Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-29 / 177. szám

1984. június 29., péntek Dunántúlt napló 5 „Nincs könnyű helyzetben a cég...” Sebők János és Czéninger Béla a tetőtérben építi a felújított lakások kéményeit. ~ Fotó: Läufer L. Márkás kordbársony farmerek a Budaflaxtól Bővíti műszaki-kereske­delmi kapcsolatait a Bu- j daflax Lenfonó és Szövő- ; ipari Vállalat az angol Lee Cooper céggel. A Buda- flax és a Lee Cooper cég a farmeréhoz hasonló mennyiségű márkás kord­bársony nadrág hazai gyártásáról írt alá szerző­dést. A kordbársony nad­rágokat Csehszlovákiából importált szövetből, a Lee Cooper szabásmintája alapján a Ruhaipari Szö­vetkezet karcagi, valamint az EKISZ ózdi üzemében készítik. Az első 32 ezer darab nadrág, férfi és női változatban augusztus­ban már a hazai boltokba kerül. Lakásfelújítások - gondokkal Időigényes munkafázisok Az épület homlokzatát festik a komlói Városgazdálkodási Vál­lalat szakemberei Läufer László felvétele Hegújult a komlói belvárosi iskola Amíg a számítógép eszköz lesz — Két felkészült elektromér­nök egy garázsban összehoz­hat ma egy jó személyi számí­tógépet. De az igazi tevékeny­ség, a munka nagyobbik része csak ezután következik igazán — fejezte be előadását teg­nap délután dr. Rudas János, a Scitel Számítástechnikai Fej­lesztő Leasinq Leányvállalat igazgatója a pécsi Technika Házában. A Neumann János Számítógéptudományi Társa­ság pécsi csoportjának szerve­zésében a professzionális sze­mélyi számítógépes program eredményeiről, és célkitűzései­ről szólt az előadó, arról, ami Azt hiszem, nem vagyok egyedül a véleményemmel: Pé­csett meglehetősen vantatott- nak tűnnek a lakásfelújítások. Tegnap egy olyan házat keres­tünk fel, melyet a Pécsi Ingat­lankezelő Vállalat újít fel. Nem éppen nyüzsgés foga­dott a Vince utca 14. szám alatt lévő épületben, a kapu lakattal zárva. A szemben lévő ház ablakán kitekintő lakó iga­zít el bennünket, hol keressük a dolgozókat. Az egyik szom­szédos ház alagsorában talál­juk meg őket, éppen befejez­ték a reggelijüket, összesen négyen vannak. Sebők János kőműves, brigádvezető, Czenin- ger Béla betanított kőműves. Bor István és Pilári János se­gédmunkások. Kérdem, hol vannak a többiek? — Nincsenek többiek, eny- nyien dolgozunk ott. Jó lenne persze, ha többen lennénk, de az igazsághoz tartozik, a mos­tani munkánkhoz, a tetőtérben a kémények és pillérek fala­zásához elegen vagyunk. Két- három hét múlva majd jön az erősítés ... - válaszai Sebők János. A többiek egyetértőén bólo­gatnak. — Ezek szerint kevés az em­ber a vállalatnál? — Biztos. Én is el akartam menni, de rábeszéltek, hogy maradjak, a jövő hónaptól 2,50-nel magasabb lesz az Új gépek szerelését kezdték meg a szentlőrinci sütőüzem­ben. Az 1,2 millió forintos technológiai fejlesztés jelentő­sen segíti a gyengébb minő­ségű lisztek felhasználását, és bizonyos változásokat is ered­ményez. így például július ele­jétől csak kilós kenyeret gyár­tanak. Eddig más-más technológia és berendezések segítségével készítették az eltérő súlyú vek­niket. Az újonnan alkalmazott ■berendezésék — köztük a két ESI—110-es intenzív dagasztó — lehetővé teszik a kézi feladás megszüntetését, amely egyéb­ként az egyik legnehezebb munka a sütőiparban. A nagy fordulatszámú, intenzív gép elő­nye, hogy lerövidül a dagasztá- si idő, javul a tészta szerkezete és fehérebb lesz a kenyér. óraibérem, s 20 forintot kapók majd - mondja Bor István, alki alig három hónapja került a vállalathoz. De Czeninger Béla és Pillári János munkakönyvé­ben is éppenhogy megszáradt a tinta, hisz két napja, illetve három hete kerültek a PliK-hez. Ebben az épületben teljes felújítást végeznék, tizenhárom lakásból tizenkettőt alakítanak ki. Tavaly decemberben vonul­tak fel, jövőre adják át. Nem gyors a tempó ... — Hát nem - mondják szin­te egyszerre. — Megéri felújítani ezt a rossz házat? — Véleményem szerint nem, le kellett volna bontani, s újat építeni a helyébe. Biztos, hogy olcsóbb és gyorsabb lett volna - válaszolja a brigádvezető. — Milyen az anyagellátás? — Nem lehet panaszunk, csak az a baj, hogy szinte mindegyik munkafázis nagyon időig ényes. Cé Isze rszám okból viszont nem állunk jól, s ez is lassítja a munkát. — Nincs könnyű helyzetben a cég, hisz ezt a nagyon apró­lékos munkát egyre keveseb­ben vállalják, óriási a fluktuá­ció. Az órabéren túli fizetségért nagyon meg kell dolgozni, s a normákon is lehetne vitatkozni. A PlK ebben az esztendőben 387 lakás felújítását terve­zi... Roszprim Nándor Az üzem a technológiai fej­lesztés ideje alatt is végzi min­dennapi feladatát, napi 60 má­zsa kenyeret, 15—20 ezer süte­ményt gyártanak. A gépeket mintegy gnásfél-két hétig em­berek helyettesítik. Kézzel tör­ténik a feladás és a formázás is. Mindez ugrásszerű változást jelent, ami természetesen csak addig tart, amíg az új gépek nem kezdik a termelést. Július első hetében megszű­nik a fáradságos kézi munka és valamennyi technológiai fo­lyamatot egységes rendszerben működtetnek tovább. Petró György üzemvezető szerint a gépesítés, a technológiai vál­toztatások miatt a minőség nem változik, pontosabban, a kenyér nem lesz rosszabb a ko­rábbinál. Ferenci D. Nagyot tévedett az iskola­avató, amikor 1937-ben átadta a komlói hat tantermes iskolát. Azt ígérte, ez az intézmény hosszú időre megoldja a bá­nyatelep iskolagondját. Az épületet már 1948-ban meg- toldották újabb hat tanterem­mel. S azóta az oktatási in­tézményhez egy város nőtt, az utóbbi években pedig a vá­rosközpont gyors fejlesztése so­rán a belváros is kinőtte az öreg iskolát. Körültekintő tervezőmunka előzte meg az épület teljes fel­újítását, amellyel a nyáron vé­geznek az építők. Elsőként egy nyolc tantermes szárnyat épí­tettek hódmezővásárhelyi' elő­regyártott elemekből, mintegy tizenkét—tizennégymillió forin­tot költöttek a bővítésre. A fel­újítás csaknem ennyibe kerül: a komlói Városgazdálkodási Vállalat szakemberei elsőként a napközi helyiségeit alakították ki. Ezekkel nem rendelkezett az iskola, nehéz volt a kétszáz gyermek étkeztetését is megol­dani, ma már a melegítő kony­hából korszerűen látják el a gyerekeket. S annak ellenére, hogy a felújítást mindvégig a tanítási idő alatt végezték, za­vartalan volt az oktatás. Egy­két osztályt kellett átköltöztetni ideiglenesen a szomszédos művelődési házba, illetv^ az úttörőház termeibe. Az építők pedig tavaly kicserélték az öreg ház tetőszerkezetét, fel­újították az elavult víz- és vil­lanyvezetékeket. Kialakították az eddig nélkülözött szociális létesítményeket, és végre mű­helyeket, előadókat kaphatott az iskola. A tanév második félévére, pontosan a tervezett ütemezés szerint visszakapta az intéz­mény a megújult öreg épületet. Szeptemberre elvonulnak az építők, hiszen már megkezdték a homlokzat átfestését is — a következő tanévre új színben várja a gyerekeket az iskola. A kialakítandó Kossuth tér szép épülete lesz sárga falaival, és a barnára festett gblakokkal- ajtókkal. .Megújul a komlóiak tetszését kevésbé megnyerő kék toldalékrész, a főépület színei­re festik át. Az épületegyüttes homlokzatfelújításában új szí­neket kap a belvárosi óvoda is. A szép belvárosi program be­fejeződik hamarosan, amelyben a komlói városi tanács jó part­nerre talált a Városgazdálko­dási Vállalat munkatársaiban. Ha minden igyekezet ellenére nehéz is volt az oktatási intéz­mény előző tanéve, hangsúlyoz­ni kell, hogy az építők felelős­séggel követték a tervezett ütemezést, a határidők napra­kész betartásával igyekeztek dolgozni. Továbbra is a legnépesebb intézmény lesz a belvárosi is­kola, amely ének-zene tagoza­tos lévén fogadja a város gye­rekeit, a gesztenyési iskola megszüntetésével az ottani diákokat, s a gyors lakásépíté­sek során a belvárosi gyerek­sereget. Csakhogy a következő tanévtől csökken a zsúfoltság, nyolcszáz fős létszámot is fo­gadhatnak jóval kényelmesebb, korszerűbb körülmények között. G. M. a Számítástechnikai Koordiná­ciós Intézet másfél évtizedes tevékenységéből következett. Az SZKI 1969-ben a számí­tástechnika hazai szakmai és az Egységes Számítógép Rend­szer koordinációs feladatainak ellátására szerveződött, majd előbb megbízásokra végzett fejlesztőmunkát, később pedig saját feljesztésekkel bővítette tevékenységi körét. Intézmé­nyek szerveződtek köré — a Scil, a MIM EL, az SZKI-Bábol- na Mezőgazdasági Szolgáltató Vállalat, a Szkübt és a Proper leányvállalat a fejlesztés-gyár- tás-értékesítés bonyolult rnun- kájának elvégzésére. E válla­latok között van a Scitel is, amely a nagyobb számítógép- rendszerek, egyedi feladatok megoldásának kidolgozását vállalja az SZKI professzionális személyi számítógépeire ala­pozva. Az SZKI első mikroszámító­gépe az R—15-ös volt: száz ember végezte a tervezést, amely 390 fejlesztőember/év munkát \tett igénybe. (Az R— 15-ös megalkotása tehát egy embernek 390 évi, vagy 390 ember egyévi összes tevékeny­ségét igényelte volna.) Majd sorra következett egy komplex rendszerfejlesztési stratégia jegyében a M05 X, az M08 X, a Proper 8 és a Proper 16/A, majd az idei BNV-n bemutat­kozó Proper 16/W, melynek nevében a W a Winchester­tárolóra utal. A gépek azonban használ­hatatlanok megfelelő progra­mok, szoftverek nélkül, ezek, valamint az ilyen jellegű szol­gáltatások kiéoítése a nagyobb feladat: így lesz a professzio­nális számítógép használati eszközzé az orvosi diagnoszti­zálásban, sejttani visgálatok- ban, mérnökök, tervezők aszta­lán stb. —, melyeket o gyakor­latban -is bemutattak a Scitel szakemberei B. L. Technológiai fejlesztés a szentlőrinci sütőüzemben Korszerű dagasztógépek, fehérebb kenyér A közélet hírei Lázár György, az MSZMP 'Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke csü­törtökön folytatta kétnapos Za­la megyei látogatását. .Második napi programja a Göcseji Falumúzeum és az Országos Olajipari Múzeum megtekintésével kezdődött. Ezt követően Lázár György felke­reste a Zalaegerszegi Ruha­gyárat. A Politikai Bizottság tagjá­nak programja délután a Ma­gyar Hűtőipar zalaegerszegi gyárában folytatódott. A gyár munkájáról elhangzott beszá­moló után következő üzemlá­togatáson a kormány elnöke megtekintette a gyártási folya­matot, a beérkező nyersanyag útját a készáruig. Lázár György zalaegerszegi látogatása befejezéseként ak­tívaülésen találkozott a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek és intézményeinek vezetőivel. A Minisztertanács elnöke időszerű politikai kér­désekről tájékoztatta a részt­vevőket. + Méhes Lajos, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára csütörtökön a főváros Vili. kerületébe látogatott. A kerületi pártbizottságon Gál János első titkár és Molnár Fe­renc, a városrész tanácselnö­ke fogadták a vendéget, és tá­jékoztatták Józsefváros politi­kai, gazdasági és társadalmi helyzetéről, eredményeiről, s arról: azok hogyan felelnek meg a népgazdasági elvárá­soknak. Ezt követően Méhes Lajos megtekintette a józsefvárosi la­kótelepet és a rekonstrukciós területet, majd meglátogatta a Május 1 .Ruhagyárat. Délután Méhes Lajos a ke­rületi pártbizottság kibővített ülésén tájékoztatót tartott idő­szerű fcül- és belpolitikai kér­désekről, majd kötetlen beszél­getést folytatott a kerületi na q yvál I a la to k gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetői­vel. ♦ ülést tartott tegnap délután a HNiF Baranya megyei elnök­sége, s több napirendi pont sarában „A lakóhelyi testedzés és sportolás helyzete, feltételé­nek lehetőségei Baranya me­gyében" című témát vitatták meg, majd az elnökség idei második féléves üléstervét fo­gadták el. ♦ Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára az SZKP Központi Bizottságá­nak meghívására csütörtökön a Szovjetunióba utazott. Kísé­retében vannak: Györke József és Kovács László, a KB külügyi osztályának helyettes vezetői. Búcsúztatásuknál a Ferihegyi repülőtéren télén volt Ivan Aboimav, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségének követtanácsosa. + A rehabilitációs munkabi­zottság tevékenységéről, vala­mint a veszélyeztetett kisko­rúak érdekében foganatosított gyámhatósági in'ézkedésekről hallgatott meg tájékoztatót a tegnapi ülésén a Komló városi Tanács. A bányászvárosban és a hozzátartozó területen külö­nösen nagy jelentősége van az egészségkárosult dolgozó is­mételt munkába állításának. Ezt a feladatot annak ellenére, hogy alig több mint fél évehív- ták életre a bizottságot, siker­rel oldották meq. Hasonlóan eredményesnek ítélte a testü­let a ayámhatóság tevékenysé­gét, főként azt emelték ki, hogy 50 százalékkal csökkent a ked­vezőtlen lakáskörülmények miatt veszélyeztetettek száma. Gyakorlati bemutató Tizealtórummilliás rekoastrultció

Next

/
Oldalképek
Tartalom