Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-26 / 234. szám

Vasárnapi magazin Angyalföldről a.Tháliába Yoith Ági új szerepekben _ _ mm Fotó: Panyik István ;i varos iorinthosz, az ősi romváros kövein; ink. A város dombra települt, mögöt- j magas hegy emelkedik, tetején fel­vár. Onnét vezették a vizet csöveken /áros házaiba. lajdan nagy élet zajlott itt. Az óko- Kori nthosz mind a kereskedelemnek, id a tudománynak és a művészet- :, mind az erkölcsi romlottságnak ! ik központja volt. Kereskedők, hajó-j , művészek, kurvák laktak a város- í. Sok utas megfordult itt. Aki gyor- j i akart az Égéi-tengerről a Jón-ten- re eljutni (vagy fordítva), annak ha­jt szárazföldre emelték, sólyára rak- , és átvontatták a másik tengeröböl- j k város római kori életét Szent Pál eleiből ismerjük. ’ál, az őskeresztény egyház nagysze- szervező egyénisége második térítő 3 alkalmával, Claudius császár ural- j iása idején, az első század derekán, ben jutott el először Korinthoszba. I Pontusból származó zsidó családnál ott, s akárcsak szállásadója, ő is ült mesterségét, a sátorkészítést űzte. Igozott és tanított, vitatkozott a zsina­tában, „igyekezett meggyőzni a zsi- <at és a görögöket”. Az Apostolok ílekedetei szerint Korinthoszban éri el a látomás, amikor az Úr azt mond- neki: „Ne félj, hanem beszélj, és ne Ugass.” Másfél évig tartózkodott a •osban, később még egyszer vissza- ' t, de akkor egészen rövid ideig ma- I ft. A két látogatás között, 57-ben két jedelmes levelet küldött a korinthoszi reresztény gyülekezet tagjainak. A rinthosziakhoz írt első levélben talál- : a keresztény szeretet költői erejű, nnikus szépségű megfogalmazását: i zóljak bár az emberek vagy az angya- : nyelvén, ha szeretetem nincs, olyan­lettem, mint a zengő érc vagy a i»qő cimbalom. És legyen bár pró- áló tehetségem, és ismerjem bár az szes titkokat és minden tudományt, és )yen bár oly teljes hitem, hogy a he- eket áthelyezzem: ha szeretetem nin- en, semmi sem vagyok. És osszam el r egész vagyonomat a szegények táp- ására, és adjam bár át a testemet y, hogy elégjek: ha szeretetem nin- en, semmit sem használ nekem!” Mit gondolhattak a korinthosziak, likőr ezeket a sorokat olvasták, hal­ták? A romváros épületeiben valaha em- >rek éltek, haiósok, kereskedők, kur- k, utasok... És egy apostol, aki is- srte a sátorkészítés, ismerte a zengő c és a pengő cimbalom hangját, ismer- -a versenyfutást („Nem tudjátok-e, hogy Bt, a versenypályán futnak, mindnyájan Kfpk ugyan, de egy nyeri el a iutalmat? Kifussatok, hogy elnyerjétek!” — írta Ebi levelében), és nagyon mélyen is- ■Ée az emberi természetet. Fz idegenvezető hangját hallom: — Itt álltak a vízvezetéket tartó osz- pok... Itt helyezkedtek el a vízöblíté- s latrinák... Teljes volt a higiénia, nit mi nem tudunk megoldani, mert igyvárosainkat elborítja a szennyderí- k bűze azt kétezer évvel ezelőtt már kéletesen megoldották. Korinthoszban, : ókor egyik legrégibb, legnagyobb és gfontosabb kereskedővárosában tiszta i folyt a házakba és tökéletes volt a atornázás. Tüskés Tibor Voith Ági olyan színészgye­rek, aki soha nem akart szí­nész lenni. Pedig neki is a színpad volt a játszótere. Ott csetlett-botlott a díszletek kö­zöt a nagyhírű, kiváló, népsze­rű művészanyuka, Mészáros Ági szoknyája mellett. — Ha visszagondolok, gyer­mekfejjel soha eszembe se ju­tott, hogy színész legyek. Pedig szerettem a színházat és cso­dáltam anyámat, a sikereit. Hogy milyen maradandó hatás­sal volt rám az akkori Nemzeti Színház, az csak később derült ki, amikor én is elindultam a pályán — mondja Voith Ági. — Az az igazság, hogy tizennyolc éves koromig nem is tudtam, hogy valójában merre induljak. Kerámikus legyek-e, közgaz­dász vagy táncdalénekes. Azt hiszem, hogy ha alkalmam lett volna egy Ki mit tud?-hoz ha­sonló vetélkedőn részt venni, biztos, hogy az énekléssel fog­lalkozom. Tizenhárom évesen fújtam minden slágert, de a családom, úgy látszik, nem fi­gyelt fel ilyen irányú vágyaim­ra. Az apám zonqoraművész- nek próbált nevelni, de tulaj­donképpen egyikük sem akar­ta rám erőltetni akaratát. Vá­ratlanul oldódott meg a sor­som: egvik barátnőm jelentke­zett a Színház- és Filmmű''é- szeti Főiskolára és én elkísér­tem a felvételire. Ottragad­tam . . . — Diplomás színészként a József Attila Színház szerződ­tette. — El is voltam keseredve, akkor idéződtek fel bennem a Nemzeti Színházban eltöltött gyermekévek. Az a légkör, amelyben anyám próbált, ját­szott. Valami olyasmire vágy­tam. De a József Attila Szín­házban két remek ember: Fo­dor Imre igazgató és a titkár­nő, Soltészné fogadott. Első­sorban nekik köszönhetem, hogy második otthonommá vált a színház. Megszerettem az épületet, a közönséget és a kollégákat. Szép éveket töltöt­tem el. — És egymás után érte el sikereit. — Jó szerepeket kaptam. Lu- lut, a Kaktusz virágát, a Szóki­mondó Katát. A 750 férőhelyes színház nagyon sokszor kicsi­nek bizonyult. — Miért változtat most tár­sulatot? — A közel két évtized alatt, amelyet Angyalföldön töltöttem, mindössze egyszer fordult meg fejemben, hogy jó lenne másik együttesben játszani. Konkrét vágyálmom a Madách Színház voit. Ott játszottam vendégként Németh László Mathiász pan­ziójában. Csodálatosan érez­tem magam. Aztán mégis ma­radtam a József Attila Színház­ban. Alapvetően • lusta vagyok, és ha nem mozgatnak, én nem lépek. Most megriasztott, hogy a régiek közül egyre többen hagyták el Angyalföldet; Sze­mes Mari, Straub Dezső, Kállai Ilona, Horváth Gyula, Harkányi Endre, Kovács István. Gyakorla­tilag szétesett az a régi társu­lat. A legjobb pillanatban jött Kazimir Károly hívása, hogy igazoljak át a Tháliába. Dol­goztam vele a Körszínházban, a Magyarországi fenevad című darabban, mégpedig kitűnő hangulatban. — Milyen szerepben mutat­kozik be a Thália Színházban? — Szilágyi György írt eay darabot a Városliget történeté­ről. Ebben a zenés színműben lépek fel. December közeoétől én alakítom a Stúdió Színpa­don Miss Arizonát, majd pediq Drahota Andreával játszunk eqv kétszemélyes bolaár dara­bot, amelyet Gyurkovics Tibor dolgozott át magyar színpad­ra. — Nemréaiben megjelent zenés KRESZ-oktató lemezük, amelyet közösen készített Bod­rogi Gyulával és tizenkét éves fiukkal. Bodrogi Adómmal. — Gyula és én naayon meg­lepődtünk, hogy milyen orofi módon tudott a stúdióban Adóm dolgozni. Sajnos nagyon kevés az időm, és íqy fiammal is alig-alig tudok foglalkozni. Magam sem hittem, hogy ilyen kellemes hangja van. — Mi a kedvenc időtöltése? — Imádnék sokat utazni. Sebes Erzsébet Ke reszt re j tv én y Á i 3 k 5 6 7 6 9 40 44 41 ZL__ 43 ÓD Áh ts CD 4£ T CD 47 /s a) 49 CD 10 CB u il (B li lh CD CD 15 CB 16 17 16 30 34 31 ii Sk 35 CD 36 CB 37 36 ex 39 CD HQ CD k4 « Hi a) kk CB CB <rí CD h6 k7 H6 CD 19 50 CD 54 Sí 53 CD 5k 55 CD 56 57 cb 58 CD 59 CD 60 64 CB 61 CD £3 0) £5 65 (D 66 67 CD CB 66 CD 69 70 I 74 71 73 CB Vr 75 t: Simon István írta Simon István Kossuth-díjas költőnk (függőleges 33.) című költeményének egy versszaká­ban írta 1949-ben: (vízszintes J., függőleges 13., 15. és 29.). A sarok kockák betűi: K, H, N, G. VÍZSZINTES: 1. (Bekülden­dő.) 13. Rabszolgasorban tar­tolt amerikai mezőgazdasági munkás. 14. Rovar lárvája. 16. Verdi operája. 17. Ereinkben folyik. 19. Göröngy. 20. Azo­nos betűk. 21. Fele fele! 23. Konyhaedény. 25. Római út. 26. Ol. 27. Nehéz fém. 30. Illega­litásban használt név. 33« Erre formálják a készülő kalapot. 35. Esek betűi. 36. Egyik me­gyeszékhelyünk sportklubja. 37. Névelős üreges henger. 38. Bi­zsu. 40. Szakszervezeti Bizott­ság. 41. Illatos növény, étel­ízesítő. 42. EEE. 44. Névelő. 45. ASU. 46. Mesefilm címhőse. 47, Himbálódzó. 49. Vonatko­zó névmás. 51. Gyermeknevelő intézmény. 53. Nőrokon. 54. Áraszt. 56. Névelős testrész. 57. Zuhanna. 58. Túl magas a testhőmérséklete. 59. Becézett női név. 60. Új-zélandi és osztrák autók betűjele. 62. Om­lik. 63. EYV. 64. Sértetlen. 66. Helység ai főváros közelében. 68. Győri sportegyesület. 69. Fajsúly röv. 70. Az életviszo­nyok alakulása. 72. Épületma­radvány. 74. Páncélos. 75. Fö­léje. FÜGGŐLEGES: 2. Azonos betűk. 3. Hónapnév röv. 4. Vissza: bizonyító adat. 5. Re­cept röv. 6. Végtag. 7. Leg­gyakoribb magánhangzónk. 8. Logaritmus röv. 9. L. R. 10. Jobbik része. 11. Nemzetközi Teherkocsi Szabályzat olasz rövidítése. 12. ^Buda közepe! 13. (Beküldendő.) 15. (Bekül­dendő.) 18. Kerékpánt. 20. Tu sázik. 22. Élen haladó. 24. Va­dászőrhely. 25. Gondol. 26. Or­szágos Mentőszolgálat. 28. OEN. 29. (Beküldendő.) 31. Hármas mássalhangzónk. 32. Nemzetközi Olimpiai Bizottság. 33. (Beküldendő.) 34. O. C. I. 39. YGÓ. 41. Kerti szerszám. 43. Szép táj jelzője. 46. Halo gat. 48. Azonos betűk. 49. Ná lad lejjebb. 50. Iszkol. 52. Sár­gászöld. 54. Tova. 55. Tessedik Sámuel. 61. Abba az irányba: 63. Olasz tűzhányó. 65. Edgar Allan ... 67. Nagy testű ku­tya. 68. Tea betűi. 69. Kést éle sít. 71. Római katolikus. 73. Molibdén vegyjele. 74, TD. 75 Helyrag. G. Gy. Beküldendő: a függőleges 33., vízszintes 1., függőleges 13., 15. és 29. számú sorok megfejtése, legkésőbb szep­tember 3-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg LEVELEZŐ­LAPON 7601 Pf.: 134., Pécs Dunántúli Napló Szerkesztősé­ge, Hunyadi út 11. címre. Az augusztus 12-i lapban közölt rejtvény megfejtése Szabó István szobra: A fán ülő fiú. Tüzér utcai Mentőál­lomás előtt. Az egy darab értékes könyv- jutalmat Pongrácz Yvette, Pécs, Dobó I. u. 56. nyerte. A könyvet postán küldjük el. Tizenhét évvel ezelőtt került kiírásra a nagy természettudós emlékére most már joggal ha­gyományosnak nevezhető hor­gászverseny. Ez volt az első vetélkedő, amelyen nemcsak halfogásban kellett bizonyítani a felkészültséget, hanem a ver­seny kiegészült halfőzéssel, cél- badobással, barkácsolással és Herman Ottó életével, horgász, irodalommal kapcsolatos isme­retekkel. Évek teltek el, amíg a ver­seny mai formája kialakult. Az Intéző Bizottság minden ver­seny után kikérte a résztvevők véleményét és az ésszerű ja­vaslatok alapján módosította a következő évi kiírást. Ez a versenyforma nagy népszerű­ségnek örvend és ma már az országban igen sok helyen kö­vetőre talált, XVII. Herman Ottó horgász emlékverseny A kétnapos horgászvetélke­dőn minden megyei Intéző Bi­zottság öt fős csapattal képvi­seli magát négy versenyzővel és egy csapatvezetővel. Az első nap a négyfős csapat a Her­man Ottó tavon partról és csó­nakból egész nap horgászik, szabadon választott helyen és módon. Természetesen a ver­senyzők részére ez a legvon­zóbb. A csapat által fogott hal este mérlegelésre kerül és már akkor kialakul egy sorrend. am| azonban másnapi egyéb ver­senyszámok eredményei alap­ján változhat, A következő nap a négyfős csapat tagjai megoszlanak a négy versenyszáfn között. Az if­júsági horgász csónakból, kü­lönböző távolságokra elhelye­zett céltáblákra célbadob, ugyanebben az időben kezdő­dik a barkácsolás, ki-mit-tud és a halászléfőzés. Sok nézőt vonz minden év­ben az utóbbi, mert a halász­levet nagyon sokféle képpen lehet elkészíteni. Igen válto­zatosak az azonos alapanyag­ból, tetszés szerinti fűszerezés­sel, adalékanyagokkal elkészí­tett halászlevek. Régebben me­gyei szakemberekből álló zsűri bírálta e| a minőséget, de ez nem volt helyes, mert elsősor­ban a Duna menti típusú ha­lászlevek kerültek első helyre, ezért a Ki-mit-tud?-on szereplő versenyzőkből alakult zsűri bí rálja el az elkészített halászlé minőséget, természetesen tit­kosan. így gyakran előfordul hogy saját csapat tagja főzt jét igen gyenaének minősítik. Az öt versenyszámban elért pontok száma adja a végered ményt. amelynek alapján ke rülnek kiosztásra az igen érté kés versenydíjak. Az idei verseny szeptember elsején és másodikén kerül le. bonyolításra, Az eredményhir detés vasárnap déli 12 órakor lesz az Intéző Bizottság orfű horgásztanyáján, amelyre az érdeklődőket szeretettel várjuk Dr. Kovács Zoltán I B-titkár Rádió meiiett. Ital és rák... Hát ez is meg van, föltalál­ták. Nem mondhatnám, hogy meglepődtem . . . sőt, szinte vártam a szenzációt, mert ha feltalálták a koffeinmentes ká­vét (elég pocsék lehet), vagy az alkoholmentes sört — amely ha hideg, víz helyett el­viselhető — miért ne ötlenék ki egyszer a szeszmentes bort? A rádióból értesültem róla, hogy Szovjetunió egyik déli bortermelő vidékén a kutatók lőállítottak olyan bort, amely­ben egy cseppnyi szesz sincs. „Akkor meg minek?” — kér­dezhetné méltatlankodva a szkeptikus borivó és egyáltalán: szabad-e ezekután ezt a bort o r n a k nevezni, de ez most ne érdekeljen minket, a kér­désre a választ majd úgyis a tapasztalat és az idő hozza meg. Lényeg az, hogy van ilyen bor, minden hasznos ás­ványi anyagaival, aromájával együtt. A gyártási titok nem is titok — ahogy a hírből kide- rült — mert a kutatók az egész gyártási technológiát átadták a többi bortermelő gazdaság­nak. Feltehetően a szeszmentes bor receptúráia eljut majd hoz­zánk is, aztán majd meglát­juk . . . Hátha beválik majd nálunk is és akkor megint tettünk va­lamit az alkoholizmus ellen. Mert a jelenleqi helyzet nagyon is riasztó. Szintén a rádióból értesültem a következőkről: 1970-ben hazánkban az 1 fő­re jutó (csecsemőket, aggokat, nem ivókat beleértve) a szesz- fogyasztás borból 33,7 liter, sörből 59,4 liter, töményitalból 5,4 liter volt. Tíz esztendő múl­va, azaz 1980-ban a fogyasz­tási qrafikon ezt mutatta: bor 33 liter, sör 89 liter, tömény 9,6 liter! A bor csökkent, éppen a bor, ami — mondjuk — egész­ségesebb ital, minden más szeszesitalnál. De hát biztos-e ez? Általam is nagyrabecsült he­tilapban, a Maqyarországban olvastam dr. Angeli István cik­két. Ebből néhány idézet: „ ... manapság sokan a sze­szes italokat tartják szerveze­tük, vit-aminjának, és úgy gon­dolják, hogy vitaminszükségle­tüket alkohollal fedezhetik ... Kevesen tudnak a túlzott ita­lozás daganatkiváltó veszélyé­ről . . ." Ha a viccelődéshez kedvem lenne, most mindjárt megje­gyezném: én is beleestem eme hiedelmek csapdájába. De ez nem tréfa. Amerikai kutatók vizsqálati tapasztalataira hi­vatkozva a továbbiakban, ezt írja dr. Angeli István: „ Eavéb rákkeltő tényezőket (életkor, dohányzás stb.) kizár­va megállapították, hogy a ha­vonta legalább 15 liter sört fo- qvasztó férfiak véqbélrák-koc- kázata háromszor nagyobb volt, mint azoké, akik nem it­tak sört. . . Azok között oedig, akik jelentős mennyiségű bort, vaqy whyskit fogyasztottak, a tüdőrák kockázata a 2,2-sze resére, illetve 2,6-szorosára nőtt. Úgy látszik tehát, ‘a vég- bélrák a sörfogyasztók, a tüdő­rák pedig a bort és whiskyt kedvelők között gyakoribb . . . Mai ismereteink szerint, a sze szes italok rákkeltő hatása több tényezőre vezethető visz sza. Egyes kutatók úgy vélik, a rendszeres alkoholfoqyasztás már csak hizlaló hatása miatt is fokzza a rizikót, és ez kü­lönösen az 50. életév után ér­vényesül . . . Vannak olyan vé­lemények, hoav elhízás követ keztében nemcsak a rákos megbeteqedés, hanem annak kimúlása és áttéte is gyak­rabban várható . . .” A sziqorúan figyelmeztető cikk utolsó néhány sora a „vit­aminja" (életet adó aminja) „szójátékkal kapcsolatban: „ .. . az alkohol éppen ellen kező irányban hat: a testi, lel­ki, morális romlást, az elbu- tulást, a társadalom és kör nyezet megkeserítését vonja maga utón, és sokszor az ön­kezű halálhoz vezet.. Rab Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom