Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-28 / 206. szám
Kísérletek a pécsi Honvéd Kórházban Égési sebet gyógyított a lézer Elterjedt a hír: a pécsi Honvéd Kórház égési osztályán lézerrel is gyógyítanak égési sérüléseket szenvedett betegeket. A legelső esetet dr. Török Zoltán, az égési osztály főorvosa mondja el: — Már nyolc hónapja kezelték az egyik vidéki intézetben azt a fiatalembert, akinél először próbáltuk ki a lézert. A mélyszöveteket érintő sérülést szenvedett betegnél minden addigi kezelés sikertelen maradt, a bőrátültetések lelökődtek. Amikor hozzánk került, még tele volt gyógyulatlan sebekkel, és fizikailag rendkívül leromlott állapotban volt. Először az ilyenkor szokásos módon készítettük elő az újabb bőrátültetési műtétet, ami úgy tűnt, sikerült. Ám pár nap múlva kezdtek a friss szövetdarabok lelökődni és újabb sebek keletkeztek. Ekkor gondoltunk a lézerre. — A lézerrel való próbálkozás gondolatának nyilván volt előzménye.- — Igen. Ezt megelőzően fialtattam egy szovjet professzor előadását sikeres esetekről, olvastam róla külföldi szakiroda- lomban. Azt is hallottuk, hogy Pécsre jött, a Janus Pannonius Tudománvegvetem fizika tanszékére dr. Kozma László professzor, aki foglalkozik lézerrel1, és vannak különböző készülékei. Konzultáltunk vele, és végül a Hélium-Neon lézert bocsátotta a rendelkezésünkre, amelynek tulajdonsága, hogy az élő szövetek biológiai stimulálására alkalmas. Az előbb említett fiatalembernél próbáltuk ki. Az eredményen maqunk is meglepődtünk: nyolc alkalommal kezeltük lézerrel a sebeket és gyönyörűen megindult a hámképződés, a még le nem lökődött átültetett bőrdarabok fennmaradtak, a sebek begyógyultak. — A lézer tehát a jövő gyógyító eszközének tekinthető? Forradalmasíthatja az égési sérülések gyógyítását? — Eddig tíz esetben alkalmaztuk a lézert és ebből hét esetben lett pozitív az eredmény. Mégis ennek ellenére óvok mindenkit, hogy a lézert valami csodatévő eljárásnak tekintse! A mélyebb szöveteket roncsoló, nagyfelületű égési sebeket semmiféle egyéb módszer nem gyógyítja be, egyetlen eljárás lehetséges: a sebek mielőbbi befedése, vagyis a bőrátültetés. Ez lehet vagy preparált idegen anyagi például állati eredetű bői) vagy saját testből vett bőrszövet. Ezek jó megtapadására, a hámszövetek képzésére a legnagyobb az esély közvetlen a sérülés 4. HÉTVÉGE utáni idő, de mindenképpen 6 héten belül ke'fl elvégezni a bőrátültetést. Az égési sérülés azonban olyan nagy stresszt jelent a szervezet számára, hogy az immunrendszere megzavarodik, a hámképző képesség megváltozik. Ilyenkor nehezen gyógyulnak a sebek és könnyen kicsúszhatunk az optimális időből. Nos, ebben az esetben, a szövetek stimulálására, a hámképzés gyorsítására, szabályozására alkalmas a lézer. — A lézernek miben áll a gyógyító hatása? — Még nem tudjuk pontosan. Ezért is kell óvatosan bánni a következtetésekkel. Szerencsére a Honvéd Kórház vezetése segíti munkánkat, így létrehozhattunk egy úgynevezett lézer-teamet. Most vizsgáljuk különböző módszerekkel, hogy a lézersugárnak mely tulajdonsága az, amely kifejti a hatást. A kísérleteket a kórbonctani intézettel együtt végezzük, ahol lézerrel kezelt különböző szöveteken végeznek vizsgálatokat. — Azt viszont tudjuk, hogy a lézerek közül a széndioxid lézer-késsel vérzésmentes operáció végezhető. Nálunk ennek nagy jelentősége lenne, hiszen az égett bőrszövet eltávolítása rendkívül nagy vérzéssel jár. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a kórház sebészetével közösen hoznánk létre lézerműtőt. Az általunk kipróbált lézer pedig gyakorlatilag minden nehezen gyógyuló sebnél alkalmazható. Sarok Zsuzsa Másfél órát bolyongtunk a cseppkövek világában, míg az idegenvezető kihozta a csoportot a szikla mélyből a napvilágra. Az aggteleki barlangnak ez a bejárata kétszáz méterre van a határtól. „Az a domb már Csehszlovákia” — mondta és mutatott északra, mi meg hunyorgó szemmel tekintettünk át a szomszédba. Túloldalt a szelíden ívelő domb alján a rét sötétebbnek látszott, mint az, amely még a határon innen a lábunk előtt fuldoklott a kánikulában. A feltűnő színkülönbség valójában egy nagy bárányfelhő tréfája volt, mégis akadt köztünk olyan, aki megjegyezte: „Mennyivel zöldebb ott a fű!” S persze a párjául kívánkozó válasz sem késett. „A szomszéd rétje mindig zöldebb!” Az elmúlt' hetekben hazánk e legészakibb táján töltöttem szabadságom egy részét, s most nem állhatom meg, hogy Lelassult a tanácsi bérlakások eladása Vétel — ár nélkül? Eladó lakások a Kodály Zoltán u. 19-ben Erb János felvétele A zavarrá neheződő meglepetés teljesen érthető. Ha a jogban kevéssé jártas is, de a mindennapok gyakorlatában jól eligazodók ugyanis tisztában vannak, azzal: akármilyen adás-vételi szerződés, sőt: azt megelőzően a vásárlási szándék kinyilvánítása is csak a vételár Ismeretében képzelhető el. Csakhogy mit csináljon az, aki tanácsi bérlakásban lakik, s egy levelet kap a Pécsi Ingatlankezelő Vállalattól: nyilatkozzon, hogy szándékában áll-e az ingatlan megvétele? Ám a vételár nincsen megjelölve ... A lakásügyekben eligazodni: nem könnyű. Alig pár éve vaskos „jogszabályhalmaz” jelentett újat e rendelkezések sorában, sokan bújták — tanulmányozták, sokak alig értettek meg belőle valamit. Aminek annyiban jelentősége van, hogy az ingatlanforgalom az utóbbi években meggyorsult, a tájékozottság e területen nem felesleges. A felfutó folyamat részese az is, hogy állami tulajdonban lévő lakásokat el lehet adni magánszemélyeknek. Erről — részleteiben, de nem teljeseri újként — egy 1969- ben megjelent, majd 1982. októberében módosított jogszabály rendelkezik. A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat ingatlan- közvetítő irodája azonnal munkához fogott. Hamarosan mintegy 300 címet tartalmazó listát küldtek el a városi tanács építési osztályára, hogy választ kapjanak: a jelöltek közül melyik lakások adhatók el magán- személyeknek. Tudni kell: maga a PIK is szeretne „megszabadulni" jó- néhány lakástól. Elsősorban a házkezelőségektől távolabb eső bérleményektől, de azoktól is, amelyek szórványosan, itt-ott, a város különböző pontjain vannak. Szándékukat gazdasági szempontok indokolják. Másrészt a tanácsi lakások bérlői is bejelenthetik vételi szándékukat, mégpedig elvileg bármelyikre. Néhány feltételnek azonban meg kell lennie, ezekre később visszatérünk. Maradjunk egyelőre a már említett 300-as listánál. Dr. Be- nyovszky Imre, a PIK ingatlan- közvetítő irodájának vezetője mondja: — Az 1982. októberében megjelent jogszabályt követően hosszan kellett várnunk arra a városi tanácsi■ rendeletre, amely részleteiben rögzíti az állami bérlakások eladhatóságának feltételeit. Mi már 1982. őszén elkezdtük gyűjteni a kérelmeket, s tavaszra állítottuk össze a 300-as listát. A tanácsi rendelet végül is a következő év elején jelent meg. A vb azonban csak augusztusban tudott előterjesztésünkkel érdemben foglalkozni, végül úgy határozott, hogy 30 lakás eladható. A többit újra kell vizsgálni. A határozatot szeptemberben kaptuk meg, addig „pangott" Pécsett az állami ingatlanok forgalma, ami azért érintett bennünket, kellemetlenül, mert az ügyfelek minket ostromoltak, nem a tanácsot, mi pedig nem tudtunk választ adni. A listán maradó 270 lakás esetében a „visszatartás" indoka lényegében az volt, hogy a tanácsi rendelet megjelenését követően a végrehajtó bizottság megalapozottabban dönthet. Azóta az ingatlanközvetítő iroda részben megváltoztatott és bővebb listát küldött el a városi tanács építési osztályára. Az ingatlanközvetítő iroda által összeállított listákon eddig csak olyan lakások szerepeltek, amelyekre a bérlők jelentettek be vételi szándékot (tehát nem a házkezelőségek kezdeményezték az eladást). Az állami ingatlanok „piacképessége” természetesen számos feltétel függvénye. Például különböző hatóságok (Műemlék Felügyelőség, Szénbánya, IKV műszaki osztálya) jóváhagyását kell kérni. Megint tarkább lesz a kép, ha azt nézzük: a többlakásos épületben mennyi a lakószobák száma. Ha összesen hatnál kevesebb, nem kell társasházzá „szerveződni”, ha több, egyedül ez a járható út. Amíg mindez kiderül, minden akadály elhárul, a vélemények rendelkezésre állnak, elkészülnek a műszaki rajzok (a tár- sasház-alapítási okiratok mellékleteként), ez hosszú időt igényel. Még akkor sincsen vége a folyamatnak, hiszen a PIK igazgatási osztályának el kell végeznie a szükséges jogi teendőket, el kell készíteni az alapító okiratot, a földhivatalnál be kell jegyeztetni a társasházat, s csak ezt követően köti meg a PIK a szerződést a volt bérlőivel. Dr. Benyovszky Imre szerint a bérlő vételi szándékának bejelentésétől az adás-vételi szerződés megkötéséig jó esetben legkevesebb fél év telik el. A másik lehetőség: a házke- zelőség ajánlja fel a lakást a bérlőnek megvételre. Itt azonban gond van a mai gyakorlatban: tudniillik — mint a bevezetőben említettük — nem tudnak vételárat közölni, nagyjából értéket pedig nem ajánlhatnak. Hogy miért? Az az előbb említett fél év csak jó esetben ennyi. Ugyanakkor az ingatlanok értéke — halottuk dr. Benyovszky Imrétől — soha sem stabil, szinte hétről-hétre változik. Nymodon természetesen lelassult az állami lakások személyi tulajdonba adásának folyamata, s ha a PIK „stratégiai alapon" döntött úgy, hogy a lehető legkésőbb közli a vevőjelöltekkel a vételárat, akkor ezt hibás stratégiának kell minősítenünk. — Valóban úgy tűnik. — mondja dr. Benyovszky Imre —, hogy változtatnunk kell a gyakorlaton. Fel kell becsülnünk a házkezelőségek által felajánlott lakások értékét, legalább megközelítőleg, hogy vételárat jelölhessünk meg. Egyébként az ilyen lakások eladásának meggyorsítása nekünk is érdekünk, jóllehet: a bevétel zöme a tanács fejlesztési alapjára kerül. Talán ezért is van, hogy eddig a napi árhoz kellett ragaszkodnunk ... Az ingatlanközvetítő irodában hallottak szerint jelenleg mintegy ezer olyan lakás van, a városban, amely állami tulajdonból személyibe kerülhet, s ezek nagy része a folyamat valamelyik fázisában van már. — Számolhatunk a közeljövőtől azzal is — mondta az iroda vezetője —, hogy az állami lakások eladása fel fog gyorsulni. A tanácsrendelet már megvan, szándékukban áll a házkezelőségek által vételre felajánlott lakások árát közölni a vevőkkel, a végrehajtó bizottság sűrűbben foglalkozhat a témával, s hozhat az eladásról döntént. Ezek eredményeként úgy vélem, hogy a fél év minden esetben ennyi lesz, s nem több. Mészáros Attila a „szomszéd rétje” szemlélet veszélyeit is vállalva, felidézzem néhány olyan tapasztalatomat, amiken nekünk pécsieknek véleményem szerint érdemes elgondolkodnunk. Miskolc most, hosszabb ott tartózkodás után előítéleteket rombolt bennem. Kétség kívül aligha pályázhat az ország legszebb városa címre, összképére az ipar nyomja rá sajátos bélyegét. Az utóbbi évtizedekben épült többszintes lakóházaira ugyanazon jelzőket lehet sütni, mint a hasonló pécsiekre: szürkék, egyhangúak. Mégis, ez közel negyedmifliós város úgy maradt meg bennem’, mint a rózsák városa. Keresz- tül-kasul utazva a sok emeletes házak előtt épp úgy, mint a családi porták kertjében valóságos rózsaerdőket láttam. A miskolci Jrertészeti vállalat, a miskolci lakosok annyi rózsatövet ültettek ki és gondoznak a közterületeken, hogy a virágtolvajt valószínűleg a bőség zavara tántorítja el szándékától, vagy ha mégsem, tettének következménye fel sem tűnik. Azért tartom ezt figyelemre méltónak, mert Pécsett, a lakóházak előtti virágosítás témájánál gyakran hangzik el kifogásként: hiába ültetünk virágot, úgyis ellopják, letapossák. Ugyanígy feltűnő volt a Miskolcon és Egerben is a rengeteg fenyő és más örökzöld dísznövény az utcákon, parkokban. Nálunk ez kevésbé divat, pedig tagadhatatlan városképi előnyei vannak: más növényekkel, fákkal ellentétben ezek nemcsak néhány hónapig zöldellnek, s nem szemetelnek lombhullás idején. S, ahogy Miskolcon és Egerben nem, úgy itt sem hordanák el többségét karácsonyfának. Eger Pécshez hasonlóan kedvelt idegenforgalmi centrum. Mint minden ilyen városban, fontos kérdés, hogyan segítsük a turisták tájékozódását. A hevesi megyeszékhelyen esztétikus és praktikus megoldást találtak: néhányszáz méterenként díszítő elemként is szolgáló tájékoztató faoszlopokat állítottak ki az utcasarkokra. Ezek mindenki számára közérthetően mutatják az irányt, mi merre van és milyen messze attól a ponttól, ahol figyelik. S végül az üdülőterületekről. Ebben a földrajzi elhelyezkedést tekintve sok hasonlóság mutatkozik Pécs és Miskolc között: ami nekünk a Malomvölgy és Orfű, az Miskolcnak Tapolca és Lillafüred. A természeti adottságokat, de mégin- kább az üdülőterületek kiépítettségét, a turisták ellátását szolgáló kereskedelmi létesítményeket dőreség lenne össze- hasonlítgatni: Lillafürednek és Miskolc-Tapolcának több évtizedes előnye van a mi Őriünkkel és Malomvölgyünkkel szemben. Legfeljebb követendő példaként szolgálhatnak. Dunai Imre DurumbúzábAI száraztészta Durumbúzából készült tészta gyártását kezdték meg a székesfehérvári tésztagyárban. A termékújdonság magas fehérje- és sikértartalmú, főzésekor nem „ázik el”. Hozzáláttak a kukorica- liszt és a durumbúza őrlemény keverékéből készített tészta próbagyártásához is. A termék mindkét alapanyagának előnyös tulajdonságait megőrizte: aranysárga színű, magas fehérjetartalmú, s jól főzhető, melegíthető. Várhatóan nemcsak a hazai fogyasztók körében lesz népszerű, hanem külföldön is piacképes lesz. A szomszéd rétje
