Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)
1984-08-13 / 222. szám
Ha drágább, miért olcsóbb ? Poroton falazóanyag Bátaszékről Tájba illő tetőcserepek Jogos reklamációk Törekvések a hibamentes technológiára A vázszerkezet, vázkerámio korszerű téglapiari termék. Falazóanyag. Térfogata a hagyományos téglának a többszöröse, súlyra viszont jóval köny- nyebb. Belsejét vékony bordák törik át. (Vázszerkezet). Gyártási technológiáját 1973-ban vettük ót az olaszoktól, amikor a Bátaszéken fölépült cserép- és vázkerámia gyár termelni kezdett. A szemre is tekintélyes kiterjedésű gyár az állomáson túl, a nagyközség szélén terül el. Itt találkoztam Kiss Róberttel, a Téglaipari Vállalat főmérnökével. A Bátqszéki Cserép- és Vázkerámia Gyár az idei évben 90 millió egység darabot termel. Ennek mintegy 15—16 százaléka cserép, illetve födémbetétes test, a többi az ún. poro- ton-készítmény, egy svéd li- cenc alapján. (Porózus, könnyű falazóanyag, amely tizenegyszer nagyobb a hagyományos téglánál.) Hasonló modern téglaipari gyárunk több is van, például Békéscsabán, Solymáron, Mezőtúron, Sopronban. Legnagyobb kapacitású azonban ma is a bátaszéki, amelyet újabban is többször korszerűsítettek. Tavaly szómítóqép-vezérlésű automatikus kemencekocsi-rokó gépet és zsugorfóliás csoma- qolót állítottak a termelésbe, így a termékek emberi kéz érintése nélkül jutnak el a szál- lítóiárművekia. A tüzelőolajról aedig átálltak a gázenergiára. Ez a 100 milliós beruházás várhatóan 2—2,5 év alatt térül meg. A magánerős építkezések föl- qyorsulása miatt növelik termelésüket. A legnagyobb érdeklődés a poroton és színescseréo- készítmények iránt mutatkozik. Az előbbiből 5—6, utóbbiból 30 százalékkal gyártanak többet a tervezettnél. A megnövekedett igényeket jelzi az is, hoqy a tervezők sok helyen ma már ezekben a termékekben gondolkoznak. Bizonyos tnieavséaeken pedia o rendelkezések mea is szabják ezt. Például Göcsejben vagy Sopron vidékén az építési hatósáa elöiria, hogy tetőfedésre csak piros szinescserepet szabad felhasználni; pala vagy más tető- fedőanyaq alkalmazása tilos. E rendelkezések a tájvédelem, a táirendezés törekvéseit szolgálják. Színes cserepet egyébként a piros mellett sötétbarna és szalmasárqa, azaz „natúr" színeiben is előállítanak Bátaszéken. A vázszerkezetes falazóanyagok, színescserepek kétségtelenül drágábbak a hagyományos kistéglónál. Azonban fal-köbméterben összevetve a poroton- falazat több szempontból is olcsóbbnak tűnik. (Nagyobb térfogatú, gyorsabb a falazás; s a 30 cm-es falazat szabványos hőszigetelése 15—20 százalékos fűtőenergia megtakarítását teszi lehetővé hosszú távon.) Májusban, Az év lakóházáról megjelent írásunkban a bó- lyi építtetőnek jó néhány kifogása akadt. Idézem: „A bátaszéki poroton tégla nem volt derékszögbe vágva; a méretbeli eltérések miatt a falazás bizony nem ment úgy, mint a karikacsapás. A mázas cserép színében nem volt egyforma, s alakjában nem egyenes, hanem íves volt. Ami fölkerült a tetőre, úgy kellett összeválogatni, igaz, II. osztályúként kaptuk . . .” önök hogyan látják ezt? — érdeklődtem: — Termékeinket mintegy 5— 6000 vevő használja fel. Cserépanyagban 2, falazóanyagban 1,5 százalékuktól érkezik reklamáció. Ezeket a helyszínen azonnal rendezzük. A bó- lyi esetben az automatika hibájából a poroton vágása kétségtelenül nem volt megfelelő. Azóta új automatát vásároltunk, ez már meqbizhatóan működik. A cserépnél új festési módszert dolgozunk ki. Ezzel tovább szeretnénk javítani a színezés minőségét. Ha befejeződik, cserépelőállításunk vetekszik bármelyik nyugati gyár technológiájával — válaszolta a főmérnök. Wallinger Endre Épp egy betegtől távozott, amikor rosszul lett. Beült a kocsijába s mivel közel volt, a rendelőhöz hajtott. Másra nem Nagykövet a kórusban A pesti közönség nem tudta De mit szóltak hozzá Kanadában? Néhány hete szokatlan dolgot hallottam: a budapesti Hiltonban tartott kamaraope- ra-előadás egyik szereplője — Kanada magyarországi nagykövete volt. Nem mindennapi dolog, hogy egy nagykövet nyilvános szereplésen föllépjen, éppen ezért elhatároztuk, megpróbálunk beszélni vele, mi az ő véleménye erről. Theodore Arcand úr rendkívül készséges volt, s amikor fölvette a telefont, semmi protokoll, semmi húzódozás, nevetve közölte: — Ó, persze, csak kérdezzen, tényleg én voltam az. — Mi volt oz est műsora? — Egy kevéssé ismert kama- raoperát adtunk elő. szerzője Piccinni — nem elírás, nem Pucciniről van szó! —, címe: Az igazi örökös. — Hogyan került ön a kórusba? — Az előadás rendezője, Bosán Daisy volt olyan kedves és meghívott, ennek köszönhetem a szereplést. Egyébként hivatalosan nem vagyok tagja semmilyen kórusnak. — Milyen nyelven énekel, tek? — Magyarul. — A kórusban énekelt, vagy talán egy főszerepet? — Egek. még csak az kellett volna; egyszerű kórustag voltam és mondhatom, csodálatos élvezet, nagyszerű szórakozás volt. — Tudta a közönség, hogy ön is a szereplők között van? — Nem, csak egy-két ember, — ön korábban a hazájában zenét tanult? — Nem. nem, de az egyetemi kórusban énekeltem, s innen a kapcsolatom a zenével. Még az sem igaz, hogy ez nekem hobbim. Egyszerűen csak szeretek énekelni, de sajnos mostanában nem gyakorolok. — Kanadában mit szólnak ahhoz, hogy ön mint nagykövet föllép egy kórusban? — Szerintem nagyon boldogok, ugyanis úgy látják, hogy ily módon még jobb kapcsolatokat lehet teremteni az országok, az emberek között, s elsősorban a kulturális kapcsolatoknak kedvez az ilyesmi. Jobban megismerem a magyar zenei életet, a művészeket, szóval szerintem sok előnye van. nekem pedig örömet jelentett. — Tud-e ön arról, hogy más diplomata is énekel kórusban? — Lehet, hogy előfordult már, de nem tudnék most egyetlen példát sem mondani, viszont szerintem kellene; igen sok embert ismerek a diplomáciai szolgálatban, akik remekül zongoráznak vagy más hangszeren játszanak, jól éne. kelnek, kár lenne, ha nem gyakorolnák. — Mikor lesz lehetőségünk önt viszontlátni egy előadáson? — Sajnos, azt nem tudom, de nagyon remélem, hogy lesz még módom énekelni, olyany- nyira élveztem. Dücső Csilla Indul 1986-ban Két év múlva hangzik fel először az éterben: Rádió Szeged! — A Tisza partján, a Szegedi Nemzeti Színház közelében már megkezdődött a munka: egy középületet nagyon igényesen alakítanak át, korszerű technikával rendeznek be. De pontosan mit jelent majd ez az adó? Pásztor László, a Magyar Rádió Körzeti és Nemzetiségi Adások Főszerkesztőségének vezetője elmondta: — Az eddigi három helyett néhány év múlva öt nagykörzeti rádió műsorát foghatják a hallgatók. A pécsi, győri és miskolci mellett ugyani« megkezdi majd adását a szegedi és a debreceni is. Szegedről Bács-Kiskun, Csongrád, Békés és Szolnok megye területére sugározzák a műsort. Szolnokon ugyanis a rádió megyeivárosi adóvá alakul át. Hasonló adó lesz a nyíregyházi is, Szabolcs megye és székhelye számára. A debreceni körzeti állomás 1987 után indul, a szegedi viszont már 1986 elején, ha pedig valamilyen építészeti-műszaki akadály közF bejön, akkor 1986 végén. így a hallgatók néhány év múlva az ország egész területén a három központi adás mellett a körzeti adást is foghatják. Sőt, bizonyos területeken két nagykörzeti adó is sugároz, például Baja és környékére a szegedi is, s a pécsi is. Szegeden pedig nemzetiségi adást is tervezünk, hiszen a Magyarországon élő szlovák és román nemzetiség zöme e stúdió körzetében lakik. F. D. Javult az ivóvíz minősége Barcson, üzembe helyezték a nagyatádi víztornyot Nem szomjazik Somogy Jövőre Marcaliba is eljut a karsztvíz Új törpevízművek épülnek A kánikulai hullámok nem okoztak különösebb gondot, de azért Horváth Tivadar, a Somogy megyei Vízmű Vállalat igazgatója mégis csak megkönnyebbülten nyugtázza: mögöttük van a csúcsfogyasztási időszak. És kedvező a nyár mérlege is, már ami a vízfogyasztást illeti. Somogy az idei nyáron nem szomjazott, sehol nem kellett vízkorlátozást elrendelni, mindenki mindenütt hozzájuthatott az igénye szerint a csapokból folyó ivóvízhez. Mindez persze a fogyasztónak talán fel sem tűnt, hiszen a víz értékét csak akkor méltányolják, ha a csap hörgő hangot adva jelzi: nincs. Hogy ez nem következett be, amögött rengeteg munka húzódik meg — mondja Horváth Tivadar —, hiszen a működési területünkön (a balatoni üdülőövezetet kivéve egész Somogy területén) mintegy 270 kutunk működik, kiszolgálva a városok és 84 községi törpevízmű fogyasztóit. A siker kulcsa a felkészülés. Kezdődött ez a kutak feljavításával. A csökkenő hozamú kutaknál már tavaly is alkalmazták a vegyszeres tisztítást. Ugyanezt az idén megismételték. Esetenként 60—70 százalékos hozamnövekedést is sikerült a segítségével egy-egy kút- nál elérni. Jórészt ennek köszönhetően Kaposváron nem okozott fennakadást, hogy a fonyódi vízkivételi mű még nem juttatott a Balaton vizéből a városnak. A jó állapotba hozott kutak és a regionális rendszer napi 5000 köbméter vize fedezte az igényeket. A zökkenőmentes ellátásához hozzájárult a jól szervezett készenléti ügyelet is, amely a csúcsidényben megerősített szolgálatot tartott és az adódó zavarokat (szivattyúhiba stb.) órákon belül el tudta hárítani. A barcsiak és a nagyatádiak különösen elégedettek lehetnek az idei nyárral. Hiszen Barcson elkészült a víztisztítómű, és most már nem a korábban megszokott vasas víz folyik a csapokból. Nagyatádon pedig a tanács és Vízmű Vállalat közös erőfeszítésével elkészült az új 1500 köbméteres víztorony, ami a víznyomást teszi egyenletesebbé, elsősorban a szaporodó többemeletes lakóházakban élők ellátását javítva. Az új városok vízellátása nem kevés gondot jelent, mivel a korábbi törpevízműves rendszereket kell városi színvonalra emelni. Marcali vízgondjait például . 1985-ben oldja majd Az idén üzembe helyezett nagyatádi 1500 köbméteres víztorony meg a regionális rendszer leágazása. Akkor majd ott is karsztvizet kapnak a fogyasztók o jelenlegi vasas víz helyett. Természetesen Kaposvár sem marad ki a fejlesztésből. Már az idén is 15 millió forintot költöttek a hálózat zónásítására, ami majd a nyomásviszonyokat javítja a megyeszékhelyen. A községekben pedig bővül a tör- pevízmű-ellátottság. Jelenleg Csököly és Jákó vízműve épül, még az idén megkezdik és jövőre befejezik a magyaratádi kisvízmű építését is. Somogyot tehát nem fenyegeti o szomjazó s. Kurucz Pál Kitüntetési ünnepség helyett intenzív osztály flz orvos, a betegágyon is orvos emlékszik. Később mesélték el neki, hogy mentővel vitték át a kórházba, az intenzív osztályra. A diagnózis: szívkoszo- rú-érgörcs. * Dr. Legény/ Jenő 26 évvel ezelőtt kezdte az orvosi hivatást Mohácson. Fül-orr-gége és általános szakorvos. Körzeti orvosként 1963 óta dolkozik a Duna menti városban. A körzetéhez több mint 3200 beteg tartozik. Többségben idős emberek. Néhány év óta pedig egy fiatal tudományág, az oxy- ológia felé fordult az érdeklődése. — Édesapám deréktáji panaszokkal feküdt kórházban — emlékezik. — Délelőtt még egész jól volt, óm délután hirtelen rosszra fordult az állapota. Ott voltam az ágya mellett, amikor beállt nála a klinikai halál. Szájból szájba lélegeztetéssel, szívmasszázzsal újraélesztettem. Másfél napot még élt... A véletlen úgy hozta, hogy környezetében többször találkozott a klinikai halállal, s ő épp ott volt, arra járt... Ilyenkor rövid az idő. Legfeljebb 4—5 percnyi oxigénhiány az, amit az agy súlyosabb károsodás nélkül el tud viselni. — Szombathelyen a társas táncversenyen rosszul lett eqy fiatal nő — meséli. — Kivitték, utána mentem. A ruhatári pultra fektették, a szíve már nem dobogott. Sikerült visszahoznom az életbe, s a mentők előbb a szombathelyi kórházba, majd Budapestre a szívsebészeti klinikára vitték. Később Kudász professzor megírta, hogy a fiatal nő mellkasába nukleáris pacemakert ültettek, s azóta jól van. Tudomásom szerint ő volt az első, aki ilyen korszerű pacemakert kapott. Erre az esetre úgy emlékszem mint az első gyermekre, akit méq medikus koromban viágra segítettem. A neve: Fekete Jenő. Az emlékezetes eset óta sok minden történt. Tudományos munkák, újítások, közéleti feladatok s mindennapos gyógyító munkájának kilométerkövei. s mellette az oxyológia. De álljon a legutolsó, a legfrissebb eset. Most, amikor egy-két héttel ezelőtt a mohácsi kórház intenzív osztályán feküdt, ágyszomszédja volt egy infarktuson átesett beteg. Délutánra járt az idő, beszélgettek. Egyszer csak azt mondja a szomszédja, hogy „nagyon rosszul vagyok", s nem szólt többet. Felkelt, odalépett oz ágyához. Tág pupillák, nem volt pulzusa, nem hallott szívhangot — klinikai halál. Ki sem ment a szobából, csak orvosért kiáltott, s a nővérrel együtt nekiállt újraéleszteni. — Azóta jól van, többször meglátogattam. Több mint két hétig feküdt az intenzív osztályon. Azon a napon is, amikor a megyei Semmelweis ünhepségen kellett volna megjelennie. Épp ezért a napokban bensőséges ünnepséget rendeztek a mohácsi kórházban. Dr. Legányi Jenő körzeti orvosnak az egészségügyi miniszter a Kiváló Munkáért kitüntetést adományozta, amelyet dr. Reményi Jenő megbízott megyei főorvos nyújtott át. T. É. hétfői B Radio Szeged
