Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-29 / 207. szám
magazin Ü Vasárnapi magazin # Vasárnapi magazin 3.) ítorok ilmam volt eljutni a „kövek és \ városába”, Ávilába. Az Adója fonti kisvárost VI. Alfonz már 1088- szaifoglalta a móroktól és határit építtette ki. (Erre vall az Euró- egyedüli, vörös kövekből épített és egészében fennmaradt, két és fél isszú városfala, az egyenként 20 e magasodó, 88 gránitbástyájával ároskapujával. Itt született és élt a ;us világban nagy tiszteletnek ör- > Nagy Szt. Teréz (1515-1582). ilomából nyíló ablakon keresztül ulatos kis ,,patió”-ba tekinthetünk amit szobra díszít. Rendkívül nagy- lú szervező volt, 32 intézmény ala- a fűződik a nevéhez. Úgy tájékoz- k itt, hogy életében népszerűtlen mert alaposan megszigorította a elita női rend életét. Templomában orio iFernandez döbbenetes erejű laphoz láncolt Krisztus” szobra le- leg a látogatót. Szokatlan realista ás a 16. századból. A spanyol reals nem törekedett a szépre, a fáj- lat nemcsak a sebek, ihanem a tus-arcon kifejezett szenvedés sze- esíti meg. De ugyancsak a realizmus a kifejezése, hogy Szt. Teréz szobrát űvész, majd a későbbi hódolói se- és brokát, eredeti kelmékkel öltöz- k fel. Dr. Kováts Andor es Mezquitával at úticélja-Badacsony katamaránon lökön, illetve pénteken délelőtt tíztől e hat óráig válthatók meg a pécsi fő- yaudvaron. A lapunkból kérjük kivág- a részvételi szelvényt és azt lebélye- :tetni a vasúti pénztárnál. A szelvény Ivezményes belépésre jogosít a hévízi dőbe, továbbá a hajón azt szívesked- ek fölmutatni menetjegy helyett. \ szervezők a vonaton sakkversenyre itálják a HON-von at utasait. Az első rom helyezett értékes tárgyjutalomban zésül. Kérjük, hogy aki nevezni óhajt, készletet hozzon magával! S. Gy. A szelvény érvényes az augusztus 4-i szthely-Héviz-Badacsony úticélú HDN- natra. Felmutatásával a hévízi fürdő nztáránál féláru belépő váltható és a dacsonyból Fonyódra induló hajón m kell menetjegyet váltani. Fél évszázados művészi pálya Az orgonamivészel varázslója Az idő csak törékeny alakját hajlította meg. Művészi és emberi magatartásában pontosságot, fegyelmet parancsoló egyénisége azonban fél évszázad óta egyenletesen szigorú kritikusa, biztoskezű irányítója, sugárzó katalizátora zenei életünk egy igen jelentős részének. Pécsi Sebestyén, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanára, a magyar orgonaművészet doynje, művészi pályafutásának ötvenedik évfordulójához érkezett. De csaknem ugyanennyi ideje áll a hazai zenepedagógia szolgálatában is, hiszen művészi és pedagógiai tevékenységét — miként Kodály Zoltán tanítványainak többsége — mindig is elválaszthatatlannak tartotta. Nincs is a mai magyar orgonisták fiatalabbja és közép- nemzedéke sorában olyan előadó, aki ne Pécsi Sebestyén útmutatásával sajátította volna el a fejedelmi hangszer titkait, megszólaltatásának művészetét, sőt a zeneszerzés, az összhangzattan, az ellenpont, a zenei szerkesztés tudományát. — Ezernél is több tanítványom él a világ minden táján, akik nemzetközi viszonylatban is jelentős orgonisták, zeneszerzők lettek, már nem is emlékszem mindegyikükre — tűnődik el a hetvennégy éves mester. — Úgy tudom, tanár úr, karnagyként, illetve zeneszerzőként kezdte pályáját. — Karnagyi oklevelem 1933- ból datálódik, tehát valójában tavaly volt ötvenéves évfordulója hivatalos művészi pályámnak, ezért kaptam meg akkor a második aranydiplomát. Az elsőt, 1980-ból az esztergomi tanítóképzőtől való, ahol 1930- ban végeztem. Nagyon megható volt, amikor az egykori harminchatos létszámú osztályból harmincán újra találkoztunk . . . Zeneszerzőként először 1938- ban mutatkoztam be az István király című szimfonikus költeményemmel. — Fél évszázados orgonaművészi tevékenységet szinte lehetetlen áttekinteni. Valamiféle szintézis, összegzés talán mégis kialakul a művészetben az idők folyamán ... — Azt hiszem, nagyon szerencsés ember voltam: azzcl kereshettem a kenyeremet, ami a kedvtelésem is volt. Nagyon szerettem koncertezni is, tanítani is, és a pályám eléggé egyenletes volt. Megfordultam Európa minden jelentős zenei centrumában, koncertjeim száma jóval meghaladja az ezret, és a legrangosabb fesztiváloknak voltam vissza-visszatérő vendége. Számos dicsérő kritikát kaptam, az egyik olasz kritikus pedig — túlfűtött temperamentumának megfelelően — egyenesen az orgonaművészet varázslójának nevezett. Az már szinte természetes, hogy tapasztalataimat igyekeztem minden módon átadni másoknak is. Több szakkönyvet írtam az orgonáról, az orgonatanítás módszertanáról, orgonaiskolám pedig már ötödik kiadásban jelent meg. Sz. Gy. Nyári hangulat József Attila egyik szép költeményéből idézünk egy szakaszt alábbi rejtvényünk hosz- szú soraiban. VÍZSZINTES: 1. A versidézet első sora (Zárt betűk: É, ö, T, G.) 14. Aki a kifogyó készletek pótlásáról gondoskodik. 15. Érvekkel bizonygatott. 16. Pirító egynemű betűi. 17. 401 római számmal. 18. Kábítószerfajta. 19. Kicsoda az illető? 20. ...móg; elégedetlenül dohog. 21. A versidézet második sora (Zárt betű: Z.) 23. A fotó belseje! 24. Régi portugál és brazíliai pénzegység. 26. Az Elba mellékfolyója. 27. Előadói rövidítés. 29. Zala megyei község. 31. Tiszteletbeli rövidebben. 32. Magyar származású természettudós, fizikus, nevéhez számos felfedezés fűződik (János, András 1704—77). 35. Szibériai folyó. 38. Motívum. 40. Végül is. 41. Nagy Tamás névbetűi. 42. Szállít. 44. Kétszer véve hírhedt fegyintézet az USA-ban. 45. Gubás termést hozó gazdasági növény. 46. Állami bevétel. 47. Hasznos rovarevő állat. 48. USA állam, székhelye Salem. 51. Maró hatású anyag. 52. A rénium kémiai jele. 53. A világosság forrása. 54. Szibériai folyó, hasonnevű öbölbe torkollik. 56. Vezényel. 58. Az ezüst vegyjele. 61. Beborít. 63. Csehszlovákiai szláv népcsoport tagja. 64. Merész. 66. . . .-untalan; örökösen ismételve. 68. Direkttermő szőlőfajta. 69. Kolumbia fővárosa. 70. Lyuk tájszólással. FÜGGŐLEGES: 1. Szén és bár vegyjele. 2. Francia őrmester, magyarul mondva: Szerzsan. 3. Napszak. 4. N. Z. 5. Sárköz legnagyobb községe. 6. Kossuth-díjas matematikus (Pál). 7. Szaglóérzék. 8. Építőanyag. 9. Veszedelmes 10. Pest megye legfiatalabb városának lakója. 11. Belga és vatikáni autók betűjele. 12. Eke betűi össze-vissza. 13. A történetírás múzsája. 16. A versidézet harmadik sora (Zárt betűk: Y, C, M, D.) 18. Talál. 21. Zsófika egyszerűbben. 22. Kínlódik, szenved. 25. Zavarosan híg! 28. Sűrű, pamutvászon párna, dunyha tokja készül belőle. 30. Sportdressz. 33. Vallás rövidítve. 34. Csak félig ernyed! 36. A versidézet befejező sora (Zárt betű: K.) 37. Afrika eleje! 39. Arborétumáról nevezetes dunántúli község. 43. Mint a *üg- gőleges 33. számú sor. 45. Éktelen mén I 47. Gyomirtó munkát végez. 49. Az uralkodó helyett ideiglenesen kormányzó személy. 50. Csitításként, csillapításként mondjuk. 51. S. I. D. 52. A júniusi humorfesztivál jelzője. 55. Romantikus angol költő (1788—1824). 56. NSZK-beli, román és osztrák autók jele. 57. Akadályoz. 59. Egyetlen-em! 60. Idény. 62. Finom hálót tud szőni. 65. Vízi állat. 67. Sonka végek! 69. A házba. H. J. Beküldendő a rejtvény megfejtése legkésőbb augusztus 6-án (hétfőn) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON, 7601 Pf.: 134. Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A július 15-i lapban közölt rejtvény megfejtése: István, a király, Hunyadi László, Grúz Állami Népi Együttes. Könyvjutalmat nyertek: Sári Gábor Budapest, Thomán J. u. 7/B., Dávid András Szentlőrinc, Deák F. u. 39., Pethő Lajosné Pécs, Ybl M. u. 7 3., I. 1., Jasák Éva Dobsza, Lőrinc István Mohács, Felszabadulás Itp. 15. D., IV. 17. A könyveket postán küldjük el. Vadászat és vadgazdálkodás Vadászat Vadállományunk az elmúlt századig földünk legnagyobb részén, így hazánkban is és megyénkben is természetes környezetben — emberi beavatkozás nélkül — élt, szaporodott és minőségi változása természetes szelekció útján történt. Ettől az időszaktól minden területen gyorsan csökkent a természetes környezet vadeltartó képessége. Ez nálunk is szükségessé tette — a meglévő vadállomány óvását, illetve a gazdasági és társadalmi érdekek megfelelő szintentartását — amelyhez tudatos, tervszerű vadgazdálkodást kellett bevezetni. Ez az utóbbi évtizedekben a vad- gazdálkodás szellemében és az alkalmazott módszerek tekintetében egyre intenzívebbé válik. A népgazdaság különféle tevékenységeihez hasonlóan ma mór a vadgazdálkodás is szervezett keretek között történik. A legnagyobb gazdálkodó szervezet az egyesületenként működő vadásztársaságok hálózata, amely megyénk területének több mint 80 százalékán folytat vadgazdálkodást. A legintenzívebb nagyüzemi vad- gazdálkodás az erdő- és vadgazdaságokban van. A vadállomány nagyságát tekintve kisebb jelentőségű, de szervezett vadgazdálkodás folyik az erre jogosult állami gazdaságoknál is. Vadgazdálkodásunkat közép- és hosszú távú tervekben megfogalmazott célok határozzák meg és az ütemtervekben leírt előírások szabályozzák az állomány területi elhelyezését, minőségi javítását. Ezek végrehajtását nagyban elősegíti az adott területeken végzett kutatások, kísérletek és < megfigyelések és az így szerzett tapasztalatok a vadgazdálkodásban jól felhasználhatók. A gazdálkodás extenzív jellege mellett egyre inkább előtérbe kerül az intenzív gazdálkodásra való áttérés. Az állomány életfeltételeinek biztosítása, az élőhely kialakítása, minőségjavító szelekciója egyre inkább tudatos emberi beavatkozással valósul meg. Vadgazdálkodásunk eredményessége ma már megmutatkozik abban, hogy az állomány nagyságát, faj és minőség szerinti összetételét gazdasági és környezetvédelmi céljainknak megfelelően viszonylag rövid idő alatt (néhány év) tudjuk szabályozni. Ezt a hatékonyabb vadgaz; dálkodást elősegítette as vis, hogy mind a felső szintű, mind az üzemi irányításban, sőt a hivatásos vadászok esetében is alkalmazási követelmény, hogy rendelkezzenek közép-, illetve felsőfokú vadgazdálkodási szakképzettséggel. Alapfokú szakismeretekről számot kell adni a sportvadászoknak is, még mielőtt vadász-engedélyt kapnának és ezt nagyban elősegíti megyei Intéző Bizottságunk folyamatos alapfokú oktatási programja. Vadgazdálkodásunk szakembereinek felkészültségét tovább kell fokozni, mivel a mezőgazdaság termelő szerkezete tovább korszerűsödik és e körülmények tovább nehezítik a vadgazdálkodást. Ez különösen a szántóföldi művelésű területekhez kötött apróvadállomány esetében lényeges. Itt a gazdasági értékünk és a környezetre nézve hasznos funkcióink fenntartása, illetve növelése céljából szükségessé válik az emberi beavatkozás, a szaporodás tudatos befolyására tett intézkedések. Az állomány fejlesztése, egyes vadfajok állományának szintentartása, a tenyésztői munkában realizálódik. Itt alapvető cél az élőszaporulat, majd a kitelepített növendékállomány részére olyan zavartalan körülmények megteremtése, amelyek között biztosított az állomány felnevelése. Farkas János Rádió mellett... Érzetek Manapság gyakran hallom a reggeli időjárásjelentésben ezt a — számomra új — jelzőt: „hőérzet”. Vagyis, ha mondjuk plusz 27 fok meleg lesz a kora délutáni órákban, ám szeles és felhős az idő — akkor a derék magyar állampolgár „hőérzete” kevesebbet jelez, de az is lehet, hogy télen mínusz 10 foknál jobban cidrizek a kelleténél mert jeges szelek fújnak. Érthető, nem? Nos, a hőérzet mellett — nem véletlen, hogy éppen az idei gyümölcs- és zöldségszezonban — kialakult bennem egy új tulajdonság: az „árérzet”. Például: ha a rádióban a kerekasztalt körül ülő zöldségszakemberek egyike azt mondja, hogy a paradicsom ára „ennyi”, akkor az én árérzetem szerint a paradicsom ára bizony „annyi" vagyis több a kelleténél. Egy kis kitérővel szeretném emlékeztetni az olvasókat az elmúlt évben tett fogadalmamra: soha többé nem írok a harisnyanadrágok ár- és minőséghelyzetéről, mert minden igyekezetem hiábavaló volt. A közelmúltban a gyümölcs- és zöldség-árvitából — amely ugye országos — is kiléptem. Többet nem mérgelődöm Mindenki mondja a magáét, a fogyasztó pedig — aki végeredményben a rövidebbet húzza — jobb, ha hallgat. Szóval, nem avatkozom többé az ügybe — tűnődtem magamban — amikor az említett ke- rekasztal-beszélgetés során, eqy ingerült szakember így kiáltott fel: „Igen... hát a legokosabb kereskedő a termelő és a fogyasztó!” Vagyis e két népség csak- jártatja a száját, óm a kereskedelemhez mit sem értenek. Ki ért akkor hozzá? Ő, a kereskedelmi szakember. Érvelését tényekkel így igyekezett alátámasztani: elővette a tavalyi ártáblázatot és sorolta a számokat, többek között a paradicsom árát 25—30 forintban említette és ma sem sokkal több, vagy éppen semmivel sem több. Nos, az „árérzetem" azonnal reagált a hallottakra, miszerint a paradicsom ára, ma — ahogy e sorokat írom — szerdán reggel még mindig 60 forint Pécsett, 1984. július 25- én. Lehet, hogy a fővárosban olcsóbb (amit nem hiszek), de minden gyümölcs- és zöldségevő honfitársam általában bejelentett lakhelyén vásárolja a portékát, és nem csupán Pesten. Hallom — most már két-há- rom műsorban is — hogy a gépkocsira váró jövendő autó- tulajdonosok kissé tartózkodnak a Trabanttól, Wartburgtól, holott korábban éppen e két típus iránt nyilvánult meq fe- nenagy kereslet. Ez az elhide- gülés tapasztalható még az autóbontó-telepeken is, ahol a két NDK-s kocsi alkatrészeit senki sem vásárolja. Azért nem — mondják a riporterek meg a szakértők — mert rémhírek terjednek autós körökben, miszerint az említett típusok gyártásánál a kétütemű motorról áttérnek a négyüteműre, a le- veaő tisztasága megóvása érdekében. Holott erről „szó sincs...!" Pedig van róla szó, csak a nyilatkozók nem olvasták a Heti Világgazdaságot (1984. július 14.), amely a nemrég Münchenben lezajlott nemzetközi körnvezetvédelmi konferencián elhangzottakat idézi: „Az NDK küldötte a konferencián megerősítette: autóikba a kétütemű motorok helyett rövidesen négyüteműeket fognak szerelni... Tehát a „rémhír” igaz. Érzésem szerint. Még valamit a heti híradásokból, persze kommentár nékül: Budapesten épül (épült?) egy maszek szálloda, a Viktória. Tizenöt vállalkozó dobta össze a szükséges 30 milliót. Ha beindul a brájz- li, a vállalkozók fejenkénti havi haszna kb. 20 ezer forint lesz. A befektetés rövid időn belül megtérül. A közérzetem egyébként jó. Rab Ferenc Pécsi Sebestyén az orgonánál
