Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)
1984-08-19 / 228. szám
u Dunántúli napló 1984. augusztus 19., vasárnap Alkotmányosság A szocialista társadalomépítés eszköztárában kezdettől fogva kiemelkedő helyét foglalt el az alkotmány, amelyet a társadalmi és állami rend jogi alapnormájának és alapvető politikai dokumentumának minősítünk. Az alkotmánynak híven kell tükröznie a szocialista társadalmi berendezkedés fejlettségi szintjét és pontosan kell megfogalmaznia a további haladást szolgáló követelményeket. A magyar alkotmányos élet természetes megnyilvánulása ezért az alkotmány időnkénti módosítása és az alkotmányos szabályozás tárgyainak gyarapodása. Egyik mellőzhetetlen feltétele ez az alkotmány normaanyaga és az alkotmányos valóság egybeesésének, vagyis a fiktivitás elkerülésének. A politikai hatalmat gyakorló szervek tevékenységének célját és kereteit, az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit meghatározó alkotmány következetes valóraváltásához mindnyájunknak alapvető érdeke fűződik. Ebben az összefüggésben állítjuk, hogy alaptörvényünk továbbfejlesztésében és végrehajtásában, vagyis a szocialista alkotmányosságban a társadalom önbecsülése fejeződik ki. Az 1972. évi átfogó alkotmányreform óta harmadszor módosította az országgyűlés az alkotmányt. 1975-ben a képviselők, a tanácstagok, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész megbízatási idejének egységesítéséről, azaz 5 éves időtartamáról rendelkezett az alkotmánymódosító törvény. Az 1976. évi alkotmány- módosítás pedig visszaállította a képviselők és a tanácstagok általános választásának egyidejű tartását. Az 1983. évi II. törvénnyel végrehajtott alkotmánymódosítás öt tárgykört érint. Ezek körében az alkotmányossági felügyelet hatékonyabbá tétele érdekében előírja a módosított alkotmány, hogy az országgyűlés a képviselők és más szakemberek sorából Alkotmányjogi Tanácsot választ. A parlament ez év áprilisában külön törvényt alkotott az Alkotmány- jogi Tanács szervezetéről, hatásköréről és működésének rendjéről, ' egyben megválasztotta az alkotmányvédelem 9 képviselőből és 7 külső szakemberből álló új szervét. Erre a testületre az a feladat hárul, hogy alkotmányossági szempontból rendszeres figyelemmel kísérje az állami szervek normaalkotását, megvizsgálja az alkotmánysértést jelző bejelentéseket és segítse elő a feltárt alkotmánysértések kiküszöbölését. Ennek keretében — határidő megjelölésével felhívja az alkotmányellenes rendelkezést kibocsátó szervet a fogyatékosság megszüntetésére, indokolt esetben felfüggesztheti a kifogásolt jogszabály végrehajtását. Ha ezek az erőfeszítések nem vezetnek eredményre, az adott ügyben döntésre jogosult szervhez fordul. A törvény a döntés jogát az alkotmánysértési ügyekben jelentős mértékben decentralizálta. Az Alkotmányjogi Tanács felhívása alapján a helyi községi, városi, fővárosi—kerületi — tanácsok és szerveik által alkotott jogszabály és jogi iránymutatás alkotmányosságáról a Fővárosi Tanács, illetve a megfelelő megyei tanács végrehajtó bizottsága dönt. Ha az alkotmányellenesnek minősített jogszabályt, illetve jogi iránymutatást a Minisztertanács tagja, országos hatáskörű szerv vezetője, vagy a Fővárosi Tanács, illetve a megyei tanács vagy végrehajtó bizottsága alkotta, a döntésre a Minisztertanács jogosult. Az országgyűléshez fordul az Alkotmányjogi Tanács akkor, ha a vázolt eljárás a Minisztertanács által alkotott jogszabály és jogi iránymutatás, a Legfelsőbb Bíróság irányelve és elvi döntése, valamint a legfőbb ügyész által kibocsátott jogszabály és jogi iránvmutatás tekintetében nem vezet eredményre. Az ország- gyűlés jogosult dönteni az előbbi ügyek alkotmányosságáról is, ha a döntésre elsődlegesen hivatott szervek határozatával szemben vita merül fel. Az alkotmánymódosítás eredményeként a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a Minisztertanács tagjává vált, azáltal az országgyűléshez, az Elnöki Tanácshoz és Miniszter- tanácshoz fűződő viszonya a miniszterekével azonos. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy hatékonyabbá váljon a népi ellenőrzés közvetlen kormányzati irányítása, továbbá, hogy a népi ellenőrzés tapasztalatait a Minisztertanács áttételek nélkül, folytonosan hasznosíthassa a kormány Irányító munkájában. Az alkománymódosítás pontosította és továbbfejlesztette a választási rendszer alkotmányi megalapozását. Félreérthetetlenül kinyilvánítja immár az alkotmány, hogy a helyi tanácstagokat a választópolgárok választókerületenként egyénileg — tehát nem lajstrom alapján —, az országgyűlési képviselőket túlnyomórészt ugyancsak választókerületenként, a képviselők mintegy 10%-át, kb. 30—35 közéleti személyiséget pedig országos választási lista alapján választják a választópolgárok. Azt már az új választójogi törvény (1983. évi III. tv.) állapítja meg, hogy az országos választási listán a képviselőjelölteket a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jelöli a népfrontba tömörült politikai, társadalmi és érdekképviseleti szervek javaslatai alapján. Az országos választási listán megválasztott képviselők tehát anélkül hasznosíthatják kiemelkedő tapasztalataikat az országgyűlés munkájában, hogy valamely választókerület problémáihoz kötődnének. M int ismeretes, a központi ágazati és funkcionális irányításban a minisztériumok mellett több, ún. országos hatáskörű igazgatási szerv is részt vesz. Közülük jelenleg 12-nek (pl. az Országos Anyag- és Árhivatalnak, a Magyar Nemzeti Banknak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának) az élén az Elnöki Tanács által kinevezett államtitkár áll. Az eddigi alkotmányi szabályozás szerint az országos hatáskörű szervek élén álló államtitkárok csak az állami szervekre és a gazdálkodó szervekre vonatkozóan bocsáthatták ki jogszabályokat. Az állampolgárok jogait és kötelességeit azonban ezek a normák nem érinthették. A módosított alkotmány feljogosítja e tisztségviselőket, hogy a Minisztertanács által meghatározott feladatkörükben az állampolgárokat is jogosító, illetve kötelező rendelkezéseket alkothassanak, amelyeket a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni. Nagy horderejű az alkotmánynak az a módosítása, amely megváltoztatta országunk állami területi beosztását, megszüntette a járásokat és a járási hivatalokat, szükségessé tette, hogy a korábbi járási állami és társadalmi szervek elnevezése, illetékességi területe és feladatai megváltozzanak. Ennek alapján az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott az érintett állami szervek (bíróság, ügyészség, rendőrség, földhivatal, honvédelmi igazgatási szervek, KÖJÁL stb.) szervezetének korszerűsítéséről (1983. évi 25. tvr.), valamint a tanácsokról szóló 1971. évi I. tv. módosításáról (1983. évi 26. tvr.). A helyi és a területi tanácsi irányítás korszerűsítése keretében az ország 105 városi tanácsa, valamint az Elnöki Tanács által városi jogú nagyközségi tanáccsá minősített 34 községi tanács tisztségviselőire és szakigazgatási szerveire az a sajátos feladat hárul, hogy településükre (városukra, nagyközségükre) vonatkozó feladataik és hatáskörük gyakorlásán kívül közreműködjenek az Elnöki Tanács által megállapított körzetükben, az ún. városkörnyéken elhelyezkedő községi tanácsi szervek megyei irányításában és felügyeletében, e községek tanácsi szakigazgatási döntéseivel szemben másodfokú fórumként szerepeljenek, valamint, hogy előmozdítsák saját tanácsi testületeik és az említett községi tanácsi testületek mellérendeltségi jellegű együttműködését. Hangsúlyozandó ugyanis, hogy irányítás és felügyelet szempontjából a községi tanács végrehajtó bizottsága a megyei tanács végrehajtó bizottságával áll függőségi viszonyban. Az is sokat ígérő következménye az alkotmányreformnak, hogy az 1985. évi általános választások napjától a községi közös tanács nem székhely társközségében megválasztott tanácstagok elöljáróságot alkotnak. Az elöljáróság képviseli a közös tanácsban és más szervek előtt a társközség lakosságának érdekeit, szervezi közösségi életét, dönt a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásáról és a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. Az új irányítási, felügyeleti, együttműködési kapcsolatok alapvető célja, hogy bővüljön a helyi tanácsok hatásköre és önállósága. Javuljon a funkció-* nálisan kapcsolódó települések közötti politikai, ellátási és igazgatási együttműködés, bővüljön a társulás gyakorlata. Az ügyintézés kerüljön még közelebb az állampolgárokhoz, legyen gyorsabb és szakszerűbb. Az irányítás és a köz- igazgatás egyszerűbben és hatékonyabban segítse a' társadalom- és gazdaságpolitikai célok, a terület- és település- fejlesztési törekvések megvalósítását. A felszabadulás óta végbement nagy társadalmi változások eredményeként alkotmányos életünkben szélesre tárultak a demokrácia és az állam- polgári alapjogok érvényesülésének lehetőségei. A megvalósulást előmozdító feltételek között kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a társadalmi közösségek és az állampolgárok elvárásai, igényei és közreműködési készsége szerencsésen találkoznak a társadalmi és állami irányító fórumoknak a realizálódást előmozdító erőfeszítéseivel. Az emberközpontú, a társadalmi haladást szolgáló szocialista állam érdekelt az alapjogok kiterjesztésében és érvényesítésében. Az alapjogok többségének gyakorlása ugyanis egyaránt szolgálja az egyén javát és a társadalom építését. Az alapjogok többségének igénybevétele a szocialista társadalom önirányításának, az állami tevékenység támogatásának és ellenőrzésének is eszköze. A szocialista állam akkor képes betölteni az alapjogok érvényesülését segítő funkcióját, ha az államapparátus minden egysége, különösen a helyi népképviseleti és államigazgatási szervek, továbbá a vállalatok és intézetek, valamint a társadalmi szervezetek és a hírközlő orgánumok körültekintően végzik az alapjogok megvalósulását célzó feladataidat. Az alapjogok megvalósulása kedvező politikai és gazdasági feltételek mellett is e szervek munkájától, valamint az állampolgári kötelezettségek színvonalas teljesítésétől függ. Dr. Adóm Antal egyetemi tanár, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának elnöke A Dowty-berendezés szerelésén dolgoznak a Révész-csapat bányászai. Läufer László felvétele A legjobb vájár a Dowty Talán húsz méter leljet a parkoló István-akna régi üzemépületének bejáratától, elég nagy azonban ez a távolság, hogy öt régi barátommal is találkozzam. Persze, hogy nagyon örülünk egymásnak, csakhogy mire a portához érek, oda a jókedvem. Valameny- nyien jóval az ötvenen innen vannak még, s lám az ötből négy már nyugdíjas, vagy éppen most van folyamatban az obsit. Az üzemorvosi rendelő előtt talán többen várakoznak, mint reggel leszálláskor a kas előtt. Sarkadi Kálmán üzemvezető-helyettes keserűen mondja: a létszám-tervezéskor már számítunk arra, hogy negyedévenként hússzal kevesebben leszünk, de idén már alaposan túlléptük ezt a számot. Nyolcvannál tartunk, öregszenek, sokat betegeskednek régi bányászaik . . . Valahogy ellentmondásosnak tűnik, hogy István-aknán most csupa fiatal vezető dolgozik, öreg bányászok — fiatal vezetők. Csete András az üzemvezető, Szilas László a főmérnök, Sarkadi Kálmán .., Aztán kiderül, hogy csalóka látszat, hiszen valamennyiük mögött legalább két évtizedes bányászmúlt áll. Nem is beszélünk tovább az idő múlásáról, a betegségekről, a sok-sok már rehabilitált ismerősről, hiszen arról akarok riportot írni, mit csinálnak István-aknán, hogy megkönnyítsék a bányászok munkáját, meghosszabbítsák munkáséveiket, megmentsék egészségüket, s mindemellett teljesítsék termelési feladataikat is. — Ami nem lesz könnyű — mondja Szilas László. Kjersák József tervezési csoportvezető bányamérnök gyorsan kiszámolja, hogy a vállalat az év hátralévő részében százötven- ezer tonna szenet vár üzemüktől, s ezt mindenképpen ki kell bányászniuk. Ezért is olyannyira fontos, hogy az új komplex feitésbiztosító. jövesztő és szállító-berendezés mielőbb a helyére kerüljön. Hihetetlenül nehéz feladatnak tűnik ez is, az aknaház előtt sorakoznak a pajzsok, a Kossuth-bányai gépüzem dolgozói itt javítják, újítják fel őket, hiszen Kossuth- bányán már működtek. Egy- egy 6,7 tonna súlyú, elképzelhető, hogy milyen sok gonddal, energiával jár, míg a: fejtésbe kerülnek. A bányában megláttuk, hogy a hatalmas monstrumok mégiscsak engedelmeskednek a bányászoknak. A bánya negyedik és ötödik szintje között az I. nyugati keresztvágat 4-es telepi fejtésében folyik a szerelés. Judt István fejlesztési főmérnökhelyettes néhány perces pihenőt ad magának és embereinek. A katonaságnál sem keményebbek a parancsszavak, mint itt. Nem is csoda, egyetlen elhibázott mozdulat is végzetes lehet. — Naponta hat, műszakonként két pajzsot szerelünk be. Bányászok, gépészek, szállítók összehangolt munkájára van szükség. A bányásznap utáni első munkanapon itt termelni kell! — mondja Judt István. Aztán gyorsan elmondja a berendezés adatait. Százhúszmillió forintba kerül, természetesen ebbe az összegbe a kaparó és jövesztő is beletartozik. Nyolcvan pajzsot építenek be az átlagosan 30 fok dőlésű fejtésbe. A dőlés mentén 94 méter lesz a front és csapásban remélhetően 200 métert haladhat előre a berendezés. — Bárcsak 1200 lehetne — mondja —, hiszen a szerelés adja a legtöbb munkát. A teljesítmény itt két és félszer akkora lesz, mint egy másik fejtésben. Révész János fejtési csapat- vezető vájár közbeszól, hogy bárcsak olyan hosszú lenne a széntelep, hogy milliméteresre kopjon a kaparó, ' — Ez a Dowty a legjobb vájár — mondja. — Egyszer már dolgoztunk vele. Igaz, akkor csak 10 pajzs volt itt István-aknán, de az is sokat segített rajtunk. Judt István egyszerűen megmagyarázza, hogy mennyire megkíméli majd a gép az itt dolgozókat: — Az otthoni tennivalókra háromszor annyi erejük marad, ezt biztosan megígérhetem. Eszembe jutnak a barátaim, akikkel a portán találkoztam, s már nem is tűnik annyira tréfának az egész, hiszen a bánya annyira kifacsarja az embereket Révész János, mintha kitalálná, mire gondolok: — Csontos ez a telep, nagyon kell nyomni a gépet, pedig három-négyszáz robbantólyukkal megrázatjuk, de nagyon kemény ez. Négy arany után az elmúlt évben csak ezüst jelvényt kaptak, elfáradtak a csapat tagjai, sok volt a balesetük is. Pedig a kiváló vájárok egész sora dolgozik náluk: J. Tóth László néldául immár 33 éve, Balázs Ferenc, a csapatvezetőhelyettes éppen abban az évben született, amikor társa először leszállt a bányába. Mi- sángyi Ferenc. Langer László, Kincse Miklós, Baumann György, Virág Dezső, Tasi József . . ., hogy csak néhányat említsünk a legjobbak közül. Remélhetően, most majd köny- nyebb lesz a munkájuk. Harminchat bányász, hat lakatos, három villanyszerelő dolgozik naponta, az említett 150 000 tonnából 60 000 ebből a fejtésből kerül ki még az idén.. De hát még visszavan a szerelés, s hát magától nem mennek helyükre a berendezés egységei. Pedig nagyon sok okos ötlettel fejlődött mór a Mecsekben a Dowty, méltán viseli a Dowty-Mecsek nevet. Bccskó László újítása például a szállítókocsi, amellyel a napszintről egészen a fejtésig gurulhat a pajzs. A vállalat műszaki osztályán dolgozó mérnök másik ötlete, hogy olyan fordító korongot szerkesztett, amellyel a sínről könnyen beforgalhatók a pajzsok a fejtési pásztába. Ugyancsak szellemes megoldás, hogy a maróhenger a fejtéskísérő vágatát is kijövesz- ti, a bányászoknak csak az ugyancsak újításnak számító biztosító berendezést kell beépíteniük. Megyünk lefele a fejtésben, a csillogó szénben jókora fehér homokkő beágyazás. Találgatjuk, hogy a marótárcsa el- bír-e ezzel. — Okos gép ez — mondja Csirke János aknász — leáll, lefullad a jövesztőgép. Robbantással széttörjük a követ, aztán mehet a gép tovább. Lenn az alapvágaton egy ugyancsak új típusú talpszedőgép dolgozik, egész vasutas csapat nem haladt itt csákánynyal, fejtőkalapáccsal, lapáttal naponta annyit, mint az egy óra* alatt. — A gépészet, a szállítás, s hát természetesen Révészék is, a Dowty szolgálatában állnak — mondja Sarkadi Kálmán. — A második félévbe meghatározott cselekvési programunkat szinte brigádokra, egyes emberekre felosztottuk. A felszabadulási és kongresz- szusi munkaverseny-vállalások szervesen ehhez a feladathoz kapcsolódnak. Nekünk is, a vállalatnak is ki kell jutqi a mélypontról. A nap minden órájában ennek jegyében kell dolgozni, pillanatnyi lazítás nélkül. S nemcsak fizikai erőfeszítéssel, hanem ésszel is. Az orvosnál álló hosszú sorra gondolva az előbbire úgy érzem nincs is mód, szellemi erőfeszítésekre inkább. István- aknán. a látottakból ítélve, ezt meg is teszik. A város felé haladva eljövünk az épülő István ltl-as akna mellett, az aknahózat alapozzák már, új. korszerű bánya lesz itt, bár nem feledhetem, amit a bányában mondott az egyik vájár: — Épül, épül, korszerű lesz, de ki fog benne dolgozni? — Aztán eszembe jut Szilas László megjegyzése: a Dowty utolsó vizsgája lesz nálunk a Mecsekben. Ha most sikerül a tervezett teljesítményt elérni (És sikerülnie kell! — erősíti meg.), akkor ezt fogjuk alkalmazni, ez megkíméli az ember egészséqét, erejét..., köny- nyebb lesz a bányamunka ... Akkor’ bizonyára lesz elég bányász az új üzemben. De csak akkor. ., Lombosi Jenő
