Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-13 / 222. szám

Mintegy négyszáz kiránduló a HDN-vonaton Fogathajtás a fenyvesi lovaspályán. Mi is repül hetünk?... (A szerző felvétele) Filmművészeti nyári egyetem Szombaton megnyílt a ma- gyar filmek iránt érdeklődő külföldiek számára szervezett filmművészeti nyári egyetem Egerben. Az elmúlt évek ha­sonló kurzusain egy-egy ki­emelkedő magyar filmrende­ző alkotói útjával ismerkedhet­tek meg a résztvevők. Ebben oz évben — tizenegyedik al­kalommal — a tagozat prog­ramjában Bacsó Péter filmjei és művészi útja a téma. Az ér­deklődésre jellemző, hogy 17 országból mintegy kilencven filmszakértő érkezett Egerbe. A megnyitó alkalmából elő­adás hangzott el A magyar filmművészet szerepe és je­lentősége Magyarország kul­turális életében címmel, majd a résztvevők megtekintették Mészáros Márta Naoló gyer­mekeimnek című filmjét. Az egri nyári egyetem augusztus 20-án zárja kapuit. '■ Sárkányrepülők, hőlégballonok a fenyvesi légtérben Kutya- és lovasbemutató a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban Pónilovaglás gyerekeknek Mirigy az agyban Tudományos konferencia kezdődik ma Pécsett Vendégek öt világrészből Nagy közönségsikert aratott a HDN-vonat kirándulói köré­ben, mikor Sütő Ödön, a Ba­latonnagybereki Állami Gaz­daság igazgatója bejelentette: a gyerekek fölülhetnek a gaz­daság pánijaira. A srácok ha­da elözönlötte a balatonfeny- vesi lovaspáiyát és közelharcot vívtak egymással, hogy páni- közeibe kerüljenek. Szombaton Balatonfenyvesre indult a HDN-vonat és csak azok sajnálhatják igazán, hogy nem voltak részesei a prog­ramoknak, akik a változékony időjárástól tartva nem váltottak jegyet. Igaz ugyan, hogy a meg-megújuló és lökésszerűen érkező déli szél miatt ä BAV hőlégballon szakosztálya piló­tái biztonsági okokból nem emelkedtek a légtérbe, de ta­lán nem is baj, mert így a pá­lyára érkező közönség köze­lebbről is megismerkedhetett a reneszánszát élő sportág pécsi képviselőivel. A négy esztendővel ezelőtt alakult szakosztály tagjainak nem kis érdeme van abban, hogy leg­utóbb az Ausztriában rende­zett nemzetközi versenyen, a magyar MHSZ válogatott első díjat nyert. Noteisz Antal és sporttársai 1980-ban építették meg a „Mecsek I." típusú 4000 köbméteres hőléghajót, amely az első és mindmáig a legnagyobb ballon Magyaror­szágon. A Bányászati Akna­mélyítő Vállalat mecseki kör­zetének műhelyét azóta mint­egy 20 hőlégballon hagyta el, amelyeket sport- és reklámre­pülésre használnak: így jutot­tak el többek között a szaraje­vói téli olimpiára is. Nem volt még kilenc óra, mikor a lovaspálya fölött meg­jelent az első motoros sárkány- repülő, amely a Hétfői Dunán­túli Napló transzparensét von­tatta, majd később a pálya fölé ereszkedve üdvözölték a közönséget a Dunántúli Napló — kék színű — transzparensé­vel a pécsi sárkányrepülők. Buzády György, Takács István és Bayer Richárd — akik az MHSZ Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola sárkányrepülő szakosztályának sportolói, to­vábbá Tóth László, Kém Sán­dor és Dolmányos László, a nagykanizsai klub tagjainak bemutatója méltán aratott si­kert. A nagy számú közönséget a továbbiakban a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskola, illetve a Balatonnagybereki Állami Gazdaság lovasai szórakoztat­ták. A mintegy két órán át tartó bemutató a fogatok föl­vonulásával kezdődött, a díj­ugratást követően — és ez meglepetés volt — vadászku­tya-bemutató következett, majd pedig a srácok nagy örömére pánik érkeztek a lovaspályá­ra ... A szellemi totót ezúttal az Utasellátó Vállalat állította össze és az első öt helyezettet jutalmazták. A díjakat Trojnár József területi igazgató adta át Hellenbrand Erzsébetnek, Ba­lázs lózselnénak, Schatzl Ri- chárdnak, Somogyi Botondné- nak és Sallai Kálmánnak. A bemutató befejezését kö­vetően különvonat indult a esi vto-pusztai termálfürdőbe, a fiatalabbak pedig a fenyvesi szabadstrandon töltötték el a délutánt. S. Gy. ötnapos tudományos konfe­rencia kezdődik ma Pécsett, az Orvostudományi Egyetemen: az Európai Tobozmirigykutató Tár­saság tartja itt harmadik kong­resszusát. Az első Amsterdam­ban volt, a második az NSZK- beli Gissenben, s most első ízben szocialista országban. A Társaság elnöke Oksche pro­fesszor, a gisseni egyetem ta­nára, alelnöke pedig dr. Mess Béla, a POTE Anatómiai Inté­zetének professzora. Hazánk­ban a pécsi intézetben és ki­sebb mértékben a budapesti 2. sz. Anatómiai Intézetben folynak tobozmirigy-kutatások. A tobozmirigy az agyban el­helyezkedő lencsényi nagyságú hormontermelő szerv, mai isme­reteink szerint a szervezetnek olyan biológiai órája, amely biztosítja a szinkronítást a nap­szaki, évszaki, környezeti válto­zások és a szervezet között, Miközben amerikai, francia és brit aknaszedő hajók ha­ladnak a Vörös;tenger felé és Hollandia és Görögország is készségét nyilvánította a vjziút megtisztításában való részvé­telre, a líbiai Külügyminiszté­rium vasárnap hivatalos nyi­latkozatban cáfolta, hogy az országnak köze lenne a Szuezi-öbölben és a Vörös­tengerben elhelyezett aknák­hoz, amelyek az elmúlt hetek­ben már több mint egy tucat hajót rongáltak meg. Az egyiptomi vezetés a múlt héten többször is meggyanú­sította Líbiát és Iránt azzal, hogy szerepük volt az aknák amely segíti a szervezet adap­tációját a környezeti ingerek­hez. A mezőgazdaságban fel­használják például az állatok ivarzásának szabályozásában, s mert nagy szerepe van az al­vás és az ébrenlét szabályozá­sában, a pszichiátria is al­kalmazza a kutatások eredmé­nyeit. A pécsi tanácskozáson száz­tizenhat kutató vesz részt: a magyarokon kívül (pécsiek, bu­dapestiek és szegediek) szinte valamennyi európai országból érkeztek vendégek, és az ere­detileg európai szakembere­ket tömörítő társulat történeté­ben először a tengeren túlról is jönnek érdeklődők: az USA- ból, Kanadából, Argentínából, Algériából, a Dél-afrikai Köz­társaságból, Japánból, Auszt­ráliából. A megnyitó ma dél­előtt lesz. G. T. elhelyezésében. Irán már ko­rábban visszautasította a gya­núsítást. A líbiai Külügyminisztérium nyilatkozata rámutat: „min­den bizonyíték arra vall, hogy ezt az akciót fejlett műszaki lehetőségekkel rendelkező ál­lam hajtotta végre, stratégiai előnyt remélve tőle — azt, hogy a Vörös-tenger amerikai és nyugat; befolyási övezetté és a földközi-tengeri és az in­diai-óceáni amerikai flották és támaszpontok közötti össze­kötő csatornává válhat”. A nyilatkozat amerikai—izraeli összeesküvésnek minősítette az elaknásítást. Vörös-tengeri aknák Líbia cáfolata „Meg kell kérem tapogatni...” Baranya egyetlen fűzőkészítője Az is baj ha kicsi, az is ha nagy — Bejön egy úr és közli ve­lem, hogy szeretne csináltatni a feleségének egy melltartót. Nézze, én nem ismerem a ked­ves neje méreteit, — próbálom magyarázni, mire ő szemlesüt­ve kinyújtja bal tenyerét, a jobbal pedig rámutat: — ek- korka, ni . . . — meséli Jászai Mari utcai üzletében hatalma­sakat nevetve Hetényi Dezsőné, fűzőkészítő kisiparos. — Nemrég egy kalaposnál jártam, aki fából készült fej- lormákat mutatott, ön is hasz­nál sablonokat? — Itt erre nincs szükség, mert a melltartókat nem kell formára vasalni, csak szabni és varrni. Felháborodik, mikor elmon­dom, hogy a Triumph — ké­szítmények nyolc perc alatt ke-' rülnek le a futószalagról és ér­deklődőm, ő vajon hány perc alatt készít el egyet. — Hány pe-e-erc? Jaj, ne izéljen már velem! Én csak precízen tudok dolgozni, ehhez pedig idő kell. Hogy a gyárban miként csinálják, az az ő dol­guk. — Nem szeretném, ha kiáb­rándítana bennünket férfiakat, de kiváncsi lennék■ rá, ha az utcán megfordulunk egy jó ala­kú hölgy után, biztosak lehe­tünk-e benne, hogy olyan, ami­lyennek látjuk?- — Meg kell kérem tapogat­ni .. . — mosolyog huncutká- san, majd hozzáteszi: sok-sok kiskeblű hölgy tőlem viszi a szivacsos melltartót, hogy jól feszüljön rajta a pulóver. Min­dennaposak az extraigények. Megtörtént, hogy a 150 cm-es mérőszalagom alig érte körbe a kedves kuncsaftot. A nők ál­talában alu( erősebbek. Az az ideális, ha a mellbőség pon­tosan megegyezik a csipőbő- séggel. Aki ilyen alakkal ren­delkezik, ne is csodálkozzon, ha a férfinép legelteti rajta a sze­mét. Magdi néni pontosan 50 éve kezdte tanulni mesterségét. 1951-ben családi okok miatt került Pécsre. Akkor még öten voltak a szakmában, ma már ő az egyetlen, az utolsó fűzőké­szítő egész Baranyában. Su­gárzó életkedvvel dolgozik. Az utódlást senki nem vállalta a családban, a gyerekek inkább beiratkoztak az egyetemre. Lettek volna ajánlkozók, de csak férfiak (I). Meg is mond­ták kerek-perec, azért vállal­nák ezt a munkát, mert akkor ők is bejöhetnének a függöny mögé méretet venni. — A nők idegenkedve fo­gadnák, ha férfi ülne a varró­gép mellett? — Ugyan már... A mai fia­talság nem szégyenlős. — Árulja már el, egy ilyen iqtim helyen miről csevegnek a nők egymás között? — Ez titok! — emeli szájá­hoz a mutatóujját. — De mivel látom, hogy nagyon kíváncsi, annyit elárulok: egyiknél az a baj, hogy kicsi, másik azért so­pánkodik, mert nagy . . . Stausz Csaba II hétvége eseményei NAGYBARACSKA: Európa szociofotósai Bácskában Szombaton bezárult a Fo­tográfiai Alkotótelep, amit immár negyedszer rendeztek meg a Bajától délre fekvő Nagybaracskán. A szociofotó iránt idén a külföldiek is ér­deklődtek, s így a Jugoszláviá­ból, NDK-ból, Csehszlovákiá­ból, Lengyelországból és Ang­liából érkezett alkotókkal együtt tizenhat fotós tíznapos szellemi tréningjét szervezték meg. Az elmúlt esztendők tel­jesítményei alapján kialakult a tábor állandó magja — Gyu­lavári József, Kovács László, Walter Péter és Tamás József — akik jól ismerik a Bácskát, mert ott élnek. A fotósok ér­deklődésének középpontjában eddig a portré, majd a lakás- fotó volt, idén pedig a közös­ségi intézmények és az ember- csoportok álltak. Sokan már kész fotókkal jöttek, így ma­radt idő az elméleti képzésre is. Ennek során például a cseh szociofotó múltjáról tartottak előadást. A közeljövőben kom­munista aktívaülést rendez a Magyar Fotóművészek Szövet­sége a szociofotózásról. Ennek előzményeként Féner Tamás, a szövetség főtitkára részvételé­vel vitát rendeztek Nagyba­racskán. K. Z. KARASZ: Képzőművészek alkotótábora Tegnap véget ért az utolsó üdülőturnus a bajai Városi Ta­nács kárászi úttörőtáborában. A vasárnap esti tábortűzzel negyven gyerek búcsúzott a ki- lencnapos tábori élettől. Má­tól képzőművészek veszik bir­tokukba Kárászt. Évek óta min­den nyárvégén eljönnek ide a bajai és a Bács-Kiskun megyei képzőművészek. Közöttük leg­többen a festők vannak. így ezekben a napokban ecsettel örökítik meg a kárászi táj szá­mos zugát. SZEREMLE: Fellépés a stockholmi skanzenban Közel kéthetes, fárasztó út végeztével hazaérkezett a Sze- remlei Népi Együttes. Autóbusz- szál Svédországban jártak, ahol részt vettek a Skandináv Népi Fesztiválon. A szeremleiek egy nyugatnémet tánccsoporttal együtt képviselték Európának Skandinávián kívül eső tájait, annak népi táncművészetét. A Gambleby nevű Balti-tenger parti városban rendezett fesz­tiválon nagy sikerrel szerepel­tek, s ennek alapján felléphet­tek Stockholmban is, a svéd főváros skanzenjében. Ezen a helyen műsort adni kitüntetés­nek számít, összesen hat alka­lommal táncoltak svéd városok­ban. Szeptember végén Jugo­szláviába utaznak, ahol test­vérközségükben, a zombori já­rásban fekvő Doroszló nevű magyarlakta faluban vendég­szerepeinek. SZANTÓDPUSZTA: Akvárium a Balaton halfajtójával Pénteken megnyitották o Siotour Szántódpusztai Idegen- forgalmi és Kulturális Központ­ja legújabb kiállítását. A Szántódpusztai Kulturális Köz­pontot eddig is jellemezték a népművészeti,' helytörténeti és művelődéstörténeti kiállítások. Ezek száma most három rend­kívül érdekes bemutatóval gya­rapodott. Eschbach Ernő és Gosztonyi Mária művészek munkásságát mutatja be o Kápolna tárlat, melyet dr. Ba­ross Marietta etnográfus nyi­tott meg. A műemléki kovács­műhelyt a kovácsmesterség ré­gi emlékeiből összeállított tár­gyakkal, eszközökkel rendezték be. A legérdekesebb azonban az egyedülálló akváriumkiállr- tás, mely dr. Pénzes Bethen hal­biológus bemutatójával nyílt mea. A balatoni halfajok mind- eayike helyet kapott benne. Az akváriumkiállítás átfogó .képet nyújt a Balaton élővilágának helyzetéről, jelenlegi állapotá­ról. A kiállítás egész évben megtekinthető. V. J. BALATONFENYVES: Cigány olvasótábor A nagykanizsai Hevesi Sán­dor Művelődési Központ szer­vezésében cigánygyerekek ré­szére nyílott olvasótábor Bata- tonfenyvesen. A tizenkét-tizen- öt esztendős általános iskolai tanulók magyar nyelvi olvasó­táborát a nagykanizsai Zrínyi Miklós Általános Iskola nya­ralótáborában indították meg, immár a harmadik alkalom­mal. Harmincon ismerkednek az irodalom, az olvasás szép­ségével egy héten át. A nagy- kanizsai Hevesi Sándor Mű­velődési Központ húszezer fo­rinttal járult hozzá az olvasó­tábor megindításához. A szakértők még csak becsléseket készítenek a héten Svájcban pusztító árhullám okozta károkról, de az előzetes felmérések sze­rint is több százmillió frankról van szó. Képünkön: törmelékha­lomba szorult gépkocsikat próbál kiszabadítani egy munkagép Sacheln közelében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom