Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-28 / 206. szám
I városok vállaljanak oagyobb szerepet a megye és a községek kapcsolatában Helyben a járás Féléves tapasztalatok a járások megszűnése után Az Országgyűlés téli ülésszakán elfogadott alkotmánymódosítás eredményeként a 41. § (2) bekezdésének új szövege 1984. január 1 -tői már nem teszi lehetővé a megyék területének járásokra történő felosztását. A döntés történelmi jelentőségű, hiszen a felszabadulás előtti magyar közigazgatásban és a szocialista államigazgatásban is 1950-től kezdve a járási irányító szervek jelentős irányító és szervező funkciót töltöttek be. Céltadatosan Helyüket és szerepüket 1984 január 1-től részben a városi pórt, társadalmi és állami szervek, részben a megyei irányító szervek vették át. Nagyon jelentős célja volt a járások kiiktatásának a helyi (községi, nagyközségi) irányító szervek szerepének, önállóságának és hatáskörének növelése. így például a járási tanácsi hivatalnál intézett elsőfokú ügyek 70%-a a községi, nagyközségi tanácsokhoz került, s csak 30%-át intézik továbbra is a városokban. Baranyában már 1984. előtt is tettünk olyan irányú terület- szervezési és irányítást korszerűsítő lépéseket, amelyek számoltak a járások várható megszűnésével és a városok megnövekvő szerepével. Elegendő, ha csak az 1979. január 1-vel végrehajtott átszervezésekre utalok, amelynek eredményeként megszűnt a pécsi járás, s a járás irányító szerepét a volt járás középső részén Pécs városa vette át. Ugyanakkor helyeztük át a volt sásdi járás központiát Komlóra, s hoztuk létre előbb Siklóson, majd Szigetváron a közös városi-járási pártbizottságokat. Az 1971-től hatályos tanács- törvényünk (amelyet az Elnöki Tanács 1984. január 1-vel az 1983. évi 26. tvr-rel módosított) a járási tanácsi hivatalok hatáskörét még elég széles körben határozta meg. Ezek a hatáskörök azonban több magasszintű szervezeti döntés következtében fokozatosan csökkentek (pl. 1978-ban a termelőszövetkezetek állami irányítása is a járásoktól a megyéhez került) s 1984. előtt mór több jelentős ágazati irányítási feladatot csak a városi tanácsi szervekkel közösen tudtak megoldani, pl. közös egészségügyi, munkaügyi és sportszervek útján. Ezzel párhuzamosan épült ki és fejlődött Pécs megyei város körül arányos elhelyezkedéssel városhálózatunk. Egyre több község került közvetlen városi irányítása aló, — 1984. január 1. előtt már 36 városkörnyéki községünk volt. Folyamatosan megerősödtek és egyre-másra számban is gyarapodtak nagyközségeink (11). Nem volt véletlen tehát a megyei párt és állami vezetés azon elhatározása, hogy a járások megszüntetésekor támaszkodott az eddigi megyei tapasztalatokra, figyelembe vette a megye településhálózatának sajátosságait és épített arra a hosszabb- tóvra szóló közigazgatási elképzelésre, amelynek alapját a helyi közigazgatási egységek (városok, nagyközségek és községek) képezik, s hosszabb távú célja, az ún. kétfokozatú irányítási rendszer kialakítása. Mindezeket figyelembe véve céltudatosan és szervezetten hajtottuk végre 1984. január 1- vel ezt a nagy jelentőségű átszervezést. Kém okozod megtorpanást Hogyan alakult az átszervezés után a helyi irányítási rendszer, és milyen tapasztalatokat szereztünk féléves működése alapján? — E kérdésre kereste a választ a közelmúltban a Megyei Tanács és a Megyei Pártbizottság végrehajtó bizottsága, amikor tájékozódott az átszervezés után kialakult helyzetről és áttekintette a még megoldásra váró feladatokat. Megnyugvással vette tudomásul mindkét irányitó testület, hogy Baranyában nem okozott megtorpanást az irányítási rendszerben az átszervezés, zökkenőmentes volt a párt és társadalmi szervezetek tevékenysége, folyamatos a tanácsi és áillami szervek munkája. A két járási pártbizotság és négy járási hivatal megszüntetése ugyan egyben azt is jelentette, hogy kb. 180 pártpolitikai és tanácsi munkában jártas szakember munkahelye is megszűnt, s 1984. június 30- ig mindenkinek megfelelő elhelyezéséről kelett gondoskodni, de ezt az emberileg nem könnyű feladatot is sikerült humánusan, a legnagyobb körültekintéssel megoldanunk. Az elhelyezésre kerülő munkatársak nem felesleges emberként, hanem megbecsült szakemberként kerülhettek új munkahelyükre, azok pedig, akik a nyugdijat választották, kellő anyagi és erkölcsi megbecsülés mellett tehették meg ezt. A megszűnt járási pártbizottságok tagjainak többsége tagja lett a városi pártbizottságoknak és munkabizottságainak, vagy a helyi pártszerveknél kaptak társadalmi megbízatást. Az új testületek kialakították munkarendjüket, az apparátusok munkabeosztását. Munkájuk eddigi tapasztalatai kedvezőek. Jól látják el a párt vezető szerepéből, irányítói funkcióiból eredő feladataikat, betöltik hatáskörűket a volt járások egész területén. A megfelelő szintek küldöttgyűlésein és konferenciáin a tavasz folyamán történt a KISZ, az Ot- törőszövetség, a Pedagógus Szakszervezet, illetve a Vörös- kereszt irányitó szerveinek átszervezése is, tehát a párt, társadalmi és tömegszervezetek igazodtak a közigazgatási struktúrához, kellően segíthetik a területen zajló mozgalmi munkát. Új munkastílus És mi történt a közigazgatásban? — vetődhet fel azonnal a kérdés, hiszen ez jelenti az új struktúra gerincét, itt történtek a legnagyobb mérvű átalakítások. 171 fős létszám arányos elosztásáról kellett gondoskodni, a határkörök átrendezését, a városkörnyékek kialakítását, az új városi apparátusok létrehozását kellett biztosítani, stb. Megállapíthatjuk, hogy az irányítás átrendezését szervezetten és körültekintően hajtották végre a tanácsi szervek. Kialakult az öt városi vonzáskörzet, s az új struktúra kialakítása nem okozott megtorpanást a tanácsi munkában. A tanácsi apparátusok dolgozóival több alkalommal — munkaértekezleteken, továbbképzés keretében, tapasztalatcserék során — sikerült az átszervezés jelentőségéről, céljáról szólni. ✓A városi tanácsi vezetés megerősítése éí az 50°/0-kal növelt apparátus kialakítása után a munka- szervezet ésszerű kialakítása következett, valamint az új munkastílus és munkamódszer elsajátítása, amelv — bevallhatjuk — sem a régi járási hivatali, sem a volt városi tanácsi stílussal nem lehet azonos, mert az új tanácstörvény mást követel tőlük. Pl. városi tanács a községek és nagyközségek tanácsaival egyenrangú, így csak mellérendelt szervek kapcsolata a városkörnyékben kialakult együttműködésük, stb. A járási hivatalok megszüntetésével elért létszám- és bérmegtakarítást a községi vezetők és tanácsi dolgozók bérszínvonalának emelésére, a szakképzett munkaerő foglalkoztatásának elősegítésére fordították. A végrehajtott bérkorrekció és a szerény számban végrehajtott létszámótirányítás — mindössze 14 fő helyezkedett el községi, nagyközségi tanácsoknál a járási hivatali dolgozókból — csak kis mértékben javította a községi tanácsok működési színvonalát, de lehetővé tette a szakszerűség erősítését. Ezen a téren azonban csak a kezdeti lépések történtek meg, a jövőben is fontos feladat a községi, nagyközségi párt, társadalmi és tanácsi vezetés, valamint apparátus erősítése. Az átmeneti helyzetben, de hosszú távon is megnőtt az igazgatási szakemberek együttes foglalkoztatásának jelentősége a községi, nagyközségi tanácsok ügyintéző munkájának segítésében. Az átszervezés folyamán az ilyen társulásokat létszámmal és bérrel erősítették meg és lehetővé tették a társulások körzeteinek, illetve az együttes foglalkoztatások számának növelését. Az igazgatási együttműködési megállapodásokkal, közös műszaki, ipari, kereskedelmi, ár, munkaügyi, adóügyi és népességnyilvántartási feladatokat ellátó csoportokat hoztak létre a helyi tanácsok 2/3- ónáí, míg a helyi tanácsok 1/3- a közösen foglalkoztat egy- egy igazgatási területen jól képzett szakembert. Mindkét forma bevált a megyénkben, megfelel annak a követelménynek, amely a helyi tanácsok hatáskörének növeléséből ered, nevezetesen a magasabb színvonalú igazgatási szervező és hatósági ügyintéző munka biztosításának. Közvetlenül Az irányítás átszervezésének fontos követelménye volt az is. Hogy szorosabbá és közvetlenebbé váljanak a megyei és községi kapcsolatok. Ez a kapcsolat a községi és nagyközségi tanácsok ellenőrzésében, felügyeletében és beszámoltatásában már kialakult. Nehezen bontakoznak ki viszont a megyei szakigazgatási szervek községi kapcsolatai, és néhol bátortalanok a városi tanácsi apparátusok ilyenirányú munkájának körvonalazásában is. E kaDcsolatokban hiányzik legjobban a járási hivatal apparátusa, ezért most az átszervezés után közvetlenül a városi tanácsi apparátusok szélesebb körű bevonása ezekbe a kapcsolatokba feltétlenül indokolt. A helyi tanácsok megerősítését, tartalmasabb községpolitikai .munkájuk elősegítését szolgálja a városi és a környező községi tanácsokkal kibontakozható együttműködés. Az eqyüttműködés szervezésének és bonyolításának fórumai- a városkörnyéki bizottságok. Egyelőre csak ezek megalakításáról adhattunk számot, az együttműködések tartalmáVóI még kevés az elképzelés. A bizottságok első ülésein érdeklődést tapasztalhattunk a családi házas építések összehangolása, közös házhelykialakítások iránt, valamint törekvéseket a közműhálózatok kiépítését szolgáló együttműködések kialakítására. Á jövőben feltétlenül határozottabb kezdeményezés és erőteljesebb szervezés indokolt e téren, és ebben a városoknak kell elsősorban nagyobb szerepet vállalniuk. Szükséges az együttműködések tartalmának, a közös fejlesztési elképzeléseknek felvázolása a VII. ötéves fejlesztések jobb előkészítése és kimunkálása érdekében is. Helyenként észlelhető, hogy egyes községi, nagyközségi tanácsok önállóan nem képesek a helyi gazdálkodó szervekkel tartalmas együttműködést kialakítani. Ezeken a terüíeteken feltétlenül indokolt a községi—nagyközségi tanácsok tekintélyének, működési színvonalának növelése, és egyben a gazdálkodó szervek szemléletének változtatása is. a tanácsok terület és település- fejlesztésben betöltött szerepének növelése érdekében. Közelebb a lakossághoz „A községekben, városokban zajlik az élet, ez az igazodási pont, amelyhez a többi köz- igazgatási foknak alkalmazkodnia kell” — irta dr. Tímár Mátyás 1968-ban, és 15 évvel később, 1983. őszén született meg az a politikai döntés, amely ezt a nézetet fogadta el kiindulási alapként. Ezek szerint a járások betöltötték történelmi szerepüket és a helyi közigazgatás olyanirányú továbbfejlesztése szükséges, amely lehetővé teszi majd a kétfokozatú köz- igazgatás létrehozását. Ez a döntés azonban számolt azzal is, hogy ehhez még jelenleg a községekben nem teljesen adottak a feltételek. A mai helyzetben csak akkor lehet „helyben a járás”, ha a megye és a községek kapcsolatában a .városok nagyobb szerepet vállalnak, s majd a községi, nagyközségi tanácsok és irányító szervek megerősödésével párhuzamosan válnak egyenrangú partnerekké. Az átszervezés után mindenképpen azt kell biztosítani, hogy a köz- igazgatás és minden más irányító és szervező tevékenység kerüljön minél közelebb a lakossághoz. Az irányító, szervező, és a lakosság ügyeit intéző hatósági tevékenység elsősorban a helyi lakosság érdekeit szolgálja. A városi vonzásközpontok, valamint a hozzátartozó községek között sokoldalú és kölcsönösen hasznos kapcsolatok alakuljanak ki. Valamennyi helyi, állami, társadalmi és tömegszervezet a közigazgatási struktúrához igazodott az elmúlt félév során, és így az egyirányba ható területi irányításnak adott a lehetősége a hatékonyabb munkára, a felvázolt elképzelések kibontakoztatására — a járások nélkül is. Dr. Sasvári László, a megyei Pártbizottság osztályvezetője A komlói városi tanács ügyfélszolgálati irodája a lakossággal való közvetlen kapcsolatot segíti. Kapcsol a számítógép A Pécsi Vizművek számitógépes diszpécserközpontja Erb János felvétele Szervezett vízellátás Képernyőről olvasható le hol a hiba és mi kell a javításhoz Az egész megyét behálózó információs rendszer épül Ahhoz, hogy a víz valóban megfelelő minőségben és meny- nyiségben eljusson a fogyasztóhoz, számos ember és gép munkáiéra van szükség. Egyre nagyobb szerephez jutnak a korszerű technikai eszközök és sikerrel alkalmazzák már a biztonságos vízellátás megszervezésében a számítástechnikát is. A Baranya megyei Vízmű számítógépes irányítórendszere azért is nagy figyelmet érdemel, mert működésének tapasztalatai nemcsak helyileg, de szélesebb körben is használhatók. Szentlőrinc vízgondjai a 80- as évek elején váltak kritikussá. A vízellótórendszer ellentmondásai, az elégtelen vízbázis miatt állandósultak a panaszok. — A rendelkezésre álló beruházási összeg nem tette lehetővé, hogy a hagyományos módon épüljön meg a vízellátórendszer, ezen kívüli a napi fogyasztás 30 százalékát kitevő magastároló beruházási költsége sem látszott biztosíthatónak — emlékezik vissza az akkori dilemmára Völgyesi József, a vállalat termelési főmérnöke. — Milyen más megoldás ígérkezett? — Ismerve a település fejlesztési terveit trendszámítással hat évre előre meghatároztuk a várható fogyasztást. Érték- elemzéssel a funkciókat kiszolgáló műtárgyakat és gépi berendezéseket választottunk, továbbá számítógépen modelleztük a hidraulikus rendszert. Egy év fogyasztási viszonyait vizsgálva meghatároztuk a jellemző üzemállapotokat, kiemelve azokat, amelyek előfordulási valószínűsége a legnagyobb. — Milyen eredményeket kaptak? — A méréssel és a számításokkal meghatározott fogyasztási görbék, valamint az ebből számolt integrólgörbék burkoló görbéi a maximális és a minimális fogyasztás adatait adták, illetve meghatározták a szivattyúk által szállítandó legkisebb és legnagyobb vízmeny- nyiséget. Matematikai modellezés segítségével kiválasztottuk a szivattyúkat és a folyamatirányító rendszert, — Mit jelent ez a gyakorlatban? — A tokozott EMU szivattyúk jelleggörbéi biztosítják, hogy a folyamatirányító gép által kiválasztott szivattyú-üzemmódban nem kell bonyolt szabályozással (fordulatszabályozós, fojtás) beavatkozni. A magas- és mélytárolók együttes szintvá'Itozásai vezérlik a szivattyúkat. Ha megnő a fogyasztás, csökken a magastároló vízszintje, de ugyanakkor a szivattyú megkezdi az utántöltést, hogy ismét szinkronba kerüljön a fogyasztással. — A munkát emberi közbeavatkozás nélkül egy gép végzi? — A hálózatból vett szint- és nyomásinformációk alapján egy FESTŐ típusú folyamatirányító berendezés biztosítja, hogy a szivattyúk a legjobb hatásfok szerint üzemeljenek. Nagy előnye az egyszerű programozási nyelven kívül a gyors és könnyű program-módosítás, valamint az is, hogy igénytelen az üzemeltetési körülményekre és az eddigi tapasztalatok szerint megbízhatóan működik. — Másutt is lehet alkalmazni? — A Szentlőrincen megépült folyamatirányító berendezés első tagja annak a rendszernek, amelyet ki szeretnénk építeni a (negyében. A FESTO- cég különböző kapacitású berendezéseivel legelőször a szigetvári üzemmérnökség területén 16 település vízellátását kívánjuk biztosítani. A működési elv viszonylag egyszerű, URH-s jelátvitellel a szigetvári központba továbbítjuk az információkat egy IF—800-as személyi számítógépbe, amelynek monitorán megjelentethető^ a hálózatok műszaki paraméterei. — Mi történik, ha valahol hiba keletkezik? — A számítógép gyűjti a termelési és a műszaki adatokat, kiírja a rendszerben bekövetkező hibákat. A megbízható gyors információn kívül ennek az az óriási jelentősége, hogy a hiba jelzésével egyidő- ben meghatározza az elhárításhoz szükséges feltételeket is. — Tehát megmondja azt, hogy milyen anyagra van szükség? — Igen, A képernyőről gyorsan leolvasható milyen csövek, tolózárak kellenek, sőt még azt is, hogy milyenek a beépítési körülmények. A korszerű technika — esetünkben eav számítógépes folyamatirányító rendszer — biztosiba, hoqy a meafelelő vízbázis ne maradion kihasználation s a csapot kinyitva ne üres hörgés legyen a -válasz. Folyamatosan műszaki információkat juttat a vállalat központi számítógépébe. Ez a korszerű termelés-szervezés olyan távlatokat nyit ilvmódon, amely nemcsak a vízszolgáltatás tökéletesítésében, de a vállalati gazdálkodásban is előrelépést jelent. Ferenci Demeter HÉTVÉGE 3.
