Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)

1984-07-01 / 179. szám

Dunantfilt licrolo 1984. július 1., vasárnap Heti külpolitikai összefoglaló Á hét 3 kérdése ÓRA A NAGYVILÁGBAN Július 1-től emelkedik a 3 évre lekötött takarékbetétek Elrabolták Bolívia elnökét íJk' Milánó közelében három fiatal férfi holttestére bukkant az olasz rendőrség. A hírek szerint valószinűleg alvilági leszámolás ál­dozatául estek. kamata A pénzügyminiszter július 1-vel módosította a 3 évre lekötött beté­tek kamatát. Ezeknél a kamatláb a jelenlegi évi 7 százalékról 8 száza­lékra nőtt. A módosítás visszamenő­leges hatályú; a korábban elhelye­zett betétekre is az új, megemelt kamatláb érvényes. A lejárat előtti betét felvétele esetén kamat nem jár. Az intézkedéssel összhangban emelkedik a hosszabb lejáratú, taka­rékosságot szolgáló takaréklevél-be­tétek kamata is: — Egy évet meghaladó betételhe­lyezés esetén a kamat az eddigi évi 3 százalék helyett 4 százalék lesz. — A két év után felvett betétek kamata változatlanul évi 6,5 száza­lék marad. — A három év után felvett beté­tek az évi 7 százalék helyett 8 szá­zalékkal, — az öt év után felvett betétek 8 százalék helyett évi 8,5 százalék­kal, — a 6 év után felvett betétek a jelenlegi 8 százalék helyett évi 9 százalékkal kamatoznak. A takaréklevél-betétek kamateme­lése is visszamenőleges hatályú.^ A magasabb kamatokat a már meglévő takaréklevél-betétekre is elszámolják. A takaréklevél-betétekre változat­lanul 5 ezer, 10 ezer, 20 ezer és 50 ezer forintos összeget lehet elhe­lyezni. A takaréklevélből a részösz- szeget a nagyobb címletű betétek kisebb cimletűekre való felváltásá­val, s egy-egy alacsonyabb címletű betét megszüntetésével lehet felven­ni. A továbbra is betétben maradó összegek változatlanul az eredeti váltás napjától kamatoznak. + BÉCS: Július elsejétől, va­sárnaptól megbírságolják azo­kat a gépkocsivezetőket és a mellettük ülő személyeket, akik nem csatolják be a biztonsági övét. A biztonsági öv haszná­lata eddig is kötelező volt ugyan Ausztriában, de büntető szankció nélkül. A parlament június 13-án egyhangúlag elfogadott határozata alapján most a helyszínen 100 schillinq pénzbírság szabható ki a ren­delkezés megszegőire. • Újabb lövöldözés a Tajvani- szorosban A tajvani Kuomintang csa­patai szerdán egy órán át lőt­ték a Kínai Népköztársasághoz tartozó egyik partmenti szige­tet; egy katonát megöltek, ket­tőt megsebesítettek — jelen­tették be pénteken Pekingben. A jelentés szerint a Tajvan­hoz tartozó Csinmen-szigetről szerdán a reggeli órákban egy bambusztutajt bocsátottak víz­re, majd amikor az a Kínai Népköztársasághoz tartozó Csiajü szigetéhez közeledett, tajvani katonák tüzérségi ágyúkkal elkezdték lőni a tu­tajt, és a szigetet. Egy óra le­forgása alatt negyven lövedék csapódott be Csiajü szigetére. A halálos áldozat egy katona­orvos volt, aki segíteni akart sebesült társain — olvasható a jelentésben. A brit királyi kincstár nem fizeti többé az oxfordi egyete­met hétszázhetven éve megil­lető, évi három font és nyolc penny értékű vérdíjat. Az egye­tem vezetése fájó szívvel, de belenyugodott a döntésbe. Történt még 1214-ben, hogy Oxford városka nem sokkal korábban alapított egyetemé­nek egyik diákja megölt egy leányt — oxfordi szeretőjét. A felbőszült városi polgárság meg akarta ölni a diákot. Két társa azonban elbújtatta, majd kimenekítette a városból. A két barát gyászosan végezte; óvá­rosi nép elfogta, s felkötötte őket az első fára, Oxfordban csúnyán elmérgesedett a vi­szony a nagyhatalmú egyetem és a helybéliek között. Szombaton a La Paz-i elnöki palotában katonák egy cso­portja elrabolta Hernan Siles Zuazo bolíviai államfőt, és is­meretlen helyre hurcolta —je­lentette be La Pazban az elnö­ki hivatal vezetője. A hírügynökségek először államcsíny elkövetését feltéte­lezték, a későbbi események azonban ellent látszanak mon­dani ennek. Nem adtak ki ugyanis nyilatkozatot, mint ilyenkor szokásos, nem vonul­tak csapatok az utcára, s nem tartóztattak le senkit. Ellenke- zőleq. teljes nyugalomról ér­kezett jelentés a fővárosból, csak a Murillo téren, az elnöki palota előtt cirkáltak megerő­sített fegyveres alakulatok. Egyes hírek szerint álmában lepték meg az államfőt és az­után hurcolták el. Elrablóinak szándékáról, illetve politikai hovatartozásáról egyelőre sem­mi sem ismeretes. Zuazót állítólag egy elit rendőri alakulat vitte magával. Ezt az egységet azért hozták létre hat hónappal ezelőtt, hogy hatékonyabban vehessék fel a küzdelmet az országban a kábítószerkereskedelemmel. Jaime Paz Zamora bolíviai alelnök, aki a latin-amerikai kérdésekkel foglalkozó lissza­boni konferencián képviselte Bolíviát, szombati beszédében részletesen foglalkozott a leg­újabb La Paz-i fejleményekkel, és elítélte Zuazo elrablását. Ki­jelentette, hogy nem érkeztek jelentések Bolíviából összetű­zésekről. Izraeli kalózakció Véget ért a pénteken izraeli kalózakció áldozatául esett Alisur Blanco komphajó har­minc órás kálváriája. Szombat reggel az ideiglenes nyugat­bejrúti kikötőbe érkezett a cip­rusi Larnaca és a libanoni fő­város között közlekedő hajó, amelyet pénteken feltartóztat­tak és az izraeli Haifa kikötő­jébe kényszeritettek az izraeli ágyúnaszádok. A hajó 65 utasából azonban csak 56 jutott el Nyugat-Bej- rútba. Nyolc libanoni és egy szíriai állampolgárt önkényesen letartóztattak és — vizsgálat — céljából visszatartottak az izraeli hatóságok. A- izraeli kalózakció indítéka valószínű­leg az a falangista eredetű in­formáció volt, hogy az 1982-es izraeli ostromot követően eltá­vozott palesztin gerillák töme­gesen térnek vissza a február óta ellenzéki ellenőrzés alatt levő Nyugat-Bejrútba. Tel- Avivban mindeddig nem tettek közzé hivatalos jeljentést a hajó eltérítéséről. A pápa személyes megbízott­ja, Nicholas Tusculum terem­tett békét. Úgy rendelkezett, hogy a város kárpótlásképpen szurkoljon le három fontot és nyolc pennyt az egyetem javá­ra. A vérdíj fizetését később a mindenkori eynshami apát, majd a 16.. századtól az állam- kincstár vállalta magára. És így ment ez mind a mai napig a hagyománytisztelő Angliában. Az egyetem régeb­ben szegény sorsú diákok se­gélyezésére fordította az össze­get, ám ennyi pénz ma már senkinek sem segítség. A kormány azért nagyvonalú volt; „végkielégítésként” har­minchárom font nyolc penny- rő| szóló csekket küldött az egyetemnek. Gavrilo Princip halotti levele Történelmi értékű doku­mentumra bukkantak a plzeni nyugat-cseh mú­zeumban: megtalálták Gavrilo Princip halotti le­velét. A most előkerült ok­mányban A. A. Boss ügye­letes orvos többek között igazolja, hogy Princip szerb diák, aki 1914. jú­nius 28-án Szarajevóban agyonlőtte Ferenc Ferdi- nánd osztrák—magyar trónörököst és feleségét, 1918. április 28-án halt meq a csehországi Terezin helyőrségi kórházának rab- osztályán csonttuberkuló­zis következtében. Ugyan­ebben a városkában te­mették el 1918. május 1 -én, A szarajevói merénylet utáni perében Principet húszévi várfogságra ítél­ték. Büntetésének letöl­tését a terezini erőd bör­töncellájában kezdte meg. Halálra ítélni nem tudták, mivel a tett elkövetésekor nem volt húszéves, azaz az akkori törvények szerint nagykorú. A halotti levél — a merénylet 7£U-évfor­dulóján — érdekes törté­nelmi adalék ahhoz az eseményhez, amely —vég­ső soron — az első világ­háború kirobbanására ve­zetett. ♦ TEHERÁN: Az iraki leg­felsőbb katonai parancsnokság közleménye szerint az iraki— iráni front szárazföldi szaka­szán pénteken újabb harci cselekmények zajlottak. Mint a TASZSZ jelentette, az iraki Bászra kikötővárosától keletre eső területeken az iraki tüzér­ség megsemmisített iráni állá­sokat. Hamenei iráni államfő — mint az ÍRNA iráni hírügy­nökség jelentette — pénteken megtorlásul kilátásba helyezte, hogy Irán támadásokat hajt végre iraki lakott területek el­len. Iszfahanban elhangzott beszédében ugyanis azzal vá­dolta Irakot, hogy ismét meg­sértette a polgári célpontok megkíméléséről kötött két hét­tel ezelőtti megállapodást. Emelik a felvásárlási árakat Lengyelországban Lengyelországban július 1-i hatállyal felemelték több me­zőgazdasági termék állami fel- vásárlási árát. A termelők ezen­túl átlagosan 10 százalékkal kapnak többet a búzáért, ár­páért, cukorrépáért, a sertés­húsért. A marhahús felvásár­lási ára csaknem 30 százalék­kal nő. Az intézkedésnek az a célja, hogy fenntartsa a mezőgazda- sági termelés jövedelmezősé­gét, és ezzel ösztönözze a me­zőgazdasági tevékenységet. A felemelt árak kiegyenlítik a ter­melési költségek növekedését, amely az első félévben követ­kezett be. Akkor drágult több eszköz, berendezés. A felvá­sárlási árak emelésénél már figyelembe vették a második félévre várható termelési költ­ségnövekedéseket is. A felvásárlási árak emelése gazdasági szempontból szüksé­gessé tenné a fogyasztói árak megváltoztatását is. Ettől azon­ban eltekintenek, összhangban a kormányzat korábbi ígéreté­vel, hogy az idén (az év eleji átlagosan 10 százalékos élel­miszerár-emelések után) több központi élelmiszerár-emelés nem lesz. Ez az állami dotálás átmeneti növelését teszi szük­ségessé. 1. Előbbre jutott-e a ke­let—nyugati viszony a sűrű megnyilatkozások hatására? Ahogy közeledik az USA-ban az elnökválasztás napja (no­vember 6.), annál több szó esik ott a kelet—nyugati viszonyról. Méghozzá úgy, hogy azt hinné a felületes szemlélő: Washing­tonban fordulat következettel, hiszen Reagan (aki most már megkezdte elnökválasztási kam­pányát!) minden alkalmat meg­ragad, hogy kifejezze készségét az amerikai—szovjet — mintő mondta _ „munkakapcsola­t ok” megjavítására. Nem sza­bad azt sem elfelejteni, hogy nemsokára összeül a demokra­ta párti konvenció, ahol kije­lölik a Reagannel szemben csatába induló demokrata el­nökjelöltet. A jelenlegi elnök és egyben elnökjelölt nem akarja átengedni a demokra­táknak azt a korteselőnyt, hogy azok lépjenek fel a kelet—nyu­gati viszony megjavításának programjával. Moszkvában nagyon jól tud­ják, hogy a mostani megnyi­latkozásokban mekkora a sze­repe a voks-vadászatnak, s ér­demes idézni az egyik felelős szovjet vezetőnek, a PP-tag és KB-titkár Mihail Gorbacsovnak a megállaDÍtását. Washington­ban rájöttek, hangoztatta Gor­bacsov, hogy a nyílt, úszító propaganda megfosztja hitelé­től az amerikai politikát, ezért hangsúlyozza most képmutató módon a béke és a leszerelés melletti állítólagos elkötele­zettséget. Valójában Washing­ton továbbra is katonai erejére építi terveit és meg akarja bontani az erőengyensúlyt. Viszont afelől sem hagyott kétséget Gorbacsov, hogy a szocialista országok igenis po­zitív irányú áttörésre töreksze­nek a nemzetközi életben, s becsületes, tartalmas, komoly tárgyalásokat kívánnak, ezt Nyugaton is utalásnak minősí­tik arra, hogy majd az ameri­kai elnökválasztás után újra­indulhatnak a tárgyalások lie- let és Nyuqat között. A hét végére igazi politikai szenzációt hozott az a szovjet javaslat, amellyel kétoldalú táravalások megindítását aján­lották az USA kormányának az űrfegyverek betiltásáról. A nyu- aati hírmagyarázók szerint a Szovjetunió ezzel magához ra­gadta a kezdeményezést, hi­szen nemcsak a tárgyalások táravkörét határozta meg igen konkrétan, hanem méa szín­helyt és időpontot is találni a moszkvai javaslatban: Bécs és szeptember. 2. Tartós lesz-e a közös piaci megállapodás? A legkevésbé sem lett volna meglepő, ha Fontaineblau-ban az európai közösség tíz tagál­lama állam- és kormányfőinek értekezletén megint csak ku­darcot vallott volna a kísérlet a közös költségvetés terheinek elosztására. Mert az előző csúcstalálkozókon — Athéntól Brüsszelig — a brit makacsság megakadályozta a megegye­zést ... Most viszont — váratlanul — Thatcher asszony engedéke­nyebbnek bizonyult, és létrejött egy kompromisszum, amely sze­rint a brit befizetéseknek két­harmadát térítik vissza. Alig száradt meg a tinta az aláírásokon a megállapodás alján, máris értelmezési vita kezdődött. Thatcher asszony arról beszélt később, hogy ez „tartós" érvényű megállapodás, a legtöbb közös piaci ország vezetői azonban úgy nyilatkoz­tak, hogy csak két évre rögzí­tik így a brit hozzájárulás mér­tékét. Tehát igaza lehet annak az angol hírmagyarázónak, aki cinikus véleményeket idézett: „1986-ban minden ugyanott folytatódik majd, ahol most abbamaradt...” Addig is azonban Mitterrand elnök, aki július 1-ig féléven át a Közös Piac soros irányí­tója volt, megelégedéssel nyug­tázta a Fontaineblau-i megál­lapodást. Szerinte most már lehetővé válik például a kö­zösség kibővítése, vagyis Por­tugália és Spanyolország felvé­tele, e mellett pedig a Közös Piac továbbfejlesztésére irá­nyuló tervek megvalósítása is új lendületet kaphat. Ez az op­timizmus azonban több kom­mentátor szerint túlzott. Egy­előre csak félretették a prob­lémákat. 3. Pozitív jelek mutatkoz­nak-e végre a közép-ameri­kai válságban? Igen és nem is. Pozitívan ér­tékelhető Jesse Jackson ameri­kai tiszteletesnek, a Demok­rata Párt elnökjelöltségére pá­lyázó szinesbőrű politikusnak közép-amerikai útja. Találko­zott a salvadori hazafiak kép­viselőivel Panama-városban, el­látogatott Kubába és Fidel Castróval folytatott megbeszé­lésein síkraszállt az amerikai— kubai kapcsolatok normalizá­lásáért, majd Nicaraguába is elment. Érdekei az is, hogy a hon- durasi kormány úgy döntött: visszaküldi nagykövetét Nica­raguába és részt vesz a sandi­nista forradalom ötödik évfor­dulójának ünnepségein. Hon­duras májusban hívta haza nagykövetét Nicaraguából. Nicaragua helyzetének erő­sítését szolgálta egy magas szintű kormányküldöttség kör­útja a héten a szocialista or­szágokban. Daniel Ortega ve­zetésével Budapesten is tár­gyaltak, s itt a magyar ven­déglátók leszögezték, hogy a Magyar Népköztársaság támo­gatja azt a küzdelmet, amelyet Nicaragua a nemzeti függet­lenségének megvédéséért, te­rületi integritásáért folytat. Egyelőre még nem tudni, mii­lyen eredménnyel jártak azok a megbeszélések, amelyeket egy mexikói fürdőhelyen ren­deztek az USA és Nicaragua képviselői között. A managuai kormány külügyminiszter-he­lyettese és Reagan latin—ame­rikai tanácsadója között létre­jött találkozás Shultz amerikai külügyminiszter emlékezetes managuai villámlátogatásának volt a folytatása. Hogy mennyire foglalkoztatja a világot a közép-amerikai vál­ság, azt az is bizonyítja, hogy az EDU, az úgynevezett Európai Demokratikus Unió, vagyis a konzervatív, kereszténydemokra­ta pártok „internacionáléja” Oslóban tartott ülésén a napi­rend legfontosabb pontjaként Közép-Amerika dolgait vitatták meg, s nem is egészen az USA álláspontját téve magukévá... A Pécsi Dohánygyár két műszakba 18 évet betöltött női dolgozókat, 8 általános iskolai végzettséggel, CIGARETTAGYÁRTÓ GÉPEK KEZELÉSÉRE felvesz és betanít Kereseti lehetőség a betanulási idő után: 3800—4300 Ft FELVESZ TOVÁBBÁ: • gépésztechnikusokat • géplakatosokat • villanyszerelőket 9 férfi betanított- és segédmunkásokat. JELENTKEZÉS:---------PÉCSI----------­D OHÁNYGYÁR Pécs. Dohány u. 2—8.--------------------------- * ----------------------------­M egszűnt az oxfcrdl vérdíj

Next

/
Oldalképek
Tartalom