Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)

1984-07-29 / 207. szám

magazin Ü Vasárnapi magazin # Vasárnapi magazin 3.) ítorok ilmam volt eljutni a „kövek és \ városába”, Ávilába. Az Adója fo­nti kisvárost VI. Alfonz már 1088- szaifoglalta a móroktól és határ­it építtette ki. (Erre vall az Euró- egyedüli, vörös kövekből épített és egészében fennmaradt, két és fél isszú városfala, az egyenként 20 e magasodó, 88 gránitbástyájával ároskapujával. Itt született és élt a ;us világban nagy tiszteletnek ör- > Nagy Szt. Teréz (1515-1582). ilomából nyíló ablakon keresztül ulatos kis ,,patió”-ba tekinthetünk amit szobra díszít. Rendkívül nagy- lú szervező volt, 32 intézmény ala- a fűződik a nevéhez. Úgy tájékoz- k itt, hogy életében népszerűtlen mert alaposan megszigorította a elita női rend életét. Templomában orio iFernandez döbbenetes erejű laphoz láncolt Krisztus” szobra le- leg a látogatót. Szokatlan realista ás a 16. századból. A spanyol rea­ls nem törekedett a szépre, a fáj- lat nemcsak a sebek, ihanem a tus-arcon kifejezett szenvedés sze- esíti meg. De ugyancsak a realizmus a kifejezése, hogy Szt. Teréz szobrát űvész, majd a későbbi hódolói se- és brokát, eredeti kelmékkel öltöz- k fel. Dr. Kováts Andor es Mezquitával at úticélja-Badacsony katamaránon lökön, illetve pénteken délelőtt tíztől e hat óráig válthatók meg a pécsi fő- yaudvaron. A lapunkból kérjük kivág- a részvételi szelvényt és azt lebélye- :tetni a vasúti pénztárnál. A szelvény Ivezményes belépésre jogosít a hévízi dőbe, továbbá a hajón azt szívesked- ek fölmutatni menetjegy helyett. \ szervezők a vonaton sakkversenyre itálják a HON-von at utasait. Az első rom helyezett értékes tárgyjutalomban zésül. Kérjük, hogy aki nevezni óhajt, készletet hozzon magával! S. Gy. A szelvény érvényes az augusztus 4-i szthely-Héviz-Badacsony úticélú HDN- natra. Felmutatásával a hévízi fürdő nztáránál féláru belépő váltható és a dacsonyból Fonyódra induló hajón m kell menetjegyet váltani. Fél évszázados művészi pálya Az orgonamivészel varázslója Az idő csak törékeny alakját hajlította meg. Művészi és em­beri magatartásában pontossá­got, fegyelmet parancsoló egyé­nisége azonban fél évszázad óta egyenletesen szigorú kriti­kusa, biztoskezű irányítója, su­gárzó katalizátora zenei éle­tünk egy igen jelentős részé­nek. Pécsi Sebestyén, a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanára, a magyar or­gonaművészet doynje, művészi pályafutásának ötvenedik év­fordulójához érkezett. De csak­nem ugyanennyi ideje áll a ha­zai zenepedagógia szolgálatá­ban is, hiszen művészi és pe­dagógiai tevékenységét — mi­ként Kodály Zoltán tanítvá­nyainak többsége — mindig is elválaszthatatlannak tartotta. Nincs is a mai magyar orgo­nisták fiatalabbja és közép- nemzedéke sorában olyan elő­adó, aki ne Pécsi Sebestyén út­mutatásával sajátította volna el a fejedelmi hangszer titkait, megszólaltatásának művészetét, sőt a zeneszerzés, az össz­hangzattan, az ellenpont, a ze­nei szerkesztés tudományát. — Ezernél is több tanítvá­nyom él a világ minden táján, akik nemzetközi viszonylatban is jelentős orgonisták, zeneszer­zők lettek, már nem is emlék­szem mindegyikükre — tűnődik el a hetvennégy éves mester. — Úgy tudom, tanár úr, kar­nagyként, illetve zeneszerzőként kezdte pályáját. — Karnagyi oklevelem 1933- ból datálódik, tehát valójában tavaly volt ötvenéves évforduló­ja hivatalos művészi pályám­nak, ezért kaptam meg akkor a második aranydiplomát. Az elsőt, 1980-ból az esztergomi tanítóképzőtől való, ahol 1930- ban végeztem. Nagyon megha­tó volt, amikor az egykori har­minchatos létszámú osztályból harmincán újra találkoztunk . . . Zeneszerzőként először 1938- ban mutatkoztam be az István király című szimfonikus költe­ményemmel. — Fél évszázados orgonamű­vészi tevékenységet szinte lehe­tetlen áttekinteni. Valamiféle szintézis, összegzés talán mégis kialakul a művészetben az idők folyamán ... — Azt hiszem, nagyon sze­rencsés ember voltam: azzcl kereshettem a kenyeremet, ami a kedvtelésem is volt. Nagyon szerettem koncertezni is, taní­tani is, és a pályám eléggé egyenletes volt. Megfordultam Európa minden jelentős zenei centrumában, koncertjeim szá­ma jóval meghaladja az ezret, és a legrangosabb fesztiválok­nak voltam vissza-visszatérő vendége. Számos dicsérő kriti­kát kaptam, az egyik olasz kri­tikus pedig — túlfűtött tempe­ramentumának megfelelően — egyenesen az orgonaművészet varázslójának nevezett. Az már szinte természetes, hogy ta­pasztalataimat igyekeztem min­den módon átadni másoknak is. Több szakkönyvet írtam az orgonáról, az orgonatanítás módszertanáról, orgonaiskolám pedig már ötödik kiadásban je­lent meg. Sz. Gy. Nyári hangulat József Attila egyik szép köl­teményéből idézünk egy sza­kaszt alábbi rejtvényünk hosz- szú soraiban. VÍZSZINTES: 1. A vers­idézet első sora (Zárt betűk: É, ö, T, G.) 14. Aki a kifogyó készletek pótlásáról gondosko­dik. 15. Érvekkel bizonygatott. 16. Pirító egynemű betűi. 17. 401 római számmal. 18. Kábí­tószerfajta. 19. Kicsoda az ille­tő? 20. ...móg; elégedetlenül dohog. 21. A versidézet máso­dik sora (Zárt betű: Z.) 23. A fotó belseje! 24. Régi portugál és brazíliai pénzegység. 26. Az Elba mellékfolyója. 27. Előadói rövidítés. 29. Zala megyei köz­ség. 31. Tiszteletbeli rövideb­ben. 32. Magyar származású természettudós, fizikus, nevéhez számos felfedezés fűződik (Já­nos, András 1704—77). 35. Szi­bériai folyó. 38. Motívum. 40. Végül is. 41. Nagy Tamás név­betűi. 42. Szállít. 44. Kétszer véve hírhedt fegyintézet az USA-ban. 45. Gubás termést hozó gazdasági növény. 46. Ál­lami bevétel. 47. Hasznos ro­varevő állat. 48. USA állam, székhelye Salem. 51. Maró ha­tású anyag. 52. A rénium ké­miai jele. 53. A világosság for­rása. 54. Szibériai folyó, hason­nevű öbölbe torkollik. 56. Ve­zényel. 58. Az ezüst vegyjele. 61. Beborít. 63. Csehszlovákiai szláv népcsoport tagja. 64. Me­rész. 66. . . .-untalan; örökösen ismételve. 68. Direkttermő sző­lőfajta. 69. Kolumbia fővárosa. 70. Lyuk tájszólással. FÜGGŐLEGES: 1. Szén és bár vegyjele. 2. Francia őr­mester, magyarul mondva: Szerzsan. 3. Napszak. 4. N. Z. 5. Sárköz legnagyobb községe. 6. Kossuth-díjas matematikus (Pál). 7. Szaglóérzék. 8. Építő­anyag. 9. Veszedelmes 10. Pest megye legfiatalabb városának lakója. 11. Belga és vatikáni autók betűjele. 12. Eke betűi össze-vissza. 13. A történetírás múzsája. 16. A versidézet har­madik sora (Zárt betűk: Y, C, M, D.) 18. Talál. 21. Zsófika egyszerűbben. 22. Kínlódik, szenved. 25. Zavarosan híg! 28. Sűrű, pamutvászon párna, dunyha tokja készül belőle. 30. Sportdressz. 33. Vallás rövidít­ve. 34. Csak félig ernyed! 36. A versidézet befejező sora (Zárt betű: K.) 37. Afrika eleje! 39. Arborétumáról nevezetes du­nántúli község. 43. Mint a *üg- gőleges 33. számú sor. 45. Ék­telen mén I 47. Gyomirtó mun­kát végez. 49. Az uralkodó he­lyett ideiglenesen kormányzó személy. 50. Csitításként, csilla­pításként mondjuk. 51. S. I. D. 52. A júniusi humorfesztivál jel­zője. 55. Romantikus angol köl­tő (1788—1824). 56. NSZK-beli, román és osztrák autók jele. 57. Akadályoz. 59. Egyetlen-em! 60. Idény. 62. Finom hálót tud sző­ni. 65. Vízi állat. 67. Sonka vé­gek! 69. A házba. H. J. Beküldendő a rejtvény megfejtése legkésőbb augusztus 6-án (hétfőn) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELE­ZŐLAPON, 7601 Pf.: 134. Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Hunya­di út 11. címre. A július 15-i lapban közölt rejt­vény megfejtése: István, a király, Hunyadi László, Grúz Állami Népi Együttes. Könyvjutalmat nyertek: Sári Gá­bor Budapest, Thomán J. u. 7/B., Dávid András Szentlőrinc, Deák F. u. 39., Pethő Lajosné Pécs, Ybl M. u. 7 3., I. 1., Jasák Éva Dobsza, Lő­rinc István Mohács, Felszabadulás Itp. 15. D., IV. 17. A könyveket postán küldjük el. Vadászat és vadgazdálkodás Vadászat Vadállományunk az elmúlt századig földünk legnagyobb részén, így hazánkban is és megyénkben is természetes környezetben — emberi be­avatkozás nélkül — élt, sza­porodott és minőségi válto­zása természetes szelekció út­ján történt. Ettől az időszaktól minden területen gyorsan csökkent a természetes környe­zet vadeltartó képessége. Ez nálunk is szükségessé tette — a meglévő vadállomány óvá­sát, illetve a gazdasági és tár­sadalmi érdekek megfelelő szintentartását — amelyhez tu­datos, tervszerű vadgazdálko­dást kellett bevezetni. Ez az utóbbi évtizedekben a vad- gazdálkodás szellemében és az alkalmazott módszerek te­kintetében egyre intenzívebbé válik. A népgazdaság különféle te­vékenységeihez hasonlóan ma mór a vadgazdálkodás is szer­vezett keretek között történik. A legnagyobb gazdálkodó szervezet az egyesületenként működő vadásztársaságok há­lózata, amely megyénk terüle­tének több mint 80 százalékán folytat vadgazdálkodást. A leg­intenzívebb nagyüzemi vad- gazdálkodás az erdő- és vad­gazdaságokban van. A vadál­lomány nagyságát tekintve ki­sebb jelentőségű, de szerve­zett vadgazdálkodás folyik az erre jogosult állami gazdasá­goknál is. Vadgazdálkodásunkat közép- és hosszú távú tervekben megfogalmazott célok határoz­zák meg és az ütemtervekben leírt előírások szabályozzák az állomány területi elhelyezését, minőségi javítását. Ezek vég­rehajtását nagyban elősegíti az adott területeken végzett kutatások, kísérletek és < megfi­gyelések és az így szerzett ta­pasztalatok a vadgazdálkodás­ban jól felhasználhatók. A gazdálkodás extenzív jel­lege mellett egyre inkább elő­térbe kerül az intenzív gazdál­kodásra való áttérés. Az állomány életfeltételei­nek biztosítása, az élőhely ki­alakítása, minőségjavító sze­lekciója egyre inkább tudatos emberi beavatkozással valósul meg. Vadgazdálkodásunk eredmé­nyessége ma már megmutat­kozik abban, hogy az állo­mány nagyságát, faj és minő­ség szerinti összetételét gaz­dasági és környezetvédelmi céljainknak megfelelően vi­szonylag rövid idő alatt (né­hány év) tudjuk szabályozni. Ezt a hatékonyabb vadgaz; dálkodást elősegítette as vis, hogy mind a felső szintű, mind az üzemi irányításban, sőt a hivatásos vadászok esetében is alkalmazási követelmény, hogy rendelkezzenek közép-, illetve felsőfokú vadgazdálko­dási szakképzettséggel. Alap­fokú szakismeretekről számot kell adni a sportvadászoknak is, még mielőtt vadász-enge­délyt kapnának és ezt nagy­ban elősegíti megyei Intéző Bizottságunk folyamatos alap­fokú oktatási programja. Vadgazdálkodásunk szakem­bereinek felkészültségét to­vább kell fokozni, mivel a me­zőgazdaság termelő szerkeze­te tovább korszerűsödik és e körülmények tovább nehezítik a vadgazdálkodást. Ez különö­sen a szántóföldi művelésű te­rületekhez kötött apróvadállo­mány esetében lényeges. Itt a gazdasági értékünk és a kör­nyezetre nézve hasznos funk­cióink fenntartása, illetve nö­velése céljából szükségessé válik az emberi beavatkozás, a szaporodás tudatos befo­lyására tett intézkedések. Az állomány fejlesztése, egyes vadfajok állományának szintentartása, a tenyésztői munkában realizálódik. Itt alapvető cél az élőszaporulat, majd a kitelepített növendék­állomány részére olyan zavar­talan körülmények megterem­tése, amelyek között biztosí­tott az állomány felnevelése. Farkas János Rádió mellett... Érzetek Manapság gyakran hallom a reggeli időjárásjelentésben ezt a — számomra új — jelzőt: „hőérzet”. Vagyis, ha mondjuk plusz 27 fok meleg lesz a kora délutáni órákban, ám szeles és felhős az idő — akkor a de­rék magyar állampolgár „hő­érzete” kevesebbet jelez, de az is lehet, hogy télen mínusz 10 foknál jobban cidrizek a kel­leténél mert jeges szelek fúj­nak. Érthető, nem? Nos, a hő­érzet mellett — nem véletlen, hogy éppen az idei gyümölcs- és zöldségszezonban — kiala­kult bennem egy új tulajdon­ság: az „árérzet”. Például: ha a rádióban a kerekasztalt körül ülő zöldség­szakemberek egyike azt mond­ja, hogy a paradicsom ára „ennyi”, akkor az én árérze­tem szerint a paradicsom ára bizony „annyi" vagyis több a kelleténél. Egy kis kitérővel sze­retném emlékeztetni az olvasó­kat az elmúlt évben tett foga­dalmamra: soha többé nem írok a harisnyanadrágok ár- és minőséghelyzetéről, mert min­den igyekezetem hiábavaló volt. A közelmúltban a gyü­mölcs- és zöldség-árvitából — amely ugye országos — is ki­léptem. Többet nem mérgelő­döm Mindenki mondja a ma­gáét, a fogyasztó pedig — aki végeredményben a rövidebbet húzza — jobb, ha hallgat. Szóval, nem avatkozom többé az ügybe — tűnődtem magam­ban — amikor az említett ke- rekasztal-beszélgetés során, eqy ingerült szakember így ki­áltott fel: „Igen... hát a leg­okosabb kereskedő a termelő és a fogyasztó!” Vagyis e két népség csak- jártatja a száját, óm a kereskedelemhez mit sem értenek. Ki ért akkor hozzá? Ő, a kereskedelmi szakember. Ér­velését tényekkel így igyekezett alátámasztani: elővette a tava­lyi ártáblázatot és sorolta a számokat, többek között a pa­radicsom árát 25—30 forintban említette és ma sem sokkal több, vagy éppen semmivel sem több. Nos, az „árérzetem" azonnal reagált a hallottakra, miszerint a paradicsom ára, ma — ahogy e sorokat írom — szerdán reggel még mindig 60 forint Pécsett, 1984. július 25- én. Lehet, hogy a fővárosban olcsóbb (amit nem hiszek), de minden gyümölcs- és zöldség­evő honfitársam általában be­jelentett lakhelyén vásárolja a portékát, és nem csupán Pes­ten. Hallom — most már két-há- rom műsorban is — hogy a gépkocsira váró jövendő autó- tulajdonosok kissé tartózkod­nak a Trabanttól, Wartburgtól, holott korábban éppen e két típus iránt nyilvánult meq fe- nenagy kereslet. Ez az elhide- gülés tapasztalható még az autóbontó-telepeken is, ahol a két NDK-s kocsi alkatrészeit senki sem vásárolja. Azért nem — mondják a riporterek meg a szakértők — mert rémhírek terjednek autós körökben, mi­szerint az említett típusok gyár­tásánál a kétütemű motorról áttérnek a négyüteműre, a le- veaő tisztasága megóvása ér­dekében. Holott erről „szó sincs...!" Pedig van róla szó, csak a nyilatkozók nem olvas­ták a Heti Világgazdaságot (1984. július 14.), amely a nem­rég Münchenben lezajlott nemzetközi körnvezetvédelmi konferencián elhangzottakat idézi: „Az NDK küldötte a kon­ferencián megerősítette: autó­ikba a kétütemű motorok he­lyett rövidesen négyüteműeket fognak szerelni... Tehát a „rémhír” igaz. Érzé­sem szerint. Még valamit a he­ti híradásokból, persze kom­mentár nékül: Budapesten épül (épült?) egy maszek szál­loda, a Viktória. Tizenöt vállal­kozó dobta össze a szükséges 30 milliót. Ha beindul a brájz- li, a vállalkozók fejenkénti ha­vi haszna kb. 20 ezer forint lesz. A befektetés rövid időn belül megtérül. A közérzetem egyébként jó. Rab Ferenc Pécsi Sebestyén az orgonánál

Next

/
Oldalképek
Tartalom