Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)
1984-06-09 / 157. szám
A legidősebb is csak húszéves Este van. A sombereki művelődési házból sötétbe öltözött idős nők, férfiak kapaszkodnak fel a lépcsőkön. Egy hetven év körüli öregasszony félhangosan dalolni kezd egy régi német nótát. Remek hangulatban kászálódnak fel a buszba: fülükben még ott cseng a harmonikaszó, s kíséri őket hazáig, Geresdlakig. A sombereki művelődési házban ezen az estére hajló késő délutánon Martini Márton pa- lotabozsoki fiatalember kétórás műsorral kedveskedett az öregeknek. Nem először. Húsz éves, de már megszokta a hetente legalább kétszeri fellépést. Többnyire az általa vezetett palotabozsoki Joker együttessel szerepel, a többiek azonban ezen a délutánon otthon maradtak — az újsáqíró szerencséjére. így állt elő az a kissé fura helyzet, hogy előbb beszélhetett a mind híresebbé váló együttes többi, fiatalabb tagjával, mint vezetőjükkel. Híres együttes tagjának lenni Palotabozsokon egyszerre könnyű és nehéz. Könnyű, mert ebben a faluban nagy hagyománya van a muzsikálásnak: alig akad olyan csalód, ahol legalább egyvalaki ne értene a hangszeres zenéhez. Az alapokat tehát már apró gyerekkorban mégkapják a lányok, de legfőképpen a fiúk — ha nem a papától, mamától, akkor a keresztapjuktól, vagy nagy- bócsiiuktól. Nehéz ugyanakkor híres zenésznek lenni neves együttesben, mert ilyenből szép számmal akad a 'faluban: a hagyományőrző énekkar, a fúvószenekar, az úttörő-fúvószenekar. Mind-mind jó nevet szerzett már magának nemcsak a környéken, de országosan, sőt külföldön is. A Joker együttes is ezt az utat járja több mint négy éve: ez idő alatt felléptek már az NSZK-ban és Ausztriában, s muzsikálhattak két budapesti sváb-bálon a Duna Interconti- nentálban. Az együttes tagjai közül a leqfiatalabb 15, a legidősebb 20 éves. A fiúkat Rittlinger Gáborék- nál lehetett összetrombitálni. Majdnem szó szerint lehet venni ezt, hiszen Ritzl Jóska, aki elfutott Kerner Paliért, éppenséggel az eqyüttes trombitása. Rittlinqer Gábor a dobos, Kerner Pali pedig klarinéton és szaxofonon játszik. Gábor édesapja, Rittlinger Márton tanította harmonikázni az együttes vezetőjét. Martini Mártont. Rittlinger Márton MÁV dolgozó. Raktáros. Ű is fiatalon kezdte a muzsikálást, akárcsak a fia. — Már a második világháború előtt iátszotam gombos A bozsoki muzsikusok A hagyományok őrzését is vállalták harmonikán. De jobban tetszett a fúvószenekar és a bátyámmal együtt jelentkeztünk és bekerültünk az együttesbe. Most én vagyok a fúvószenekar veze-- tője, bariton trombitán játszom. A harmonikázást sem hagytam abba: én, vagy Martini Márton szoktuk kísérni a bozsoki hagyományőrző énekkart. A Joker együttes megalakulásának történetét hosszadalmas lenne ismertetni. Elég annyi, hogy négy éve már együtt lépnek fel a bozsoki énekkarral. Velük juthattak el egyébként külföldre is. S mindez tanulás és munka mellett csinálják. Ritzl Jóska 15 éves és a mohácsi Dr. Marek (József Mezőgazdasági Szakközépiskolába jár, Rittlinger Gábor szintén Mohácson o Radnóti Ipari Szakmunkásképzőben tanulja a kőműves szakmát. Kerner Pali mór betöltötte 17. évét, kitanulta a szabó szakmát és a Mohácsi Ruhaipari Szövetkezetben dolgozik. Rittlinger Gábor családja muzsikus hagyományairól már esett szó, Pali édesapja énekkarvezető, Palotabozsokon a MEZÖGÉP-nél raktáros. Ugyanott dolgozik asztalossegédként édesanyja is, ő szintén tagja a bozsoki vegyeskarnak. — És nálatok Jóska? — Anyám óvónő, apám a MEZÖGÉP-nél asztalos, s mindketten énekelnek a bozsoki kórusban, öcsém az úttörőzenekarban játszik. Édesapám kezdett el tanítgatni a zenére: ő korábban harmonikázott is, Ritzl Jóskét a többiek azzal ugratják, hogy mennyire a gépek, a járművek „szerelmese”. De hót ez nem hobbi, hanem a jövendő élethivatás, hiszen gépkezelőnek tanul. Az együttes tagjai között teljesnek tűnik az egyetértés. Így feltétlenül elismerik zenei vezetőjüknek Martini Mártont, s abban is egységes a véleményük, hogy eddigi szerepléseik közül a legnagyobb élmény és siker a két külföldi út. Arra a kiváncsiskodásra, hogy vajon a falu idősebbjei előtt van-e tekintélye a JOKER-nek, nemcsak a fiúk válaszolnak szerénykedő igennel, hanem Gábor apja is. — Becsülik őket, mert ilyen fiatalon ilyen zenét játszanak és ilyen jól. Bővülő telekkínálat Kertes otthonok épülnek Dávidföldön Július végéig 89 családiházépítésre alkalmas, közművesített telket alakítanak ki Komlón, a dávidföldi városrész nyugati területén. Már elkészült a vízvezeték és a házhelyekhez vezető út, továbbá a csapadék elfolyását biztosító árokrendszer. Az elektromos hálózat kiépítése viszont most folyik, befejezése a DÉDÁSZ ígérete szerint másfél-két hónap múlva várható. A dávidföldi városrészben többnyire eddig is kertes családi házak épültek. Az ötvenes évek másodil?- felében indult bányászlakás-akció során például tíz év alatt 300 új családi otthont létesítettek. Később a lendület némileg mérséklődött ugyan, ennek ellenére az erősen lejtős területen új utcasorok alakultak ki. A leginkább vonzó hatást az épülő sikondai lakótelep közelsége jelenti, ahol a tervek szerint mindaz megtaláható lesz — kereskedelmi egységek, szolgáltatások — ami ma Dávidföldön részben hiányzik. Rövid ideig a magánlakás- építés gátja volt, hogy telekhiány alakult ki a városban. Szerencsére az OTP vállalkozott a szükséges költségek nagyobb hányadának biztosítására. Mintegy 9 millió forintot fordítottak terület-előkészítésre és alapközművekre. A kezdeményezés lehetőséget teremtett a folytatáshoz is, a továbbiakban még mintegy 60 újabb parcella kialakítását tervezik. A megnövekedett igényeket jelzi, hogy 1982-ben 34, egy évvel később viszont már 54 építési engedélyt adott ki a helyi tanács és hasonló arányban emelkedett a kölcsönök száma is. Tavaly mintegy 60 család igényelt és kapott támogatást, hosszabb-rövidebb lejáratú hitelt önálló otthon létesítésére. A Komlón kialakult gyakorlat szerint általában az építtető és rokonsága maga végzi a legtöbb munkát. Kisiparost, vagy iparengedélyei nem rendelkező szakmunkást csak akkor hívnak, ha nem boldogulnak a nehezebb feladatokkal. Nem ritka, hogy munkahelyi kollektívák, szocialista brigádok fognak össze és nyújtanak segítséget egymásnak. A nyolcvankilenc telek tartós használatba adását a jelenlegi munkálatok befejezését követően — várhatóan augusztusban — kezdi meg a komlói tanács megbízása alapján a lakarékpénztár helyi fiókja. A kialakított területen eltérő nagyságú házhelyeket kínálnak a lakosságnak négyzetméterenként 260 forintos áron. Az építést szigorú előírások szabályozzák. E szerint lakóházat a telek keleti oldalhatárán, utcára merőleges nyeregtetővel lehet létesíteni. Az ereszpárkány legfeljebb fél méterre nyúlhat át a szomszéd parcellára, pince, vagy alagsor kialakítását nem javasolják. Lehetőség van viszonttetőtér beépítésre,valamint meghatározott helyen melléképületek felhúzására. De hát milyen zenét is játszik a JOKER együttes? Erről már Martini Mártonnal beszélgettünk a fellépése után hamar elcsendesedett sombereki művelődési házban. — Nem tudtunk megfelelő nevet kitalálni, a plakátra meg csak ki kellett írni, hogy milyen zenekar játszik. Egy ismerősünk javaslatára ezt írták ki. Jó név már azért is, mert találó: együttesünk népművelőhagyományőrző zenekarnak indult. Régi német dalok előadásával juthattunk el a vegyeskórussal külföldre is. Ott csak erre voltak kíváncsiak. De bálokon, mulatságokon játszunk mindenféle más tánczenét. S játszunk óvodásoknak, fiataloknak, középkorúaknak és öregeknek, minden korosztály ízlése és kívánsága szerint. Úgy tapasztaltam, hogy eddig minden közönség előtt megtaláltuk a sikerhez vezető stílust. Közel ötszáz dalt tud az együttes, de ezt nehéz pontosan összeszámolni. Martini Márton márciusban töltóte be 20. évét. A termelő- szövetkezet palotabozsoki baromfitelepén dolgozik. Orgonáim is tanult. — Apám a MÁV-nál vonalgondozó, anyám a termelőszövetkezet baromfitelepén állat- gondozó, s egyikük sem muzsikált soha. Én állítólag egyik nagyanyámtól örököltem a zenei tehetséget. — Van-e támogatója O zenekarnak? — Egyedül a vegyeskartól kaptunk támogatást, meg a külföldi fellépés lehetőségét. A többit csak családi alapon. A szüléink legmesszebbmenő anyagi és egyéb segítsége nélkül nehezen boldogultunk volna, főleg a kezdet kezdetén. Akkoriban például mindig két- két szülő szállított bennünket a saját kocsijával a fellépésekre. s végig kivárták az előadást. A hangszereket mindenki saját zsebből veszi meg. Itt is a szülők támogatására számíthattunk egyedül, hiszen a fellépések leqalább felét nem a pénzért válaliuk, hanem csak azért, hogy közönséq előtt együtt muzsikálhassunk. — Meddig? — Amíg csak lehet. Az a nagy célom hogy együtt tartsam ezt a zenekart, mert van benne fantázia, s ezt mások is mondják. A katonaság lesz a nagy próbatétel, hiszen nem egy időben kezdik el a fiúk, s addig megfelelő helyettest kell találni pótlásukra. Talárt mégis sikerül a tervem — mondja elgondolkodva. Aztán siet a kocsijához, hogy le ne késsé Mohácson a randevút. Azt azért még elárulja, hogy a kislány nem tiltakozik a gyakori fellépések miatt, mert ezek egy része közös: ő ugyanis a vé- méndi tánccsoport tagja. Dunai Imre LELETEK Példamutatással neveljünk — Teee, Marika, teee, ez nem lehet ennyi! — sivít a hang a pénztárfülkétől, át a sorbanállók feje felett a pultig. A pénztárosnő, úgy ötven körül, meg is lóbálja, hogy szerinte mi nem lehet annyi, egy rúd szalámi. „Ennek többnek kell lennie, nem hiszem hogy jól számoltááál! Hol jár megint az eszeeed?!” Marika előtűnik, fiatal lány, megszeppent. Mostanában került a boltba, vagy tanuló még, vagy most végezhetett nemrég. Fogja a rudat, újra leméri, " lángoló arccal szoroz a papíron, visz- szajön. Öt nézi a sor, kicsit meg is botlik zavarában: „Erzsi néni, ez annyi, tessék ellenőrizni.” Most Erzsi néni vörösödik, beüti a gépbe az összeget, dünnyög valamit az orra alá. A kislány visszamegy a pult mögé. Egy idősebb férfi szól most: — Jó lenne, ha bocsánatot kérne a kislánytól. Ugyanolyan hangosan, ahogy megvádolta. — De hát nekem az a a dolgom, hogy ellenőrizzem — a pénztárosnő már nagyon dühös, törölnie kell a gépből a rosszul beütött billentyűket, de nem szól sem a férfinek, sem a kislánynak. A férfi szó nélkül veszi tudomásul, hogy átvágja a pénztárosnő a másik kosárba a vásárolt holmit, a cigarettára a csöpögő tejeszacskót, fizet, felveszi a földről a visszajáró apró néhány érméjét, s mór csak nagyon kevesen hallják, amikor azt mondja: — Bocsánat, én tévedtem. Kutya a műholdképen * Valóban érződik még a tavalyi aszály: a hegyek forrósaiból éppencsak csörgedezik némely kis víz — a mélyrétegek kifacsartak. Talán az utóbbi nagy esők, talán azok pótoltak, s megszívhatták magukat a föld, a kő pórusai. Esténként műholdképek sűrítik az időt Európa egéről; mostanában délről forogtak felénk a felhők — jól látszanak az égi képeken. Ezt is megélhettük, már nemcsak rakétatelepeket, támaszpontokat, hadiüzemeket fényképeznek onnan fentről titkos célokra, de békés életünkre is hatással vonnak e kandi szemű holdak: időjárásban segítenek eligazodni, tűzvészeket fedeznek fel, ásványokat találnak onnan fentről és még a nyári aratásról is informálnak már most. Ennek a kutyának is pont elém kellett ugrania. Klatty. A lökhárító szélén szőrmaradványok, a lökhárító meg energiaelnyelő alakváltozásra kényszerítette a sórhányót. A kutya az árokból néz olyan szomorúan, amilyen bosszúsan én nézem föntről, a szomorúság és a bosszúság is apró rángásokban múlik; kóbor kutya lelke száll nyűgöd, tabb kalandozásokkal kecsegtető vadászmezőkre. Ha meglenne a nyugvó ! kutya gazdája, s ha lenne . neki akárcsak háztartási biz- í tosítása, gondom csak az ’ utánjárás lenne, káromat fi- j zetné a biztosító. Te, kutya, I honnan jötél ide, két falu kö- í zé? A harmadikból? S van I gazdád, előretekintő? Aki I biztosította magát? Műholdak infraképein hal- I ványodó folt az árokbeli ku- I tya, értékelést kíván. MelletI 1 te a megművelt föld igen, már kalászol a vetés, termésbecslésre alkalmas mór az égi fotó. Kezdhetik alakítani az idei árakat. A gabonára nem borul fák lombja, talán csak a felhők rejtik el. Most derült az ég. Aszályosnak ígérkezett ez az év is. Hogyan értékeli majd ráfordításunkat a nemzetközi piac, ha súg neki a műholdkép, ha kezére játszik a Nap is és a felhők? Elütjük kutyáinkat azon az úton is? Megtartó- képesség A szobrász elköltözik, lakást, műtermet ad neki egy másik város. Szabadkoznánk, szülővárosa, azért. Dehát szobrásszá itt lett, albérletből, bérelt-garázs-műterem- ből, horpadt hasú korpuszához modellként. Mondják, tíz éve már hívták. Mondják, akkor magas rangú embereket fogadhatott öreg présházból maga építette, lajtkocsiból vízzel ellátott lakásához. Ahol a műterem a konyha volt. Mondják, akkor a vendégek kihívták a háza elé, s mutattak a túlsó domboldalra: ne menjen, most már elkészül, nemsokára, eay-két év alatt a szép és igazi műteremlakás. Maradt. Most nem ment hozzá senki ígérni, marasztaló hivatali is egy volt csak. Beosztott. A szemközti domboldalon maszek villapaloták terpeszkednek, nem műteremlakások. Töröm a fejem, ha tíz éve nem ígérnek semmit a szobrásznak, adta volna-e most fejét az áttelepülésre. Az ígéretek marasztalnak, megtartanak. A be nem váltott ígéretek menekülésre késztetnek. Valahogy növelni kellene a méhecskék, s a beporzásért felelős egyéb róva- : rok érdekeltségét. Vettem ugyanis egy kiló zöldborsót, s mire kifejtettük a szemeket a hüvelyekből, keletkezett egy 35 dekás és egy 62 dekás kupac. (A hiányzó három deka a bolti és az otthoni mérleg tűréshatárába belefér, no meg száradt is a borsó, míg hazaértem vele, nem ez tehát a leletem. Ámbár talán tételértékű, hogy az otthoni mérlegek mindig kevesebbet mutatnak.) Érdekeltség A mostanában borsót fejtők tévedhetetlenül meg tudják mondani, hogy a két kupac közül melyik volt a borsószemeké, s melyik a hüvelyé. A tippelőknek a helyes megfejtés: a szemek nyomtak 35 dekát. No, most szá- • moljunk; a boltban 25 forint egy kiló borsó hüvelyestől. A levesbe kerülő borsó ára tehát már 71,40. Bezzeg, ha fordítva lenne, csak negyven forintba kerülne a hatvankét deka színborsó — a 35 deka tehát majd a felébe: 22,50-be. Szóval, növelni kellene valahogy az érdekeltségét a méhecskéknek, merthogy miattuk ilyen drága nekem a borsóleves. Arra gondolni sem merek, - hogy azért is, mert másnak ; az érdekeltsége nagyon is l érvényesül: a termelőé még , úgy ahogy, hiszen ő tíz fo- ! rintot kap a hüvelyes borsó I kilójáért. Az igazi csoda út- j közben történik: a tízforih- | fosból huszonöt forintos lesz j — az átvételtől az eladásig, j Ja igen: a méhecskéké I mellett a vásárló érdekessé- I gével ki törődik? Bodó László I I Ferenci D.
