? Nézete szerint a kaposvári színház másfajta színház. Egyedülálló, rendhagyó jelen­sége szellemi életünknek. Könyve ezt kívánja dokumen­tálni. Kutatómunkája kezdetétől mélyre hatoló beszélgetéseket folytatott a színház azon ve­zetőivel és művészeivel, akik szerepet játszottak „a Kapos­vár-jelenség", a kaposvári színház szellemi arculatának, az együttes közösségének ki­alakításában. Ezek az interjúk közvetlen elevenséggel, a sze­mélyesség hitelével tárják fel a kaposvári társulat belső éle­tét, a színház működésének mechanizmusát, összegyűjtöt­te ai színházzal foglalkozó ta­nulmányokat, vitaírásokat, kri­tikákat. A belőlük válogatott szemelvények jó| vázolják azt a társadalmi közeget, szellemi hátteret, illetve művészeti tö­rekvéseiket. amelyek befolyá­solták s részben meg is hatá­rozták a kaposvári társulat éle­té1, munkáját művészi törekvé­seit. A kötet második részében a legjellegzetesebb kaposvári előadásokat elemzi 1968— 1978. között. Ebben saját kri­tikai tapasztalataira1, s a fenti dokumentumanyagra támasz­kodik. Kibontva az egyes pro­dukciók világszínházi össze­függéseit; ai művészi párhuza­mokat és eltéréseket, ezzel is jelezve a kaposvári rendezé­sek - sajátosságait, eredetisé­gét. Megelőzően röviden is­merteti a színház történetét a századelőtől a hatvanas évek végéig, amikor a pályakezdő Zsámbéki Gábor első állomás­helyére, Kaposvárra érkezik. „Csak e múlt ismeretében ért­hető meg az a minőségbeli különbség —, hangsúlyozza a szerző —, amit Zsámbékiék eredményei jelentettek nemcsak Kaposvár, hanem általában a Több cikk szólt az ormánsági egyke szűnéséről, Virág Ferenc püspök 75. születésnapjáról, 24 sokgyerekes anya kitüntetésé­ről, az atjpligeti szállóépítési tervről, a zengővárkonyi ásatá­sokról, a 27-i körzeti labdarú­gó-bajnokság indulásáról, Várkonyi Nándor: Magyar Du­nántúl c. könyvéről, a zenekon- zervcrtórium tanévéről, a Czája- cirkusz vásártéri felléptéről, a kerületi úszó- és vízilabda-baj­nokságról. Pedig a háború egyre vére­sebb lett: 2-án Törökország, 23-án Románia szakított a né­metekkel, a szövetségesek nyu­gaton újabb offenzívát indítot­tak, a harcok már Párizsért folytak. Keleten a szovjet had­sereg a Kárpátok elé ért. „A Kárpátok olyan kedvező védel­mi lehetőséget nyújtanak, hogy erről a német hadvezetőség semmilyen körülmények között sem mond le" — szólt a né­met híradás. A változás szele volt a Lakatos-kormány meg­alakulása. A Tortyogó felett kisebb légiharc volt, a megyé­ben 1452 kibombázott talált otthont. 27-én bombatámadás érte Pécset, a 6 gép északnyu­gatról jött: nem sok kárt oko­zott, de két haláleset és több kisebb sebesülés történt a vá­rosban. Vargha Dezső levéltáros vidéki színházak számára. Hi­szen nem kevesebbet mutattak meg, mint azt, hogyan lehet a vidéki lét hátrányait előnnyé vál­toztatni; olyan művészi helyze­tet teremteni, amelyben ,má­sodosztályúV létre kárhoztatva fölveh ették a versenyt az ,el­ső osztályú' fővárosi színhá­zakkal .. A záró fejezet arról tudósít, hogy a Kaposvár-jelenség má­ig érvényes fogalom. Arra ke­res választ, hogyan sikerült túl­élni az 1978-ais válságot, ami­kor Zsámbékinak s a színház legfontosabb vezető művészei­nek a Nemzetihez való távo­zásával a kaposvári színházat csaknem „lefejezték". A szer­ző azokat az okokat keresi — s találja meg — könyvében, amelyek magyarázatot adnak a „titokra". Arra, hogy Babar- czy László igazgatása alatt cr Csiky Gergely Színház — elő­ző korszakát is meghaladó mű­vészi szinten — a tudatosság magasabb fokán folytatja te­vékenységét ma is, országos fi­gyelem közepette. (Múzsák Közművelődési Kiadó.) W. E. Televízió Tizenévesek a szerelemről # Vasárna Görögországi Kápolna Görögországban Korinthosz, az Reggel autóbuszba szállunk, és e hagyjuk a várost. Majd csak egy he múlva térünk vissza az Acharnon utcó ba, a Hotel Plaza falai közé. Tulajdonképpen már tegnap, az els athéni reggel eldőlt, hogy ki lesz a mc gyár idegenvezetőnk. Szerencsénk voll abba az autóbuszba ültünk, amelyb később B. A. szállt fel. Csoportunkkal maradt tizenkét napon át. A tegnapi é a mai napra helyi, görög idegenvezetc is kaptunk. Andreász sötét szemüvege viselt, és kék vászonsapkát hordott. B. f és Andreász egymással angolul beszél tek. B. A. mindig meghallgatta türelme sen Andreász három-négy angol monda tát, aztán úgy tett, mintha azt fordítanc és két-három percig magyarázott, be szélt a csoportnak magyarul. Andreás nem sértődött meg; ha alkalma vol mély hangján jó nagyokat nevetett, é cigarettára gyújtott. A korinthoszi csatornánál állunk mei először. Kiszállunk a kocsiból, a hídrc Andreász lemutat a mélységbe, és körül belül ennyit mond angolul: — Itt látható a csatorna, amely ké tengert, a Jón-tengert és az Égei-ten gert összeköti. — Aztán hozzáteszi: - Két tengeröböl csókolózik itt össze, ( Korinthiakos kolpos és a Saronikos kol pos. B. A. figyelmesen hallgat, aztán ma gyárul részletesen elmondja a csatorna építés történetét. — Már a rómaiak tervezték a két ten ger összekötését, a Peloponnészoszi félszi getet megkerülő, költséges víziút kikü szöbölését. A megvalósításra azonbai csak a múlt század végén került sor. t vállalkozásban nagy szerepet játszót egy magyar ember, Türr István, 48-a magyar emigráns hadmérnök tiszt, aki a népdalok is megénekeltek: „maji hoz Kossuth tisztát, Türr Pista meg pus kát” ... A 25 méter széles csatorna fali meredek szögben dől a vízre, a dőlés szög kiszámításához pontosan ismern kellett a partfal anyagát, szilárdságát. / csatorna hat kilométer hosszú és vízi nyolcvan méter mélyen csillog. Mai for galma elég gyér, mert az átkelés rop pant drága. A csatornát fenntartó céc megfizetteti csaknem a teljes árát annal az üzemanyagnak, amit a hajók a fél sziget megkerülése során fogyasztanónal el. Azt mondják, a megtakarított idő még így is ingyen adják . .. B. A. odafordul Andreászhoz, és an goiul neki is elmondja Türr István törté netét. Andreász megcsóválja a fejét: — Tíz éve vagyok vizsgázott idegen vezető, de még nevét sem hallottam. B. A. kiveszi kezemből a Panorámc nagy útikönyv sorozatában megjelen könyvet, a Forgács András—Szabó Miklós féle Görögország-ot, és Andreász arcc előtt megpörgeti a lapokat: — Idenézz! Ekkora munkát, hétszá; lapos útikönyvet írtak nálunk Görögor szágról! Andreász csettint a nyelvével: — Hát attól még valóban messze vagyunk, hogy ekkora könyv jelenjél meg itt Magyarországról — mondja, é: 'latolqatja a könyv súlyát a kezében. Nézem a csatorna homokfalót:, tel« van apró fülkékkel. Egy-egy madór kiü a fészke szélére, öngyilkos mozdulattá eltaszítja magát a homokfalba vájt fül­ke nyílásától, de nem történik semirv baj: nem a viz, a mélység, hanem 02 ég, a magasság vonzza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom