Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)
1984-06-09 / 157. szám
Tudományos élet A szocialista országok agykutatási agytrösztje INTERMOZG szimpozion Pécsett Beszélgetés dr. Grastyán Endre akadémikussal, a magyar INTERMOZG bizottság elnökével A világ sorso, a jövő a laboratóriumokban, a tudományról koncentrált koponyákban dől el — vallják sokan. Nem mindegy, hogy egy tudományos eredmény hol, mikor, milyen „szülőktől” származva, milyen „bábák" keze alatt születik meg. A szocialista országok e téren is kénytelenek egyesíteni tudományos potenciáljaikat és létrehozni oz adott területek művelésére hivatott agytrösztjeiket. Az elmúlt napokban ezek egyike, az INTERMOZG Pécsett tartotta meg háromnapos tudományos szimpozionját, amelynek második napján volt alkalmunk interjút kérni dr. Grastyán Endre akadémikustól, az INTERMOZG magyar nemzeti bizottságának elnökétől. — Mi oz INTERMOZG? — Ugyanaz, mint az INTER- KOZMOSZ, ugyanaz, mint az INTERVIZIÓ, vagy az INTER- PRESS. Az INTERMOZG a szocialista országok agykutatási agytrösztje, amely azonos kutatási célok érdekében egybe- hangolton fejti ki a tevékenységét. A kooperációs tevékenység köfcsönös tudományos in- formáció-cserefórumai az. INTERMOZG időnként megrendezésre kerülő szimpozionjai, ahol megismerhetjük és megvitathatjuk egymás eredményeit. Az INTERMOZG tevékenysége meghatározott problémakörökre koncentrálódik. Szám szerint tizenegy problémakörrel foglalkozik jelenleg — az elemi ideg- rendszeri eseményektől (mint például egyetlen idegsejt, vagy idegsejtcsoport működése) a komplex emberi pszichológiai folyamatok vizsgálatáig. Ehhez tartoznak az agykutatás, oz idegfiziológia, a pszichológia, a magatartásvizsgálat, vagy etológia módszertani, módszerbeli problémái is, amelyek ugyancsak kiemelt szerepet játszanak a problémakör tudományos kutatásában. — Mivel foglalkozott a mostani szimpozion? — Ennek a szimpozionnak az átfogó címe, témameghatározása: A motiváció és magatartás organizációjának (neu- rális), neurohumorális és etológiái aspektusai — volt. A motiváció és az emóció a tanulásban, az alkalmazkodásban, az alkalmazkodó viselkedésben, az emlékezésben fontos szerepet tölt be, így az említett témakörben elhangzott előadások zöme ezzel foglalkozott. Magyarország az INTERMOZG Grastyán professzor külföldi és hazai tudóstársaival beszélget a tanácskozás szünetében. Fotó: Maletics keretén belül o tudományos program öt témájában vesz részt — többek között a motiváció és a tanulás összefüggéseinek vizsgálatában. Intézetünk: a POTE Élettani Intézete és az MTA tanszéki kutatócsoportja foglalkozik ennek a problémakörnek a kutatásával. A mostani szimpozionon — a magyarokon kívül — tizenkét külföldi kutató — a téma szocialista országbeli legjobb szakemberei — ismerteti a legutolsó konferencia óta végzett munkáját, az azóta elért eredményeit. A témakörben eddig összesen négy szimpo- ziont rendezett az INTERMOZG, ezek közül az 1975-ös és az 1978-as Pécsett volt. A két évvel ezelőtti Bakuban zajlott le. így ebben a témakörben ez a harmadik Pécsen megrendezett szimpozion Intézetünk szorosan együttműködik az Azerbajdzsáni Tudományos Akadémiai Fiziológiai Intézetével, amelynek a kutatói már hosszabb időt töltöttek nálunk. — A mostani szimpozion, alapvető célját összegezve azt mondhatom, hogy a motivációval összefüggő főbb jelenségek kutatási eredményeit, kutatási módszereit — mikro- elektrofiziológiai, magatartási, farmakológiai, biokémiai — módszereket és az ezek alkalmazása által nyert eredményeket szerettük volna egymással megismertetni. Az elhangzott előadások és az előadásokat követő viták alapján azt mondhatom, ez sikerült is. Már az első napon olyan kiváló előadásokat hallhattunk, mint például a csehszlovák 1. Buresnek és O. Buresovának az úgynevezett tanult íz-averzió jelenségének vizsgálatával kapcsolatos, új eredményeiket bemutató előadása, amely többek között arra irányult, hogyan lehet különböző drogok agyvelőn belüli alkalmazásával — mintegy modell révén — előállítani ilyen jelenségeket. Fontos gyakorlati alkalmazási lehetőségek is szóba kerültek. A jelenség lényege az, hogy az ízek és szagok észlelése után létrehozott betegségtünetek összekapcsolódnak az előbbiekkel — még akkor is, ha csak egyetlen egy alkalommal társulnak. Az ilyen ízeket és szagokat az organizmus esetenként. azután élethossziglan kerüli — mint olyan ágenseket, amelyek betegségeket okozhatnak. A jelenséget úgy hozzák létre, hogy például tejet itatnak az állattal, és ezt követően valamilyen betegséghordozó ágenssel (pl. hányta- tószer injekciójával, vagy röntgensugárzással) létrehozzák Minta: a szem A fényképezőgépek előállítói már elég régen keresnek valóban kielégítő megoldást a távolságmérésre és az éles képbeállításra. Eddig két olyan rendszert dolgoztak ki, amely elfogadhatónak nevezhető. Egy nyugatnémet tudós, a biotechnika szakértője most egy harmadik megoldással kísérletezik. Munkacsoportjával abból az egyszerű felismerésből indul ki, hogy az élesre beállított tárgyak tényleg éles körvonalakat mutatnak, ezek viszont hirtelen átmenetet, erős kontrasztot, szóval nagy élességet jelentenek. Ennek az elvnek az alapján működik az emberi szem; izmai, amelyek a szemlencsét feszítik vagy lazítják, szüntelenül üzemben vannak. A lencse mögött fényérzékeny idegsejtek rendezik és csoportosítják a beérkező információkat, majd adják őket tovább az agynak. Közben, csekély kontrasztok ese- -tében, folyvást helyesbítő parancsok érkeznek az agyból az izmokhoz. Az információk kiértékelése nem csupán az agyban történik, már az egyes idegsejtek is tekintettel vannak a szomszédos sejtek mérési eredményeire, mintegy kiszámítják egymás eredményeinek különbségét. Ha a szomszédos sejtekben megállapított világossági fokok csupán kismértékben-- térnek el egymástól, akkor ebből gyönge jel adódik: a kontraszt csekély. A nyugatnémet professzor megpróbálja most ezt a működési elvet utánozni: három, egymás mögé helyezett fotócellával. Ezek közt a középső szállítja a főértéket, a másik kettő a korrigáló értékeket. Mivel a kamera objektívjét egy elektromotor mozgatja, mindig új és új különbségek adódnak. Egy vezérlőközpont összehasonlítja a beérkező értékeket a korábbiakkal, s az észlelt különbségeknek megfelelően (attól függően, hogy túl erős vagy túl gyönge-e a kontraszt) irányítja az objektívot, míg elő nem áll az optimális kép. Képünkön az emberi szem mintájára működő „Biofocus" nevű kamerát láthatjuk. a betegséget. Ezután az állaton — ha ismét tejet kóstol — kitörnek a betegség tünetei, de ez általában nem következik be, mert kerülni fogja a tejet. Ennek a különleges tanulási folyamatnak a mechanizmusa roppant bonyolult. Mondanom sem kell: nagy vita bontakozott ki az előadás után. Más előadások például a depresszió körüli idegrendszeri mechanizmussal foglalkoztak, továbbá ennek a, gyógyszeres befolyásolhatóságával és a motivációs rendszer egyik fontos agyi képviselete, valamint a depresszió kapcsolatával. Az az előadás, amely bizonyos agyi struktúráknak a védekező magatartásban betöltött szerepével foglalkozott, a bakui és a pécsi intézet közös, kooperációs témájának az eredményeit ismertette. Mindezek természetesen csak kiragadott példák voltak a szimpozion gazdag és változa'os előadásanyagából. — Az eddigiek alapján nemcsak sejthető, világosan látható is, az a rengeteg konkrét gyakorlati haszon, amit az INTERMOZG nyújt a tagországok kutatóinak, illetve azok egymásnak. — Az INTERMOZG-nak jelenleg Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, az NDK, a Szovjetunió, Vietnam és Magyarország a tagjai. Ezen országok tudományos akadémiái igyekeznek e szervezet keretein belül egybehangolni kutatásaikat és azok műszeres lehetőségeit. így, e kooperáció révén jelentősen csökkenthetők bizonyos kutatási költségek. A jelenlegi nehéz gazdasági körülmények rendkívül súlyos gondokat jelentenek — főként az alapkutatás számára. Csupán egy ilyen kölcsönös kooperációval oldható meg legtöbb esetben a kutatások nemzetközi szinten tartása. Ezért is nagyon fontosnak érezzük az INTERMOZG kapcsolatok ápolását. A részt vevő országok rendszeres és kölcsönös információcsere révén állandó kapcsolatban állnak egymással, tehát az eredményekhez vezető út lerövidíthető, A magyar nemzeti bizottság rendszeres kapcsolatot tart fenn az INTERMOZG központi szerveivel. Az információcsere és a szimpozionok nagyban elősegítik a tudományos kutatás fejlődését. Meghatározott problémák megoldására speciális teamokat hozunk létre, és el tudjuk érni azt, hogy egyes témák abba az országba, abba az intézetbe kerüljenek, ahol a legalkalmasabbak a feltételek és a legalkalmasabb a kutatógárda az adott kutatási program lebonyolítására. A szimpozionok természetesen mindemellett lehetőséget kínálnak arra is, hogy alaposabban megismerhessük egymást, a vendéglátó országot, továbbá annak kulturális és tudományos intézményeit. Bebesi Károly Pécsett járt a moszkvai fizikai intézet igazgatóhelyettese Az ezerarcú lézer A Balaton vizsgálatában és a bányászatban egyaránt alkalmazható A lézer felfedezéséért 1964- ben Prohorov moszkvai fizikus és kutatótársai Nobel-díjat kaptak. A Nobel-díjas profesz- szor és akadémikus által vezetett moszkvai Általános Fizikai Intézet igazgatóhelyettese Fjodor Vaszilijevics Bunkin, a moszkvai Tudományos Akadémia levelező tagja a közelmúltban Pécsett járt, dr. Kozma Ferencnek, a Janus Pannonius Tudományegyetem fizika tanszéke vezetőjének meghívására. Kérésünkre rövid interjút adott a Dunántúli Napló részére. — Professzor úr, kérem mutassa be intézete munkásságát és beszéljen kutatási területéről. — A mi intézetünk rendkívül nagy létszámú és igen sokrétű tevékenységet folytat. A fizika összes területével foglalkozik. Vizsgálja például a különböző optikai lehetőségeket, külön csoport foglalkozik ' a szilárd testek fizikájával, és megint mások a biofizikával. Én és közvetlen munkatársaim a bioszféra fizikai kutatását tűztük ki célul. A lézer felfedezése egészen új lehetőségeket hozott az emberiség számára. Világszerte nagy probléma például a bioszféra szennyezése, aminek távlatokban beláthatatlan következményei lehetnek. Ahhoz, hogy ezt a folyamatot meqállítsuk elsődlegesen fel kell kutatni a különösen veszélyes szennyezőforrásokat. A lézer segítségével több kilométeres távolságban is ki tudjuk mutatni, hoqy hol miiven gyárak, mekkora meny- nyiséqű, milyen koncentrációjú, összetételű szénnvezőanyagot juttatnak a légkörbe, és pontosan követni tudiuk a szenv- nveződés terjedésének az útját. A lézer-távdiagnosztika rendkívül qvors és pontos adatokat szólaltat. A Szoviehinió. ban évek óta alkalmazzuk és sok qyárat kényszerítettünk arra. hoqv szüntesse meg a környezetszennyezést. Rendkívül nagy jelentősége van a lézernek, az óceánok kutatásában is. A kibocsátott lézersugárral szinte végig lehet tapogatni a tengerfeneket és nagy mélységekből is egészen pontos információkat kapunk. Ezzel a módszerrel végezzük például a tengeralatti rétegekben a kőolajkutatást. Most vizsgáljuk ebből a szempontból a Kaspi-tenqert és az eredmények biztatóak. A lézer mint energiaforrás is merőben új. Különlegessége, hogy az energia átadás nagyságát, gyorsaságát úgy lehet változtatni, ahogy akarjuk. Segítségével századmásodperc alatt fel lehet egy anyagot akár 1000 fokra is hevíteni. A lézerrel bele lehet avatkozni kémiai reakciókba, kedvünkre gyorsítani, vagy lassítani a folyamatokat. Ezzel a beavatkozással olyan új vegyületek jönnek létre, amelyeket eddig nem ismertünk. — Úgy tudom a pécsi látogatásának nemcsak baráti, hanem hivatalos jellege is van. — Igen, itt a pécsi egyetemen most alakul a lézer kutatásával és alkalmazásával foglalkozó csoport. A látogatásom célia, hogy előkészítsük ezzel a pécsi csoporttal való tudományos és technikai együttműködési megállapodásunkat. Kölcsönösen segíteni kívánjuk egymás munkáját közös kísérletekkel és különböző technikai eszközökkel. — Az önök világhirű intézetének vajon mit nyújthat egy ilyen kis csoport az együttműködésben? — A mi intézetünk valóban nagy és jól felszerelt, a tudományos előmenetelben, azonban a kis csoportoknak is jelentős szerepük van. A legtöbb esetben az igazán nagy ötletek, kis csoportoktól, vagy éppen egyetlen embertől származnak. A -tudományos előrehaladás, új dolgok felfedezése egyáltalán nem létszámhoz kötött. Rendkívül fontos a kutatók együttműködése. A kölcsönös tanulmányutak, tapasztalatcserék mindig hasznosak. Jómagam és munkatársaim is egy-egy ilyen út után mindig új ötletekkel térünk haza. El kell hoav mondiam: éppen ennek a kis csoportnak egyik tagja, Sánta Imre által készített speciális készülékkel mi is dolgozunk. Ugyanakkor az itteni munkatársaknak lehetőséget adunk, hoay a mi intézetünkben, az ott levő berendezéseket is felhasználhassák a kísérleteik céljaira. — A lézer alkalmazására milyen területen lát lehetőséget és jövőt itt nálunk? — önöknél nagy probléma a Balaton vizének a szennyeződése. A lézer segítségével rendkívül gyorsan és pontosan fel lehet térképezni a szennyezés forrását, vonulását. Mivel a lézer szilárd kőzetek kutatására is alkalmazható, az önök szű- kebb környezetében a bányászatban is szerepe lehet. Gyors és pontos képet lehet kapni az előforduló szénrétegekről, sőt az igen kis mennyiségű kísérő elemeket is kimutatja. Ezenkívül széles körben alkalmazható a gyógyászatban is. Sarok Zsuzsa Színes televíziós oktatóprogramokból szervezett bemutatót pénteken a POTE oktatástechnikai és módszertani csoportja. A cryosebészet lehetőségeiről, az orthopédiai betegvizsgálatról, az életet veszélyeztető ritmuszavarokról, a colonografiá- ról, az ultrahang orvosi fel- használásáról láthattak és vitathattak meg filmeket a résztvevők. * Véglegessé vált a közgazdászhallgatók által szervezett kísérleti jellegű középiskolás építőtábor helyszíne és időpontja. Július 1—14. között Tapolcán a nemesgulácsi tsz táborában találkozhatnak azok a jól tanuló középiskolások, akik a JPTE Közgazdasági Karának meghívására a táborban munka mellett társadalomtudományi előadásokat hallgathatnak. Az előadók, a tábor szervezői Hírek éé a viták vezetői egyetemi oktatók és a közgazdasági szak- kollégium tagjai lesznek. * „E kor nekünk, szülőnk és megölőnk” címmel jelent meg dr. Bécsy Tamásnak, a JPTE Tanárképző Kar tanszékvezetőjének könyve Örkény István drámáiról. A közelmúltban, a Műelemzések kiskönyvtárában kiadott, tudományos .igényű munka pillanatok alatt elfogyott a pécsi könyvesboltokból. * A jövő héten is mindennap lesz tudományos ismeretterjesztő előadás a pécsi Planetáriumban. A programok délután fél ötkor kezdődnek, szó esik egyebek mellett Nyári csillagképekről, a csillagképek és a mitológiák kapcsolatáról és más érdekes asztrológiai témákról. * A nagy magyar gépészmérnök és feltaláló, Bánki Donát születésének 125. évfordulója alkalmából a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola szervezésében emléktáblát avattak Pécsett, a Bánki Donát utcában, az ott működő általános iskola bejáratánál. * Sikerrel védte meg A vállalati tervezés néhány matematikai programozási modellje című kandidátusi értekezését Vörös József, a JPTE Közgazdaságtudományi Karának oktatójaHÉTVÉGE 7.
