Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)
1984-06-09 / 157. szám
Szombati interjú Horváth Lajossal, a megyei tanács elnökével Baranya megye a kormány előtt „A Minisztertanács csütörtöki ütésén megtárgyalta és elfogadta a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságának a saját munkájáról és a megye településfejlesztéséről szóló beszámolóját." (Részlet a kormány Tájékoztatási Hivatalának a közleményéből.) Hosszú ideje folyt Baranya megye kormány előtti beszámolásának az előkészítése, míg ez elkészült jelentést a június 7-i minisztertanácsi ülés napirendjére tűzhették. Ez — •jóllehet címében megfogalmazva a vb munkájára, különös tekintettel a települések fejlesztésére vonatkozott —természetesen felölelte Baranya megye jelenlegi helyzetének minden időszerű kérdését. A Minisztertanács ülésén a beszámolót Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke mint a napirendi pont előadó, ja terjesztette elő, s részt vett az ülésen megfigyelőként Lukács János, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, A kormány ülésén történtekről adott interjút lapunknak Horváth Lajos, akitől mindenekelőtt az iránt érdeklődtünk: hányszor szerepelt már Baranya a Minisztertanács előtt? — Ez volt a harmadik alkalom, hogy a kormány előtt számot adhattunk a munkánkról. Első ízben három évtizede a végrehajtó bizottság tervmunkájáról számoltunk be, az akkori előterjesztés kidolgozásának a részese lehettem. Két évtizede a megye egészségügyi ellátása volt a téma, most pedig a településfejlesztés. 1979- ben a tanácsi koordinációs bi- zottsáa előtt számoltunk be a munkánkról. — Milyen gyakorisággal foglalkozik a kormány egy-egy megyével? — Ennek az a rendje, ‘hogy legalább ötévenként kell vagy a kormány, vagy a tanácsi koordinációs bizottság előtt beszámolni a végrehajtó bizottság munkájáról és mindig valami kiemelt feladatról is, mert ebből is levonhatók bizonyos tanulságok, — Milyen előkészületek után kerülhetett a mostani 13 oldalas beszámoló a kormány elé? — A jelentős erőkkel lefolytatott főfelügyeleti vizsgálatokat kell elsősorban említenem, ezekben minisztériumok, országos főhatóságok vettek részt, továbbá a Minisztertanács Tanácsi Hivatala. Jellemző, hogy az egészségügyi főfelügyeleti vizsgálatot maga dr. Schul- theisz Emil egészségügyi miniszter vezette. Voltaképpen minden osz'ály munkáját megvizsgálták és véleményt alkottak róla. Feltárták a megyei szakigazgatás tevékenységének az erényeit és a gyengéit, egészében jó minősítést kapott, s most ez kritikusabb volt, ezért jobban a hasznára válik a mi testületi irányító munkánknak. Amikor a mi beszámolónk első változata elkészült, a minisztériumok — éppen a vizsgálatokra alapozva — véleményezték azt, az észrevételek 50 oldalnál is többet tettek ki, amelyek részben beépülhetek a végleges beszámolóba, részben pedig a köznapi munkánkban közvetlenül is hasznosíthatjuk azokat. Mindenesetre hosszú időre szóló útmutatást kaptunk. A minisztériumok alaposan körülnézlek, felelősséggel tették meg az észrevételeiket, s tették ezt a kormány előtt is. — A beszámolót a végrehajtó bizottság is megvitatta ... — Két alkalommal is, minthogy a végrehajtó bizottság munkájáról szóló beszámolóról volt szó. Megállapíthattuk, Iránymutató vita a Minisztertanács ülésén Több gondolkodó főt mozgósítani a feladatok megoldására Cementtöltés a BCM-nél Beremender hogy a beszámoló kidolgozása során mélyültek és gyarapodtak az ismereteink a megyéről. A tárcák olyan dolgokra is figyelmeztettek, amikre mi talán kevesebb figyelmet fordítottunk. Csak egy példát említek: a Pénzügyminisztérium arra hívta fél a figyelmet, hogy a pénzügyi kondíciókat tekintve a mi szerveink a megyék sorában a 18- helyen vannak, s egyúttal azt is megmondták, hogy a megmaradó pénzünket mire kellene fordítanunk. A legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésünkön már ennek a szellemében döntöttünk arról, hogy pl. 26,5 millió forintot kiemelt, alapellátást végző intézmények működési feltételeinek a javítására, 51 millió forintot a középtávú tervünkben szereplő megyei programok — általános iskolai tantermek korszerűsítése, a gyermekétkeztetés javítása, az ivó- vízellátás fejlesztése stb. — gyorsítására fordítunk. Ugyanígy döntöttünk arról is, hogy a fiatalok telekvásárlási és lakásépítési szándékait segítő 15 millió forintos alapunkat további 15 millióval növeljük, s ehhez az Országos Tervhivataltól még, 16 milliót kaptunk, összességében csokorba gyűjtöttük a beszámolóban a magunk számára megszabott feladatokat, amelyek a tárcák megállapításaira építkeznek, s ezzel álltunk a kormány elé. — A kormány tagjainak milyen kérdéseik voltak a baranyai beszámolóval kapcsolatban? — Lázár György elvtárs az iránt érdeklődött, hogy végrehajtó bizottságunk milyen módon tudja segíteni a tanácsi önkormányzat kibontakozását, s hogy ma mi mondható el a hosszú távú településfejlesztési koncepciónkról, különösen a leghátrányosabb helyzetű aprófalvakat illetően. Sarlós István elvtárs a társközségek elmúlt évekbeli fejlődéséről kérdezett: javult-e a helyzet, s hogy a 44 egészen apró, többszörösen is hátrányos helyzetű falu lakosságáért mit tudunk tenni. Faluvégi Lajos elvtárs a beszámolónknak azzal a megállapításával kapcsolatban tett fel kérdést, miszerint az állami támogatásban részesített vállalatokat központi intézkedés tiltja a településfejlesztésben való részvételtől, különben elveszítik a támogatást; nálunk ez a két nagy bányavállalatot és termelőszövetkezeteink jó részét érinti, emiatt egyenlőtlen a falvak támogatása. — A beszámoló fölötti vitában milyen megállapítások hangzottak el? Fotó: Erb János — A felszólaló miniszterek általában elismeréssel szóltak végrehajtó bizottságunk munkájáról, az illető tárcákkal való együttműködésünkről és több hasznosítható észrevételt tettek. Hetényi István pénzügyminiszter azt tette szóvá, hogy a munkánkban Pécs túlsúlya érződik, különösen ami a fejlesztési esjközökből való részesedést illeti; az ebből levonható következtetésekre hívta fel a figyelmünket. Említést tett az intézményeink ellátási színvonalában mutatkozó különbségekről, a helyi munkaalkalmak bővítésének a szükségességéről, s arról, hogy a termelőszövetkezeteink melléküzemeinek a fejlődése mintha nem olyan léptékű volna, mint másutt az országban. Javaslataink között volt, hogy a kormány vizsgálja meg belvárosok rekonstrukciójának o problémakörét, s ezt a miniszter úgy értelmezte, mintha mi Pécs különleges problémáit akarnánk országos szintre vetíteni, holott ezt az ország számos városában jelen levő súlyos problémát valóban kormányzati szinten kell rendezni. Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter méltatta a jugoszláv— magyar kapcsolatok fejlesztésében való közreműködésünket, s elismerve megyénk mezőgazdaságának a fejlődését, azt javasolta, hogy a testületi munkában nagyobb teret adjunk a különböző programoknak, mint pl. a gabonaprogram is és a belőlük adódó megyei feladatoknak. Kádár József építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár a területrendezésben, a terület- és igazgatásszervezésben országosan kiemelkedő tevékenységünkkel foglalkozott, s külön kitért a városfejlesztésben, a vonzáskörzetek kialakításában, a körzeti ellátás szervezésében és a népi építészeti emlékek gondozásában elért eredményeinkre, s ajánlásként mondta, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk az infrastrukturális feszültségek feloldására a lakossági hozzájárulások igénybevételével is. Erről az a mi véleményünk, hogy a lakossági erőforrásokat a tűrőképességet nem sértve és csakis jó célokért szabad mozgósítani. Schul- theisz Emil egészségügyi miniszter erényként értékelte a tanács és az orvosegyetem közti példás együttműködést. Faluvégi Lajos miniszterelnökhelyettes, az OT elnöke úgy ítélte meg, hogy a tervezési tapasztalatok szerint sikeres munka folyik Baranyában, jóllehet számos probléma adódik nálunk a kitermelőipar túlsúlyából, a megye aprófalvas jellegéből stb. következően, mégis arányosnak ítélte megyénk fejlődését. Jelezte, hogy az Állami Tervbizottság az év vége felé áttekinti az egész szénbányászat helyzetét, s akkor reagál majd a liász-programmal kapcsolatos jelzéseinkre. Egyetértett azzal a javaslatunkkal, hoay a kormány tegyen intézkedéseket a gázellátás javítására, de hozzátette: csak akkor, ha ez jelentős olajmegtakarítással jár. Ezért kerül az előresorolt feladatok közé a Beremendi Cement- és Mészmű gáztüzelésre történő átállítása, ami több település gázellátását is lehetővé teszi. Kapolyi László ipari miniszter megerősítette a földgázprogramról Faluvégi elvtórs által mondottakat és szólt a liászprogrammal kapcsolatos nehézségekről. Köpeczi Béla művelődésügyi miniszter az értelmiség eredményeket befolyásoló tevékenységéről szólt, s ajánlotta, hogy a kistelepülések ellátásában a mozgó szolgáltatás kapjon nagyobb figyelmet, továbbá, hogy vizsgáljuk meg, hogyan lehetne a kistelepülések legalább az általános iskolák alsó két-három osztályának a működését biztosítani. Papp Lajos államtitkár, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának az elnöke minősítette a legutóbbi öt esztendő során végzett végrehajtó bizottsági munkát és úgy vélte, hogy nálunk jól ötvöződtek a központi célok a helyi feladatokkal, igényes a vezetés és nyílt a testületi irányítás. Az ellenőrzési tevékenység eredményesebbé tételére hívta fel a figyelmünket, s ajánlotta, hogy enyhítsük a végrehajtó bizottsági munkában mutatkozó túlzsúfoltságot, s hogy nagyobb gondot fordítsunk a települések közti sokoldalú együttműködés szervezésére. — Felszólalt az ülésen Lukács János elvtárs is, aki minősítette a megyei tanács szerveinek a politika végrehajtására tett intézkedéseit, a politikai és a helyi állami vezetés közti kiegyensúlyozott, jó együttműködést, s egyidejűleg arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakigazgatási szervek nagyobb önállósággal vegyenek részt a helyi politika végrehajtásában. Két dologra tért ki, ami különösen foglalkoztatja megyénk lakosságát: a szénbányászat és az építési piac helyzetére, s ezekben kérte a kormány segítségét. — A miniszterelnök hogyan értékelte Baranya beszámolóját és a fölötte folytatott kormányvitát? — Lázár elvtárs összegezésként értékesnek, iránymutatónak ítélte a megyei munkát, színvonalasnak az előterjesztést. Külön erényének tudta be, hogy a kormányzati és a tanácsi munka hatásfokának a növelésére is tett iavaslatokat a beszámoló. Felhívta a figyelmünket a szellemi erők növelésének, a társadalom alkotó kedve felszabadításának a fontosságára: még több gondolkodó főt mozgósítsunk a gondjaink megoldására. Figyelmünkbe ajánlotta a miniszterelnök az irányító munka fejlesztésének a szükségességét, s ehhez a káder-feltételek biztosítását, különösen a községekben. Fontosnak tartotta, hogy jól készítsük elő és munkáljuk ki településfejlesztési koncepciónkat, s támaszkodjunk a társadalmi erőkre, mert olyan erős szellemi bázisunk van, amire az eddiginél jobban építkezhetünk. Ügy vélte Lázár elvtárs, hogy mivel a feladatainkat jól látjuk, nem kell a végrehajtó bizottságnak külön intézkedési tervet készítenie, de a magunk megfogalmazta feladatok végrehajtásában a kormányzati javaslatokat hasznosítsuk. — Meggyőződésem, hogy a kormány előtti beszámolás lehetősége, az ezt előkészítő folyamatban és a minisztertanácsi ülésen kapott útmutatások nagy segítséget adnak a további munkánkhoz — fejezte be nyilatkozatát Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke. Hársfai István — Ez hogyan zajlott le? — Első napirendi pontként tárgyalt a kormány a mi beszámolónkról, amit az előterjesztő a maga szorongásaival tett le a Minisztertanács asztalára. A szóbeli kiegészítésben két dologra tartottam szükségesnek kitérni: a járások megszűnésével kapcsolatos közigazgatási rendezésekre, amelyek megyénkben rendben valósultak meg, továbbá a baranyai mezőgazdaság jelenlegi helyzetére, kiváltképpen a ma megbecsülhető gabonatermésre, amiről elmondhatjuk, hogy ha júniusban is kedvező lesz az időjárás, a tavalyi kiemelkedő eredményeket is túlsző rnyalhatjuk. Az elmúlt néhány évben közel száz család épített új házat Somberekén. Erb János felvétele
