Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-01 / 179. szám
1984. július 1., vasárnap Dunántúlt Tlaplö 3 Öreg várak-ifjú városok találkozója Szigetváron A szentlőrinci citerások műsora a vár dzsámijában Összekötő szál a történelem Ismerkedés, tapasztalatcsere, szórakozás tó együttes, a Tinódi duó és a Szigetvári Művelődési Központ amatőr színjátszó csoportja. T. É. Kinevezések a pécsi felsőoktatási intézményekben Osztrák „csered iá kok” Pécsett Szombaton este Pécsre érkezett a szomszédos Ausztria Steiermark tartományából a graz—liebe- naui Höchere Internatsschule tizenhét éves diákjainak és tanárainak 26 fős csoportja. A pécsi Leöwey Klára Gimnázium német tagozatos tanulóinak egyhetes ausztriai látogatását viszonozzák, akik ugyancsak tegnap érkeztek vissza Grazból. A két iskola cserekapcsolata az Állami Ifjúsági Bizo.tság és osztrák partnere. az Osztrák Szövetségi Oktatás- és Művészetügyi Minisztériuma korábban az ifjúsági cserékre vonatkozóan kötött együttműködési megállapodása alapján jött létre, és a mostani kölcsönös látogatás már a második. A Pécsre érkezett osztrák diákfiatalok megismerkednek megyénk múltjával, jelenével, népművészetével, nemzetiségeinek életével, és ellátogatnak a Balatonhoz is. A Parlament kupolatermében rektori megbízásokat, egyetemi tanári kinevezéseket adtak át pénteken. Pécset illetően a következő változások, kinevezések történtek. A Minisztertanács június 30. hatállyal — munkája elismerése mellett — megbízatása alól felmentette dr. Földvári József egyetemi tanárt, a pécsi Jarius Pannonius Tudományegyetem rektorát. Rektori megbízást kapott — július 1-től — három évre dr. Ormos Mária egyetemi tanár a Janus Pannonius Tudományegyetemen. A Minisztertanács, ugyancsak júliusitól egyetemi tanárnak nevezte ki dr. Enyedi György főigazgatót a Janus Pannonius Tudományegyetem tanárképző kar földrajz tanszékére, dr. Gáspár László egyetemi docenst a Janus Pannonius Tudományegyetem tanárképző kar neveléstudományi tanszékére, dr. Tekeres Miklós egyetemi docenst a Pécsi Orvostudományi Egyetem anaesthesiológiai és the- rápiás intézetébe. Rektori kinevezés alapján rektorhelyettesi, dékáni és dékánhelyettesi megbízást a következők kaptak. A Janus Pannonius Tudományegyetem rektorhelyettesei dr. Bélyácz Iván egyetemi docens és dr. Szo- táczky Mihály egyetemi tanár. A JPTE jogi karának dékánja dr. Herczegh Géza egyetemi tanár. Helyettese dr. Szita János egyetemi docens. A közgazdaságtudományi karon dékán dr. Papp László egyetemi docens, helyettese dr. Veress József, egyetemi docens. A tanárképző kar dékánja dr. Kozma László egyetemi tanár. Helyettesei dr. Bókay Antal egyetemi docens, dr. Fischer Ernő egyetemi docens és dr. Golo- bics Pál egyetemi docens. Vidákovics szerelmei A Baranya Táncegyüttes estje a Tettyén (Tudósítónk telefonjelentése) Vastapssal jutalmazták a hallgatók a szentlőrinci gyermek citerazenekart, az öreg várak ifjú városok találkozója megnyitójának első műsorszámát. Ilyen tetszés és jó hangulat jellemez e a hétvégi szigetvári rendezvény első napjának minden programját. A kétnapos találkozó tulajdonképpen már péntek este elkezdődött. A Kisváráéról' Sárospatakról, Kapuvárról, Siklósról, Sárvárról érkezett 30—30 fős fiatalokból álló csoportokat és a velük együtt jött 5—5 fős politikai küldöttségeket a házigazda szigetváriak a programegyeztetés után a helyi strandra invitálták, ahol a fiatalok diszkózene bemutatót tartottak. Szombat délelőtt pedig a Zrínyi Filmszínházban ünnepélyes külsőségek között nyitották meg a találkozót. A szentlőrinci gyermekek műsorszáma után a résztvevők elénekelték a Himnuszt, majd Disztl Gábor mondta el Radnóti Miklós: Nem tudhatom című versét. Ezt követően dr. Nagyváradi János, Szigetvár város tanácsának elnöke köszöntötte a vendégeket. Megnyitó szavaiban méltatta a kisvárdaiak kezdeményezését, akik 4 évvel ezelőtt találkozóra hívták a történelmi múltat őrző régi várak városainak fiataljait, javasolva, hogy ezután minden évben jöjjenek össze, hiszen összeköti őket a régi várak múltja. Kisvárda után Sárospatak, majd Kapuvár volt a vendéglátó, s most Szigetvár. A városi tanács elnöke épp ezért ismertette az 1966-ban várossá lett Szigetvár fejlődésének történetét. Megnyitó beszédét a következő gondolattal zárta: szerezzenek új ismereteket a magyar történelem e dicső helyéről és hazánk fel- szabadulásának 40. évfordulójára készülve adják át egymásnak tapasztalataikat, szocialista jelenünkről, életükről' munkájukról. A megnyitó szavakat követően Molnár Imre, a szigetvári Várbaráti Kör elnöke tartott előadást a vár történetéről, a 418 évvel ezelőtt lezajlott várvédelemről, kiemelve, hogy Szigetvár minden év szeptemberében megemlékezik Zrínyiről és katonáiról. A megnyitó ünnepség a Tinódi duó a találkozó tiszteletére írt dalának meghallgatásával ért véget. A délelőtti program ezután városnézéssel folytatódott, majd a várban találkoztak a fiatalok, ahol megtekintették az emlékmúzeumot, illetve a találkozó alkalmából Szulejmán szultán dzsámijában rendezett — Szigetvár és térsége amatőrművészetét bemutató — kiállítás megnyitóján vettek részt. Délután különböző sportprogramokon — női kosárlabda, férfi kispályás labdarúgás, asztalitenisz körmérkőzés, kispuskalövészet — találkoztak a fiatalok, illetve megtekintették a Pécsi Ércbányász Modellező Klub tagjainak bemutatóját a labdarúgópályán. Ugyancsak délután került sor a városok politikai küldöttségeinek — párt. tanács, KISZ, népfrontvezetők tapasztalatcseréjére, melyen többek között a politikai igazgatási munkáról, a városok — városkörnyékek kapcsolatáról, a városfejlesztési célkitűzésekről, s nem utolsósorban a régi várak állapotáról, a műemlékvédelemről esett szó. Sötétedéstől a várban gyújtott tábortűz mellett szórakoztatta a résztvevőket a SzélkiálSzerelemre csábító langyos nyári este, forró siker, ráadást követelő zsúfolt nézőtér — így summázhatnám a Baranya Táncegyüttes csütörtök esti, Szerelmek című bemutatóját. A Pécsi Nyári Színháznak erre az előadására valóban minden összejött, a nyár is, a szinház is. Ismét kiderült, hogy Vidá- kovics Antal nemcsak kitűnő koreográfus, hanem izig-vérig színházi alkotó, aki szerkesztett műsorában egy a capella előadott népdalt vagy egy ti- linkó szólót is dramaturgiai funkcióval* s szuggesztív látványossággal tálal a közönség elé. S az együttes is jóval több- mint iól táncoló fiatalok fegyelmezett gyülekezete. A színházi produkciókban való sorozatos közreműködés színpadi személyiségeket érlelt. Az egyszerre lépő és mozduló karban figurák élnek, s bámulatos, hogy milyen sokoldalúak . . . A kulturáltan megszólaló és egyre látványosabb hangszereléseket produkáló zenekar vezetője, Vízin Antal állította ösz- sze a műsor első táncának zenei anyagát. A ,,siptáros" délszerb muzsikára, adekvát lépés anyagból koreografált Szerelmes táncot Vidákovics. A török korból Balkánon maradt nőideál légiesen kecses és dekoratív táncát elegánsan mutatta be a nagyon rutinos Farkas Valéria. Partnere Lukács Szaniszló, régi tisztelőinek is meglepetést szerzett. Aki látta már őt a szerb késes táncban, mint fantasztikus indulatokat és szilajságot árasztó, marcona hőst — el nem tudta volna hinni, hogy ez a test a gyengéd líra ilyen fokú kifejezésére is képes. A lábujjából indul a ringás és hullámai a két kezén át áradnak a térbe. Azt táncolja el, amit lehetetlen, a szívünket oly ritkán betöltő boldog derűt. Az Erinna szerelme szüzséjét Sárosi István írta, s Rossa László balkáni ritmusból és dallamvilágból táplálkozó zenét szerzett hozzá. A Leszbosz szigetén játszódó Sappho-i történet egy kevésbé kulturált rendezőt a deviáns részletek kiemelésére csábított volna. Vidákovics finom eleganciával táncoltatja el a Sappho szerelmét megtagadó, eredeti választottjához hű Erinna tragédiáját' s így a jelenet több lesz kuriozitásnál. Soppho Erinnát akarja, Erinna a fiatal lányt szereti, a sziget törvényei elvetik az individuális szerelmet... s a törvények most Sapphot szolgálják féktelen vágyában. Marton Éva a címszerepben hitelesen esendő és önfeláldozó, testével, szépségével jól bánó táncos, f álint Éva kemény Daophoja e'ÄW«<re megrendítő és teicTnefjis. Nemcsak táncosként, szerSÍmes nőként is hiteles. Péter Aneíf-tők a legnehezebbet kérte a rendező: jelenítse meg önmagát, azt az Anettet, aki önfeledt.‘mosollyal táncol pl. a szerb táncokban. Ez csak részben sikerült. Túl erős egyéniség Marton és Bálint Éva is, mellettük nehéz csak a táncos tudással azonos értékűnek tűnni. Az Antigonét nem először láttuk. Ennek forgatókönyvét is Sárosi István írta, s az ütőeffektusok uralta zenét Kircsi László. Ki kéne már cserélni e megtévesztő címet. A történet ugyanis Kreon drámája, a hatalombirtokosának, a jog meg- tartatójának a tragédiája, igaz az önfeláldozó humánumot képviselő Antigoné felmagasztosul. Dehát éreznünk kellnern Sophoklés drámáját táncolják el. Bognár József fantasztikus Kreon. Ügy játszik a saját testén, mint valami hangszeren. Tánc, akrobatika és gesztus ötvözetéből épül alakítása. Hatalmas ujjú kezei metamorfózisokat indukálnak pozícióváltásaikkal. Bálint Évát féltettem Antigonétól. Hisz a szerepet a sudárszépségű, lírával telített Sztrun- ga Magdolna táncolta eredetileg, emlékezetesen. Bálint szerencsére a saját karakterére formálta a figurát, a nőiséggel szemben itt a lázadó Antigonét hansúlyozta, s így fölerősítette a drámát, ellenfele lett Kreon- nak. . . két páratlan atmoszférateremtő képességgel megáldott táncos találkozott. A szimpatikus Rédey Péter Haimon alakítására is érvényes, amit Péter Anettre mondtam, bár Rédeynek a koreográfus is kevesebb lehetőséget teremtett. És parádés volt ismét a férfikar, a mulató, ünneplő jelenetben .. . Az utolsó tétel Vidákovics alapszerelme volt: A Magyar- országi szerb táncok. Ez a tánc- dialektus, amit anyanyelvi fokon beszél az egész együttes, s amivel a folklór témáinál ma- gasabbrendű dolgokról is világosan szólnak már. A lánctánc szellemes térvariációi mutatják, milyen fokon uralja- szinte megtermékenyíti Vidákovics a teret. Igazságtalanság lenne elhallgatnunk az énekes teljesítményeket. Hogy Móder Anikó és Pólyák Judit profi szinten énekel folklórt, már megszoktuk, de hogy a szerény zenekari hegedűsként — most klarinétosként is — megismert, törékeny alkatú Ozsvári Zsuzsanna ilyen megrendítően énekel magyar népdalt, s ilyen drámai alttal rendelkezik, az az est egyik legkellemesebb meglepetése volt. Bükkösdi László Hétközben Értelmetlen halál Alig néhány héttel ezelőtt adtunk hírt lapunkban arról a közlekedési szerencsétlenségről, mely megyénkben egy vasúti átjáróban történt. Az áthaladást tiltó piros jelzés ellenére egy személygépkocsi, megkerülve az előtte várakozó tehergépkocsikat, keresztül akart hajtani a vasúti síneken. Egy egész család halt meg együtt a könnyelműség következtében. A Magyar Távirati Iroda ezen a héten két olyan közlekedési balesetről tájékoztatta a szerkesztőségeket, melyek hasonlóak az előzőhöz. Most azonban két fiatal ember, Szabolcs megyében és Körmendnél, segéd- motoros kerékpárjával a fénysorompó tilos jelzéseit figyelmen kívül hagyva hajtott a vasúti sínekre. Mindketten meghaltak. Mindketten 19 évesek voltak. A hír olvasása elsősorban szívbemarkoló. Azután következik a szigorú, de kérlelhetetlen kérdés; mi az oka az ilyen értelmetlen halálnak? Nem lehet rá magyarázatot találni. Az említett három esetnél a veszélyt jelző figyelmeztetés semmibevevése okozta a tragédiát. Sokan teszik fel a kérdést; hogyan lehet elejét venni az ehhez hasonló tragédiáknak? Vannak akik úgy vélik, hogy a ma életbe lépő új KRESZ talán hoz valami változást. Talán. De ez kevés. Fontosabb ennél a közös fellépés azok ellen, akik saját maguk, útitársaik, sőt a közlekedők sokaságának testi épségét, életét veszélyeztetik. Ebben feladatai van a hatóságoknak; legyenek szigorúbbak az ellenőrzésben, a rendszabályok megkövetelésében. Van felelőssége azoknak a társadalmi testületeknek, mint a közlekedésbiztonsági tanácsoknak, akik tevékenységükkel sokat tehetnek a közlekedési morál javítása érdekében. A fiatalok tragédiája arra is figyelmeztet, hogy sokat tehetnek a szülők is annak érdekében, hogy elejét vegyék az ilyen tragédiáknak. Talán úqy; ne túl korán tegyék lehetővé gyermekeiknek, hogy ilyen járművekhez jussanak, vagy ha mégis, készítsék fel őket a használattal járó felelősségre. Mi sokan pedig, akik részt veszünk a közlekedésben, azzal segíthetjük elő a súlyos közlekedési balesetek számának csökkentését, ha jó példát mutatunk társainknak, a fiataloknak a közúti közlekedés életet védő szabályainak betartásában. Legyünk türelmesebbek, körültekintőbbek, higgye el mindenki, hogy a közlekedési szabályok betartása közös érdekünk. Segítsük elő közösen az értelmetlen halál elkerülését a közutakon! M. E.
