Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-07 / 185. szám
Szombati interjú Együtt a lakossággal Beszélgetés dr. Lusztig Péter rendőr alezredessel Tizenhat éves belügyi szolgálat, sok tanulás, többek között a rendőrtiszti főiskolán, a jogtudományi egyetemen — van mögötte. Hívták dolgozni a fővárosba is — ragaszkodott Pécshez. Ambiciózus, motorikus természet. Egy jobb szó, kifejezés kedvéért feltétlenül újból fogalmazza mondatát. A múlt év június 1. óta a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének közbiztonsági helyettese. Pillanatnyilag az országban legfiatalabb ebben a pozícióban: nincsen még 38 éves. * — Az érettségi után diplomata akartam lenni! Nem sikerült, nem keseredtem el: a társadalmi, politikai élet kérdései iránti érdeklődésem érintetlen maradt. Katonaidőm alatt KISZ-titkár lettem. Amikor leszereltem, egy rokonom kérdezte: mit szólnék a belügyi munkához? — Az egyenruhától nem tartott? — Voltak bizonyos fenntartásaim az egyenruhával szemben. Már katonáéknál sem voltam egy „skatulyából kihúzott” valaki. Amit kértek, parancsoltak, megcsináltam maradéktalanul, de elég hanyagul nézhettem ki... — Tulajdonképpen ezen a területen csekély vezetői gyakorlat birtokában vállalta a főkapitány-helyettesi megbízást. — Pontosan így van. A korábbi munkakörömben hozzám beosztott aránylag kevés ember munkáját nem volt nehéz ösz- szefogni. Most egészen más a helyzet... — Ezek szerint az első év az átmeneté volt. — Részben, mert vezetéselméletet, szervezést a rendőr- tiszti főiskolán és az egyetemen is tanultam, másrészt emberekkel — beosztottakkal — korábban is foglalkoztam. Sajátos munkamódszereket persze ki kellett alakítani. Például a következetességét abban, hogy a hozzám most beosztott parancsnokok önállóak legyenek. Soha nem döntök nélkülük, de esetleg — megkérdezésük után — véleményükkel ellentétesen. Azt szeretem, ha problémáikkal jelentkeznek, mindjárt van a tarsolyukban megoldási alternatíva is. — Elégedett az apparátussal? — Általában igen. Van azonban hol javítani a munkánkon: a gyorsaságra, a nevelésre, a lakossággal való kapcsolat minőségére gondolok. — Beszéljünk ezek közül csak a nevelésről. — Rendkívül fontos! A hozzánk jelentkezők jó részében bizonyos romantikus elképzelések élnek a rendőri munkáról. Pedig krimiszinten nem lehet intézkedni! Állandóan szem előtt kell tartani, hogy a rendőrség van a lakosságért — és nem fordítva. Az állomány egy részével — éppen a nevelésen keresztül — még meg kell értetni, el kell fogadtatni: szolgálatról van szó. Hogy ez komoly pobléma, illusztrálásként: éppen az állampolgárokkal leggyakrabban találkozó rendőrök esetében — tehát akiken keresztül alakul ki elsősorban a lakosság értékítélete a belügyi munkáról — van szükség újból és újból ismereteik felújítására. Jó lenne, ha több érettségizett dolgozna közöttük, így hamarabb lennének „kész” rendőrök. Persze, az időnkénti türelmetlenségnek is megvan a magyarázata. Éppen a közelmúltban készítettünk — elsősorban Pécsre figyelve — egy felmérést: a rendelkezésre álló létszám mekkora hányadát lehet az utcára vezényelni. Az eredmény: mindössze egyharmadu- kat. Mert egy részüket iskolába vezényeltük, másokkal különböző szolgálatokat kell megerősíteni, megint mások megkereséseknek tesznek eleget. Vagyis a vezényelhető létszám túlterhelt, ami persze szüli a gondokat. — A megoldás? — Mindenekelőtt racionálisabb szolgálatszervezés. Legalább ilyen fontos a megelőző munka erősítése. S ez már nem tisztán rendőri „felségterület”. Annak érdekében, hogy javítsunk az állampolgároknak a megelőzést segítő közreműködésén, már idén lépünk előre: Komlón létrehozzuk a bűn- megelőzési tanácsot. — Eggyel több társadalmi szervezet? — Nem, koncentráltabb erő! Úgy tudom, joghallgatókat is oktat az egyetemen. — Pontosabban mondva: néhány éve meghívnak a büntetőjogi tudományos diákkörbe beszélgetésekre. Nagyon élvezem ezeket: „natúrban" jönnek a kérdések a rendőri munkáról, örülök annak, hogy közülük sokan gondolnak az egyetem befejezése után a rendőri pályára. S ez nekünk jó. Ha ugyanis hirtelenjében utánaszámolok, egy olyan fiatalember esetében, aki a katonaságot követően jön hozzánk dolgozni, legalább 7—8 évi tanulásra van szükség, mire kellően képzett rendőr lesz. Ez pedig a napi munka elől vonja el őket, s az egyetemet végzettek esetében sokkal rövidebb ilyen „kieséssel" kell számolnunk. — A képzettségen túl mi az, amit még elsősorban elvár a beosztottjaitól? — A gyorsaságot. Nem tagadom, néha talán kissé nyersen próbálok ennek érvényt szerezni — de nagyon fontosnak tartom! — Egyéves főkapitány-helyettesi tevékenysége alatt mit nem sikerült megvalósítani? — Elképzeléseinknek egy része még mindig csak a kezdetet jelző apró sikerekben jelentkezik. Ennek ugyan vannak objektív okai is, de én szeretném gyorsabbnak látni a folyamatot. Ismert a bűnözési hullám emelkedése. Megelőzésére sok jó elképzelés van a megyei rendőr-főkapitányságon, de — miközben a megye a bűnfelderítésben eredményesebb volt — a bűncselekmények emelkedésének tendenciáját nem tudtuk megállítani. Van azonban ennek egy másik oldala is: nagyon sok társadalmi probléma — az alkoholizmusra, a munka nélküli jövedelemszerzésre, a családi kapcsolatok megromlására, a vagyonkezelés hanyagságára, a társadalmi tulajdon nem kellő tiszteletére gondolok — nálunk csapódik le, holott ezek nem a rendőri munka minősítői, „csak” a felderítés a mi terhűnk. — Gondolom, e problémák jó részével kinevezése előtt is tisztában volt. Szívesen vállalta a megbízatást? — Igen, szívesen. De még mindig kíváncsi vagyok: sikerül-e jól csinálni? Volt mire támaszkodnom: nem akadt eddig olyan kérésem, amit a megyei főkapitányság, a BM ne támogatott volna. Ezzel a háttérrel — úgy vélem — tulajdonképpen nem is volt erkölcsi alapom a megbízatásra nemet mondani. — ön tagja a Megyei Tanácsnak is. — Ezt is tanulnom kell! Nem tudom még pontosan: hol az a határ, amikor a lakosság érdekében mint tanácstag járok el, s mikortól mint főkapitány-helyettes. — Nyilván bízik a jövőben. De a kezdet nehézségei közepette mi adja munkájának értelmét? — Az, hogy jobbak vagyunk, mint egy évvel ezelőtt, s — remélem — rosszabbak, mint pár év múlva. Mészáros Attila >s ' A Skála-Metró Aruház Budapesten, a Marx-téren Minden utas a Skála-Metróba... Két év múlva a duplájára nő A Dunántúli Napló is hírt adott a régóta várt budapesti Skála-Metró Áruház május eleji nyitásáról. Azóta két hónap telt el. Első ránézésre már kiderül, kevés a négy szint. A nagy érdeklődés, a központi fekvés a felső irodaépületeket is magának követelte volna. Az ABC-ben nincs zöldséges rész — helyette a Duna Tsz aluljárói standon, a közeli Lehel piacon vagy a zöldségeseknél lehet beszerezni a levesbe valót. A Sasad Tsz-szel most kötött megállapodás szerint az aluljáróban épít a tsz egy üzletet és virágokat árusít. Közvetlen az élelmiszerosz- tály bejárata mellett kapott helyet két maszek: a Trans- gmk gépével bármilyen feliratot képesek átmásolni ruhadarabokra. A szomszédos gmk kulcsmásoló gépe még sok műszaki megoldást tud — rengetegen állnak naponta itt sorba. Az osztályon bizonyos cikkék árusítása csökkent, ezzel egyidejűleg nőtt az élelmiszerek napi iparcikkek száma. A mi- relitepultnál mindig található újdonság és rengeteg az előre csomagolt hidegkonyhai és cukrásztermék. Még mindig 14 féle termék között válogathat a vásárló. Rövidesen új technológiai módosítást vezetnek be az ABC-ben — kisméretű guruló bevá sári ókocsikat vásárol nak. Átalakították az emeleti konfekció- és sportosztályt: úgy csoportosították az árukat, hogy a helyet növelve jobban védhessék a társadalmi tulajdont. Mert a nyitás óta a 40 rendész több mint 300 tolvajt csípett el. A tettenérések mellett előfordulnak nem felderített esetek is — ezek megakadályozására már megtették az óvintézkedéseket. A női, férfi-, gyermekkonfekciónál, a tini-shop-nál sok a kurrens áru: 50 iparművész és 4 gmk készíti a kisszériás termékeit az áruháznak. Az egyedi darabok árai nagyon borsosak. A jövőben ugyanis első kategóriás zsűrizett termékeket is árusítani fognak. A teraszokon kint olcsó, engedményes árukat kínálnék az eladók. Naponta 30 ezer ember fordul meg az áruház 5000 négyzetméterén. A zsúfoltság óriási. Ennek felszámolására már több intézkedés történt: megnyílt a Bajcsy-Zsilinszky oldalon egy üvegvisszaváltó, és a közelben hat raktárhelyiségük van. És mindez kevés. Azért a Skála-Metró MüÁRT-tal gazdasági társulást szervez: a Jókai utcai, Rudas László utcai és Bajcsy-Zsilinszky úti háromszöget közösen átépítenék. így újabb 5000 négyzetméter területhez jutnának, ahol mindkét partner áruját bemutató bar- kács és szabadidő-áruház épülhetne. Ádám Erika Hat községi vízmüvet adtak át Baranyában Községi vízműveket adtak át az elmúlt napokban Baranyában. Hat településen épült meg a gerincvezeték a község lakóinak pénzügyi hozzájárulásából — társulások szervezésével. Kishajmáson a termelőszövetkezet furatott kutat az elmúlt években a kerámiaüzem ellátására. Erre csatlakozhatott a település vízvezeték-hálózata, amelyet a héten adtak át. A 2,1 kilométer hosszú gerincvezetékre 84 lakóházat kötött a Baranya megyei Vízmű. Két és fél millió forintba került a beruházás. amelyből egymillió forintot a Vízügyi Alap biztosított és több mint másfél millió forintot adott össze a községi vízmű társulás. Családonként 20 000 forintot fizetnek a kis- hajmásiak tíz évi törlesztéssel. Az elmúlt héten Bogádon, Ibafán és Nagytótlaluban adtak át községi vízműveket. Bőgőd, Romonya és Nagykozár vízvezetékhálózata a termelő- szövetkezet által építtetett geA napokban adták át a kishaj mási vizvezetékhálázatot. rincre kapcsolódik. A bogádi szörpüzemhez épült vezetékre kötötték a DÉLVIÉP szakemberei a 9,4 kilométeres hálózatot, amely 9 250 000 forintba került. A községi víztársulás tagjai 15 000 forintot fizetnek családonként, mert a házi bekötéseket minden községlakó maga oldja meg. Ibafán a Megyei Tanács és a Vízügyi Alap támogatásával épült meg a gerincvezeték, valamint 500 000 forinttal hozzájárult a községi tanács. A 2368 méteres hálózatra 96 lakóházat kötöttek. Az ibafai gerincvezeték 6 millió forintba került a Baranya megyei Vízmű beruházásában. Nagytótlaluban éppúgy mint Ibafán, a meglévő kútra épült a hálózat a községi tanács tervei alapján. Közel négymillió forintot költöttek a 2629 méter vezetékre, amelyre 124 családi ház csatlakozott. A községi vízmű társulás tagjai 25 000 forintot vállaltak családonként, míq a megyei tanács 1 300 000 forinttal járult az építkezéshez. Folytatódik az átadássorozat az év második felében, mert tavaly 16 versenytárgyalást szervezett a Vízmű Társulások megyei Egyesülete többet, mint az előző öt évben összesen. Augusztusban Szulimánban, Baranyaszentgyörgyön és Tormáson, majd az ősszel Mária- kéménden, Kisdéren és Ócsár- don adnak át községi gerincvezetéket. G. M. HÉTVÉGE 3.
