Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-19 / 228. szám

1984. augusztus 19., vasárnap Dunöntűit napló 3 Egymillió tonna gabona Baranya 1984. évi célkitűzése Kimagaslóan jó a búzatermés 60,59 qjha a megye búzaátlaga — A rekorder Lippó — A fajták 60 százaléka magyar — Nőtt a szóródás — Elismerés a szorgalomnak és a hozzáértésnek A rendezett, csinos Ifjúság utcai „lakótelep" Bikái - augusztus A magyar agrárágazat sike­res működése világszerte elis­merést vált ki. Történelmi mér­cével mérve is az elmúlt évtize­dek a magyar agrártermelés aranykorának minősíthetők. A magyar mezőgazdaság ökoló­giai potenciálja a mezőgazda­ság szocializálása előtt is ren­delkezésre állt. de kibontako­zásának, fellendülésének a fel­tételei a szocialista viszonyok között jöttek létre, az üzemi méretek, a technikai eszközök, a szakmai ismeretek jelentős bővülése, a korszerű tudo­mány — biológia, kémia — a szocialista viszonyok között tel­jesedett ki. Minek köszönhető? A múlt évben 13 és fél mil­lió tonna szemesterményt ért el Magyarország. 1984-ben 15 millió tonna elérését terveztük. Ezen belül Baranya’ megye 1984-re egymillió tonna eléré­sét tűzte ki célul. Ez a mennyi- séq jól kifejezi, hogy Baranya megye, amely az ország szán­tóterületének 4,8°l0-ával ren­delkezik, messze többet termel mint amennyit a területi arány alapján indokolt lenne. Az egymillió a 15 milliónak 6,67%-a. Az aratás befejezése után értékelhető eredmények állnak rendelkezésünkre. Ezek szerint Baranya megyében a búza ösz- szes termésmennyisége 372 000 tonna. Milyen tényezőknek köszön­hető ez az eredmény? — A párt helyes gazdaság­politikája és ezen belül az ag­rárpolitika kedvező környezeti feltételt teremtett a termelési célok megvalósításához. — A mezőgazdasági üze­mekben a felhalmozódott tech­nikai eszközök a modern 'ter­melés feltételeit biztosítják. — A mezőgazdasági üze­mek agrár- és műszaki káde­rei, a technikát és technológiát üzemeltető szakmunkások ki­váló elméleti és gyakorlati is­meretekkel rendelkeznek és ké­pesek a környezetükhöz rugal­masan alkalmazkodni, alapve­tően szorgalmas, gyors, jó munkát végeznek és a kam­pány idején sokszor 12—14 órát is dolgoznak. — A magyar agrártermelést jól segíti a tudományos kuta­tás és az üzemekben dolgozó mérnököknek az a készsége, hogy mindenkor a tudomány legújabb ismereteit igyekez­nek adaptálni. Különösen így v<3n ez a bú­zatermesztést jelentősen befo­lyásoló fajták megválasztása esetén. A legjobb genetikai adottságokkal rendelkező bú­zafajtákat termesztik: 1984-ben az előzetes adatok alapján a legjobb fajták a Zagrebcsan- ka MvlO, Baranjka, GK Sze­ged, az Mv 9 és Mv 8. A faj­ták között tehát találunk ha­zaiakat és külföldieket egy­aránt. örvendetes tény, hogy az összes búzafajták 60%-a a magyar nemesítők által előál­lított búzafajta. A fajtamegválasztásra évti­zedek óta nagy gondot fordí­tott a megye. A mezőgazdasá­gi üzemek, s a megye irányítá­sában részt vevő szakemberek rendszeres konzultációt tartot­tak és szervezetté vált a fajtabemutató. A fajták kikí­sérletezésében, adaptációjá­ban jelentős szerepet vállalt a szajki Béke Termelőszövetkezet Husti Mihály vezetésével, a Boly i Mezőgazdasági Kombi­nát Szabó János irányításával. Sokat köszönhetünk az eszter- ágpusztai fajtabemutatónak. Ezen kívül a bábolnai, a szek­szárdi és a bajai termelési rendszerek a megye több he­lyén térségi fajtabemutatót tar­tottak. Baranya hét mezőgaz­dasági üzemében van nagy­üzemi fajtaösszehasonlító tevé­kenység. A mezőgazdasági üzemek vezetői, szakágazati agronó- musai az idén is megismerked­hettek számos olyan búzafaj­tával, amely még nincs köz­termesztésben, de genetikailag nagy értékű. Néhány évtized­del ezelőtt még csak fantáziá­nak tűnt. hogy egyes búzafaj­ták 8—9 tonnás termésátlagot érjenek el hektáronként. Az új fajtákkal már 1984-ben 8—9, egyes esetekben 10 tonnás eredményt értek el. így a lip- pói termelőszövetkezet Mv 9-es fajtából 17 hektáron 10,05 ton- na/hektár mennyiséget, a GK Szeged fajtából 153 hektáron 8,63 tonna/hektár termésmeny- nyiséget ért el. Ezek természe­tesen még nem üzemi átlagok, de jelzik, hogy a genetikai ter­mőképességük e fajtáknak —- amennyiben a termesztés opti­mális tényezői biztosíthatók — nagy eredmények elérését te­szi lehetővé. Korszerű technológia Baranya megye 1984-ben 60,59 qjha termésátlagot ért el, ami kimagaslóan jó ered­ménynek minősíthető. Soha ilyen színvonalú búzatermést BaranyábqA' nem takarítottak be. Az elmúlt évben az 53,6 q/ha átlagtermésnek is nagyon örültünk, s az akkori rekordot is túlszárnyaltuk az idei jó eredményekkel. Ezért is indo­kolt minősíteni az-1984. évi te­vékenységet. A búzatermesztés technoló­giája korszerű. Az üzemek többségében megfelelő időben végzik a ta­lajművelést: szántást, talajelő- készitést. vetést. Fontosnak tar­tom hangsúlyozni, hogy egyre több helyen történik a búza vetése korszerű vetőgépekkel, az IH 6200-as vetőgéppel, amely a vetőmagot megfelelő mélységben és egyenletesen helyezi a talajba. Szakembe­rek becslése szerint a korszerű vetőgép legalább 5—6 q-val növeli a termésátlagot. Nagy tőszámmal dolgoznak mező­gazdásági üzemeink, számos helyen értek el 5—6 millió tő­számot. Korszerű a tápanyagellátás. A növény tápanyag igényét makroelemekből, nitrogénből, foszforból, káliumból biztosít­ják, s egyes esetekben a mikro­elemeket. Fontos agrotechnikai feladatnak tartom a talaj szer­kezetét, de tápanyag-ellátott­ságát is javító és a talaj sava- nyodását megakadályozó mész- trágyázást. Minden üzemnek éves terve összeállításánál szá­mításba kell vennie a mésztrá- gyázást. Átlagosan 570 kg CaCOj-t alkalmaznak hektá­ronként. Időben végezték el a nö­vényvédelmet, s a mi viszonya­ink között különösen jelentős a gyomirtás időben való elvégzé­se. Erre megfelelő szerek áll­nak rendelkezésre, de a sűrű növényállomány indokolttá tet­te egyes esetekben a liszthar­mat elleni védelmet is. A ren­delkezésre álló Bajleton jó vé­dekező szernek bizonyult. Egyes alkalmakkor a vetésfe­hérítő bogár is károkat oko­zott. Az aratást 500 kombájn vé­gezte Baranya megyében és szerencsére egyre nő azoknak a kombájnoknak a száma, amelyek alkalmasak nagy ter­mésmennyiség betakarítására. A csapadékos időjárás meg­nehezítette az aratást. A ga­bonának körülbelül 60—65%- át szárították, ezért a termelé­si költség egy mázsára vonat­koztatva növekszik. Mégis he­lyeselni kell. hogy az üzemek többsége a búza aratását ak­kor kezdte meg, amikor még 24—25%-os volt a víztartalma. A legjobb minőségű búzáink magas hektolitersúlyúak és ki­váló sütőértékű búzák, melyek a korai betakarításból szár­maznak. Kombájnosaink jó munkáját, szorgalmát ez alkalommal is el­ismerés illeti, igyekeztek min­dent elköv.etni, hogy a szem­veszteség csökkenjen. Az idei aratás bebizonyította ismétel­ten, hogy a betakarítást néha kombinálni kell korábban alkal­mazott technológiákkal. Rend­szerint az egymenetes betakarí­tásnak vagyunk a hívei, egyes esetekben kétmenetest is indo­kolt alkalmazni. Ezt tették a sásdiak, az ottani szakemberek szerint 3—4 mázsával nőtt a betakarított termés mennyisége hektáronként. A gabonát a Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat fo­lyamatosan felvásárolja. Jó kap­csolatot épített ki a mezőgaz­dasági üzemekkel, ennek is kö­szönhető, hogy nagyobb zök­kenők nélkül sikerült a termés- mennyiséget megfelelő tároló­helyre juttatni. De az is közis­mert, hogy további raktárak épí­tése szükséges, mert még min­dig az indokoltnál több gabo­nát tárolunk ideiglenes helyen. Mit mondhatunk az időjá­rásról? Nagyon ellentmondásos volt. A múlt évi aszály, az egész ősz, de a telünk egy részében is folytatódott. Január első nap­jaiban kaptunk először kiadós csapadékot, amely azonban a talaj vízkészletének feltöltődé- séhez nem volt elégséges, de a búzatermesztést jelentősen elő­segítette. A tavasz, a nyár első hónapjai hűvösek voltak, nap­fényben szegények, általában a változékonyság volt a jellem­ző. A tavasz, a nyár első fele is a sok évi átlagnak megfelelő csapadékot adott. A búzater­mesztést az befolyásolta dön­tően, hogy megfelelő volt a csapadék eloszlása. Mindig abban az időben hullott, ami­kor a talaj felső rétegében el­fogyott a nedvesség. A talaj mély rétegei 1984 első felében sem nedvesedtek át, de a talaj felső rétege, ahol a búza gyö­kérzónájának többsége talál­ható, folyamatos vízellátásban részesült. Magas színvonal A mezőgazdasági üzemek eredményeit értékelve, tovább nőtt a legjobbak és leggyen­gébbek közötti különbség. A legjobb eredményt a lippói termelőszövetkezet érte el 8,3 tonna/ha termésmennyiséggel, a leggyengébb eredményt Aba- liget 3,13 t^ha, Hetvehely 4,26 t ha, Sellye 4.41 t/ha mennyiséggel. örvendetes hogy viszonylag rossz termő­hellyel rendelkező területeken is . ió eredmények születtek a búzatermesztésben. Ezért, ha egy aranykoronára jutóan vizs­gáljuk kg-ban kifejezve az eredményeket, a leggyengébb' átlagot nem a kedvezőtlen ter­mőhelyen gazdálkodó gazdasá­gok érték el. A búza termésmennyisége és minősége tehát jó színvonalú belső ellátást és exportteljesí­tést tesz lehetővé. Most, ezen a napon, amikor augusztus 20- án, alkotmányunk megalkotá­sának évfordulóját, továbbá a kenyér ünnepét köszöntjük, örömmel állapíthatjuk meg, hogy az agrárágazat ismét si­keres munkát véqzett. Ezért ezen ünnepélyes alkalommal is köszönetünket fejezzük ki mind­azoknak, akik szorgalmukkal, hozzáértésükkel elősegítették a gabonatermelés ilyen színvona­lú megvalósitását. Dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács ált. elnökhelyettese Egy dosszié kerül elő vala­melyik szekrényből. Gy őriné Szásznádori Györgyi tanácsel­nök elém teríti a tartalmát: ki­vágások 1977 óta a Dunántúli Naplóból. Az újságíró a saját lapjával szembesül és ez a je­len esetben kissé lehangoló. Sok a kivágat, de csak kevés, ami magával a községgel fog­lalkozik. A sláger éveken át előbb a fehér gyöngy, aztán a halászat, majd a halfeldol­gozó volt; ezek árnyékában kevés figyelem maradt Bikái­nak. Ezért most fordít egyet az újságíró a dolgokon, s csak a legszükségesebbet mintegy aláfestésként szándékozza írni a jóhírű állami gazdaságról, midőn az 1984. augusztusi Bi­káit próbálja bemutatni. * Kaptatok fel a meredek üze. mi úton, a halastó túlsó oldala fölött, hogy lássam eredetiben, amit az imént a falu festője, Vincze Győző egyik képén lát­tam. Fojtogatóan nehéz, pára­telt a levegő, az átellenben lé­vő dombon el-elmosódik a fa­lu képe, itt előttem a kukorica küszködik a szűnő szárazság­gal, a kettő között a tó rezze- netlen tükre halakat sejtet. Amott két templomtorony, ki­csit távolabb egy vörös és egy fehér több emeletes épület; az utóbbi a magtárból lett ifjúsá­gi ház, melynek a legfelső emeletén a műteremben néze­gettem a most megismert táj festett mását. Most egy nagy­méretű vászon van az állvá­nyon: egy bikali ünnepség so­kadalma és a protokoll-emel- vény zászlókkal, feliratokkal a hajdani Puchner-kastély — ma a Bikali Állami Gazdaság központja — előtti térségen. * Tehát Bikái, a község. Az a község, melynek a neve először 1325-ből így maradt ránk, egy Pécsvóradon kelt oklevélben: Villa Bykol. 659 éves történel­me során ez a falu is sokat próbált, ma pedig az állami gazdaság jóvoltából biztos megélhetést nyújt lakóinak. 1038-an lakják 1984 augusztu­sában Bikáit, 551-en dolgoz­nak, s közülük 355-en az álla­mi gazdaságnál. Mindössze 110-en járnak máshová — többségükben a közeli Má- gocsra. Az utóbbi évekről faggatom a fiatal tanácselnök-asszonyt, s ő 1977-től sorolja a dolgo­kat. Megint 1977! Megtudako­lom: miért éppen ez az év­szám a kezdőpontja minden­nek? „Azóta van így együtt ez a községi apparátus" — hal­lom a választ, és rögtön azt is megtudom, hogy a bikali köz- igazgatásban teljes a nőura­lom. Egyetlen szem férfi van az apparátusban, az építésügy gazdáid. Hát ió, akkor 1977 .. ., 89 új ház épült azóta a falu­ban, s azóta lett az Ifjúság utcai „lakótelep” is a maga hangulatos házsoraival, amely­nek környezetében további 90 előkészített telek vár építke­zőkre. Akkoriban kezdődött a közművesítés is, új szolgálati lakások épültek, bővült az is­kola (most éppen a központi fűtés készül), a legújabb pe­dig: a BARANYATERV-tervezte, államigazdaság-kivitelezte óvoda a község szívében. A tanévkezdéskor veheti birtok­ba a kétcsoportnyi óvodás és jöhetnek ide étkezni a napkö­zisek is, hiszen 150 adagos konyha van az óvodában. Te­hát végre megszűnhet o régi. csaknem másfél száz éves ro­zoga házban lévő óvoda. * Járjuk az utcákat, s azon szomorkodom, ami másutt sem tölti el örömmel az embert — bár azt hiszem, miatta inkább csak a kívülálló bánatos, az érdekelt másként látja a dol­got, s tón neki kell igazat adni —: hogy ti. szép csend­ben eltűnnek a régi, jellegze­tesen hangulatos parasztházak, hogy új, városias külleműeknek adják át a helyet. Természetes, hogy Bikáiban is szaporodnak a két-háromszintes, minden ké­nyelemmel ellátott családi há­zak. Nekem mégis az Ifjúság utcai földszintesek tetszettek, s most utólag visszagondolva azt is tudom már, hogy miért Vé­gig az egész utcán egyetlen kerítést sem látni; a parányi előkerteket alacsony, szabályo­san nyesett élősövény határol­ja, körülölelve a tarka virágo­kat, a gondozott bokrokat. Nem volt erre előírás — tudom meg —•, a szép ötlet házról házra járt, s valami különleges falu­képet hozott létre. Bikáit járva feltűnik még valami: az új há­zakon elvétve sem látni csere­pet, mindenütt csak a hullám­pala. Az elnökosszony ezt ae- zal magyarázza, hoqy bizonyá­ra nem kapni errefelé cserepet. Tényleg így lenne? Vagy nem ért volna ide a réginek az új divatja? ... A község gazdálkodásáról beszélgetve elmondja Győriné Szásznódori Györgyi tanácsel­nök, hogy a közös községi ta­nács költségvetése idén 6,6 millió forint. Mire is futhatja ebből? Rövid a felsorolás. Bi­kái és Egyházaskozár között megfúratták egymillióért a har­madik kutat (most már bizton­ságos lesz a falu vízellátása), 800 000-ért épül a kmb-szolgá- lati lakás, 400 000 az óvodai fűtésre megy, 240 000 az iskola­fűtésre, és máris vége!... Ezért van nagy jelentősége ’itt is a társadalmi munkának, a külső seqítésnek, ami összeg­szerűen 902 000 forintot tett ki tavaly, s amiből 225 000 volt a lakosság által végzett társadal­mi munka értéke, s 673 000 fo­rint azé, amivel az állami gaz­daság segítette a közséqet. A gyümölcsöző együttműködésnek meghatározó szerepe van Bikát életében: a község — bízvást mondhatjuk — az állami gaz­daság nélkül nem tartana ott, ahol ma tart. Hársfai István A MEGYE LEGJOBB BÚZATERMELŐI Terület Termés­Termelőszövetkezet ha átlag Elnök, igazgató Termelési helyettes to ha Lippó, Béke őre 479 8,3 Karasz László Rhull Henrik Szajk, Béke Boly, 1098 8.0 Husti Mihály Kovács János Mg. Kombinát 4345 7,5 Dr. Kisjakab Lajos Szabó János Majs, Kossuth Pécs-Remény- . 903 7,3 Herger László Szabó János puszta, Űj Élet 549 Belvárdgyula, 7,0 Kislaki László Lenkei Imre Közös Üt 776 7.Ö Vitek Pál Nemeth Zoltán Bóiy, Kossuth Mohács, 776 7,0 Cséplő György Lassányi László Üj Barázda 845 7,0 Harmatos József Bánhidj János Bicsérd, Aranymező Szederkény, Kara­626 6,9 Tompa György Varga Károly sica Gyöngye 550 6,9 Ulbert Ádám Klein Vilmos Borjád, Új Élet Szabadszentkirály, 500 6.8 Piver Zoltán Bischoff József Béke 750 6,8 Vadál Béla Dr. . Tamcsu József Szalánta, Hunyadi 1489 Somberek, 6,7 Kerner Ádám Kiss László Béke Őre 1301 6,5 Gaszler József Hoffman János Baksa, Ezüstkalász 829 6,4 Fenyvesi Károly Pintér . András Beremend, Dózsa Nagypeterd, 346 6,5 Dr, Túrós Sándor • Várdai Károly Egyetértés 1598 6,5 Papp Zoltán Kovács József Hímesháza, Petőfi Bikali Állami 795 6,5 Auber Ádám Erdősi Gyula Gazdaság 880 6,4 Dr. Zámbó István Kovács József Sásd, Búzakalász 975 6,4 Renner Tibor Deli János

Next

/
Oldalképek
Tartalom