Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)
1984-06-29 / 177. szám
6 Dunántúlt napló 1984. június 29., péntek Gyümölcsöt -- korszerűen^ Intenzív almások Az alma a mérsékelt éghajlat növénye. Az összes gyümölcsfaj közül ezt termesztjük a legnagyobb tömegben. Nálunk őshonos és majdnem olyan hagyományai vannak, mint a szőlőtermesztésnek — ha nem ősibb. Már a rómaiak is 29 almafajtát írtak le. Magyarországon három termőtájat különböztetünk meg: Nyugat-Dunántúl (Zala, Vas, Győr-Sopron) — Nyírség (Borsod, Szabolcs, Hajdú) — Du. na—Tisza-köze. Baranyába nem nagyon való az alma. Ez nem azt jelenti, hogy kizárt a termesztése. A Duna és Dráva közelségében és azok öntéstalaján eredményesen termeszthető. De nem célszerű nagyon intenzív ültetvényekkel próbálkozni Pécs környékén. Ha már ezzel akar valaki foglalkozni, akkor nyári almát termesszen. Az alma éghajlati igényét úgy lehetne összefoglalni, hogy inkább a hűvös, kiegyensúlyozottan csapadékos, párás vidékekre való. Nem szabad mélyfekvésű, zárt, fagyzúgos helyre telepíteni. A csapadékigénye 600—800 milliméter, amit ugyan Baranyában is megkaphat, de nem mindegy a csaHáztáji Paradicsom, uborka, saláta novemberben A fóliák alatt most szedik az uborkát, paradicsomot, paprikát. Ez még két—három hétig eltart. Az ellátás jónak mondható, bő a választék és sokat javult a minőség. Az a tapasztalatom, hogy a fóliaházakban kevés a szellőztetés. Nagyon fontos, hogy oldalszellőzőket vágjunk, mert változó időjárás mellett nem lehet annyiszor nyitni és zárni az ajtókat, hogy a hirtelen jött melegben 40—50 fokra ne emelkedjék a hőmérséklet. S ezt a leginkább melegigényes növények — paprika, uborka — is megsínylik, a paradicsom pedig ilyen hőmérsékleten már tönkremegy. A kistermelők a számukra rendkívül jó árak mellett nem várt többletet könyvelhetnek el. A szántóföldi paradicsom, paprika ugyanis két hetet késik, talán még többet is. Azok a fólia alatti hajtatók, akik jól csinálták, máris megtalálták a számításukat. De bármennyire is jók az eredmények, gondolni kell arra, hogy még jobban kihasználjuk a fóliás létesítményeket egy esetleges jó őszi hajtatással. Akik őszi paradicsommal akarnak foglalkozni' sürgősen vessék el a magot, hogy erőteljes palántáik legyenek. Holland fajtákat javasolok. A fél- dgtermináltak közül a Balkát, a folytonérők közül a Diegot. Uborkák közül a kígyó típusú Aminexet ajánlom. Nagyon jól vizsgázott a tavaszi hajtatásnál. Ellenálló, nem kíván túlzott napfényt és a vetőmag is beszerezhető. Őszi salátát is érdemes termelni. Ehhez különleges fajták kellenek. Úgy kell időzíteni, hogy szeptember— októberben történhessék az értékesítés. A tenyészidő nyolc hét. A paradicsom és uborkamag vetését is a szedéshez igazítsuk. Ha most vetünk, várható, hogy október—novemberben szedhetjük. Arra ügyeljünk, hogy az érés ne húzódjék a kései télbe. Túl sok energiát igényel majd, és nem lesz gazdaságos. Novemberben az őszi hajtatást be kell fejezni, hisz a tavaszira a területet elő kell készíteni. padék eloszlása. Első nagy vízigénye május—júniusra esik, s ezt akkor nem mindig kapja meg. Az általános hiedelemmel szemben igényes a talajra is. A televényes vályog- és a laza homoktalaj a legalkalmasabb. Jók az ártéri talajok, de nem lehetnek víznyomásosak. Az alma viszonylag laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű és tápanyagban gazdag talajt kíván, az erősen agyagos, kötött, hideg, nyirkos talajok, a köves, kavicsos hegyoldalak, az erősen savanyú vagy nehéz talajok vagy csak kevésbé, vagy egyáltalán nem alkalmasak. A magas talajvízű talajon sem érzi jól magát. Nagyon sokan nem fordítanak gondot az alany megválasztására. Ma már nagy a választék és lehet vírusmentes Gurbácsék vállalkozása Pécsről a pusztára költöztek Meg lehet tanulni ezt a szakmát is Bizonyára akad olyan térkép, ahol megtalálható Kárász- puszta, ez a földúton, porban- sárban megközelíthető, a múltban cselédek lakta major. 27 család lakja, s többségük a Szigetvári Állami Gazdaság dolgozói. — Ide költözött alig egy esztendeje Gurbács István és felesége, Pécset hagyva a hátuk megett. A kis lakás otthonosan berendezve: két térdközépig érő fekete kutya őrzi a bejáratot. Az asszony üdítőt hoz; éppen Szigetvárra készülődött bevásárolni. Gurbács István 25 évig dolgozott a Pécsi Kesztyűgyárban —, ma 42 esztendős —, felesége szintén ott volt szabász. A döntésük a kívülálló szeméi ben igen gyors, sőt meggondolatlan volt; egyik napról a másikra fölkerekedtek, leköltöztek ide a pusztára, s belevágtak abba. amit sohase csináltak: naqyban hizlalnak sertéseket. Eqy-egy rotációban 400 állatot nevelnek föl a tisztes haszon reményében. szaporítóanyagot is kapni. Az alanyt a talajtól, illetve attól függően választjuk meg, menynyire intenzív ültetvényt akarunk létesíteni, s hogy mennyi terület áll rendelkezésre. A legelterjedtebb az M—4-es alany. Ez a termőkaros orsó és a sövény művelési módra alkalmas, de legalább 7x4, vagy 7,5x4,5 méteres térállást kíván. A vadalanyt azok használják, akik gyengébb talajon próbálkoznak a termesztéssel, mert ez a talajjal szemben a legellenál- lóbb. Törpefát nem lehet rajta nevelni és a térállásnak 12x7, vagy 11x6 méternek kell lennie. Ezen az alanyon legalább közepes törzsű fát kell nevelni. Az intenzív ültetvények alanya az M—9-es sövénynek, karcsú orsónak nagyon jó, de feltétlenül támberendezés mellett. — Olvastuk a hirdetést a Naplóban, hogy a szigetváriak sertést adnak ki szerződéses formában — mondja a férj. — Feleségem únszolt, nézzük meg, vágjunk bele . .. Hát így kezdődött. Ma ezt a függetlenséget, szabadságot, amit a puszta nyújt, nem cserélném föl semmivel. Az emberek a megszokottat nemigen hagyják ott a bizonytalanért, így aztán föl sem tudják mérni, mit tartogathat még az élet számukra. Ö megbecsült dolgozója volt a Kesztyűgyárnak', szerették, s ő is szerette a kollektívát, társait. A művezetőséget ma már nem bánja. — Férjem elvált, három gyermeke van. Mi tagadás, nehezen jöttünk ki a pénzből, s ha Az alma gyakorlatilag a gyümölcstermesztésben használt minden koronaformában termeszthető, de az intenzív ültetvényeknél a különböző sövénytípusok a legelterjedtebbek: Hungária sövény, s a már ennél is korszerűbb karcsú orsó. Karcsú orsót csak nagyon jó talajon, M—9-es alanyon, nagyon termékeny fajtával támberendezés mellett lehet nevelni. A metszésről, fajtákról, koronaformákról már szóltunk. Néhány praktikus tanácsot még. Kistermelőknek nagyon ajánlom a gyümölcsritkitást, ami kézzel történjék. Egymástól 12—15 centiméterre hagyjunk meg egy-egy kis gyümölcsöt, s ne korábban ritkítsunk, mint a második természetes gyümölcshullás után (nyár közepe). Kiskertekben az öntözést mindenképpen meghálálja az alma. Egy négyzetméter terüarra gondoltunk, hogy majd nekünk is lesz gyermekünk, bizony bele-belekeseredtünk. Úgy gondoltuk, kijövünk néhány évre, összegyűjtünk annyit, ami a kezdéshez elég, aztán visszamegyünk Pécsre ... — Ma is így gondolják? Mosolyog. — Nem hiszem, mi már nem megyünk Pécsre, legfeljebb látogatóba. Jtt a magunk gazdája vagyunk, jó a környezet. Most már azon tanakodtunk, hogy valahol a környéken veszünk egy tanyát, egy házat, s gazdálkodunk egész életünkben. Mit adtak föl Gurbácsék? Eladták Pécsen a lakásukat» eladták az autót, s ebből a pénzből rendbehozták a kárászpusztai hodályt; vizet, villanyt veletre adott egy liter víz, egy milliméter esőnek felel meg. Ez azt jelenti, hogy a talaj egy centiméter mélyen nedvesedik át. A 4—5 milliméter alatt adagolt öntözés nem nagyon hatásos, nem hatol le, sok elpárolog. 15—20 milliméter az alsó határ. Kiskertekben feltétlenül ne egyszerre szedjük le az almát, hanem a körszedést alkalmazzuk. Azt szedjük le, ami nagyságban, színben elérte azt az érettséget, hpgy tárolásra alkalmas. Az érett alma magvai barnák, ha megemeljük, akkor kocsánya elpattan. Sokszor még a fa északi és déli oldala, belseje és széle között^ is van különbség. Az a jó, ha négy-öt alkalommal kerül le a gyümölcs a fáról. Érési idő szempontjából három csoportot különböztetünk meg. A nyári érésű alma július—augusztusban, az őszi szeptember—októberben alkalmas fogyasztásra. A téli almát szeptember közepétől október végéig szedjük, de csak a tárolás során éri el a fogyasztásra való alkalmasságot. zettek be, tetőt javítottak. 160 000 forintot vitt el ez a kezdő beruházás. Beállítottak 800 sertést, s megkezdték az új életet. * — Bejött? — Az első rotációban nem. Tél volt, nagy az elhullás, az állatok sem voltak a legjobbak. S mi tagadás, hiányzott a szakértelem is. 80 000 forint mínusszal zártunk. Bemegyünk a hodályba; ma 400 malac otthona. Tisztaság, rend mindenütt. Gurbács István mutatja; az injekciózást is maga végzi már. — Meg lehet tanulni a fogásokat, meg lehet tanulni a szakmát. Mert valahol szakmát tanultunk, csak éppen bizonyítványt nem adott még senki róla. — Mit várnak ettől a rotációtól? — Ügy 500 forint körül hízónként. Ennek meg kell lenni. Gyorsan számolok, az annyi, mint 200 000 forint. Ez majdhogynem meghozza a befektetést és a korábbi mínuszt. Hogyan tovább? — Csak így. Több bukfenc nem lehet. . . — Ezek szerint érdemes volt vállalni? — Igen. — A munkatársai, barátai mit szóltak hozzá? — Bolondnak tartottak. — Itt a munka kevesebb? — Semmivel sem. Naponta 290 vödör tápot hordanak ki a malacokhoz — 20 literesek a vödrök! A feleség jónevű sportoló volt Pécsett; Apáti Erzsébetet a kézilabdások táborában ismerték. Mint mondja, a sport a kitartást adta számára. — Dombóvári vagyok, szüleim munkásemberek, akik tisztességesen végigdolgozták az életüket. Én is a munka „pártján” vagyok. Vallom; amit két kezem munkájával értem el, azt nem veheti el tőlem senki. Kozma Ferenc A gombák különleges világa (27.) Az Ízletes vargánya Kalapja: Kezdetben golyó, gömb alakú, széle a tönkhöz hajlik. Később félgömbösen szétterül, felszíne gyakran ráncos, 5—20 cm, de gyakran igen nagy növésűek is előfordulhatnak, lehet 40 cm átmérőjű és 1 kg súlyú is. Vastag húsú. A kalap és a tönk aránya nagyon változó. Előfordulnak nagy kalapú és karcsú tönkű példányok, de gyakoribbak a nagy, hasas tönkű és kis kalapúak. Színe változó, fiatalon fehéres, sárgásbarna, majd vörösbarna, gesztenyebarna, néha szinte feketésbarna isiehet. A kalap bőre nem, vagy alig húzható le. Csöves része: a vargányafélék spórái nem lemezeken, hanem csövecskék felületén képződnek. Kezdetben fehérek, igen szűk nyílá- súak; később sárgásak, majd idős korban olajzöld színűk lesz. A kalap húsáról könnyen lefejthető. Tönkje: gyakran hasas. alakja változó. Általában 5—10 cm magas, és 3—5 cm vastag. De előfordulhat 15 cm magas és ugyanilyen vastag is. Színe fehéres-barnás, barna, világosabb, mint a kalap színe. Felületén hálózatos re- cézettség, finom sötétedő barna rajzolat látszik. Húsa: mindig fehér, nem változik, vastag és tömör. Kellemes illatú, dióra emlékeztető ízű. Kora nyártól késő őszig terem, többnyire egy nvári és egy őszi tömeges megjelenési időszaka van. Leginkább tölgyesekben, de bükkösben, fenyvesben és vegyes erdőkben is megtalálható. A legtöbbre becsült gombáink egyike. A királyvargáhya Kalapja: Domború, vastag húsú, 8—20 cm átmérőjű. Színe a vörösesrózsás szín különféle árnyalata lehet, többnyire élénkvörös, felülete finoman szálas. Csöves része: Élénksárga, citromsárga. A csövecskék szűk nyílásúak. Ha nyomás éri, vagy megsérül, zöldeskéken foltosodik. Tönkje: alul duzzadt, hasas. élénksárga, néha halvány kalapszínnel rajzolt. Többnyire alul lehet kissé vörösebben színezett. Húsa: merev, élénk tojássárga színű. A kukacrágás benne barnásvörösre színeződhet. Megtörve általában vörösödik, vagy kissé kékül. A tönk aljában lehet cseresznyevörös is. Kellemes savanykás ízű. Lomberdőkben, főleg tölgyesekben és bükkösökben, sziklás talajon is terem. Nyári, kora őszi gomba. Csak helyenként található, elszórtan, de egyes termőhelyein lehet tömeges is. Kiváló ehető qomba, éppen úgy, mint az ízletes varqánya. Ugyanúgy igen sokféleképpen felhasználható: sütve, rántva, pörköltnek, tejfeles gombamártásnak stb. egyaránt finom, és mindig jó ízű. Időszerű növényvédelmi munkák A szőlőnél legfontosabb a peronoszpóra elleni védekezés Kerüljük el a perzselést A levéltetvek felszaporodása és kártétele valamennyi zöldségfélén, gyümölcsfán és dísznövényen észlelhető. Le- véltetvdk ellen a Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC, Pirimor, Bi 58 EC vagy az Unifosz 50 EC permetezését javasoljuk. A szőlőt virágzás után közvetlen a peronoszpóra, lisztharmat, valamint a botritisz ellen védelemben kell részesíteni. A szőlőmölykártétel a hűvösebb, csapadékosabb időjárás miatt az előző évekhez viszonyítva gyengébb. A szőlő permetezésekor ismét gyakori a perzselés, ami abból adódik, hogy a termelők nagyon sokféle vegyszert kevernek a permedébe. Valamennyi szakkönyv, útmutató csak kétféle növényvédőszer keverhetpségét közli, ezért főleg a kezdő kiskert- és szőlőtulajdonosok ne kísérletezzenek többféle vegyszer egyszerre való kijuttatásával. A szőlőnél a legfontosabb jelen időszakban a peronoszpóra elleni védekezés, melyhez Dithane M-45, Zineb, Ri- domil Plus 50 WP, Miltox Special vagy Curzate permetezését javasoljuk. A peronoszpóra elleni védekezéshez természetesen ennél sokkal többféle, jő szer van a forgalom'ban. A lisztharmat a fürtökön és a leveleken károsíthat. A szerek közül a Thiovit, Micro- thiol Special, Kén 800 FW, Nedvesíthető kén, Rubigan 12 EC vagy a Karathane FN— 57, illetve Karathane LC használható. A peronoszpóra és a lisztharmat elleni szerek rendszerint keverhetők és egyszerre lehet őiket kipermetezni. Szürkerothadás vagy más néven botritisz ellen a Roni- lan, Rovnal, Topsin—M 70 WP vagy a Chinoin Fundazol közvetlen virágzás után és fürtzáródás előtt hatásos. Szőlő- molyok ellen csak a megye déli részén kell védekezni, ahol a fürtökön szövedék, illetve rágcsálók látható. Dr. Frank József Buzássy Lajos Négyszáz sertés egy hodályban... Török Ferenc Dr, Vass Anna
