Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-26 / 234. szám

Vasárnapi magazin

Angyalföldről a.Tháliába

Yoith Ági új szerepekben

_ _ mm

Fotó: Panyik István

;i varos

iorinthosz, az ősi romváros kövein; ink. A város dombra települt, mögöt- j magas hegy emelkedik, tetején felvár. Onnét vezették a vizet csöveken /áros házaiba.

lajdan nagy élet zajlott itt. Az óko- Kori nthosz mind a kereskedelemnek, id a tudománynak és a művészet- :, mind az erkölcsi romlottságnak ! ik központja volt. Kereskedők, hajó-j , művészek, kurvák laktak a város- í. Sok utas megfordult itt. Aki gyor- j i akart az Égéi-tengerről a Jón-ten- re eljutni (vagy fordítva), annak hajt szárazföldre emelték, sólyára rak- , és átvontatták a másik tengeröböl- j

k város római kori életét Szent Pál eleiből ismerjük.

’ál, az őskeresztény egyház nagysze- szervező egyénisége második térítő 3 alkalmával, Claudius császár ural- j iása idején, az első század derekán, ben jutott el először Korinthoszba.

I Pontusból származó zsidó családnál ott, s akárcsak szállásadója, ő is ült mesterségét, a sátorkészítést űzte. Igozott és tanított, vitatkozott a zsinatában, „igyekezett meggyőzni a zsi- <at és a görögöket”. Az Apostolok ílekedetei szerint Korinthoszban éri el a látomás, amikor az Úr azt mond- neki: „Ne félj, hanem beszélj, és ne Ugass.” Másfél évig tartózkodott a •osban, később még egyszer vissza- ' t, de akkor egészen rövid ideig ma- I ft. A két látogatás között, 57-ben két jedelmes levelet küldött a korinthoszi reresztény gyülekezet tagjainak. A rinthosziakhoz írt első levélben talál- : a keresztény szeretet költői erejű, nnikus szépségű megfogalmazását: i zóljak bár az emberek vagy az angya- : nyelvén, ha szeretetem nincs, olyanlettem, mint a zengő érc vagy a i»qő cimbalom. És legyen bár pró- áló tehetségem, és ismerjem bár az szes titkokat és minden tudományt, és )yen bár oly teljes hitem, hogy a he- eket áthelyezzem: ha szeretetem nin- en, semmi sem vagyok. És osszam el r egész vagyonomat a szegények táp- ására, és adjam bár át a testemet y, hogy elégjek: ha szeretetem nin- en, semmit sem használ nekem!”

Mit gondolhattak a korinthosziak, likőr ezeket a sorokat olvasták, halták?

A romváros épületeiben valaha em- >rek éltek, haiósok, kereskedők, kur- k, utasok... És egy apostol, aki is- srte a sátorkészítés, ismerte a zengő c és a pengő cimbalom hangját, ismer- -a versenyfutást („Nem tudjátok-e, hogy Bt, a versenypályán futnak, mindnyájan Kfpk ugyan, de egy nyeri el a iutalmat? Kifussatok, hogy elnyerjétek!” — írta Ebi levelében), és nagyon mélyen is- ■Ée az emberi természetet.

Fz idegenvezető hangját hallom:

— Itt álltak a vízvezetéket tartó osz- pok... Itt helyezkedtek el a vízöblíté- s latrinák... Teljes volt a higiénia, nit mi nem tudunk megoldani, mert igyvárosainkat elborítja a szennyderí- k bűze azt kétezer évvel ezelőtt már kéletesen megoldották. Korinthoszban,

: ókor egyik legrégibb, legnagyobb és gfontosabb kereskedővárosában tiszta i folyt a házakba és tökéletes volt a atornázás.

Tüskés Tibor

Voith Ági olyan színészgyerek, aki soha nem akart színész lenni. Pedig neki is a színpad volt a játszótere. Ott csetlett-botlott a díszletek közöt a nagyhírű, kiváló, népszerű művészanyuka, Mészáros Ági szoknyája mellett.

— Ha visszagondolok, gyermekfejjel soha eszembe se jutott, hogy színész legyek. Pedig szerettem a színházat és csodáltam anyámat, a sikereit. Hogy milyen maradandó hatással volt rám az akkori Nemzeti Színház, az csak később derült ki, amikor én is elindultam a pályán — mondja Voith Ági. — Az az igazság, hogy tizennyolc éves koromig nem is tudtam, hogy valójában merre induljak. Kerámikus legyek-e, közgazdász vagy táncdalénekes. Azt hiszem, hogy ha alkalmam lett volna egy Ki mit tud?-hoz hasonló vetélkedőn részt venni, biztos, hogy az énekléssel foglalkozom. Tizenhárom évesen fújtam minden slágert, de a családom, úgy látszik, nem figyelt fel ilyen irányú vágyaimra. Az apám zonqoraművész- nek próbált nevelni, de tulajdonképpen egyikük sem akarta rám erőltetni akaratát. Váratlanul oldódott meg a sorsom: egvik barátnőm jelentkezett a Színház- és Filmmű''é- szeti Főiskolára és én elkísértem a felvételire. Ottragadtam . . .

— Diplomás színészként a József Attila Színház szerződtette.

— El is voltam keseredve, akkor idéződtek fel bennem a Nemzeti Színházban eltöltött gyermekévek. Az a légkör, amelyben anyám próbált, játszott. Valami olyasmire vágytam. De a József Attila Színházban két remek ember: Fodor Imre igazgató és a titkárnő, Soltészné fogadott. Elsősorban nekik köszönhetem, hogy második otthonommá vált a színház. Megszerettem az épületet, a közönséget és a kollégákat. Szép éveket töltöttem el.

— És egymás után érte el sikereit.

— Jó szerepeket kaptam. Lu- lut, a Kaktusz virágát, a Szókimondó Katát. A 750 férőhelyes színház nagyon sokszor kicsinek bizonyult.

— Miért változtat most társulatot?

— A közel két évtized alatt, amelyet Angyalföldön töltöttem, mindössze egyszer fordult meg fejemben, hogy jó lenne másik együttesben játszani. Konkrét vágyálmom a Madách Színház voit. Ott játszottam vendégként Németh László Mathiász panziójában. Csodálatosan éreztem magam. Aztán mégis maradtam a József Attila Színházban. Alapvetően • lusta vagyok, és ha nem mozgatnak, én nem lépek. Most megriasztott, hogy a régiek közül egyre többen hagyták el Angyalföldet; Szemes Mari, Straub Dezső, Kállai Ilona, Horváth Gyula, Harkányi Endre, Kovács István. Gyakorlatilag szétesett az a régi társulat. A legjobb pillanatban jött Kazimir Károly hívása, hogy igazoljak át a Tháliába. Dolgoztam vele a Körszínházban, a Magyarországi fenevad című darabban, mégpedig kitűnő hangulatban.

— Milyen szerepben mutatkozik be a Thália Színházban?

— Szilágyi György írt eay darabot a Városliget történetéről. Ebben a zenés színműben lépek fel. December közeoétől én alakítom a Stúdió Színpadon Miss Arizonát, majd pediq Drahota Andreával játszunk eqv kétszemélyes bolaár darabot, amelyet Gyurkovics Tibor dolgozott át magyar színpadra.

— Nemréaiben megjelent zenés KRESZ-oktató lemezük, amelyet közösen készített Bodrogi Gyulával és tizenkét éves fiukkal. Bodrogi Adómmal.

— Gyula és én naayon meglepődtünk, hogy milyen orofi módon tudott a stúdióban Adóm dolgozni. Sajnos nagyon kevés az időm, és íqy fiammal is alig-alig tudok foglalkozni. Magam sem hittem, hogy ilyen kellemes hangja van.

— Mi a kedvenc időtöltése?

— Imádnék sokat utazni.

Sebes Erzsébet

Ke reszt re j tv én y

Á

i

3

k

5

6

7

6

9

40

44

41

ZL__

43

ÓD

Áh

ts

CD

4£

T

CD

47

/s

a)

49

CD

10

CB

u

il

(B

li

lh

CD

CD

15

CB

16

17

16

30

34

31

ii

Sk

35

CD

36

CB

37

36

ex

39

CD

HQ

CD

k4

«

Hi

a)

kk

CB

CB

<rí

CD

h6

k7

H6

CD

19

50

CD

54

Sí

53

CD

5k

55

CD

56

57

cb

58

CD

59

CD

60

64

CB

61

CD

£3

0)

£5

65

(D

66

67

CD

CB

66

CD

69

70

I

74

71

73

CB

Vr

75

t:

Simon István írta

Simon István Kossuth-díjas költőnk (függőleges 33.) című költeményének egy versszakában írta 1949-ben: (vízszintes J., függőleges 13., 15. és 29.). A sarok kockák betűi: K, H, N, G.

VÍZSZINTES: 1. (Beküldendő.) 13. Rabszolgasorban tartolt amerikai mezőgazdasági munkás. 14. Rovar lárvája. 16. Verdi operája. 17. Ereinkben folyik. 19. Göröngy. 20. Azonos betűk. 21. Fele fele! 23. Konyhaedény. 25. Római út. 26. Ol. 27. Nehéz fém. 30. Illegalitásban használt név. 33« Erre formálják a készülő kalapot. 35. Esek betűi. 36. Egyik megyeszékhelyünk sportklubja. 37. Névelős üreges henger. 38. Bizsu. 40. Szakszervezeti Bizottság. 41. Illatos növény, ételízesítő. 42. EEE. 44. Névelő. 45. ASU. 46. Mesefilm címhőse. 47, Himbálódzó. 49. Vonatkozó névmás. 51. Gyermeknevelő intézmény. 53. Nőrokon. 54. Áraszt. 56. Névelős testrész. 57. Zuhanna. 58. Túl magas a testhőmérséklete. 59. Becézett női név. 60. Új-zélandi és osztrák autók betűjele. 62. Omlik. 63. EYV. 64. Sértetlen. 66. Helység ai főváros közelében. 68. Győri sportegyesület. 69. Fajsúly röv. 70. Az életviszonyok alakulása. 72. Épületmaradvány. 74. Páncélos. 75. Föléje.

FÜGGŐLEGES: 2. Azonos

betűk. 3. Hónapnév röv. 4. Vissza: bizonyító adat. 5. Recept röv. 6. Végtag. 7. Leggyakoribb magánhangzónk. 8.

Logaritmus röv. 9. L. R. 10. Jobbik része. 11. Nemzetközi Teherkocsi Szabályzat olasz rövidítése. 12. ^Buda közepe! 13. (Beküldendő.) 15. (Beküldendő.) 18. Kerékpánt. 20. Tu sázik. 22. Élen haladó. 24. Vadászőrhely. 25. Gondol. 26. Országos Mentőszolgálat. 28. OEN. 29. (Beküldendő.) 31. Hármas mássalhangzónk. 32. Nemzetközi Olimpiai Bizottság. 33. (Beküldendő.) 34. O. C. I. 39. YGÓ. 41. Kerti szerszám. 43. Szép táj jelzője. 46. Halo gat. 48. Azonos betűk. 49. Ná lad lejjebb. 50. Iszkol. 52. Sárgászöld. 54. Tova. 55. Tessedik Sámuel. 61. Abba az irányba: 63. Olasz tűzhányó. 65. Edgar Allan ... 67. Nagy testű kutya. 68. Tea betűi. 69. Kést éle sít. 71. Római katolikus. 73. Molibdén vegyjele. 74, TD. 75 Helyrag.

G. Gy.

Beküldendő: a függőleges

33., vízszintes 1., függőleges

13., 15. és 29. számú sorok megfejtése, legkésőbb szeptember 3-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg LEVELEZŐLAPON 7601 Pf.: 134., Pécs Dunántúli Napló Szerkesztősége, Hunyadi út 11. címre.

Az augusztus 12-i lapban közölt rejtvény megfejtése Szabó István szobra: A fán ülő fiú. Tüzér utcai Mentőállomás előtt.

Az egy darab értékes könyv- jutalmat Pongrácz Yvette, Pécs, Dobó I. u. 56. nyerte.

A könyvet postán küldjük el.

Tizenhét évvel ezelőtt került kiírásra a nagy természettudós emlékére most már joggal hagyományosnak nevezhető horgászverseny. Ez volt az első vetélkedő, amelyen nemcsak halfogásban kellett bizonyítani a felkészültséget, hanem a verseny kiegészült halfőzéssel, cél- badobással, barkácsolással és Herman Ottó életével, horgász, irodalommal kapcsolatos ismeretekkel.

Évek teltek el, amíg a verseny mai formája kialakult. Az Intéző Bizottság minden verseny után kikérte a résztvevők véleményét és az ésszerű javaslatok alapján módosította a következő évi kiírást. Ez a versenyforma nagy népszerűségnek örvend és ma már az országban igen sok helyen követőre talált,

XVII. Herman Ottó horgász emlékverseny

A kétnapos horgászvetélkedőn minden megyei Intéző Bizottság öt fős csapattal képviseli magát négy versenyzővel és egy csapatvezetővel. Az első nap a négyfős csapat a Herman Ottó tavon partról és csónakból egész nap horgászik, szabadon választott helyen és módon. Természetesen a versenyzők részére ez a legvonzóbb. A csapat által fogott hal este mérlegelésre kerül és már akkor kialakul egy sorrend. am| azonban másnapi egyéb versenyszámok eredményei alapján változhat,

A következő nap a négyfős csapat tagjai megoszlanak a négy versenyszáfn között. Az ifjúsági horgász csónakból, különböző távolságokra elhelyezett céltáblákra célbadob, ugyanebben az időben kezdődik a barkácsolás, ki-mit-tud és a halászléfőzés.

Sok nézőt vonz minden évben az utóbbi, mert a halászlevet nagyon sokféle képpen lehet elkészíteni. Igen változatosak az azonos alapanyagból, tetszés szerinti fűszerezéssel, adalékanyagokkal elkészített halászlevek. Régebben megyei szakemberekből álló zsűri bírálta e| a minőséget, de ez nem volt helyes, mert elsősorban a Duna menti típusú halászlevek kerültek első helyre, ezért a Ki-mit-tud?-on szereplő

versenyzőkből alakult zsűri bí rálja el az elkészített halászlé minőséget, természetesen titkosan. így gyakran előfordul hogy saját csapat tagja főzt jét igen gyenaének minősítik.

Az öt versenyszámban elért pontok száma adja a végered ményt. amelynek alapján ke rülnek kiosztásra az igen érté kés versenydíjak.

Az idei verseny szeptember elsején és másodikén kerül le. bonyolításra, Az eredményhir detés vasárnap déli 12 órakor lesz az Intéző Bizottság orfű horgásztanyáján, amelyre az érdeklődőket szeretettel várjuk

Dr. Kovács Zoltán

I B-titkár

Rádió

meiiett.

Ital és rák...

Hát ez is meg van, föltalálták. Nem mondhatnám, hogy meglepődtem . . . sőt, szinte vártam a szenzációt, mert ha feltalálták a koffeinmentes kávét (elég pocsék lehet), vagy az alkoholmentes sört — amely ha hideg, víz helyett elviselhető — miért ne ötlenék ki egyszer a szeszmentes bort? A rádióból értesültem róla, hogy Szovjetunió egyik déli bortermelő vidékén a kutatók lőállítottak olyan bort, amelyben egy cseppnyi szesz sincs. „Akkor meg minek?” — kérdezhetné méltatlankodva a szkeptikus borivó és egyáltalán: szabad-e ezekután ezt a bort o r n a k nevezni, de ez most ne érdekeljen minket, a kérdésre a választ majd úgyis a tapasztalat és az idő hozza meg. Lényeg az, hogy van ilyen bor, minden hasznos ásványi anyagaival, aromájával együtt. A gyártási titok nem is titok — ahogy a hírből kide- rült — mert a kutatók az egész gyártási technológiát átadták a többi bortermelő gazdaságnak. Feltehetően a szeszmentes bor receptúráia eljut majd hozzánk is, aztán majd meglátjuk . . .

Hátha beválik majd nálunk is és akkor megint tettünk valamit az alkoholizmus ellen. Mert a jelenleqi helyzet nagyon is riasztó. Szintén a rádióból értesültem a következőkről: 1970-ben hazánkban az 1 főre jutó (csecsemőket, aggokat, nem ivókat beleértve) a szesz- fogyasztás borból 33,7 liter, sörből 59,4 liter, töményitalból 5,4 liter volt. Tíz esztendő múlva, azaz 1980-ban a fogyasztási qrafikon ezt mutatta: bor 33 liter, sör 89 liter, tömény 9,6 liter! A bor csökkent, éppen a bor, ami — mondjuk — egészségesebb ital, minden más szeszesitalnál. De hát biztos-e ez?

Általam is nagyrabecsült hetilapban, a Maqyarországban olvastam dr. Angeli István cikkét. Ebből néhány idézet: „ ... manapság sokan a szeszes italokat tartják szervezetük, vit-aminjának, és úgy gondolják, hogy vitaminszükségletüket alkohollal fedezhetik ... Kevesen tudnak a túlzott italozás daganatkiváltó veszélyéről . . ."

Ha a viccelődéshez kedvem lenne, most mindjárt megjegyezném: én is beleestem eme hiedelmek csapdájába. De ez nem tréfa. Amerikai kutatók vizsqálati tapasztalataira hivatkozva a továbbiakban, ezt írja dr. Angeli István: „ Eavéb rákkeltő tényezőket (életkor, dohányzás stb.) kizárva megállapították, hogy a havonta legalább 15 liter sört fo- qvasztó férfiak véqbélrák-koc- kázata háromszor nagyobb volt, mint azoké, akik nem ittak sört. . . Azok között oedig, akik jelentős mennyiségű bort, vaqy whyskit fogyasztottak, a tüdőrák kockázata a 2,2-sze resére, illetve 2,6-szorosára nőtt. Úgy látszik tehát, ‘a vég- bélrák a sörfogyasztók, a tüdőrák pedig a bort és whiskyt kedvelők között gyakoribb . . . Mai ismereteink szerint, a sze szes italok rákkeltő hatása több tényezőre vezethető visz sza. Egyes kutatók úgy vélik, a rendszeres alkoholfoqyasztás már csak hizlaló hatása miatt is fokzza a rizikót, és ez különösen az 50. életév után érvényesül . . . Vannak olyan vélemények, hoav elhízás követ keztében nemcsak a rákos megbeteqedés, hanem annak kimúlása és áttéte is gyakrabban várható . . .”

A sziqorúan figyelmeztető cikk utolsó néhány sora a „vitaminja" (életet adó aminja) „szójátékkal kapcsolatban: „ .. . az alkohol éppen ellen kező irányban hat: a testi, lelki, morális romlást, az elbu- tulást, a társadalom és kör nyezet megkeserítését vonja maga utón, és sokszor az önkezű halálhoz vezet..

Rab Ferenc